Nemzet, 1893. július (12. évfolyam, 3894-3924. szám)

1893-07-01 / 3894. szám

SZERKESZTŐSÍO! ]f F Grencziek­ tere, Athenaeum-épület, X. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk eL Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Ferencziek-Jeni, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal egy OH 8 kr.) Esti kiadás: KIADÓ-DÍJATAI: Szerencalek-tere, Athenaeum-épület, földszint. Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Buda­pesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra ...................... 2frt. 8 hónapra 6 > 6 hónapra 12 > Az esti kiadás posta különküldéseért felül­­fizetés havonként 35 kr., negyedévenként 1­0 óra 3 kr. vidéken 4 kr. (reggeli lappal együtt 8 kr.) 3894. (179.) szám. Budapest, 1893. Szombat, július 1. XII. évi folyam. Bethlen András gróf miniszter Máramarosban. M.-szigeti levelezőnk junius 30.-ikáról a következőket írja lapunknak a földmivelési mi­niszter odaérkezéséről és Máramaros vármegyé­ben való idézéséről: Bethlen András gróf minisz­ter e hó 28.-ikán reggel 10 órakor érkezett Szigetre Soltz Gyula erdőigazgató és miniszteri tanácsos kíséretében, ki egész Budapestig ment a miniszter elé. Lónyay János főispán, Szaplon­­czay Miklós alispán és Pogány Ödön főszolga­­biró, a máramarosi lótenyésztési bizottság elnöke, egész Huszt vasút­állomásig szintén eléje men­tek a miniszternek. M.-Szigeten a főtisztviselők minden branch­eból, az erdőfelügyelő s erdészeti tisztviselők díszben, Schönherr Ágost apát-főes­­peres, Fankovics Sándor apát gör. kát. orosz vikárius, Gschwandtner Albert főbányatanácsos és az intelligenczia, nagy számmal képviselve, várták a minisztert. Mandics József polgármester fogadta a minisztert, örömét fejezvén ki a kormány­tag itteni megjelenése miatt és szerencsét, jó idézést és tapasztalatainak gazdagodását kívánván a miniszternek a­­Máramarosban töltendő napok alatt. A miniszter röviden köszönte meg a szí­vélyes fogadást és örömének adott kifejezést, hogy e regényes szép vármegyét alkalma nyílt megláthatni, megismerhetni.­­ A fellobogózott Lónyay János­ uton haladt végig a miniszter fogata a vármegyeházáig, (az itteni közös hadse­regbeli alezredes őrt állíttatott udvariasságból a miniszter tiszteletére a vármegyeház elibe) a hol a főispán bevezette lakosztályába a minisz­tert, ki már 11 órakor az összegyűlt összes tiszt­viselőket, tanárokat, különféle karbeli hivatal­nokokat, a bírák és ügyvédek képviselőit együtt fogadta a vármegye nagytermében. Itt az üd­vözlő beszédet Lónyay János főispán mondta; hálásan megköszönte a miniszter ideérkezését; megköszönte a közgazdasági viszonyok javítása és az állattenyésztés emelése érdekében a mi­niszter által Máramaros irányában eddig tanú­sított előzékenységét s jóindulatát s kérte ezt a vármegye számára továbbra is megtartani. Bethlen András gróf földmivelési mi­niszter hosszabb és igen körültekintő, a viszo­nyok felöl teljesen tájékozott beszédben vála­szolt a főispán szavaira, elmondta, hogy bár a főispán jelentéseiből igen alaposan és világosan látta már ennek előtte is jóban, erdőben gaz­dag Mármaros vármegye jó tulajdonságait, elő­nyeit,, erényeit, mégis örvend, hogy személyes érintkezés által még bővebben megismer embe­reket, viszonyokat, körülményeket s megszerzi a személyes impressziót. Máramaros vármegyét úgy ismeri, hogy itt a kormány üdvös intézkedéseit minden téren