Nemzet, 1895. március (14. évfolyam, 4496-4525. szám)
1895-03-26 / 4520. szám
Ferencziek-tere, Athenaeum-épület, L emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelet csak ismert kéztől fogadunk es Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. HIRDETÉSEK úgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) küldendők. Ara 5 kr. vidéken 6 kr.esti lappal együtt 8 kr. Reggeli kiadás: KtatxV-hivatal : Ferencsiek-tere, Athenaeum-épület, földszint Előfizetési díj : A reggeli és esti kiadás postán egyszerre küldve, vagy Budapesten kétszer házhoz hordva: 1 hónapra .........a..« 2 tri 8 hónapra 8 * 6 hónapra .......................... 18 a Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés havonként 85 kr., negyedévenként 1 » Ara 5 kr. vidéken 8 kr. (esti lappal együtt 8 4520. (84.) szám. Budapest, 1895. Kedd, márczius 26. XIV. évfolyam. A Canovas kormány, Budapest, márcz. 25. (vl) Vasárnap reggel közölt czikkünkben jeleztük annak valószínűségét, hogy a spanyol válság konzervatív kormány kinevezésével fog megoldást nyerni. Tényleg így történt. Canovas, a konzervatívok vezére lett miniszterelnök, XII. Alfonz trónralépése óta, akinek első miniszterelnöke volt, most nyolcadszor. Don Antonio Canovas del Castilho már túllépte 70 évét, politikai pályafutását mint újságíró kezdette s a hatvanas években viselt először miniszteri tárczát. A jelenleg érvényben lévő spanyol alkotmányt 1876-ban az ő kormányelnöksége alatt dolgozták ki s ez alkalommal minden konzervativsága daczára nem bánt el túlságos mereven a liberális alapelvekkel. S mivela, a konzervatív disszidensek feje hiányzik az új kabinetből, jeléül annak, hogy Canovas alig számíthat e konzervatív frakció támogatására. A konzervatívok összesen is kisebbséget képeznek a képviselőházban, annál kényelmetlenebbé teszi tehát az új miniszterelnök helyzetét, s ha még ennek a kisebbségnek is egy része is ellenségesen áll vele szemközt. A diszszi-1 'í densek tegnap tartott gyűlésén Silvela I B nyíltan kimondotta, hogy a Canovas-kabinet I f alkalmatlan a konzervatívok egyesítésére, I j amely kijelentése mellett nagyon kevés I c gyakorlati értéket lehet tulajdonítani annak, I hogy egyben felszólította barátait, támogat-1 , nak azért mégis a kormányt működésében. I i Ilyen körülmények között könnyen érthető, I 1 hogy Canovas a kortet felosztására készül, mi-11 velutóvégre sem kormányozhat minoritással, I * akár vele, akár ellene legyenek a silvelisták. I j Az sem szolgálhat vigasztalására,hogy a liberá- llisok szintén négy frakcióra (mérsékeltek, sza- sabadkereskedők, védvámosok, demokraták) f 1 oszlanak, mert ez a széttagoltság sok bajt I † okozott ugyan Lagastának, hanem a kon-1zervatív kormánynyal szemben valószínűleg I ! össze fog tartani az egész párt. Ezek szerint új választások állanak kilátásban, alj mi magában véve is nehéz sor, speciális I, bajok azonban még fokozzák a nehézséget. I Kuba szigetén a felkelést gyorsan és alaposan le kell verni, mert különben az észak- amerikai izgatás könnyen végzetessé teheti I azt, annyival inkább, mert Spanyolország- I nak külön konfliktusa is támadt az Egye- sült Államokkal azért, mert egy spanyol I hadihajó rálőtt egy amerikai hajóra. Min- denek fölött pedig ott van a belső I bonyodalom, a katonai párt képtelen kö- vetéléseivel és a tisztikarnak rendkívül I gyanús magatartásával. Az kétségtelen, hogy a tisztek, Martinez Campos tábor-1 nagygyal az élükön, a hadsereget érintő I sajtó vétségeknek haditörvényszék elé utas 1 lását sürgetik, annak daczára, hogy a polgári törvények az összes sajtó vétségek el-bírálására esküdtszéket rendelnek, és a I semmitőszék legújabban is több esetben ily s értelemben döntött. Ezen kívül