Nemzet, 1895. november (14. évfolyam, 4739-4768. szám)
1895-11-03 / 4741. szám
Krví"(“aietmínjíkhid u*i* hnztó v) nem szükséges hangsúlyoznom, mily fontos érdekek fűződnek a kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. t.-czikk végrehajtásához. A kisdedóvás terjesztését és sikeressé tételét a tanfelügyelőségnek buzgóságába különösen ajánlom. Jól tudják a tanfelügyelő urak, hogy feladatukat csak úgy oldhatják meg sikeresen, ha működésükben az iskolák látogatására helyezik a fogulyt. Azzal tisztában vagyok, hogy a törvény azon rendelkezése, amely szerint a tanfelügyelő köteles a felügyeletére bízott iskolákat évenként legalább egyszer meglátogatni, a mai viszonyaink között a legtöbb tankerületben lehetetlen: épen azért rajta leszek, hogy amennyire az állam pénzügyi helyzete megengedi, úgy a tanfelügyelői személyzet szaporítása, mint az útiköltségek emelése által e törvényes kötelesség teljesítését mindenütt lehetővé tegyem. De már most elengedhetlenül megkövetelem a tanfelügyelőségtől, hogy vagy önmaga, vagy helyettese látogassanak meg évenkint annyi iskolát a mennyi a rendelkezésükre álló úti átalányból kitelik. Kötelességévé teszem a tanfelügyelőségnek, hogy iskolalátogatásai alkalmával különösen a fennebbi pontokra terjeszsze ki figyelmét, tapasztalatait egy rendszeres iskolalátogatási naplóba röviden jegyezze be s e naplót minden tanév végén hozzám terjeszsze fel. E rendeletemet tudomás végett a közigazgatási bizottságokkal is közöltem. Budapesten, 1895. évi október hó 17-én. Wlassics Gyula, s. k. Mellékletek a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 45.251/1895. sz. rendeletéhez Szabályzati tervezet --------------szám. hb. Tárgy. A kir. tanfelügyelő előterjesztése a tankötelesek iskolába járása, az iskolai mulasztások bírságolása, a szorgalmi idő betartása és az iskola tankönyvek beszerzése iránt. Határozat. A községi bírák kötelességévé tétetik, miszerint a tanév kezdetét megelőzőleg egy héttel adják tudtára a szülőknek gyermekeik iskolába küldésének napját, vagyis a szorgalmi idő kezdetét egyszersmind ekkor a községben hirdessék ki, hogy az 1868. évi 38. t.-czikk 1—6. §§-ai értelmében minden szülő, gyám és gazda, a gondozása alatt levő gyermekeket 6-ik életévük betöltésétől a 12-ig a mindennapi, életök 13-ik évétől a 15-ik év betöltéséig pedig az ismétlő iskolába feljáratni és ott taníttatni tartozik. Itt megjegyeztetik, miszerint a vallás- és közoktatási m. kir. miniszter 1878. évi 7280. sz. alatt kelt rendelete szerint mindazon tankötelesek, kik a tanév folyama alatt töltik be a 12-ik életéveket, a tanév végén kötelesek a mindennapi iskolába járni ; azon tankötelesek pedig, kik a tanév folyama alatt 15-ik életévöket elérik, a téli hónapokon át még mindig tartoznak az ismétlő iskolát látogatni. Köteles a községi elöljáróság arra is felügyelni, hogy az 1884. évi XVII. t.-czikk 60. §-a értelmében a községbeli iparosok oly gyermekeket, akik életük 12-ik évét még be nem töltötték, tanonczokat fel ne vegyenek ; köteles továbbá a községi elöljáróság teljes szigorral meggátolni, hogy a 12-ik életévet még be nem töltött tankötelesek, akár a szülők, akár az érdekeltek által a szorgalomidő alatt pásztorokat alkalmaztassanak. Ellenben az 1868. évi 38. t.-czikk 3. §. szerint »a ragályos bajban, vagy elmebetegségben szenvedők, avagy tanithatatlan tompa elméjüek az iskolaszék által kizárandók a nyilvános népiskolából«; ugyanazon törvény 2. §-a szerinta testileg vagy szellemileg gyenge gyermekeket a tiszti orvos bizonyítványára az iskolaszék rövidebb vagy hosszabb időre felmentheti az iskolába járás kötelezettsége alól.