méltányolják. Máramaros vármegye a politikában bölcs mérsékletet tanúsít, a sok helyt nyugtalankodó, békétlenkedő nemzetiségek itt sorsost nem találnak, mert Mármaros józan, hazafias lakossága, nyelv és felekezeti különbség nélkül hazafias, régi erényeit megőrizte s azt semmi modern apostolok ábrándos törekvéseinek fel nem áldozza. A főispán éberségét, tapintatát látja kifejezve a nép józanságában, mely el­árulja a vezetés bölcsességét. Igen érdekesen fejtegeti a miniszter az ország közgazdasági érdekeinek felkarolását, az országnak haladását ezen a téren ; hangsúlyozta, hogy Magyarorszá­gon a s­o --.iális tanok talajra nem találnak, mert, itt a föld s a jó munka értéke arányban áll és azok a törekvések, melyek itt-ott mutat­koztak, csakis a nyugati vihar idetévedt, de veszélyt nem hozó szélmaradványának tekinthető. A földmivelési miniszter — úgy ígérte — Mára­maros közgazdasági, állattenyésztési érdekeit mint eddig, úgy ezután is, megismerve a vár­megyét, lehetőleg még inkább figyelmére fogja méltatni. Minden vármegye, minden hely az országban nemcsak lokális szempontból tekin­tendő s ítélendő meg, hanem az ország általá­nos jólléte szempontjából. Máramaros is méltán számíthat ilyen kedvező megítélésre.­­ A mi­niszter beszédét hosszasan éljenezték. Az elmondott beszédek után gr. Bethlen miniszter bemutattatta magának az intelligen­czia irányadó tagjait, a vármegye embereit, a lelkészeket, a bíróság tagjait, az erdészeti főbb tisztviselőket. Több ideig beszélt Szilágyi Istvánnal, néhai Arany János barátjával a szigeti ev. ref. ly­­czeum tudós igazgatójával, Ivaskó gör. kath. román lelkészszel, kitől megkérdezte, ha tud-e magyarul ? »kegyelmes uram, — felelte a lelkész — én is tudok, a híveim is mind tudnak,« amely válasz igen jól esett a miniszternek. Szabó Sándort a vármegye főjegyzőjét, a jeles költőt, ki gyermek éveiben Budapesten a miniszterrel egy házban lakott, mosolyogva szólította meg s emlékeztette a régi időkre, mikor alig hitték, hogy Szige­ten újra találkoznak, Kulka Kálmánt a vár­megye ékes tollú, tekintélyes főjegyzőjét, Szik­­szay Zoltán református lelkészt, Szörösy An­tal ref. főgondnokot s többeket szólított még meg, azután a vármegye házában meglátogatta az alispán családját, a főispán nejét, Soltz Gyula miniszteri tanácsos nejét, megtekintette a temp­lomokat, a díszes főtért s azután a főispánnal a kaszinóba ment. Itt volt a főispán által adott lakoma, mely alatt a szlatinai sóvágó banda gyönyörködtette a minisztert s a vendégeket igen szabatos előadá­sával. A kaszinó berendezése s az egész épület csínja, rendkívüli kényelmes helyiségei, ebédlő termei igen megnyerték a miniszter tetszését. A gazdag lakomán, mely d. n. 1 órától 3-ig tar­tott és melyet Hauer Bérezi a kaszinó vendég­lőse kitűnően szervírozott, csak két felköszöntő volt. Az egyiket a főispán mondta a miniszterre a másikat a miniszter az intelligencziára, a város közönségére s mindenekelőtt az érdemes főispánra, ki nemcsak hivatali főnök, nemcsak mint a kor­mány képviselője, hanem mint a szépnek, jónak, üdvös dolgoknak kezdeményezője, támogatója ér­demli meg az elismerést. A főispáni hivatást az fogja fel kellőképen, ki olyan főispánja a vár­megyének, mint Lónyay János. Hivatkozott a miniszter a maga volt főispánságára s mint olyan férfiú, ki kompetens a kritikára e téren tett ta­pasztalatai révén, adózik azzal a méltánylással, melynek szívesen