azonban, az I Impartial szerint, a katonai párt még a következőket kívánja: minden tiszt négy- ven éves korára ezredes legyen; a képvi- I selőházban és a szenátusban meghatározott I számú katonatiszt üljön; a hadügyi had- get és a hadsereg tényleges létszáma föl-1 emelendő; a szolgálatból kilépett tisztek és I legények megfelelő polgári alkalmazást I nyerjenek. Mindezekből látható, hogy Ca-1 novas súlyos feladatot vállalt magára, a mikor minoritásban lévő pártjával kormányt alakított. Az alig megoldott válság I megdöbbentő világosságot vet Spanyolor-szág közállapotaira, amelyek, úgy látszik, I nem nagyon igazolják a spanyol viszonyok- nak újabban elterjedt kedvező megítélését. I A képviselőház kedden délelőtt 10 órakor I ülést tan. Az országgyűlési szabadelvű párt tagjai felkéretnek, hogy a képviselőház f. hó I 26-iki, keddi ülésének mindjárt az elején I minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. I A főrendiház bizottságaiból. A főrendiházpénz- ügyi bizottsága f. hó 28-án d. e. 11 órakor, közgaz- s dasági és közlekedési bizottsága pedig f. hó 26-án d. e. 11 órakor ülést tart. Arelnök utalván a legutóbbi főrendiházi tárgyalá-ok eredményére, kijelentette, hogy a kormány ál- láspontja az, hogy az izraelita vallásról szóló tör- vényjavaslatra vonatkozó főrendi üzenet bizottság- feloz való utasítás nélkül a képviselőházban tárgyalás alá vétetvén, a törvényjavaslat változatlanul küldessék vissza a főrendekhez. (Általános élénk hegeslés.) A vallás szabadgyakorlatáról szóló törvénjavaslatra nézve kijelentette, hogy a barma- salik fejezet kihagyása által az elvek ingegritását megsértetnek látja a kormány. Az e törvényjavaslatra vonatkozó főrendi üzenet a képviselőház közoktatási s igazságügyi bizottságaihoz lenne utasítandó. A törvényjavaslatban lefektetettelveket a kormány teljes mértékben fentartja s érvényre juttatni kívánja. (Általános élénk helyess igés.) Ezután a miniszterelnök és Perczel belügyminiszter ismertették a Leypold-ügyben Bakó Emilt által s az alföldi szoczialista izgatások tárgyában a sima Ferencz által tett interpellácziókra adandó válaszaikat, amelyeket az értekezlet tudomásul vett. Ezzel az értekezlet véget ért. BELFÖLD, Budapest, márcz. 25. (Az orsz. szabad- elvű pártkörből.) Az országgyűlési szabadelvű pártnak Podmaniczky Frigyes b. elnöklete alatt tartott mai értekezltén Bánffy Dezső br. minisz- | ____ | . Budapest, márcz. 25. (Küldöttség a miiiszterelnöknél.) Szolnok-Doboka vármegye köjönsége legutóbbi rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag I (l határozta, hogy üdvözlő feliratot intéz Bánffy Dezső J ( báró miniszterelnökhöz s a felirat átnyujtásával a ^ vármegye főispánjának vezetése alatt az alispánból, a g vármegye kerületeinek országgyűlési képviselőiből ^ §s több törvényhatósági bizottsági tagból álló küldött- i jséget bízott meg. Bánffy Dezső b. ma d. e. 11 órakor fogadta a nagyszámú küldöttséget a kormányelnökségi f . palotában, Bornemisza Károly b. főispán üdvözlő beszé- lére Bánffy Dezső b. miniszterelnök meghatottan válaszolt. Ha voltak — úgymond — sikerei Szolnok- Dobka vármegyében való főispánkodása alatt, azért I voltak, mert erős volt benne a meggyőződés, hogy I , helyes a czél, mely felé törekszik, s mert hitt a si- I kér lehetőségében. Törekvése volt a vármegye közéleti I , társadalmi tényezőinek közreműködésével előmozditani I a magyar nemzeti állami kiépitését s buzditólag I ] hatni ebben az irányban az ország más vidékeire is. Az a czél lebeg ma is szemei előtt, a mely akkoron I lelkesítette. Terhes az az állás, melyet mint j miniszterelnök elfoglal, nagy nehézségekkel kell j ] szembeszállania, a mely nehézségek küzdésére tehet- s ségei talán nem is lesznek elégségesek, de erős a I ■ czélnak helyes voltába vetett hite s reméli, hogy I legalább egy lépéssel közelebb fog vezetni a czélhoz, I a magyar nemzet állam érdekeinek szolgálatában való I munkálkodása. Jól esik neki — tette hozzá a mi I niszterelnök — azoknak üdvözlete és elismerése, a I kik ismerik őt. Nem csak hivatalosan mond ezért I köszönetet, hanem mint jó barát is, a kit régi baráti kötelék fűz a vármegye közönségéhez s a küldöttség I tagjaihoz. Budapest, márcz. 