« Szeptember hó 15-éig kötelesek az iskolaszékek a mindennapi és ismétlő iskolába tényleg beiratkozott és feltáró tankötelesek névjegyzékét a közokt. minisztérium által kiadott B. mintájú nyomtatványon (kapható a m. kir. egyetemi nyomdában Budapesten, vagy bármely könyvkereskedésben) kiállítva, a községi elöljáróságnak átadni, s egyúttal bejelenteni, mely tankötelesek nem járnak még iskolába. Ez utóbbiak szüleit, gyámjait a községi bíró haladéktalanul figyelmeztesse gyermekük pontos iskolába járatására, s ha ennek sikere nem volna, azon szülők ellenében a népokt. törvény 4. §-ban megszabott fokozatos pénzbírság alkalmazandó. A községi és körjegyzők az iskolába tényleg beiratkozott és feltáró mindennapi és ismétlő tankötelesek hiteles névjegyzékét október hó 1-ig a kir. tanfelügyelőhöz beterjeszteni kötelesek. Szeptember hó 15-től a tanítók az iskolai mulasztási naplót nap-nap után pontosan és felelősség mellett vezessék, feltüntetvén abban úgy az igazolt mint az igazolatlan mulasztási félnapokat. Iskolamulasztásra engedélyt adni, vagy engedély nem kérhetés esetén a mulasztást kimenteni a következő esetek bizonyításával lehet: 1. ha a tanuló oly betegségbe esik, mely miatt kénytelen az iskolából elmaradni; 2. ha szülője vagy családjának valamely tagja annyira beteg, hogy a miatt a tanulónak erkölcsi kötelessége otthon maradni; 3. a család körében történt halál, vagy hasonló családi csapás esetén; 4. a háznál előforduló nagyobb családi ünnepélyek (pl. házasodás) alkalmával; 5. télen a teljes és beigazolt ruhátlanság esetén. Iskolamulasztást igazolni elsősorban a tanítónál másodsorban az iskolaszéknél lehet. A tanító a vezetése alatt álló iskolából az igazolatlan mulasztások névjegyzékét a szabályszerű C. mintájú nyomtatványon október 1-től kezdve minden hó 1-én és 16-én az iskolaszék elnökének átszolgáltatja, vagy ha igazolatlan mulasztás a fél hónap alatt nem fordult volna elő, ezen körülményt ugyancsak a C. kimutatáson felemlíti: az iskolaszék elnöke a kimutatást aláírásával ellátva, átvételi elismervény mellett a község bírójának haladéktalanul átadja. A községi biró elengedhetetlen kötelessége az első ízben kimutatott iskolamulasztó szülejét az 1868. évi 38. t.-cz. 4. §-a alapján írásban meginteni, a másodízben kimutatott gyermek szülejét 50 krig, harmadizben 1 írtig, negyedízben 2 írtig, ötödizben 4 írtig a kimutatás kézhezvételétől számított 8 nap alatt megbírságolni, s a bírságpénzt az iskolaszék elnökének nyugta mellett átadni. Azon szülőket vagy gyámokat, akik a legnagyobb bírság után sem járatják gyermekeiket iskolába, haladéktalanul feljelenti a bíró a tanfelügyelőnek, hogy az a törvény, amot Azon szüle, kin az iskolai bírságpénz vagyontalanság miatt a megkisérlett végrehajtás után sem hajtható be, az iskolaépületben vagy annak környékén, vagy végre a faiskola területén közmunkára kényszerítendő, mely esetben egy napi ily munka 50 kv iskolai mulasztási bírság lerovásának felel meg. Az iskolai mulasztások bírságolása ellenében csak birtokon kívül engedtetik felfolyamodás és pedig első fokban a közigazgatási bizottsághoz. A községi és közjegyzők úgy az iskolaszékek által kiadott C. mulasztási kimutatásokat, mint a bírságpénzek átvételéről, esetleg a közmunka ledolgozásáról szóló iskolaszéki elnöki nyugtát, illetőleg igazolványt október hótól kezdve a tanév