ad kifejezést. Minisztert és fő­ispánt együttesen éljentette a nagyszámú tár­saság. Délután három órakor, nyolcz fogat által kisérve, indult el a miniszter Kőrösmezőre a Ti­sza forrásához s az Okula havason át megy Ki­rálymezőre s onnan visszatérve lesz julius 1-én Bustyaházán, hol a nagy erdőhivatalt te­kinti meg. Bethlen miniszter, újában megtekintette Sziget-Kamarán a hires (Groedet fürészgyárat, mely ez­úttal javában működött. Groedet Her­man, Groedet Bernát adtak a miniszternek kér­­déséseire felvilágosító válaszokat. a gyár mint a környéke, lobogókkal volt díszítve: dia­dalkapu alatt ment a miniszter a gyár terü­letére, megnézte a működésben levő fűrészt, megtekintette az épen kivontatott fákat, nézte a tutajokat s minden iránt élénk érdeklődést ta­núsított. A gyártelep iskolájában épen záróvizs­gálat volt, melyen czenzornak állott be a mi­niszter s kérdéseket intézett a kis disczipulusok­­hoz, kik­­— bár trémáztak, — igen jól feleltek meg a kérdésekre. — Nagy-Bocskán a diadalka­punál Kozma Béla kah. lelkész fogadta a mi­niszter nagy néptömegtől körülve. Kaminszky Ákos gkat. orosz lelkész s népe szintén ott volt a miniszter éljenzésére. Bocskán az algaui tehenek s bikák kiállításában is gyönyörködött ,s örö­mét fejezte ki az állattenyésztés ily előha­­ladottságán, a bemutatott kitűnő példányokon.­­ A nép szűnni nem akaró éljenzésétől kisérve ült fel kocsijára ezután és kíséretével együtt az útbaeső erdészvölgyi trónörökösi vadászkastélyt tekintette meg. A Lobogó díszben volt az egész kastély, a napfényes időben minden regényes pont a maga tündöklő szépségében ragyogott, a forrás vizek bugyogása, a fenyő illat, a hegy a völgy s az emlék, mely e helyet Rudolf trón­örökös nevéhez fűzi, annyira lebilincselték a mi­nisztert, hogy háromnegyed óráig nem távozha­tott. A kastélylyal szemben, a sziget-körös-mezei stratégiai vasútvonal munkásai dolgoznak reg­geltől estig, mely munkának látványossága szin­tén lekötötte figyelmét. A vadászkastélytól Ló­nyay János főispán, kinek e hó 30-ikán közgyű­lése volt jelezve, átadta a kíséretet Szaplonczay Miklós kir. tanácsos alispánnak, Soltz erdőigaz­­gatónak, Urányi képviselő, Csik erdőfelügyelő, Füstös erdömester, Zsedényi Béla miniszteri tit­kár és Schlachta erdésznek. A miniszter újra meg újra megköszönte a főispánnak tanúsított szives előzékenységét s fáradozását. — Este ér­kezett gr. Bethlen miniszter Bahó községbe, mely fényesen ki volt világítva; 29-ikén Kőrös­mezőn volt, hol szintén illumináltak s aztán in­dult a legderültebb időben az Okula havasra s tekintette meg az ott levő erdőségeket. Elsején délután indul vissza Budapestre. Belföld, Budapest, jul. 1. (Eötvös Károly be­­s­z­á­m­o­l­ó­j­a.) Eötvös Károly holnap, fi hó 2-án (vasárnap) tartja beszámolóját Nagy Körösön, hova ma délután fél 6 órakor utazik el. Kisére­­tében lesznek Herman Ottó, Madarász József, Károlyi Gábor gróf, Horváth Ádám, Thurman György országgyűlési képviselők. Vidéki élet. Pest megye vasúti albizottsága a kec­skemét­­ngyi helyi érdekű vasút segélyezése tárgyában akként határozott, hogy — mivel e vasút csak nagyon csekély mértékben érdekli a vármegyét s inkább csak Kecskemét város és Jász-Nagykun- Szolnok megye viszonyaira lesz kedvező — a se­gély­összeg mérvének megállapítását a közgyű­lés előtt 12.000 frtban fogja javasolni. Táviratok. Választások Németországban. Berlin, jun. 30. A szabadelvű