Nemzet, 1895. augusztus (14. évfolyam, 4645-4675. szám)

1895-08-01 / 4645. szám

kerü­letben: Uppouj m«.— * vixpácza) (A­p­á­c­z­a) ; 9. Szentpéteri kerületben : Goldschmidt Márton községi jegyző (Szász-Hermány, Botfalu) (S­z­á­s­z-H­ermány); 10. a Veresmarti kerületben : Georgy János közs. jző (Földvár) (Földvár); 11. a harcsa­újfalusi kerületben: Szabó László közs. jző (Höltövény, Krizbe) (Höltövény); 12. a fekete­halomi kerületben: Bolesch Károly közs. jző (K­e­­r­e­s­z­t­é­n­y­f­al­v­a) ; 13. a Höltövényi kerületben: Nikolaus György közs. jző (Barcsa-Ujfalu) (Barcsa- Ujfalu); 14. a keresztényfalvi kerületben: Merthes János közs. jző (Volkány, Feketehalom, (Vidombák) (Rozsnyó); 15. a rozsnyói kerületben : Pfaff Mi­hály közs. sző (Keresztényfalva) (Keresztény­falva); 16. a vidombákiban Bolsch Henrik közs. jző (Keresztényfalva); 17. a volkányi kerületben Gageschi János közs. jegyző (Keresztényfalu); 18. a bácsfalusiban: Domokos István közs. jegyző (Türkös) (T­ü­r­k­ö­s); 19. a Cserhátfalusiban : Sipos János közs. jző (Hosszufalu) (Türkös); 20. a hosz­­szufalusiban : Lukási Károly közs. jző (Cserhátfalu ; 21. a pürkeresztben : Giró István közs. jző (L­a­j­z­o­n); 22. a tarrangi kerületben: betöltetlen h. Fóris Mihály főbíró; 23. a türkösiben: Busz János (Bácsfalu) (B­ács­falu); 24. a sajzoniban : betöltetlen, h. Ral János főbíró (Pürkerecz). Csanád vármegyében; l.A makói kerületbe: Széll György polgármester; h. Bakos Ferenci főjegyző; 2. az albertisbe: Thury Sándor közs. sző (Pitvarosi) (Pitvarosi­) 3. Az ambrózfalvaiba; Nicsovics Jenő közs. sző (Nagy-Majláth) (N­a­g­y - M­a­j­l­á­t­h) ; 4. az apátfalvaiba; Munkácsy József közs. jegyző, h. dr. Divald Károly közs. orvos (magyar-csanádi és kis­­királyhegyesi); 5. a földeákiba; Réti Rezső közs. sző, h. dr. Istók Barnabás közs. orvos (Léle); 6. a kis-királyhegyesibe: Dehén Sándor helyettes jegyző (Apátfalva); 7. a léleibe: Smajda Mihály közs. sző (Földeák); 8. a n.­majláthiba: Szarka Sámuel közs. jegyző (Ambrózfalva) (Ambrózfalva); 9. a pitvarosiba: Molitorisz József közs. sző (Alberti) (Alberti); 10. a nagylakiba: Pápay Ferencz közs. jegyző, h. Lantos József sző; 11. a csanád-palotaiba: Braugarten Henrik közs. sző, h. Szántó István nyil­vántartó (Kövegy); 12. a sajtónyibe: Mik­sa János helyettes jegyző; 13. a kővegyibe: Csillag Antal közs. jző (Csanád-Palota); 14. a battonyaiba: Lovrics Pál közs. jző, h. Fodor Manó sző (Tornya); 15. a tornyaiba: Lovrics István közs. jző (Batto­ny­a); 16. a kis-iratosiba: Horvát Márton közs. jző (Kevermes) (Kevermes); 17. a kevermesibe: Kiss Vilmos közs. jző (Kis-Iratos (Kis-Iratos). 18. a mezőhegyesre: Bacsa Béla közs. sző h. Tottál Károly közs. pénztárnok. 19. A Marez Dombegyházaiba: Győrfi Etele közs. sző h. dr. Veil Izsó körorvos 20. A Mező­ kovácsházaiba: Bagyik Antal közs. sző­ h. Harsányi Gyula sz. bírói írnok. (Végegyházai Reform Kovácsházai). 21. A végegyházaiba: Gortva István közs. jző. (M­e­z­ő-K­o­v­ác­s­h­á­z­a,) 22. A reform Kovácsházaiba: Kovács Dezső közs. jző (Mező-Ko­vácsháza). 22. A tót-bánhegyesibe: Chrenko Mihály közs. jző; dr. Hoffmann Ignácz közs. orvos. 24. Az apáczaiba: Faludy Károly közs. sző; h. dr. Csomós Jakab közs. orvos 25. A magyar-bánhegyesibe: Pa­taki Aurél közs. sző. (D­o­m­b­i­r­a­t­o­r­i). 26. Az Kunágotaiba: Bajcsi László közs. sző; h. Kun László közs. tanító (Dombiratos). 27. A dobiratosiba: Szé­­keny Antal közs.­­sző. (Magyar-Bánhegyes). (K­u­n­­á­g­o­t­a.) Esztergom megyébe.1.: 1. az esztergomi kerületbe: betöltetlen ; 2. a pilismarótba Fischer Dezső jegyzőt (Dömös) (D­ö­m­ö­s) ; 3. a dömösibe: betöltetlen (Pilis- Maróth) (P­i­l­i­s-M­a­r­ó­t­h) ; 4. a táthiba Obert Zsig­­mond szőt (Dorog) (N­y.-U­j­f­a­l­u); 5. a nyerges-uj­faluiba Eidly István szőt (Tóth, Bajót) (Piszke); 6. a bajóthiba: betöltetlen (Ny.-Tijfalu) ; 7. a pisz­keibe Andréka Gyula szőt (Ny.