végéig, minden elmúlt hótól a következő hó 15-ig a kir. tanfelügyelőhöz felelősség mellett, beterjeszteni tartoznak. A tanfelügyelő a községi elöljárók jelentéseiről, általában az iskolamulasztások s azok megtorlása felől a mellékelt minta szerint hivatalában nyilvántartást vezet. (A tanfelügyelői iktatóban a vármegye összes községeiből beérkező ily jelentések minden hónapban csak egy szám alá veendők.) Az iskolai bírságpénzek elsősorban a szegény tanulók tankönyveinek beszerzésére, azután az iskolai könyvtár gyarapítására fordítandók. E bírságpénzek felhasználását az iskolaszékek a tanév végén hiteles alakban kimutatják s e kimutatás egy példányát közvetlenül a kir. tanfelügyelőhöz beterjesztik. A községek kötelesek az iskolai rendtartáshoz szükséges nyomtatványokat (A, B, C minta) a tanév elején beszerezni s azokkal az iskolát elegendő mennyiségben ellátni. Ha a községi bíró az iskolamulasztások megbírságolását, vagy a jegyző a kimutatások beterjesztését elmulasztja vagy elhanyagolja, a kir. tanfelügyelő erről a járási főszolgabírót értesíti, a ki a kir. tanfelügyelő megkeresésére köteles az illető községi elöljáró ellen az 1886. évi XXII. t.-czikk értelmében megtorló intézkedést tenni és erről a kir. tanfelügyelőt értesíteni. Tekintettel az 1876. XXVIII. t.-czikk 13. §-a 2-ik pontjában foglalt rendelkezésre, a tankötelezettség érvényesítése érdekében megállapított ezen szabályzatot a felekezeti iskolaszékek és tanitók is kötelesek pontosan betartani. Tekintettel az 1868. évi 38. t.-cz. 54. §-ában foglalt rendelkezésre, mely szerint az elemi népiskolai szorgalomidő faluhelyen éven át legalább nyolc, városban legalább kilencz hónapban állapíttatik meg, az iskolázás minél sikeresebb ellenőrizhetése czéljából a közigazgatási bizottság ezennel elrendeli, miszerint a vármegye területén létező valamennyi népiskolában a mindennapi és ismétlő tankötelesek beíratása szeptember 1-től legkésőbb ugyanazon hó 15-ig teljesen befejeztessék, s ezen napon a szorgalomidő, vagyis a tanítás mindenütt kezdetét vegye; a szorgalomidőt legalább nyolc, illetve kilenc hónapig, tehát faluhelyen május 15-ig, városhelyen június 15-ig mulhatlanul ki kell tartani. Szabadságukban áll az iskolaszékeknek minden községben teljes tiz hónapi szorgalomidőt megállapítani, de a városokban mindenesetre tiz hónapra terjedjen az iskolázás. A szorgalomidő alatt a 6—12 éves (mindennapi) tankötelesek a vasár- és ünnepnapokat kivéve nap-nap mellett kötelesek iskolába járni; azonban a rendkívüli szorgos munkaidőben az iskolaszék a 10 évnél idősebb tanköteleseket rövidebb időre a mindennapi iskolalátogatásától felmentheti s kötelezi, hogy ez idő alatt csak vasárnapi iskolába járjanak. Erről a királyi tanfelügyelő minden esetben értesítendő. A népoktatási törvény 52. §-a az ismétlő iskolában hetenként 5, nyáron 2 órai tanítást rendel, melyen a 13—15 éves tankötelesek megjelenni kötelesek. A nyári vagyis heti 2 órai tanítás szeptember, október, továbbá április és május, esetleg június hónapokra; a téli vagyis heti 5 órai tanítás november 1-től márczius végéig terjedő időre állapíttatik meg. A nyári 2 órai tanítás vasárnap alkalmas órákban, a téli 5 órai tanítás az iskolaszék által meghatározandó napokon, lehetőleg iskolaszünnapon és nappali órákban tartandó. Az iskolaszék e részbeli határozata a kir. tanfelügyelőnek szintén bejelentendő. A szorgalom-időszak a vármegye összes népiskoláira ekként megállapittatván, annak szigorú betartása a községi elöljáróságnak, a községi iskolaszékeknek, de az 1876. évi 28. t.