párt tagjaihoz legközelebb felhívás fog intéztetni az iránt, hogy a párt tagjai sorakozzanak és Berlinben egy országos párt szerveztessék. (M. É.) Posen, jun. 30. A »Kurier Wiellopolski« lengyel lap közlése szerint Koscielski nejével együtt a német császár meghívása folytán Kielbe utazott. Ugyanezen lap a birodalmi gyűlés len­gyel frakc­ióját felhívja, hogy a katona­javaslatokat csak abban az esetben fogadják el, ha Felső-Szilézia, Nyugat-Poroszország és Nagy-Lengyelország valamennyi iskoláiban a lengyel nyelv használata megengedtetik. Ha Caprivi ezt megtagadná, úgy az említett lap a lengyel képviselők hazafias kötelességévé teszi, hogy semminemű más alkudozásokba ne bocsát­­kozzannak. (M. E.) A franczia kamarából. Páris, jul. 1. Politikai körökben Palletán­­nak a költségvetés ellen tartott beszédét sokfé­leképen kommentálják. Palletan, beszédében ugyanis azt igyekezett kimutatni, hogy a költ­ségvetés ez évre 160 millió hiányt mutat fel. Kéri ez okból a kamarát, hogy a vá­lasztások bírálatainak mellőzésével a kormány ál­tal tett javaslatokat alapos vizsgálat tárgyává tegye. (M. É.) Az angol alsóh­ázból, London, jul. 1. Webb, a kelet-indiai ópiumkereskedés elnyomására vonatkozó­lag határozati javaslatot indítványoz. Glad­stone ez indítvány ellenében indítványt nyújt be, mely felszólítja az indiai kormányt, hogy az ópiumtermelés és ópiumeladás tetemes csök­kentésének politikáját folytathassa. Gladstone indítványát 184 szavazattal 105 ellenében elfo­gadták. Értékpapírok az osztr. magy. bankban. Bécs, jul. 1. A »Wiener Zeitung« közzéteszi az igazságügyi és a pénzügyi minisztérium ren­deletét, amely magában foglalja a követendő szabályokat az értékpapírok letételénél, amelyek bírói letét helyett az osztrák-magyar banknál tétetnek le. Az ezüst hanyatlása: London, júl. 1. A Reuter-ügynökség mel­­bournei jelentése szerint, az ezüst árának hanyat­lása miatt a British Broken Hill Company be­szüntette ezüstbányáiban az üzemet. Ötszáz mun­kás kenyér nélkül maradt. Pénzkérdés Amerikában. Washington, júl. 1. Cleveland a kongresszust augusztus 7-ére rendkívüli ülésre hívja össze, hogy azon a pénzkérdés tárgyaltassék. (M. É.) Washington, jul. 1. Elhatározták, hogy ez év augusztus 7-ikére a kongresszust rendkívüli ülésszakra hívják egybe. Hirek. .julius 1. A hivatalos lapból. Táblai tanácsjegyző. Az igazságügyminiszter dr. Long­au­er Ferencz zombori törvényszéki jegyzőt a szegedi ítélőtáblához tanácsjegyzőül rendelte. Törvényszéki orvos. Az igazságügyi miniszter, kas­sai törvényszéki fogháznál felmerülő orvosi teendők ren­des ellátásával dr. Spatz Dávid Abaúj-Torna várme­gyei járásorvost és tiszteletbeli főorvost bizta meg. Nyilvánossági jog megadása. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter a féleg­yházai kat. gimnázium VI. osztályának a nyilvánossági jogot az 1892—3. tanévre megadta. Áthelyezés. A honvédelmi minisztérium közhirré teszi, hogy Mayer Rikhárd honvéd tartalékos élelme­zési­­járulnok, mint osztrák állampolgár, az osztrák hon­védelmi miniszter urral egyetértőleg, a morva-trabaui 19-ik Landwehr zászlóalj állomány nyilvántartásába 1893. júl. hó 1-ével áthelyeztetett. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Kern Lajos nagyváradi törvényszéki aljegyzőt a nagyváradi tör­vényszékhez jegyzővé, a vallás- és közoktatásügyi mi­­niszter a mohai újonnan szervezett állami iskolához Böjtke Miklós és Szakács Károly okleveles taní­­tókkal, Máriássy Ilona okleveles kisdedóvónőt a sze­­pes-olaszii állami kisdedóvodához kisdedóvónővé, a győri Ítélőtábla elnöke Csendes Aladár tapolczai lakos vég­zett joghallgatót a győri Ítélőtábla kerületébe díjas jog­­gyakornokká nevezte ki. Névváltoztatás: P­o­l­­­a­c­s­e­k Sámuel Sándor bu­dapesti lakos »P­o­l­g­á­r«-ra, Wiener János hódme­zővásárhelyi lakos »Vajd­a«-ra, kiskorú Spitzer Jó­zsef budapesti lakos »T­á­r­n­o­k«-ra, G­o­l­d­m­a­n­n Gyula budapesti lakos »Gyula­i»-ra, H­o­r­v­á­t­h- V­i­d­h Adolf budapesti lakos »H­o­r­v­á­t«-ra, Schle­singer Sándor Sámuel krakkói illetőségű budapesti lakos »Szeg­ő«-re, kiskorú J­e­i 11­e­r­e­s Ármin, Gyula és Rence budapesti lakosok »J­á­r­m­a­i«-ra kiskoru­ Fleischmann Miksa székesfehérvári lakos­­»F­ö­l­­d­e­s«-re, kiskorú D­e­u­t­s­c­h Géza nagyváradi lakos­­ »D­é­s­i«-re, kiskorú G­o­l­d­m­a­n­n Gyula budapesti la­kos »Arány­i«-ra,­ Löpseber (Neustädter) Károly Ágost limbagi lakos ,saját, valamint Carolin, Camillo, Mária és Hermin nevű kiskorú gyermekei »Újvári«­­ra, L­e­i­n­i­c­h Ernő aradi lakos »L­a­d­á­n­y­i«-ra át­változtatta nevét. * Ügyvédi kamara. A debreczeni ügyvédi kamara H­o­­r­o­v­i­c­z Jakab nyíregyházai ügyvédet az ügyvédek névjegyzékéből önkéntes lemondás folytán kitörölte ; a pozsonyi ügyvédi kamara dr. Stern Rezső zsolnai ügyvédet a kamaránál vezetett ügyvédek névjegyzékébe felvette és jelenti, hogy C­s­e­r­n­á­k Károly ügyvéd székhelyét Vágújhelyről e kamara területén belül, Verbó községbe tette át.­­ Wekerle Sándor miniszterelnök mint emlí­tettük június hó 28-án, apósa , Molnár István fő­ispán és neje látogatására, ki már hosszabb idő óta jött föl atyjához a fővárosból, Kelecsénybe érkezett. A miniszterelnök érkezéséről a közön­ség tudomással nem bírt, ünnepélyes fogadására az előkészületek nem tétettek meg, csupán Dó­­kus Gyula vármegyei főjegyző, mint alispán-he­lyettes üdvözölte a kormányelnököt. Annál im­­pozánsabb fogadtatásban és kitünte ováczióban részesült fi­­ó 30-án, Kelecsényből Budapestre utazása alatt. Reggel 7 óra 8 perc­kor érkezett meg a kormány­elnök nejével. Molnár István fő­ispánnal és Dókus Ernő, újhelyi kerületi ország­gyűlési képviselővel a mezőlaborczi személyvo­naton a mintegy 800—1000-re menő intelligens tisztelgő közönségtől ellopett pályaudvarba. A vonat berobogását élénk éljenzés kisérte, mind­addig, míg Wekerle ki nem szállott. A perio­­non Dókus Gyula orsz. főjegyző, környezve Uj­­hely szép hölgyeitől, a papságtól, hivatalnoki kartól és az izr. hitközség képviselőitől, üdvö­zölte meleg szavakkal s örömét fejezte ki a vár­megyét és székvárosát látogatása által ért ki­tüntetés fölött. Városunk szép hölgyei közül Dókus Gyuláné nyújtott át a miniszterelnöknek egy nagy virágcsokrot. Ezután Wekerle felelt röviden az üdvözlő beszédre, hivatkozva arra a ro­koni összeköttetésre is, mely öt egy megyéhez és székvárosához, úgy is mint annak díszpolgára, köti és megköszönte az reá nézve igazán meg­lepő és nem várt impozáns ovácziót. Egy ne­gyedórás itt tartózkodás után, mely idő alatt a miniszterelnök a neki bemutatott s tisztelgésére megjelent notabilitásokkal társalgott a legkedé­lyesebben, fölszállt a vonatra s a közönség él­­leneitől kísérve Budapestre utazott. — Személyi hirek. Paget angol nagykövet és neje ma reggel Bécsből elutaztak Drezdába. — Csernátony Lajos országgyűlési képviselő, lapunk