-Tijfalu) (Süllő); 8. a süllőibe Ajtay Ferencz szőt (Piszke) (Piszke) ; 9. a doroghidai: Benedek József szőt (Csolnok, Kesz­­tölcz) (Tóth); 10. a csolnokiba: betöltetlen (Tang) (Dorogh); 11. az ungi kerületbe Dogosy Lajos szőt (Csolnok) ; 12. a bajnaiba Novák János szőt (Nagy-Sáp) (N.-Sáp); 13. a nagysápiba Vaisz Endre szőt (Bajna) (Baj­na); 14. a párkányiba Ivanik Gyula szőt (Nána, Ebed) (Nána); 15. a nánaiba Porubszky Károly krszőt (Párkány, Kőhid-Gyarmat) (Pár­kány); 16. a kőhidgyarmatiba Balogh József szőt (Libád) (Nána); 17. a ker­éndibe Hegedűs Béla szőt (Bény, Bart) (Bény); 18. a bényibe Rapp Géza szőt (Keménd, Bény) (Keménd); 19. a bartiba Verbó Pál szőt-í­j(Keménd); 20. a kényibe Zsarnó­­czay István szőt (Bény); 21. a nagyölvedibe Országh Elek szőt (Farnad) (Szölgyán); 22. a farnadiba Meszes Ferencz szőt (N­a­g­y­ö­l­v­e­d); 23. a magyar­­szölgyénibe Csongrády Gyula szőt, h. Pászthy József kör­orvost (Nagyölved); 24. a libádiba Lávay Sándor szőt (K­ő­h­i­d­g­y­a­r­m­a­t­i) 25. a kisujfaluiba Szvoboda Sándor szőt (Köbölkút) (Köbölkút); 26. a köböl­­kutiba: Berényi József krjegyzőt (Bátorkesz, Kis­­ujfalu, Muzsla) (Kisujfalu); 27. a muzslaiba: Báthy Géza szőt (K­ö­b­ö­l­k­ú­t); 28. az ebedibe: Báthy Béla szőt (Párkány); 29. a duna-mocsiba: Nagy Móricz krjegyzőt (Bátorkeszi); 30. a bucsiba: Varga József szőt (Bátorkesz); 31. a bátorkeszibe: Hertelendy Gyula szőt (Duna-Mócs, Bucs) (Köbölkút); 32. a kisztelczibe : Zsarnóczay Mihály kyzőt (Dorogh). Moson megyében: a halászi­ kerületbe Hamar Imre községi jegyzőt (P­ü s­k); 2. a lebenyibe Bol­­dini Rezső közs. szőt (Szent­­Miklós) (Szent Miklós); 3. a magyaróváriba Ekhardt Ferencz város­­birót, h. Hegyi Sándor közs. sző; 4. a mosoniba Gsellmann Gyula közs. szőt, h. Horváth Ferencz áll. iskolai igazgató tanitó; 5. a puszta somorjaiba Schaf­fer Lajos közs. szőt (Szent-János) (Szent- János) ; 6. a szent-jánosiba Wachsel Ferencz közs. jegyző (P­u­s­z­t­a-S­o­m­o­r­j­a­i) (Puszta-Somorja, Szt.-Péter); 7. a sztpéteribe: Wallner Gusztáv közs. sző, (Szt. Já­nosi) (Szolnok.) 9. A szolnokiba: Serényi József közs. jegyző, (Szt-Péter.) 9. A tarosaiba: Pusz­­ter Ede körs.­jző; (Tétény) (Tétény.) 10. A tété­­nyi betöltetlen. (Tarcsa) (Tarcsa.) 11. A kálno­­kiba: Pollhammer János körsző; (Halászi.) (Ma­­gyar-Kimle.) 12. A magyar-kimlei betöltetlen. (Kál­nok.) 13. A piskiibe: Jaudl Nándor körsző (Darnó.) (Halász.) 14. A darnói betöltetlen. (Püsk.) (Püsk.) 15. A szt.-miklósiba: Bandler István közsző (L­é­­bény.) (Lébény.) 16. A mecséri betöltetlen. 17. A bánfalviba: Wimmer Miksa közs. jegyző. (A. Ill­mi­cz.) (A. Illmicz.) 18. A barátfalviba: Vajda István közs. sző (Fáltorony) (Boldogasz­­szony). 19. a boldogasszonyiba Millner Ulrik közs. jző (Barátfalu) (Féltorony, Pátfalu, Szt.­András); 20. a féltoronyiba Stublvoll Tivadar közs. jző (B­o­l­­dogasszony) (Barátfalu); 21. a gálosiba Pollreisz Mátyás közs. jző (Védeny); 22. az alsó-illmiczibe Mészáros János közs. jző (Bán­falu) (Bánfalu); 23. a császár­ kőbányaiba Csóka Endre közsző (Sásony); 24. a nezsideribe Hegyi Mihály közs. sző, h. Róth Ede közs. aljző (Nyúlás, Védeny, Pandorf); 25. a nyulasiba Marecsek István közs. sző (Nezsider) (Sásony); 26. a pándorfiba Jankovics János közs. jegyző (Nezsider) (Újfalu, Bruck-Ujfalu). 27. Apátfaluiba Grits Ödön közs. jegyző (Boldog­­asszony). 28. A somogyiba Findl Imre közs, izé. (Villa). (Valla). 29. sájtonyiba­s Kirchleeh­ner Imre közs. sző. (Nyúlás). (Cs. Kőbánya). 30. A Szt. Andrásiba, Mi­lián Adolf közs. sző. (Bol­dogasszony) 31. Ada újfaluiba: Gollhammer Ernő közsző. (Pándorf). 32. A vallaiba: Várhegyi Ferencz közs. sző. (Somogy). (Somogy). 33. A vé­­denyibe: Ehrengruber Károly körsző. (Nezsider). (Gálos). 34. A bruck-ujfaluiba Holczer József áll. el. isk. igazgatótanitó (Pándorf). 35. A rajkaiba: Filsinger Sándor körsző. (Kiliti). (Oroszvár-Kilitó). 36. Az oroszváriba: Budich Antal körsző. (Raj­ka). 37. A körtvélyesibe: Strobl József körjegyző. (K­ö­p­c­s­é­n­y.) (Köpcsény.) 