-czikk 13. §-a 2-ik pontja alapján a hitközségi iskolaszékeknek is ezennel kötelességükké tétetik oly kijelentéssel, hogy a nyolcz, illetve kilencz hónapi legkevesebb szorgalomidő be nem tartásáért elsősorban a községi elöljáróság tétetik felelőssé s e részbeni hanyagsága avagy mulasztása a törvény teljes szigorával fog Buttatni. Oly végből, hogy az iskolai növendékek a legszükségesebb tankönyvekkel és íróeszközökkel mindjárt a tanév elején mindannyian elláttassanak, felhivatnak az iskolaszékek hogy a legszükségesebb tankönyvek és íróeszközök jegyzékét szeptember hó első hetében a községi elöljáróságnak oly felhívással szolgáltassák át, hogy ez az 1863. évi 38. t. czik 32. § ban megszabott kötelességéhez képest, ezen könyveket és írószereket előre beszerezze, a tanulók között a tanítók által számadás mellett kiosztassa. E szerek vételárát a községi elöljáróság az illető szülőktől köteles rögtön behajtani. A szegény gyermekek ugyanazon törvény 31. §-a alapján könyveket ingyen kapnak az iskolától, s ezek könyveinek ára az iskolamulasztások birságolásából fedezendő. Ha valamely község elöljárósága e részbeli törvényes kötelességét teljesíteni vonakodnék, erről az iskolaszék a könyvjegyzék bemutatása mellett a kir. tanfelügyelőhöz azonnal jelentést tegyen. E határozat a kir. tarfelügyelőknek, a járási főszolgabiráknak, az állami iskolai gondnokságoknak, a községi elöljáróságoknak, a községi iskolaszékeknek, a lelkészeknek, mint a hitközségi iskolaszékek elnökeinek, tudomás és miheztartás czéljából kiadandó, császári és királyi közös hadsereg, a magyar királyi honvédség képviselői, a székes főváros, a kiállítási országos bizottság és igazgatóság, a törvényhatóságok a kulturális testületek és legfőbb közintézetek, a kiállítók képviselete és a meghívott nagyközönség. 3. A király elfoglalja helyét a számára kijelölt emelvényen, a királyi sátor alatt. 4. A kereskedelmi miniszter, mint a kiállítási országos bizottság elnöke, jelentést tesz a királynak a kiállítás elkészültéről és felkéri a kiállítás megnyitására. 5. A király válaszol. 6. A megnyitás kijelentése után a Gellérthegy ormáról ágyulövések jelzik ez ünnepi cselekményt. 7. A hazai dalárdák előadják az ez alkalomra írandó ünnepi himnuszt. 8. Ez után megkondulnak a kiállítási harangok és a király kíséretével megkezdi körútját a kiállítás területén. 9. A körút alatt a kiállítási területen felállított katonai zenekarok ünnepi darabokat adnak elő. 10. A körmenet után a király a számára fentartott helyiségekbe visszavonul és cerclet tart. A földmivelésügyi miniszter pavillonja közvetlenül a nagy mezőgazdasági csarnok mögött fog épülni. Egészen egyszerű faalkotmány építését rendelte el a miniszter s a tornyos faházban mindössze három helyiség lesz: egy tágas ülésterem, egy szoba, mely a kiállítási igazgatónak irodahelyiségül fog szolgálni s egy ugyanakkora szoba a miniszter, vagy az őt helyettesítő államtitkár, illetőleg a csoportelnökök részére. A Vágó ezredéves történeti fölvonulás munkálatai lázasan folynak. A művész műtermeit, hogy a nagyközönségre nézve hozzáférhetőbbekké tegye, a korcsolyacsarnokból a József-körút 31/b. sz. ház első emeletén bérelt tágas helyiségekbe tette át. A diszmenetben való részvételre jelentkezhetni József-körút 31/b. sz. a. I. emelet az irodában. A budapesti Központi tejcsarnok szövetkezet elhatározta, hogy 240 darab fejős tehenet küld az ezredéves orsz. kiállításra. A tenyész