25. (A miskolczi man- I dátum.) Miskolczról írják lapunknak a következőket : Minthogy Herman Ottó, Miskolcz város I déli kerületének képviselője a muzeum-őr állását I elfogadja, Miskolcz városa nemsokára, ezen ezik- Ilusban immár harmadszor, képviselőválasztás szin- I helye lesz. Jelöltül eddig csupán Melczer Gyulát, I Borsodvármegye volt alispánját emlegetik, aki a hír szerint nemzeti programmal fog fellépni. Budapest, márcz. 25. (Pártértekezletek.) Az országgyűlési függetlenségi és 48-as (Justh)párt ma este a kérvényeket tárgyalta. A főrendiház re- formját sürgető kérvények mellett Helfy és a Kos-suth érdemeinek törvénybe iktatására vonatkozó kér- I vények mellett pedig Balhé fog felszólalni. A nyitrai I választás ügyében elhatározták, hogy a mennyiben a I választás kérvénynyel támadtatnék meg, annak sza- I bályszerű elintézését sürgetik, amennyiben azonban a megválasztott képviselő a mandátumról lemondana, az I esetben parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését inditvá- nyozzák. — A nemzeti párt a nyitrai választás ügyével s foglalkozott s azután a kérvényeket tárgyalta.— Az or szágos függetlenségi és 48 as (Tigron-Polónyi) párt a nyitrai választás kérdésében parlamenti vizsgálóbizott- s ság kiküldését fogja a ház holnapi ülésében indítvá- nyozni. Tárgyalás alá vették ezután az összeférhetet- I lenségi törvény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, s amelyet az értekezlet elfogadott. Végül a kérvények- kel foglalkoztak. Budapest, márcz. 25. Kosssuth Ferencz I programmbeszéde.) Kossuth Ferencz a szélső-baloldal tapolczai képviselőjelölje ma Siófokon pro- I gramm beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a per- I szonális unió alapján akarja az ország függetlenségét I kivívni. Önálló hadsereget, külügyet és pénzügyet I akar. Sürgeti a közigazgatás reformját, de önkormány- I zati és választási alapon. Sürgeti az önálló vámterü- I letet és a nemzeti bankot. Állami öntözést, csatornát óhajt. Végül a választási reformot és a főrendiház revízióját sürgeti. Vidéki élet: Hunyadmegye anyakönyvi kerületei. Hunyadvármegye I 420 községét 100 anyakönyvi kerületre tervezik. A négy I rendezett tanácsú városon (Déva, Szászváros, V.-Hunyad I Hátszeg) kivül Brezseny Dupapiatra, Petrozsény (Lévazany I nélkül) Petrella, Kudser, Alkenyér, Felkenyér, Balmier ön- I álló kerületet képeznek. A 86 körjegyzőségből 85 anyakönyvi székhelyet képez. A 86-ik körjegyzőségből Fü- Ired bányaközség lenne anyakönyvi székhely. Külön szék- I helyek Várhely, Nándor, Kamarinesdi Tjes, Mercsor, Sárkány, Ponor és Mező-Livadia. A főszolgabirák, szolgahi- I rák mellett legtöbb helyen jegyzők a vezetők és segédjegy- szők a helyettesek. Több helyen állami és községi tanitók a ■ vezetők és 20 helyen helyettesek. Négy kerületre nem késpes a megye alkalmas jelöltet állitni s 400 írttal pályázatot ajánl. Tiszteletdijak ICO—200 közt variálnak. Összes költsség 20 ezer írt. A nyitrai választás. Nyilatkozat. A nyitrai választás ügyében Tarnóczy Gusztáv ur, a nyitrai választás elnöke, a következő nyilatkozat közlésére kérte fel szerkesztőségünket: Tisztelt szerkesztőség! Megígértem, hogy a nyitrai választásról némely lapok által czélzatosan