38. A hegyes halomiba Lánger Kázmér, körsző. (M­i­k­­­ó a f­a­l­u.) 39. A köp­­csényibe: Ströck János körsző. (K­ö­r­t­v­é­l­y­e­s.) (Körtvélyes.) 40. A Gátaiba: Lunczer körsző. (Zu­­rány.) (Zurány.) 41. A Zurányiba: Kájter János, közs. sző. (Gáta.) (Miklósfalu, Gáta.) 42. A Miklós­­falviba: Ivicsics István, közs. sző. (Zurány.) (He­gyeshalom.) 43. A Kilitibe: Silihányi István, közs. jző. (R­a­j­k­a.) (R­a­jka.) Ugocsavármegyében■ 1. A nagy-szőllősi kerü­letbe : Lator Béla közs. jző, h. Molnár István segéd­­sző; 2. a tisza-újlakiba: Imrék László közs. jző, h. Pillér József áll. tanító (Tisza-Ujhely); 3. a salán­­kiba: Szarka Dezső közs. jző, h. Nagy Bálint közs. elöljáró. (Egresi) csak a házassági anyakönyvvezetői teendőkre nézve); 4. a fekete-árdóiba: Morvay Zol­tán közs. sző, h. Sükösd István áll. tanitó, 5. a tur­­terebesibe: Szabó György közs. sző, h. Erdélyi Kor­­iolán áll. tanitó; 6. a turcziba: Papp Gyula köz­ségi jegyző, h. Farkas Gyula áll. tanító, (kis­­gérczi, komlós-szellői) 7. a királyháza­ tölgyesfal­­vaiba: Goldberger Dezső körse­rző, h. Jankovics Miklós áll. tantói, (terezházai, csarnatői); 8. a kovácsfalvaiba: Froknya György körjegyző (Tisza­­újlaki); 9. a fancsikaiba: Szeley Lajos körsző, h. Jankovics Béla áll. tanító, (egressi); 10. az egressibe : Mészáros Lajos körjegyző (Salánki csak a házassági anyakönyvvezetői teendőket illetőleg), (Fancsikai); 11. a nagy-komjátiba: Kalós László körjegyző (Nagy­­csorgovai) (N­a­g­y-c­sorgovai); 12. az öly­vöaibe : Újhelyi István körsző, (Alsó karaszlói, Veresmarti) (N­a­gy-r­á­k­ó­c­z­i). 13. az alsó-karaszlóiba: Csedrik János körsző, (Nagy-rákóczi) (ölyvösi). 14. A nagy- Rákócziba: Hadzsega Mihály, körsző, (ölyvösi) (alsó­­karaszlói). 15. A veresmartiba: Köncs András körsző, (ölyvösi). 16. A halmiba: Szintay János körsző, h. Szász Béla áll. tanitó, (Batári) (csak a házassági anya­­könyvvezetői teendőket illetőleg). 17. A veléteibe: Pák János körsző, h. Vrabély István áll. tanitó. 18. A teke­házaiba: Újhelyi Zoárd körsző, (Királyháza.) 19. A csepeibe: Klein Hermann körjző, h. Egry István csepei birtokos. 20. A határiba : Bleyer József körjegyző, h. Fülep Sándor közs. bírót (Halmi) (csak a házassági anyakönyvi teen­dőket illetőleg); 21. a páter falvaiba: Kalos Berta­lan körjző, h. Szabó Gyula birtokos; 22. a köké­nyesdibe: Onodonszki Károly körsző, h. Köröskényi István birtokos; 23. a kis-gérézibe: Mikolay Gábor körsző (T­u­r­ó­c­z­­) ; 24. a komlós-sellőibe : Szóth Mihály körsző (Turócz) ; 25. a nagy-tarnaiba: Rátho­­nyi Sándor körsző, h. Siménfelsi Szabolcs áll. tanító; 26. a csornatőibe: Kerner Máté körsző (Király­háza); 27. a nagy-csongorai nincs betöltve (Nagy- Komját). TÁVIRATOK. A román királyi pár Ischlben Bécs, jul. 31. (Eredeti távirat.) A román királyi pár vasárnap folyó hó 4-én Sinaiából jőve Salzburgba érkezik és Salzburgból hétfőn f. hó 5 én délelőtt Ischlbe utazik. Ugyan­ e napon a román ki­rályi pár tiszteletére Ischlben udvari ebéd és este színházi díszelőadás lesz. A román királyi pár másfél napig fog Ischlben tar­tózkodni. A maczedóniai mozgalmak. Uszku­b, jul. 31. A foglyul ejtett fölkelők és a kompromitált bolgárok ellen, a­kik a Kursunli Han-ban vannak elzárva, a vizsgálat folyik. A ki­hallgatás során kompromittáló adatok merültek fel egyes török tisztviselők ellen is, így különösen terhelő Paskov gymnáziumi igazgatónak vallo­mása Ibrahim beg ellen, ki prefektusa volt a kumanovói kerületnek, hol a legtöbb ütközet folyt le, Ibrahim a legbensőbb baráti viszonyban ál­lott Paskovval, kinél számos iratokat foglaltak le, ugyancsak terhelők a vallomások a szerezi mutes­­harif ellen, ki a strumitzai kerületben szemet hunyt az ottani üzelmekre és kit lanyha eljárása miatt különben is elmozdítottak állásától. (K. É.) Bukarest, júl. 31. A krajovoi rendőrség 17 egyént tartóztatott le, kiket egy Spiru Ivanov nevű izgató toborzott össze, hogy a mac­edóniai felkelőkhöz csatlakozzanak. Azonban Ivanovnak sikerült elmenekülni. A kormány a legszigorúbb