állatkiállítás a maga nemében páratlan lesz, mert legalább is 2000 darab szemen szedett tenyészállatot hoznak össze az állatkiállítási terület kolisszális istállóiba. Széll Kálmán hírneves rátóti pepiveriája 30 darab pompás és fajtiszta siementhali tenyészállattal lesz képviselve. A vegyészeti pavilion. A százhatvanhatodik csarnok építését határozták el tegnap a kiállítás vegyipari csoportjának ülésében. A vegyészeti ipar kiállítása eredetileg az iparcsarnokba volt kontemplálva, a minden várakozást fölülmúló nagyszámú bejelentések azonban szükségessé tették, hogy az iparcsarnokból —hol amúgy is kevés a hely kivonuljanak s külön csarnokot építenek. Az új pavilion a mezőgazdasági csarnok közelében épül, 1000 négyzetméter alterületen. A díszes csarnok tervét a kiállítás műszaki osztálya készítette, s az építésre már a legközelebbi napokban kiírják a versenytárgyalást. Czigányputri a kiállításon. Ahogy a valóságban künn tanyáznak, jóval túl a falu legszélső határán, az országút mentén, az ezredéves kiállításon a falun túl, a legelő letaposott gyepen ütnek tanyát a vándor czigányok. A házuk vályogból vert apró putri, ahol csak meghúzhatják magukat eső, szél ellen, s mellette egy ponyvasátor, amelyet magukkal czipelnek rozzant szekerükön, mikor vándor útra kelnek. A putri és a sátor körül kissé hiányos és nem egészen szalonképes öltözetben tanyáznak majd a nagy família különféle korú és nemű tagjai, a kiállításon nem eleven példányokban, hanem élethű, embernagyságú papirmasche alakokban. Egy kolompár család lesz. Az öreg nagy buzgón kalapál egy vas darabon, szögeket ver és tűzlapátokat csinál. Élete társa a família testi jóvoltáról gondoskodik, s nagy tűzön hatalmas bográcsban vacsorát főz, nyilván lopott malaczból. Körülötte leskednek a gyerekek egy-egy falatára, rimánkodva, s körül ólálkodnak és sütkéreznek a család többi tagjai, nagyjára dologtalanul. Nagyszámú a család, mint minden jóravaló czigány família, tizenheten lesznek. Az egész csoportozatnak, a putrinak és sátoroknak a terve József főherczegtől való, a ki saját költségén csináltatja az egész kiállítást s a maga gyűjteményéből küldi a teljes felszerelést, ruhákat stb. Fogarasi oláh fogatok. Fogaras vármegye főispánja bejelentette a kiállítási iroda igazgatóságánál, hogy vármegyéjének különböző vidékeiről néhány jellegzetes oláh fogatot szállíttat föl. Az oláhok nem sajnálják a fáradságot, csak istállót és vasúti költséget kérnek. Sopron vármegye a kiállításon. Otocska Béla a sopronvármegyei mezőgazdasági helyi bizottság elnöke bejelentette a földmivelésügyi igazgatóságnál, hogy Sopron vármegye közönsége Simon Ödön főispán lelkes kezdeményezése folytán részt kíván venni az ezredéves kiállításon 8 nagy gyűjteményes mezőgazdasági kiállítása részére külön pavillont építtet. Somogyvármegye a kiállításon. A somogyvármegyei gazdasági egyesület legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogyha kiállítási iroda által tervezett parasztfogat-felvonulás minél élénkebbé tétele czéljából saját költségén tizenkét parasztfogatot szállít föl a nagy lókiállitásokra. A parasztfogatok a vármegye különböző vidékeiről valók lesznek s festői képet fognak nyújtani. Az erdélyi szászok a kiállításon. Az erdélyi szász gazdasági egyesület bejelentette a földmivelésügyi igazgatónál, hogy az egyesület által 10 év óta istápolt piurgaui fajta szarvasmarhatenyésztés bemutatása czéljából 120 darab állatot fog az élőállatkiállításon kiállítani. Bemutatja ezek között