terjesztett álhíreket rektifikáln fogom. Nem szándékozom kiterjeszkedni arra a sol tere-ferére, mely önmagán hordja a valótlanság bélyegét. Csak azokra a vádakra válaszolok, melyek azok előtt, kik nem ismernek, lehetségeseknek tűnhetnek fel. Az első és talán legkomolyabb vád tárgyát képezi a nyomtatásban kiadott figyelmeztetésem a közönséghez, nevezetesen annak következő 2 pontja: A pártok bármelyikének gúnyolása, vagy egyesek sértegetése, ingerlése és a jelvények megsértése szigorúan fog büntettetni és a netáni izgatók, valamint a hatósági közegek és rendfentartók intézkedései ellen szegülők pedig be fognak börtönöztetni.« Továbbá: »A vidékről bevonuló választók a város határán meg fognak vizsgáltatni, a náluk netán találandó fegyverek, botok vagy kövek el fognak koboztatni, mert ezekkel a választás színhelyére megjelenni tilos stb.« Ez az a 2. pontja kiáltványomnak, melyet az ellenzék hallatlan hajszára használt fel, anélkül, hogy engem felvilágosított volna, hogy tulajdonkép mi abban a törvényellenes vagy czélszerűtlen, mert választási elnöki minőségemben elkövetett tényeim csak ebből a két szempontból volnának elbírálandók. Ha alézköléeim bármelyike törvénybe ütközik, tessék engem a törvény sorompói elé állítani, de ha ezt tenni nem merik, önmaguk ismerik be állításaik valótlanságát, ez esetben kár volt a sok papirost és tentát elfecsérelni. A czélszerűségnek megítélése csak reám és legfölebb azokra tartozik, akik engem meg- választotak, de hogy ehhez a képviselőházi vi- géczeknek mi közük van, azt valóban nem tudom! Bármennyi fognak fenyegetni és firkálni némely la- pok, az gém soha sem fog letéríteni a törvényes útról. A törvény így szól: A választás vezetése, a rend fenti -tása és edzéiből leendő minden előleges in- tézkedés a választási elnök feladata és kötelessége stb.« Tegyük fel, hogy előleges hatályos intézkedés hiányá- ban els, szokásos verekecsek ismétlődtek volna, s hogy az üzbéghi várüldö nétr 'e elűzte volna a helyszínéről a választókat, v' n-e czélzaéossággal, legalább mulasztással vádolt volna engem akármely vesz tes párt — és saját lelkiismeretem is, mely nálam a legmérvadóbb ? Még mielőtt elnökké tlt a kerület hét községét látogattam meg, ott oly mérv izgatottsággal és fanatizmussal találkozott melyhsz hasonlót jó földnépünknél eddig sohasem ' iposztílni. A járási főszolgabíróval csakis csendőrfedezet mellett mehettünk ki az elvadult községekbe. A városban a katolikus legényegyletek tagjai az utczán inzultálták a sétálókat, ha nem jártak néppárti jelvényekkel, ami velem is megtörtént, pedig én sohasem viseltem semmiféle jelvényt. A jámbor falusi asszonyok azzal fenyegették férjeiket, hogy alvás közben elvágják torkukat, ha Latkóczyra mernek szavazni, gyermekeiket pedig feldarabolják, mert pogány atyja gyermekét nem fogják nevelni. Valódi fúriákká változtak. Ily symptomiák mutatkoztak úton-útfélen az asszonyok és fiatalság között, a meglett férfiak, kikre a szószék és gyóntatószék nem volt oly romboló hatással és inkább az ismert Latkóczyra akartak szavazni, mint az idegen Zichy grófra, nem mertek az utczára kimenni. Arról is fenyegették Nyitrát, hogy ezt a zsidóvárost a legjobb lenne felgyújtani; képzelhető, hogy e fenyegetések mily izgatott hangulatba hozták a város lakosságát! Mindenki a város és lakosságának veszedelméről beszélt és az én védszárnyaim alá menekült, mert az adott viszonyok között csak az elnök védhette meg a fenyegetett közrendet. Verekedések napirenden voltak. Kérdek most minden lelkiismeretes embert, nem volt-e kötelességem a törvény keretén belül minden hatályos eszközről gondoskodni ? Élénk emlékezetemben volt az ezen kerülethez tartozó Nyitra községbeli I vérfürdő, melyet