intézkedéseket tette meg, hogy romániai területen megakadályozzon minden izgatást. Az izgatók és azok ellen, kik Mac­edóniába fegyveres erőt to­­borzanak, birói eljárást indítottak, esetleg az or­szágból kiutasítják őket. A katonai hatóságok is megtették a kellő óvórendszabályokat. (K. É.) A bolgár küldöttség. Bécs, jul. 31. (Eredeti táviratban.) A­z N. Fr. Presse” jelentése: Theodorov, a szob­­ranje elnöke ma Karlsbadba utazott, hogy Fer­­dinánd fejedelemnek jelentést tegyen. A péter­­vári bolgár küldöttség tagjai holnap estig még Bécsben maradnak, akkor azonban tovább utaz­nak Szófiába. A fejedel­emasszonynál, ki ma uta­zott Bécsen keresztül, a küldöttség nem tisz­telget. Oroszország és Bulgária, London, júl. 31. A Daily Telegraph szófiai levelezőjének oka van arra a föltevésre, hogy Oroszországnak Bulgáriához való viszonyá­ban új aera fog beállani, talán úgy, hogy (nem formális) diplomácziai ügynököt fognak kinevezni Szófiába. Mielőtt azonban Oroszország hivatalosan megváltoztatná Bulgária iránt magatartását, ez utóbbinak el kell fogadnia Oroszország feltételeit A nevezett lap konstantinápolyi levelezője megerő­síti ezt a hírt s hozzáteszi, hogy egy magas állású török méltóság nyilatkozata szerint Bulgária je­lenleg Oroszországnak előőrse a keleten. (J. W. E.)­ Izgatott ülés, Róma, júl. 31. A képviselőház mai ülésén a belügyi költségvetést titkos szavazással 214 szavazattal 23 ellenében elfogadták. Ezután a földhitelbank létesítéséről szóló törvényjavas­latot tárgyalták. Spirito képviselő a déli tarto­mányok többi képviselői nevében is kije­lenti, hogy a javaslat mellett fognak szavazni s készek minden szándékaik becsületességét illető gyanúsítás ellen tiltakozni. Igen sajnálatos, hogy ilyfajta ké­telyek merülhettek fel. (Élénk tetszés.) Szó­nok Colojani szoczialista képviselőnek egyik új­­ságczikkére czélzott, a­melyben a parlamentet szolgalelkűnek mondta és a déli tartományok alacsony erkölcsi színvonaláról beszélt. Füles csatlakozik Spirito nyilatkozatához. Bovis cso­dálkozását fejezi ki az inczidens felett. Az elnök felhívja a képviselőházat, hogy röviden szakítson véget a discussiónak, mely nem tartozik a képvi­selőház elé. (Igen élénk tetszés. Nagy zaj más­felől.) Bovis tagadja azt, hogy valamely képvise­lőnek jogában álljon az ország egyik vidékét dere­kabbnak tartani a másiknál (Bravó.) Elnök új­ból felhívja a házat, hogy ennek a meddő­ vitának szakítsanak véget. (Tetszés és igen nagy zaj. Hangos tiltakozó és közbekiáltások.) C­a­s­a­­­e szintén csatla­kozni akar Spirito nyilatkozatához. (Tetszés és nagy nyugtalanság.) Elnök ismétli kérését, hogy hagyják abba a vitát. (Rendkívüli tartós izgatottság. Élénk közbekiáltások. A zaj egyre tart és az elnök ki­­ürítteti a karzatokat.) Az ülésnek újból való meg­nyitása után az elnök kijelenti, hogy ő érti azok­nak az érzelmeit, kik tiltakoztak. (Tetszés.) De nem engedheti meg, hogy annak, a­ki írta azokat szavakat, melyeket a gyülekezet sértőknek tart, azt sértő szándékkal kellett tennie. Kéri a házat, hogy folytassa a napirendet. Ungaro azt kívánja, hogy kérdezzék meg a házat, vájjon az említett újságczikkel akarja-e tárgyalni. (Tetszés és ellen­mondás.) Az elnök ellenzi azt az indítványt, azzal a megokolással, hogy ne tárgyaljanak oly dolgot, a­mely a képviselőház feladataitól távol áll, Colojani kijelenti, hogy lehet, hogy tévedett, mikor általános ítéletet mondott, de sohasem érin­tett személyes kérdést. A »Secolo«-ban megjelent czikkét, a­mely annyi harczot keltett, pillanatnyi felindulásában írta, mikor a képviselőház a ban­kok ügyét tárgyalta. Szónok azonban nem akart sérteni, sem egyes személyeket, sem az ország va­lamely részét. Az inczidens ezzel befejeztetett. A képviselőház bizonytalan időre elnapolta üléseit. Róma, júl. 31. (Eredeti távirat.) A .N. Fr. Presse* jelentése: A kamara ma rövid tárgyalás után, elnapolta üléseit. A napirend tárgya a délolaszországi tarto­mányok számára állítandó földhitelintézet­ről