főmunkatársa ma elutazott a fővárosból és augusztus hóban tér vissza. — Kitüntetés. Mint értesülünk, a király G o k e­s­c­h Győzőnek, a dunagőzhajózási társaság I. oszt. gépészének az arany érdemkeresztet. Bod­nár János nádudvari evang. ref. tanítónak a koronás érdemkeresztet adományozta. — Búcsúzó alezredes. Habrovszky József alezredes és a rózsahegyi honvédség volt pa­rancsnoka ezredparancsnokká lett s mint tudó­sítónk fija, Rózsahegyet tegnap elhagyta és uj állomására, Sopronba utazott. Az alezredes rövid megszakítással majdnem két évtized óta tevé­keny részt vett Rózsahegy beléletében; alelnöke volt a »Magyar Társalgó Körnek« és nemcsak e minőségében szerzett magának általános népsze­rűséget, hanem azon is buzgólkodott, hogy a tisztikar és polgárság közötti egyetértés csorbu­lást ne szenvedjen. Az állomásnál szép számú közönség gyűlt egybe és szívélyesen vett búcsút az alezredestől. — A szünidei gyermektelep. Ma reggel órakor indult útnak a nyári időszakra kitelepí­tett gyermekek második csoportja, a nyugati pá­lyaházból és pedig 53 leánygyermek Tata-Tóvá­­rosra, Márk Árpád tanító vezetése mellett; 53 leányka Körmöczbányára, Földesi József tanító­val és 74 fiúgyermek, Szabó József tanító veze­tése alatt Hegybányára (Selmeczbánya mellett.) A perionon ott voltak: Degen Gusztáv orsz. képviselő, a szünidei gyermektelep-egyesület al­elnöke, Glück Ignácz dr., Klein Fülöp dr., Mül­ler Ede, Guttman Lajos, Lauffer Sándor választ­mányi tagok. Degen Gusztáv a gyermekekhez rövid búcsúbeszédet intézett s aztán ezek a köz­tük kiosztott játékszerekkel vígan ugráltak be a vagyonokba. A mai vonattal a mentőegyesület két tagja is elutazott. Ezúttal is, mint máskor, több szülőt kellett elutasítani a gyermekeivel, a­kik — hely hiányában — már fölvehetők nem voltak. — Nagyképűsködés. Fiumei levelezőnk tá­­ilata ma éretlen nagyképűsködésről hoz hirt, melylyel Spincic reichsrathi horvát képviselő tetszelgett magának. Raguzzából, a­hol tudvale­vőleg a vitás származású Gundulitsot leplezték le, 70 horvát tegnap érkezett Élumébe az »Ausztria« Lloyd közösön Mitrovich rendőr­főnök az énekelve, demonstrálva érkező társasá­got figyelmeztette, hogy óvakodjék a demon­strálástól. — Ki maga ? ! — tolakodott elő Spinch­. — A rendőrség képviselője — felelte Mit­rovich. — Bizonyítsa be írásban, hogy megtiltot­ták-e nekünk az éneklést és demonstrálást! — okvetetlenkedett tovább Spinci­. — Nekem hivatalos kötelességem a figyel­meztetés ! — felelte Mitrovich nyu­godtan, bár az ilyen okvetetlenkedés behatása alatt nem kis fel­adat megőrizni a flegmát. — Jól van! Majd megmutatom én Magyar­­országnak és Fiumének az osztrák parlamentben, hogy ki vagyok én! — kérkedett Spinck­. A közönség érthető mosolygással tért napi­rendre a nagyralátó férfiú fiatalos rugaszkodása fölött. — Ünnepi gyászistentisztelet. V. Ferdinánd lelki üdvéért ma délelőtt 10 órakor hivatalos ün­­nepi gyászistentisztelet volt a budavári helyőr­ségi templomban. A templom falait ez alkalomra fekete gyászlepellel vonták be s a templom hajó­jának közepén katafalk volt felállítva a császári és a királyi jelvényekkel díszítve. A katafalk két oldalán a 32-ik és a 6-dik gyalogezred had­nagyai álltak diszőrséget s a padsorok mellett a koronaőrök álltak sorfalat. A fekete posztóval bevont első padsorokban foglaltak helyet: Lob­­kowit Rezső herczeg altábornagy, hadtestparancs­nok, Forinyák Gyula altábornagy, honvédségi adlátus, Rohonczy térparancsnok,­­Jabriánok­ altá­bornagy, Czibulka vezérőrnagy; továbbá: Gro­­mon Dezső államtitkár, Ráth Károly főpolgár­mester, Gerlóczy Károly h.