néhány kődobás okozott, mert a csen- Időrségnek és katonaságnak nem szabad magát akár kővel büntetlenül érintetnie. Az egykori szakolczai I választás is élénk emlékemben volt, hol szemem lát - I tára — nehány haláleseten kívül 70—80 tót választó I lett az adott tűzjelre és lovasatakra megsebesítve és I miért ? Mert az elnök nem volt előrelátó. Prevoir I c’est gouverner. Főgondomat képezte, hogy a választás minden I izgatás daczára vér nélkül folyjon le. A katonaságra I fordított pénz és alkalmatlanság nem jöhetett előttem I tekintetbe, mert én többre becsülök egy csekélyke éle- I tét, mint 10,000, 100,000 frtot is, annak daczára, s hogy pogánynak titulált az ellenzék. Kiáltványom értelmét szándékosan félreértették; a »megvizsgálás« szót »megmotozással« cserélték ki, s ami két különböző fogalom ; ha emezt akartam vol- I na, megtaláltam volna erre is a szót. A megvizsgálás I nem jelenti a motozást. Motozásról soha szó sem I volt, szándékosan tévedett és tévesztett az, a ki ezt így hozta forgalomba, mert a kiáltvány- I ban csak vizsgálás van. Szolgálhatok a kiáltványból I néhány példánynyal. A bevonuló választókat én saját I szemeimmel vizsgáltam meg és örömmel láttam kiált- I ványom azon hatását, hogy előttem elhaladott válasz- I tők egyikénél sem volt bot és alkalmasint kő sem, I pedig ha nem figyelmeztettem volna, úgy mint eddig I szokásban volt, most is hoztak volna ilyeneket ma- I gukkal és részeg vagy vakbuzgó állapotokban megdo- I bálva a katonaságot, az izgatók helyett ismét az ár- Itatlan nép esett volna áldozatul. Ily esetben méltán I illethetett volna vád. Itt foglalkoznom kell azon váddal is, amely I szerint túl sok katonaságot hozattam. Én a katonai I szabályokat nem ismerem, de az illető vezénylő urak I állítása szerint ők utasításuk értelmében a századot I ily esetekben csak két részre oszthatják. Tekintve I Nyitra különös építkezésénél fogva, a sok elzá- I randó mellék utczát, sok félszázadra volt szükség. Én megmagyaráztam a vezénylő uraknak a helyze Itét, a feladatot és ők számították ki a szükséges I katonamennyiséget, amely nélkül a felelőséget el-s vállalni nem akarták. Az eléjük terjesztett feladat az volt, hogy a 3 fővonalon bevonuló különböző párti választókat az egymás által való megtámadhatástól és az utczai közönség inzultusai elől fedezzék, nehogy a választók a gazdálkodó utczai közönség által valamely tettlegességre ingereltessenek. Ily szabadon juthattak kijelölt helyeikre. A bevonulás után ezen utczákból a katonaság átvizetett a választási helyre és azon utczák fedezésére, melyeken a választók a szavazási helyekhez és onnét haza mehettek. Ezen intézkedésem folytán az ellentétes pártok oly távolságban állottak egymástól, hogy egymás csúfolódásait és fenyegetéseit nem hallották, egymást nem látták, útközben sem találkoztak, tehát nem is verekedhettek, így csakis az utczai csőcselék támadásaitól és a kortesek csábítgatásaitól kellett katonai őrvonal által megvédetnem. Csak így volt lehetséges biztosítani minden választónak azon jogát, hogy jelöltjére szabadon szavazhasson anélkül, hogy bárminemű bántalomnak legyen kitéve. Ez különösen az ellenzéknek kedvezett, egy nagy többségében szabadelvű városban. Ez intézkedésemet még elismerőleg helyeselték is az oda érkezett képviselő urak, mivel akkor még nem tudták, hogy ők fognak bukni. Nem vették számba azt a ragaszkodást, melylyel a kerületnek minden értelmesebb lakosa Latkóczy iránt viseltetik. Akkor még azzal ámították őket a néppárti kortesek, hogy ők lesznek a győztesek. Jellemző, hogy Tomcsányi László képviselő úr dispozícióm hallatára a többi képviselő urak jelenlétében azoknak ellenmondása nélkül, sőt némelyek helyeslése mellett