szóló törvényjavaslat volt. Cola­­ani e javaslatra vonatkozólag azt írta a Secolo­­nak, hogy a délvidéki képviselők e javaslat kedvéért eladták a lelkiismeretüket. Ennek kö­vetkeztében Col­a­jani,­ Spirito, Füles és más két szic­iliai képviselő közt oly heves jelenet fordult elő, hogy az ülést tíz perczre föl kellett függeszteni. A szünet után a javaslatot minden baj nélkül letár­gyalták. A szavazás után a miniszterek és a legtöbb képviselő elhagyta a termet. Bazzilai az ajtóban állt, s azt kérdezte a még bent lévő elnöktől, hogy a miniszter­­elnök beterjesztette-e a kamarához — mint ezt megígérte — a Girolitti-perre vonat­kozó okmányokat, s idevágó indítványait. N­e­m, volt az elnök válasza. Ezzel az ülést bezárták. A legközelebbi ülés csak novem­berben lesz. Külügyi vita, Róma, júl. 31. A szenátus mai ülésén a kül­ügyminisztérium előirányzatát tárgyalta. Yi­teles­ki­n­e­k az afrikai politikára vonatkozó interpellá­­cziójára válaszolva Blanc miniszter kijelentette, hogy az­ előterjesztett okmányokból kiderül, hogy a kérdés az összes barátságos hatalmakat érdekli. A­míg Olaszország pénzügyi helyzete súlyos volt, a külföldön talán azt hitték, hogy Olaszország Afrikában esetleg hézagot fog hagyni, melyet má­sok kitölthetnének.’Olaszország helyzete Afrikában nem közönyös Európára nézve, minthogy Oroszor­szág és Anglia is foglalkoznak vele. A politikai eszély követeli, hogy a jövőben is megtartsuk Olaszország helyzetét Afrikában s megóvjuk jogait. A kormány sohasem akarta koczkára tenni az afrikai status quot és Olaszország jogainak konsoli­­dáczióját. Covaletti kérdésére azon lépéseket illetőleg, melyeket Oroszország, Anglia és Fran­­cziaország a portánál a berlini szerződés határo­zatainak keresztülvitele czéljából tettek, Blanc miniszter kijelenti, hogy Olaszországnak ép úgy érdekében áll, mint a többi hatalmaknak, hogy a berlini szerződés 61. szakaszát keresztülvigyék és respektálják. A miniszter kifejti a békés magatar­tást, melyet Olaszország diplomácziai akciójában követett és követni fog. A szenátus a kormány ki­jelentéseit tudomásul vette, Baratierinek és munkatársainak köszönetet szavazott és elfogadta a külügyi költségvetést. Visszautasított püspök: Konstantinápoly, jul. 31. Visarionus gö­rög püspök, kit az ökumeniai pátriárka Prizrendre küldött, hogy a súlyos betegen fekvő M­e­­­e­n­­t­i­n­o metropolitát helyettesítse a görög keleti szerb lakosság részéről oly hideg fogadtatásban részesült, hogy valahányszor misét mondott, a hí­vek a templomból távol maradtak, fogadtatásánál meg sem jelentek, őt magát házukba nem eresz­tették be. Ennek következtében a püspök ott­hagyta Prizrendet és Konstantinápolyira tért visz­­sza, a lakosság táviratilag kérte a pátriárkát, hogy ne görög, hanem szerb nemzetiségű püspö­köt küldjön e vidékre, hol görögök nem is lak­nak. (K.­­) Örmény-kérdés. Konstantinápoly, júl. 31. Az örmény mészárlá­sok ügyében annak idején Sassunba küldött vizs­gálóbizottság csak szeptember hó első napjaiban tér vissza Konstantinápolyi­a. A bizottság tagjai jelenleg Bitlisben időznek, hogy jelentésüket elké­szítsék. A török biztosok által szövegezett jelentés nem egyezik meg a külföldiek jelentésével a miért is azok vonakodtak a jelentést aláírni, mely kö­rülmény nagymérvű feszültséget keltett a bizottság tagjai morábaa. (K. É.) Belga szoczialisták. Brüsszel, jul. 31. (Eredeti távirat.) A­z N. Fr. Presse” jelentése: Paul Jan­son a sze­nátus elnökét fölhívta, hogy hívja egybe a szená­tust, mert a kormányhoz interpellácziót akar in­tézni az ország szomorú helyzete tárgyában. A progresszisták és a szoczialisták elhatározták, hogy a küszöbön álló községtanácsi választásoknál kar­öltve járnak el s közös jelölteket állítanak. Madagaskári expediczió. Marseille, jul. 31. Egy szállító gőzös holnap Madagaskarba indul 900 katonával és hadi­szerekkel. Kubai lázadás. London, jul. 31. Roloff tábornok, ki az 1868-diki kubai lázadás egyik fő vezetője volt, 4 hajóval