az eredetileg importált s azután az itt tenyésztett tisztavérű két ivadékot, nem különben a piurgaui és hazai fajták keresztezéséből tenyésztett kitűnő jármos ökröket, melyeket befogva állítanak elő. Ingatlanok forgalma a fővárosban. Budapest, nov. 2. A lefolyt héten áthratás alá kerültek a következő ingatlanok u. m. a budai oldalon: Szitár Berta I. kér. Istenhegy 7207/10/20. sz. telke 2200 írtért Gajzágó Boldizsárra, ugyanazon I. kér. Istenhegy 7207/10/29. sz. telke 1405 írtért dr. Stiller Mória, Szabó testvérek II. kér. csóank-utcza 11 —15. sz. háza 28,000 írtért Micely József és nejére, Csuszmann Ferenczné I. ker. felsőhegy-utcza 16 —18. sz. háznak egy fél része Csuszmann Ferenczre, Páni Jakab I. kör. nyéki dűlőben 6153/a. sz. háznak egy fél része 6030 írtért Menyhért Jenőre, Ley Károly és nejei. ker. Kelenföld 10276/b. sz. telke 4720 írtért Fleischmann Ede és Manó és társaira, Bochart József I. kér. kuruczlesi dűlőben 6305. sz. telke 700 írtért Bochart Antalra, özv. Neuwirth Ilona II. ker. törökvészi dűlőben 5025. és 5067/b. sz. teleknek része 171 írtért Bozsovits Józsefre, Csulits János I. ker. kőérbereki-dülőben 9731—36/a sz. háznak része 6500 írtért Loser Mátyás és nejére, Légrády Tivadar I. kér. Kelenföld 10517—1911—2» ée 10483. sz. telke özv. Légrády Tivadaréra, Angster Antal és neje III. ker. csatárkai dűlőben 4887—88 sz. telke 600 írtért Frisch Károly és nejére Kretz testvérek I kér. Petneházy réten 6177/b. sz. teleknek 7/5 rétté 315 írtért ifj. Noob András és nejére Láng Mátyásné II. kér. 6505/1 sz. teleknek rétté 500 írtért, Pomóczi Lajos és nejére, Lasetzky Ferencz és neje III. kér. 7618. sz. telke 35 írtért, Stadler Annára, Emberger János és neje III. kér. mókus-utcza 20. sz. házra kir. Emberger testvérekre. Martin Ferencz III. kér. Testvérhegy 3739. sz. teleknek része 600 írtért Senft Nándorra. Strolberger György és neje III. kér. Csúcshegy 6639. sz. telke 300 írtért Senft Nándorra. Schmidt Jánosné és társai III. ker. Remetehegy 4681 sz. telke Holtzspach Mátyásné és társaira, Thaller Istvánná III. kér- Solmárvölgy 2711. sz. telke 220 írtért Killér Györgyre és nejére Stroinyi József III. kér. Remetehegy 2177. sz. telke 300 írtért főv. szegénygyermek kert egyletre. Frey Mihályné III. ker. Táborhegy 3537. sz. telke Frey Mihályra, Schlosser Józsefné és társai III. ker. Majláth utcza 572/2, 571/4. sz. telke 1838 írtért Finály Zsigmond és nejére Szautner Ferencz I. kér. Petneházy réten 6186/1—2 sz. telke 4000 írért, Szautner Ferencznére, Solnai Ferencz III. kér. 6505/2. sz. telke 600 írtért Tarnóczi Lajos és nejére. Molnár Pál és neje II. ker. Csapláros utcza 12. sz. háza 3600 írtért Kubányi József és nejére. Gerhardt Ferencz és neje I. kér. Istenhegy 6984 sz. háza 9820 írtért dr. Löw Tivadarra. Eszterle Jánosné és társai I. ker. Kuruczlesi dűlőben 6319 sz. telke Wegmann Józsefnéra. (Csere.) Wegmann Józsefné I. ker. kuruczlesi dűlőben 6336—6337. sz. telke Eszterle Mária férj. Szautnernéra. Fanszler János és neje II. ker. Rókus-hegy 5754—55. számú telke 7600 forintért Takács László és nejére. Ott János I. ker. Gellérthegy 1828. számú és 10927. sz. telkeknek része Ott testvérekre. Özvegy Stankovich Mihályné és társai I. ker. sasadi dűlőben 3234 sz. telke 14341/2 írtért Adamanszky Józsefnéra. Meixner Ferencz és neje I. kér. Attila utcza 143. sz. háza 25,000 írtért Székler Ignáczra. SzitárLáng Berta I. kér. Istenhegy 7207, 7210, 7213 sz. teleknek fele része 710 írtért dr. Grósz Lipótra. Schlesinger