távozásakor azt mondta, éljen az elnök! De mihelyt arról győződtek meg, hogy ők vannak kisebbségben, (remélni akarom Tomcsányi úr kivételével) még azon intézkedéseimből vádakat kovácsolnak, melyeket azelőtt megdicsértek. Úfjabb vádat képez az, hogy oly rossz helyeket jelöltem ki az ellenzéknek, hol csak egy kis korcsma volt és igy ázni-fázniok kellett, sőt, hogy még egy kis félszerből is, ahová az eső elől menekültek, kikergettem — ez embertelen tettem koholt, erről csak az újságból értesültem. Az élelmezés megkönnyítése végett oly 3 helyet jelöltem ki az ellenzéknek, hol 11 és legközelebbi szomszédságában még több korcsma volt, aki ellenkezőt állít, rágalmazó. Nyitra városában nincs is több olyan hely, ahol annyi korcsma lenne, mint itt. — Ellenkezik az igazsággal, hogy nem eresztettem be a korcsmákba a választókat, sőt azoktól a katonák által elzárattam, ami ismét nem igaz. Midőn a választókat a szavazásra hívtam, ismételten tudakoltam, hogy miért állanak a szabad ég alatt, miért nem menekülnek a fedett szobákba, hiszen van ezek között oly vendéglő is, (például a Spaczek-féle) mely 300 embernek kényelmes helyet nyújt. Válaszul azt kaptam, hogy a plébános urak, kik itt kortesekként működtek, méltóságuk alattinak tartják a zsidók fogadóiba menni, kik ellen az nap reggelig a legembertelenebb vádakat prédikálták; a népet pedig egyedül nem akarták beereszteni, mivel féltek, hogy ott lerészegednek és eltántorittatnak, igy hát önfeláldozásra hivatkozva, mártyrokká akarták felavatni híveiket. És ezek daczára van lelkiismeretük engem okolni, a hideg esőben átélt szenvedésekért. Meg kell jegyeznem, hogy Nyilván e helyeken van a legtöbb fogedó- és korcsmahelyiség. Itt állt annak idején Tóth Vilmos, akkori miniszternek pártja is. Én egyedül 3 napig tanulmányoztam a várost, hogy a legjobb helyeket kikereshessem; a vezénylő tábornok ék az ezredes úrral fél napig kocsin ugyanezt tettük, velük beszóltunk vagy tiz magány házba is, de azok vagy megtagadták vagy szalma és egyéb tűzveszélyes tárgyak miatt mi nem fogadtuk el. — Én a szarvas vendéglőt akartam számukra megnyerni azon reményben, hogy az püspöki tulajdon lévén, e czélra meg lesz nyerhető, de a vendéglős ezt kereken megtagadta azon indokolással, hogy vendéglője aznap úgyis túl lesz tömve. A kitűzötteknél jobb hely nem volt található, hivatkozom Palkovich tábornok és az ezredes urakra, kik teljes buzgósággal keresték ki velem együtt ezen legjobb helyeket. De jellemző, hogy midőn előzékenységemet tanúsítandó a párt vezetőinek már előzetesen megjelöltem ezen helyeket, azékból, hogy kellő élelmezésről gondoskodhassanak, egy szavuk sem volt ezen helyek ellen, ezt elismeréssel fogadták, csak arra tettek megjegyzést, hogy három helyen helyeztem el őket, mit a rossz idővel indokoltam, mert egyetlen helyen sem tudtam annyi vendéglőt és korcsmát találni, ami ellátásukra elegendő lett volna és mivel a túl nagyon izgatott tömegnek egy helyen való csoportosítása mindig veszedelmes. A szabadelvű párt is két helyen volt elhelyezve. A többi ide való részlet légből kapott koholmány és rágalom. Az a czélzatosan terjesztett hir, hogy kenyereket azon ürügy alatt, mintha penészesek lettek volna, elkoboztattam, valamint valami taknyos ló féle mesék, melyekről nagy megbotránykozással, csak a lapokból értesültem, szerzőikre és terjesztőikre vallanak. Ilyenek ellen nem tartom méltónak védekezni, mert tudom, hogy ezeknek komoly ember úgy sem ad hitelt. Ami pedig a Zichy gróffal való kortesfogást illeti, az elavult élet, ami már abból is kitűnik, hogy az ellenzék erre előre készült, s több lemondó levelet hozott; hogy ezek nem vágnak a beadott ajánlatával, az az ő hibájuk. A választási törvény 70. §-a így szól : »Képviselőt ajánlhat a kerület minden választója, az írásban adandó be az elnöknek stb.