Kubán kikötőit. Közgazdasági táviratok. Bécs, jul. 31. A szerb sertések egészségi álla­potáról érkezett kedvező jelentések következtében az alsó-ausztriai helytartóság megengedte, hogy az állat­egészségügyi rendszabályok tekintetbe vétele mellett Alsó-Ausztriába szerb sertéseket lehessen bevinni. HÍREK. Július 31. Jókai Mór önéletírása A new-yorki The Forum lapunk főszerkesz­tője, Jókai Mór nagyérdekű önéletírásának köz­lését kezdi meg. Abban a helyzetben vagyunk, hogy ezt a nagybecsű önéletírást a The Fórum­mal egyidejűleg közölhetjük s a Nemzet mai szá­mának tárczájában az önéletrajz első részét talál­hatják olvasóink, a­melyre e helyütt is felhívjuk becses figyelmüket. * — Személyi hírek. C a­­ i c e báró konstanti­nápolyi nagykövet 6 nap óta gastrikus lázban szenved, állapota azonban nem veszélyes. — He­gy­es Endre dr. egyetemi tanár szabadságáról visszatért a fővárosba. — Frigyes főherczeg Trencsénben. Mint lapunknak írják, Frigyes főherczeg ma éjjel Tren­­csénbe érkezett s hálókocsijában töltötte az éjsza­kát. Reggel 6 órakor megreggelizett a Stern-féle kávéházban, a­honnét egyenesen a közelfekvő er­dőbe ment, hol a Trencsénben állomásozó 71. és 72 ik számú gyalogezredek gyakorlatait megtekin­tette, a­melyekről dicsérőleg nyilatkozott. A főher­­czeg a délutáni gyorsvonattal Pozsonyba vissza­utazott. — A pápa beteg. Triesztből távírják, hogy a »Piccolo« római jelentése szerint a pápa ma reg­gel rosszul érezte magát. Az orvosok azt hiszik, hogy a pápa roszullétét a Rómában uralkodó rendkívüli hőség okozta. — A Zichy-expediczió. Zichy Jenő gróf ázsiai expedicziója jul. 22-én Batumba érkezett a Fekete tenger mellé. Jul. 16-án Tifu­sből elindulva, Goriban állapodott meg s onnan kirándulást tett K­r­i­s­t­o­v grúz herczeg két­ főnök vezetése mellett a közeli N­o­­­i­o­z­idii falu sziklába vájt régi barlang lako­­sainak megtekintésére. Julius 17—19-ig Nikol­aj Mihajlovits nagyherczeg vendégei voltak a déli Kaukázus legszebb fürdőjében Borzsomban, a mely a nagyherczeg tulajdona. A *K a v a 1 i j e r­e k i dóm* nevű udvari villában szállásolták el a ma­gyarokat, kiknek tiszteletére a nagyherczeg fé­nyes ebédet adott, melyen saját ezredének ze­nekara játszott magyar dalokat is. A nagyher­czeg felköszöntőjében és külön is többször hang­súlyozta a magyar nemzet iránt érzett rokonszenvét. Másnap a nagyherczeg meglátogatta vendégeit és el­vitte őket a régi nagyherczegi villába. Borzsomból a Zid­anov grúz herczegek meghívására náluk tett lá­togatást az expedíczió, a­hol alkalma volt megismer­kedni a grúz szokásokkal, életmóddal stb. Onnan Kutaisba a régi Immeretia fővárosába mentek, mely a Rión folyó két partján fekszik s a hol a forró nedves klimában a legszebb tropikus növényzet diszlik. (Igaz, hogy épen ezért, veszélyes lázfészek is a déli Kaukázus nyugoti vidéke. Az expediczió tagjai közül is ketten megkapták a lázt, Yuttka müncheni festő, a­ki Kutaisból Tiflisbe tért vissza és Vosinszky Mór, a­kit Batumban az orvos azzal nyugtatott meg, hogy mihelyt ebből a légkörből távozik, láza is el fog múlni. Kutaisból az expediczió kirándult Gelátiba, a híres VI. sz. kolostorba, a­hol a derbenti vaskapu egyik szárnyát őrzik, mint régi diadalmi jelvényt. Batumba számban megfogyva és részben betegen érkezett az expediczió. Cselingáb­an Jakab Tifliszből csa­ládja látogatására távozott Karsztba , onnan egyene­sen megy Budapestre. Hahn tifliszi tanár és Wuttka festő Kutatnból Tifliszbe tértek vissza. Batumból jul. 20-án öten szálltak hajóra, hogy Moszkva és Szent- Pétervár felé folytassák útjukat, u. m. Zichy Jenő gróf, Bálint Gábor, Szádeczky Lajos, Wosinszky Mór és a gróf vadásza Rostopil Károly. — Miniszterek a slejdtanítók kurzusán. Teg­nap délután Dániel Ernő kereskedelmi miniszter, Vörös László államtitkár kíséretében, utóbb pedig dr. Wlassics Gyula közoktatási miniszter, Molnár Viktor osztálytanácsossal meglátogatta a Slejd­­egyesületet. A látogatókat Popper István, az or­szágos