Róza III. ker. Lajos utcza 121. sz. házának */8-ad része 500 írtért Schlesinger Ignáczra. Burger testvérek I. ker. Németvölgy 7957 sz. telke 1353 számú telke 1353 írtért Heitz Jánosra, Szitár Láng Berta I. ker. Istenhegy 7207, 7210, 7222, 7230 számú telkei 9351 forintért Hegedűs Károlyra, ifj. Rémi Róbert és társai, I. ker. virányosi dűlőben 6458/a. és 6455. számú háza 80,000 írtért Freund Vilmos nejére, özv. Hauser Alajosné II. ker. Farkasréten 10. sz. háza 10,300 írtért Dankovits Ágoston és nejére, özv. Lang Istvánná I. ker. Gellérthegy utcza 3. sz. háza 4100 írtért Kehm Zsigmond és nejére, Schinkás Judás I. ker. sasadi dűlőben 8366/c. sz. telke 600 írtért Borbély Andrásra, Bárány Gyuláné II. ker. Zöldmáli dűlőben 5188—89. sz. telke 500 írtért Pálffy Lajosra, Niederkirchner Mária I. ker. Kelenföld 10491. sz. háznak 1/1 része 590 írtért Jaboriczky Gézára, Nau András I. ker. Kutvölgy dűlőben 4839. sz. telke 1500 írtért Amtmann Gézára, Bossier Károly II. ker. szegényház utcza 9. sz. háznak része özv. Bossier Károlynéra, Bablaschek Borbála III. ker. mocsáros dűlőben 1977—80. sz. telke 100 írtért Szorger József és nejére, özv. Lindmayer Lipótné III. ker. kórház-utcza 630/3—630/4. sz. telke 440 írtért özv. Thier Ferencznére, Bauer Mátyás III. ker. Flórián-utcza 735—36. sz. háza Bauer testvérekre (hagyaték), Lindmayer Antal és neje III. 6657. sz. telke 250 forintért Nyáry Károly és nejére, özv. Thaller Jakabné III. ker. 8176. sz. teleknek */jg-od része 450 írtért Schaffer Rezsőre, Stampfl Józsefné I. ker. Gellérhegy-utcza 10820/c. sz. háza 6500 írtért Erlach Alajosra, Müller József I. ker. virányosi dűlőben 6657—6647—48/c—2. sz. telke Müller Józsefné és gyermekeire, Bozóky Károly I. ker. kör-utcza 10. sz. háza 4236 írtért Misura Mihályra, Bozóky Károlyné I. ker. Czakó-köz 5. sz. telke 2200 írtért N. Ernyei Mórra. A pesti oldalon: Lindenbaum Mór VI. ker. Podmaniczky-utcza 3282—92/4. sz. telke 28.546 írtért Vukovári Albertne és társaira. Vucskics Miklós X. ker. tisztviselők telepén 86316/151. sz. telke Kesselfeld Ferencz és nejére. Kaff Izidor és neje VII. ker. Izabella-utcza 12. sz. háza Hirsch Manónéra. (Ajándék.) Vossa József VII. ker. Amerika-ut 1867—70. sz. teleknek */a része Vossa testvérekre. Prenner János VII. ker. alsórákosi réten 1978/79/a, 1880—2/142. sz. telke 4000 írtért Winkelhoffer Mátyás özvegyére. Bengyel György és neje VIII. ker. német-utcza 5. sz. háza 16.500 írtért Bleier Adolfra. Mirsch Adolf VII. ker. Rottenbiller-utcza 4374/c. sz. telke Radeczky Sándornéra. Ugyanazon VIII. ker. fecskeutcza 43. sz. háznak 1/e része Mirsch Borbálára. Bene Gyula X. ker. tisztviselők telepén 8631a/ sz. háza 6000 írtért Bene Gyulánéra. Traschek testvérek VI. ker. uj-utcza 41. sz. házának része 2170 írtért Bohoska Pálra. Alberti Rezső VII. rózsa-utcza 3. sz. háza 18,000 írtért Butterschmidt Károly és nejére. Kratzer József és neje VIII. ker. futó-utcza 36. sz. háza 20,000 írtért Fischer Lipótra. Kommer József és Gyula VIII. ker. práter-utcza 41—43. sz. háza Kommer Janka és Paulára. Özv. Andreetti Ferenczné IV. ker. Koronaherczeg-utcza 6. sz. háza báró Fabrici Miksáné és társaira. (Hagyaték.) Érti Nándor VII. ker. Csengery-utcza 4527. sz. háza 22,000 írtért Pápai Manó és nejére. Perlusz József és neje IX. ker. viola-utcza 7. sz. háznak 2/#-od része 3700 frtért Perlusz Márkus és nejére. Ferder Imre IX. kerület Ferencz-utcza 33. sz. teleknek 1/#-od része 1700 írtért Ferder Lajos és Antalra. Paulheim József