« A 71. §: »Ha kellő időben több ajánlat adatott be, s 10 választó szavazást kíván, az elnök azt elrendelni köteles, stb.« Szabad volt ezt nekem elutasítanom, azon súlyos felelősség mellett, amely az elnököt terheli ? Én csak azt tartottam megvizsgálni, vájjon az illető ajánlók választók-e abban a kerületben? Ezekre nem szavaztatni, megsemmisítési ok lett volna. Nagy dologgá akarják felfújni azt, hogy én figyelmeztettem azon utczák lakóit, melyek a katonai őrvonalba estek, hogy magukat arra a napra élelemmel lássák el; pedig ez csak előzékenység akart lenni részemről, neho valaki, aki nem akar, böjtölni legyen kénytelen, vagy kemény húst kapjon, ha a szakáélé a hússal az őrvonalon nehezen jutván át, elkésik. Állítani ugyan nem merik, de mintegy sejtetni engedték, hogy én talán gróf Zichy választóit Latkóczyra szavaztattam le. Hogy ez rosszhiszemű, nem állítás, csak burkolt gyanusítás, azt a vizsgálat fogja kideríteni; addig gyalázatos rágalomnak nyilvánítom, mert ez egy esetben sem történt. A Latkóczyra esett 929 szavazat bizonyíthatólag mind jogosult választóinak tisztán és világosan ő reá adott szavazata, mert a kik álnevek alatt akartak szavazni, és úgy, mint Zichy grófnál, elutasítottam. Az igazságnak tartom azzal, hogy ilyen sokkal több volt a Zichy gróf táborában. Itt nem tartozott a ritkaságok közé, hogy atyát a fiú és fiút az elhalt atya helyett akartak leszavaztatni, sőt gyakori volt az esett, hogy más nevű egyén jött álnév alatt szavazni, és midőn ez szigorú vizsgálódásom folytán gyakran kiderült, az illetőknek némelyiknek ide adta azon czédulákat, melyekről az álneveket, hamis kort és egyéb adatokat meg kellett könyv nélkül tanulni, hogy azok az összeírási lajstromokkal vágjanak; és midőn már felfedeztetve, bevallották, hogy ők nem ugyanazon egyének, megkérdeztetvén, hogy kitől kapták ezeket a cédulákat, a jobb lelkűek azt is bevallották, hogy ezeket plébánosaiktól kapták és ezek által lettek e csalásokra betanítva, míg voltak olyanok, akik konokul hallgattak arról, hogy ki tanította be őket erre. Különösen gyakran fordultak elő ily esetek Karsai pogrányi plébános úr terhére, akit ezért meg is róttam és figyelmeztettem, hogy ez erkölcsrontás, esetleg büntetendő cselekmény, kortesekhez, de nem lelkipásztorokhoz illő foglalkozás, melyért feljelentést tennék ellene, ha nem tekinteném papi ruháját. Nagyon tisztelem én a papot a templomban, amikor imádkozik és áldást osztogat, de nem szeretem, ha gyűlöletet szít és bujtogat. Egy félrevezetett jólelkű öreg sírva fakadt, midőn lelkére beszéltem és megígérte, hogy soha többé nem fog más bőrében megjelenni. Ezek jellemző dolgok, de ezekről hallgatnak a tisztelt ellenzékiek. Túl szigorúnak mondják eljárásomat és faggatónak a szavazásnál, hiszen ha én nem vettem volna komolyan az ügyet, úgy két annyi szavazó szavazott volna le, mint amennyi választója van e kerületnek, még így sem tudtam eléggé szigorú és óvatos lenni, a mennyiben még igy is leszavazott volt Zichyre egy illetéktelen egyén és midőn eljött azon névnek valódi tulajdonosa, már akkor helyette más szavazott volt re az ő neve alatt. Túl lassúnak állitják eljárásomat, hát én bizon nem akartam időt megtakarítani a tartli vagy tarokk számára, hanem feladatomat komolyan véve, kihallgattam az elöljárókat, a küldöttség tagjait és ha az egyén azonossága felett kétségem volt nekem, vagy valamely küldöttségi tagnak, keresztkérdések által is igyekeztem kipuhatolni a valót, talán jobban mulathattam volna valami párisi »Café chantant«-ban, de ha elvállaltam, teljesítenem kellett nehéz kötelességemet. Hogy a szavazás nem