egyesület alelnöke fogadta és bevezette őket a kurzus három heti szorgalmának megtekintésére a gyűjteményes terembe, a­hol gyönyörködhettek a a csinosnál csinosabb fa- agyag- és karton tárgyak nagy halmazában. Utóbb benéztek a munkában fáradó tanítóság nyüzsgő rajához, a­hol Guttenberg igazgató kalauzolta a vendégeket. Végül Popper István szép beszédben figyelmébe ajánlotta a láto­gatóknak a kézimunkára nevelő országos egyesü­let törekvését, s hangsúlyozta, hogy annak létezése nagy részben a kormány bőkezű támogatásának köszönhető. Az alelnök beszédére a miniszterek buzdító szóval feleltek és jó sikert kívántak a tanítóságnak az eszm­e országos elplántálásához. — Leégett világhírű mecset. Kairóból táv­írják. Az Abu-Halim nevű nagy mecsetet, az arab művészet egyik legremekebb emlékét, tegnap tűzvész elpusztította. A tűz egy molláh vigyázat­lanságából keletkezett, a­ki elfelejtette kis kézi lámpáját eloltani. Az épületen kívül odaveszett több igen értékes szőnyeg, több száz darab nagy­becsű régi arab kézirat és más műtárgyak. — Telefon a Balkánon. Szófiából távírják. Az »Agence Balcanique” jelentése szerint S­z­ó­­fia és Ruscsuk között a telefon-összeköttetés elkészült és augusztus 13-án fog átadatni a köz­­használatnak. Ezt a vonalat később Buka­restig meghosszabbítják. Szófia és Belgrád között szintén állítanak fel telefonösszeköttetést, melyet a jövő év elején fognak megnyitni. a Munkások küldöttsége a belügyminiszternél. A munkás családház építő egyesület száztagú küldöttsége tisztelgett ma délután Perczel Dezső belügyminiszternél. A küldöttséget az egyesület elnöke, Geley József vezette­­ beszédében behatóan ismertetve az egyesület czéljait és annak a mun­kásosztályra háramló hasznát, kérte a minisztert, hogy a siker érdekében vegye az ügyüket pártfo­gásába és hasson oda, hogy az egyesületet, czéljai kivitelében a kormány erkölcsi és anyagi segélylyel támogassa. Ezután átnyújtotta a miniszternek az egyesület alapszabálytervezetét. Perczel Dezső bel­­ügyminiszter szívesen fogadta a küldöttséget. Vá­laszában kijelentette, hogy a kormány már régóta figyelemmel kíséri a munkások lakásviszonyait és tudja, hogy nemcsak olcsó, de főleg egészséges lakásokat kell teremteni. Erre nézve utasította is a fővárost, hogy a munkások lakásviszonyainak javítása érdekében tegyen előterjesztést. Annál bensőbb örömmel fogadja tehát most az egye­sület megalakulását. Tanulmányozni fogja az alap­szabály tervezetet és ha meggyőződött az egye­sület életrevalóságáról, a legnagyobb jóaka­rattal fogja támogatni és kieszközli a pénzügymi­niszternél, hogy vagy megfelelő pénzbeli segélylyel, vagy pedig nagyobb államkölcsönnel támogassa az egyesületet. A küldöttség hosszantartó, lelkes éljen­zéssel fogadta a belügyminiszter nyilatkozatát, a­mely után minden egyes tag azzal a megnyug­tató tudattal távozott a minisztertől, hogy az egye­sület sorsa a legjobb kezekben van letéve. — Rögtönzött vasúti balesett. Pozsonyból írja levelezőnk: Aszőlősi vonalon,két vasúti kocsin talpfákat szállítottak a munkások. A második ko­csi munkásai nagyon jókedvűek voltak s egy kis vasúti összeütközést akartak improvizálni: olyan erősen hajtották tehát kocsijukat, hogy az az első kocsiba ütközött. Az első kocsin a 66 éves Lang József ült, a­ki a hatalmas lökésre lezuhant, s mind a két kocsi keresztül ment rajta. Az otromba tréfa áldozata nehéz zúzódásokat szenvedett. — Hányatott élet vége. A törvényszéki orvostani intézetbe ma hányatott életű ember holttestét szállították be az utczáról. A Károly­­köruton rogyott össze s mielőtt orvosi segítségben részesült volna meghalt. Az illető Pap Gyula, a ki a 70-68 évek elejétől a 70-es évnek végéig te­kintélyes újságíró volt. Előkelő lapoknak volt munkatársa s mint polgári iskolai tanár is igen jó hirben állt. Nagy műveltsége, jó modora s az összes modern nyelvek ismerete keresetté tették, mint fordítót. A 70-es évek végén a midőn a kis­birtokosok földhitelintézeténél Végh