­polgármester, Brez­­nay Béla a tudományegyetem rektora, Bita Dezső egyetemi tanár, számos fő- és törzstiszt és vá­rosatya. — Milleniumi kiállítás. Az ezredéves orszá­gos kiállítás országos bizottsága, illetőleg a ke­reskedelmi miniszter megbízásából dr. Szendrei János min. titkár és a kiállítás előadója ma több hóra terjedő körútra indult az országba, hogy összeírja a kiállítás történelmi csoportja számára a történelmi és régészeti, műtörténeti, valamint hadi emlékeket. A miniszter előzőleg rendeletileg fölhívta az összes hatóságokat az előadók támogatására. — A görögországi tanulmányútról. A Trieszt­től Patrasig tartó, hatvan órai tengeri hajózás után, mint tudósítónk értesít, szerencsésen patra szállottak tanáraink. Az első napi erős légáram­lat jó részeket megviselte, utóbb azonban a be­állt szélcsend és holdvilágost­est, Brindisi felé egészen fölvillanyozta a társaságot. Magyar dal hangzott a fedélzetről s vegyest görög, egy kis athéni utascsapat köréből. Az Otranto reggeli vi­harát könnyebben kiállta a társaság. A patrasi rövid pihenő után Pyrgoszig vasútra kel a tár­saság s onnan tengelyen Olympiába teszi első kirándulását. Az Athénben időző magyar tanáro­kat az ottani hatóságok kiváló módon elárasztják kitüntetéseikkel. Melas polgármester külön meg­hívására megtekintették holdvilág mellett az Acropolist a polgármesternek és Leonardosnak, a régiségek ephorának vezetése mellett. Ezután a tanárokat az Acropolisban megvendégelték, a­mely alkalommal rokonszenvesen ünnepelték a vendé­geket. A lakománál magyar nemzeti dalokat énekeltek és számos pohárköszöntöt mondtak. — Felhőszakadás. Aradról sürgönyzik a »P. H«-nak, hogy ott tegnap fél óráig tartó óriási zivatar és és felhőszakadás volt. Az utczákon félméternyi magasságú volt a víz, a­mely az alsó vá­­­­rosrész házaiba behatolt és nagy károkat oko­zott. — Paksról is azt táviratozzák, hogy ott rette­netes felhőszakadás pusztította a község határát. A szőlőkben óriási károkat okozott. A vihar ha­talmas fákat szakított ki. A rohanó az állatokat és egy kis gyermeket is elsodort.­­ A párisi botrányok. A Mórus marquis és a Lanterne kiadója, Eugen Mayer között fenforgó ügyet, éppen úgy, mint a Dreyfuss-affairet, vég­leg elintézték. A segédek elismerték, hogy az illető czikk, a­mely miatt Morés elégtételt kért, politikai támadást foglal magában, de személyes sértésnek nem tekinthető. — A »Viktoria« szerencsétlensége. Markham ellentengernagy azt jelenti az angol tengeré­szeti minisztériumnak, hogy Tyron tengernagy irománytárczáját, sipkáját és távcsövét megtalál­ták, a tengernagy holttestére azonban nem akad­tak rá. Sir George Tryon úgy halt meg, mint hős. Mikor már látta, hogy a hajó menthetetle­nül oda van, mindenkit menekülésre szólított föl, ő meg távcsövel a kezében, a parancsnoki hídon állva, mozdulatlanul várta a halált. He­lyét semmi áron sem akarta elhagy­ni. Egy mentő­csónakból mentőövet akartak neki dobni, de nem fogadta el. Mikor a hajóval együtt csendesen alámerült, még akkor is kezében tar­totta a távcsövet. A »Times« máltai jelentése szerint Tryon tengernagy a két hajó összeütközése után rög­tön kijelentette, hogy az összeütközés az ő hi­bájából történt, mert a hajók közt nem volt ele­gendő tér a Tryon által elrendelt mozdulat végrehajtására. Markham tengernagy, a­ki a „Camperdown”-t vezényelte,, azonnal észrevette a veszélyt és vonakodott a parancsnak engedel­meskedni. De mikor Try­on azt jelezte: »Mit csináltok?