ment oly gyorsan, mint ahogy az kívánatos lett volna, ezért nagyrészt Zichy gróf bizalmi férfiai is vessenek magukra keresztet, mivel nem hozták magukkal a Zichy grófok lemondási okmányát s e miatt háromnegyed órát vártam kedvükért. Aztán meg ismételten tanítani akarták az elnököt és Zichy gróf maga is levélben kért, hogy rendet csináljak választóival, ezért fel kellett függesztenem a szavazást és megfeleltem kívánságának, ez mind időbe került. Jól esett itt Zichy gróf úrnak is, hogy kellő erővel rendelkeztem az ő pártjának megvédésére is, míg a lapok szemrehányást tettek a sok katonaság miatt, bár a Magyarország f. hó 21-ik számában írja, hogy a Latkóczy-párt az összetűzést kereste, mégsem adózik elismeréssel, hogy ezt lehetetlenné tettem, hanem szid. Hát mit gondol, maradt volna 10 Zichypárti választó a városban, ha én nem adom ki azon proklamácziót, melyet ő statáriálisnak nevez és ha a rend fentartására nem gondoskodom elég erőről. Természetesen jobb szerette volna, ha a választók az elnök és bizottság fejét beverik és a jegyzőkönyvet összetépik, mint már erre volt eset. Hogy szabadjegyek kiadásánál nem gyakoroltam protekciót a képviselők, grófok stb. iránt, azt nagyban rosszalják a lapok, de én a 48-iki törvény szellemében nem tehettem különbséget, én csak választót és nem választót ismertem, az elsőnek kellett helyt adnom, utóbbinak csak ha jut és a hol jut, — még a szabadelvűpárti Schóber képviselő úrnak és több jóbarátomnak sem adhattam — elvből. Én természetemnél fogva szigorúan megtartottam és megtartottam a törvényt és rendet. Tudom, hogy ezt hazánkban sokan nem szeretik, de végre mégis meg kell azt szoknunk. Önként merül fel itt az a kérdés, mi történt a többi választóval? 2200 és egynéhány az összes szám, ebből elhalt, beteg, eltávozott körülbelül 200, leszavazott 1331, részegség miatt és mivel nem tudta a jelöltnek nevét, mindkét pártból elutasíttatott az egyik bizottságnál 37, a másodiknál 33. Maradt kérdéses 600, a mindkét oldalról gyakorolt pressionál fogva csak Nyitra városánál 200-nál több tartózkodott a szin vallástól, a többi körülbelül 400, falusi szavazat nem akart várni, különösen, mert lovai nem találtak istállóra ; esőben és rettenetes viharban átfáztak a választók féltvén lovaik egészségét elmenekültek mindkét pártból, öszetett kezekkel kértek, bocsássák őket haza; így az utolsó 17 faluból már kevés jött szavazni, különösen midőn Zichy gróf, látván eklatáns kisebbségét, pártját haza bocsájtotta. De erről az elnök nem tehet. Igaz, hogy párbajra hívtak, de nem igaz, hogy a 24 órán belül nem küldtem el segédeimet, valamint rágalom, hogy a kihívó visszautasította volna a párbajt. Igaz, hogy négy elzüllött, volt afféle az utczán botokkal megtámadott, de rágalom, hogy én meghátráltam volna, sőt én tőrömmel visszavonulásra kényszeritettem egész addig, mig vendéglőmbe mehettem ebédelni, — de sem utamról el nem téritettem magamat, sem hozzám nem nyúlhattak. Sürgönyileg figyelmeztetve lettem, hogy a képviselők azért utaztak Nyitrára, hogy tettleg bántalmazzanak, de a kihívásnál egyéb nem történt. A néppárt végrehajtóbizottsága halállal fenyegetett írásban, de ítéletét még nem hajtotta végre, se rajtam se a jegyzőn. Bocsánat, hogy kimerültség és időhiány miatt ily pongyolán írtam. Kiváló tisztelettel. Budapest 1895. márcz. 25. Tarnóczy Gusztáv s. k. Nyílt levél. a nyitrai képviselő választó kerület tisztelt választóihoz, Nyitra város tisztelt közönségéhez, Nyitra vármegye és Nyitra város törvényhatósági közegeihez, a választási rend fentartásánál működő tisztelt katonai, csend- és rendőri közegekhez. Mihelyt a nagy fáradtság és izgatottság okozta kimerültségem engedte, első kötelességemnek tartom