Artur, az akkori vezérigazgató sikkasztásaira és szédel­géseire rájöttek, a sok kompromittált között első­sorban Pap Gyula neve szerepelt. Ekkor nyomban ki kellett lépnie attól a tekintélyes magyar laptól, a melynek dolgozó társa volt,­­* kellett köszönnie tanári állásáról s többféle tiszt­ségéről. A midőn ebben az ügyben a törvényszék­kel végzett, egy időre eltűnt a fővárosból. Másfél év múlva egy arczképcsarnokot adott ki s e réven sok előkelő férfiúhoz előbb kérő, majd fenyegető levelet irt. Hosszantartó nyomozás után letartóz­tatták és a törvényszék zsarolás miatt elitélte. Alig hogy kiszabadult, ismét uj és uj hasonló vállalatokba kapott, de mindannyiszor rajta vesz­tett; négyszer fogták el s mindannyiszor el is ítélték. Ez időtől fogva más terrénumot választott. Nagy névjegyekre rányomatta a következőket: Pap Gyula oki. tanár, a Magyar Bankár, a Falragaszok Lapja felelős főszerkesztője, a Képes Újság szerkesztő kiadója, Festacheque-számla 2384. Posta fiókbérlet 216. Ezúttal a pénzintézeteket és iparvállalati részvénytársaságokat szemelte ki működési térül. De a részvénytársaságoknál vagy kidobták, vagy megsajnálták s pár forintot adtak neki. Egyébként minden hónapban lakást változtatott, mindig más­más név alatt. Legutóbb a dohány-utcza 3. sz. a. lakott. Ma reggel 9 órakor eltávozott lakásából és házi asszonyának több levelet adott át kézbe­­sités végett. Déltájt a Károly-köruton összeesett s pár pillanat alatt meghalt. Holttestét beszállí­tották a törvényszéki orvostani intézetbe s a bon­­czolás fogja kideríteni, várjon mi okozta halálát. —­ Egy pillanatnyira a haláltól. Szegedről je­lentik lapunknak. Vasárnap délután a gyorsvonat Dorozsma és Szatymar között, nyilt pályán hirte­len megállt. A mozdonyvezető ugyanis észrevette, hogy a sineken egy leányka fekszik. Hiába a fül­siketítő vészjelző és a mozdonyvezető kétségbeesett kiáltása, a leányka mozdulatlanul feküdt a sine­­ken; édesdeden aludt s bizonyára szépekről álmo­dott s nem a borzasztó halálról, mely a legréme­­sebb alakban közeledett feléje. A zakatoló nagy vasmozdony azonban nem ölte meg. Mindössze messze eldobta magától , a lányka csak könnyű bőrhorzsolást szenvedett. A vonat fölvette a leány­kát s bevitte Szegedre, hol ápolás alá vették. A kis sebesült, Szilli Antal pályaőr 11 éves leánya. Mint mondja, libapásztoroskodás közben fölfeküdt a sínre, míg fülét a hideg vasra nyomva figyelte, hogy mikor jön a vonat, elaludt. — Egy kis reklám. A Liverpool Daily Post f. évi június huszonkettediki számának kishirdetései között a következő sorok jelentek meg: Tisztelt rokonaimmal és ismerőseimmel van szerencsém tudatni, hogy feleségem­ a mai napon egy egészséges fiúgyermeket szült. Anya és gyer­mek, hála dr. J. B. Ed­is orvos urnak, teljesen jól érzik magukat. Johnson A. — Pneumatikus talpú czipők. Amerika leg­újabb találmánya a pneumatikus talpú czipő, a­melynek King W. D. J. nevű czipész­­mester a feltalálója. Az új czipőnek az a czélja, hogy az emberek könnyen és ruganyosan járjanak benne. A talpa ugyanis oly formájú, mint a közönséges czipőké, csakhogy belül üres és a rendesnél jóval vastagabb bőrből készült. A talpra kívülről kis ventillel ellátott gum­mi van ráhúzva a melyen keresztül a levegőt préselik a czipő talpba. Az uj fajta czipő, rövid idő alatt nagyon elterjedt Amerikában. — Borzasztó halál. Seeger József 38 éves kazánkovács munkavezető, ma délután a Danubius hajógyár munkatelepén 29 munkással ponton hajó­­csövek készítésénél dolgozott. E hajócsövek hossza 15 méter és magassága 1 méter. Seeger a 29 munkást az egyik cső bal oldalára állította, hogy azok a hajócsövet jobbra gurítsák, ő majd a másik oldalon egy ékkel megtámasztja. Nem tudni azon­ban, ho­gy mi okból, az éket nem tudta a cső alá tenni s a meggördült ponton-cső neki szorította fejét egy másik ott levő ponton-csőnek, úgy, hogy feje teljesen szétzúzódott. A szétroncsolt holttestet A törvényszéki orvostani intézetbe szállították.

Next