«, Markham előre indította a »Cam­­perdown«-t, a­mi az ismert katasztrófára veze­tett. Egy másik távirat azt mondja, hogy ha Tryon parancsát egészen végrehajtották volna, az összes hajók összeütköztek volna. — A Panama-sorsjáték nyereménye. A meg­bukott Panama-Társulattól független Panama­sorsjáték nagy nyereményét az idén egy bálna­vadász-hajónak 63 éves öreg matróza nyerte. — A komorna boszúja. A párisi Variétés­ Színház egyik színésznője, Dutailly k. a. több lo­pás miatt elbocsátotta a komornáját. A komorna megleste a színésznőt az utczán, s mikor­ éppen egy kocsiba akart szállni, rárohant, földre teperte, összevissza rugdosta és karmolta. Az elájult szí­nésznőt alig bírták a dühös némber karmai kö­zül kiszabadítani. — Tűz egy fatelepen. Nagyobb tűz volt ma a fővárosban. A keleti pályaudvar szomszédsá­gában, a csömöri­ ut 4. sz. a. telken van a Mül­ler Zsigmond deszkaraktára és fatelepe. Ma haj­nali 3 órakor e fatelepen egy deszkarakás ki­­gyuladt. A faraktárban a tűz gyorsan harapó­­zott tovább s már a szomszédos emeletes házat is fenyegette, a melynek ablakai mind összere­pedeztek a nagy hőségtől. Szerencsére a tűzol­tók meggátolták a tűz tovaterjedését. — Eltolonczolt czigánykaraván. A Lipótmetre közbiztonságát néhány nap óta veszélyezteti egy­ rend­­kívül nyárias kosztümbe öltözött és nem kevesebb mint 55 tagból álló czigánykaraván. A rendőrség a karaván üzelmeit megsokallotta, tagjait ma reggel összefogdostatta és a főváros határain kivül tolon­­czoltatta. — Véres verekedés. A főváros közelében le­vő Erzsébetfalván több fiatal ember a múlt éjjel mulatott és mikor a bortól felhevülten az utczá­­ra kijöttek, elkezdtek verekedni, majd betörték Guttmann János asztalos házának kapuját és az udvaron folytatták a dulakodást. A nagy zajra Guttmann kiment az udvarra, de a verekedők Guttmannak rohantak, őt éles késekkel össze­szurkálták, úgy, hogy életben maradásához kevés remény van. Ugyancsak így bántak el Zukal Já­nos kocsissal is, a­ki gazdája segítségére sietett. A két súlyosan megsérültet behozták az üllői­­úti klinikára. — Sorsolás. A fővárosi 26 milliós kölcsön kötvényei Wil­ik részletének törlesztésére ma délelőtt tartották meg a sorsolást. Kihúztak 3 darab 5000 frtos kötvényt, a 181 594 és 443 számúakat, továbbá 68 darab 1000 frtost. 7066 9398 5718 4105 4171 8311 7690 8313 6906 472 9396 464 6860 8160 6295 5296 6298 13227 11655 9172 6205 1383 13376 13272 8101 1532 11395 10045 7930 4947 7393 13285 6697 123 6294 561 13460 8201 9911 791 12713 9716 8375 10300 116518766163911271 4225 10637 12086 10474 8896 5052 8271 13477 7320.1691. Végül ki­húztak 49 darab 100 frtos kötvényt, 7070 6099 6975 6834 8892 6076 1491 6087 1492 1771 6151 11256 5796 10000 3076 845 4622 7620 6515 1494 4263 3405 9427 9839 986 6103 4192 884 6649 4691 5313 2487 8860 5295 9468 4321 4443 7280 8937 6036 3909 9781 4935 4937 6780 6163 9519 2676 6710. — Helyreigazítás. Lapunk tegnapi esti kiadásában közölt. ·A millenniumi kiállítást­ról szóló czikkben az egyik pályadíjjal kitüntetett tervrajz szerzőjének Pfaff Ferencz műépítész és m. k. államvasuti felügyelőnek neve tévesen állott »Ra£f«-nak.

Next