VII. ker. törököri-dülőben 2521, 2522, 2554/57/53. sz. telke 3000 írtért Schermann Józsefre. Schwartz Jakab és neje VIII. ker. Kender-utcza 5904/b sz. háznak fél része Haidinger György és nejére. (Csere.) Haidinger György és neje VIll. kerület fecske-utcza 5904/a számú háznak része Schwartz Jakab és nejére. Cservenka Antal és társa VIII. ker. Bezerédi utcza 5748/a és b. sz. háza 42,000 frtért Hulitius János és nejére. dr. Dobránszky Péterné VII. kér. Csömöri ut 4305/6/11. b. sz. háza 105,000 írtért Nagy Ferenczre. Kankovszky Antal VII. kér. Jókai út 1876/b. sz. háza 18,500 írtért Siegler Gyulára, Feivel Lipót VII. ker. alsórákosi réten 1959—61 — 63/8 sz. telke 4840 írtért Kassino Adolfra, Freudenberger Károly VIII. ker. Kálvária utcza 20 sz. háznak ^-d része 2422 írtért Steinhäuser Gyula és nejére, Fichinger testvérek VII. ker. ,törököri dűlőben 2370 sz. háza 48,000 frtért Tafler Kálmán és Máriára, Goldberg Henrik és neje VIII. kér. Práterutcza 58 sz. háza 60,000 írtért özv. Laczkó Ignácznéra, Schiller J. Gyula VIII. kér. Dugonics utcza 16 sz. háza 44,000 írtért Csorba Árpádnéra, özv. Prokopp Józsefné és fia VIII. ker. Tavaszmező-utcza 1 sz. háza 33,000 írtért Balázs Ernő és nejére, Paulheim József VII. ker. törököri dűlőben 5521, 22, 2554/57/0. sz. telke 4722 írtért Schönfeld Hirsch és nejére, Bössler József IX ker. Telepy-utcza 7. sz. háznak 1/6-od része 4000 írtért Béran Józsefre, Bachmayer József VIII.' kér. kenyérmező'Utcza 5837/a. sz. háza 176000 írtért Bachmayer Edénére, Országos kaszinó II. ker. ujvilág utcza 7. sz. háza 70,000 írtért dr. Kozma Antal és nejére, Birly Mária I. kér. molnár utcza 42. sz. háznak része 13758 írtért özv. Birly Ferencznére, Borsos Sándor VIII. ker. koszorú utcza 20. sz. háza, 3000 írtért özv. Geromüller Jánosnéra, Birány Pál VII. ker. Alsó-Rákoson 1978—79. 1980—82/63. sz. telke 2000 írtért Vascsik Pálra, Förster Sándor VIII. ker. nagyjánosutcza 39. sz. háza 30570 írtért Bacher Emilre, özv. Stenicska Jánosné és társai VII. ker. kis-zugló 2358—60/8. sz. háza 9931 írtért Fischingen Gyulára, Reichard Gézáné VIII. ker. Madách utcza 13. sz. teleknek része 100 írtért Tauser Kalteneker Annára, Schwartz Józsefné IX. ker. külső-soroksári ut 9603—4. sz. háza 53955 frtért Freund Vilmosra, Paulheim József VII. ker. törököri dűlőben 2551—22, 2554—57/4. sz. telke 6722 írtért Winter Lajos és Sándorra, Perl Samu és társai VI. ker. Angyalföld 1529—32, 1539—121. sz. telke 13898 írtért Holczmann Salamon és nejére. in. A készülő kiállítás. Budapest, nov. 2. A kiállítás megnyitása. Az ezredéves országos kiállítás megnyitásának programmját a legilletékesebb tényezők jóváhagyása után Dániel Ernő kereskedelmi miniszter a következőkben állapította meg. 1. A király az 1896-iki ezredéves országos kiállítást 1896. május hó 2-án délelőtt 10 órakor nyitja meg ünnepélyesen. 2. A király számára fentartott hely körül — és pedig szép időben a kocsin emelendő királyi sátor körül, kedvezőtlen idő esetén az ünnepélyek csarnokában — az előre történt beosztás szerint gyülekeznek: az uralkodóház tagjai, a kormány, a diplomácziai testület, az idegen hatalmak külön küldött- és állandó képviselete, a törvényhozás, a KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. Gabona- és terményüzlet (Lásd »Mezőgazdaság« czimű mellékletünket.) Heti gabonaforgalom. Budapestre érkezett tonnákban. Dunagözd. társaság .......................I 3261 S081 — 25581 — 1 1192 Vontatóhajók ..................................I 354| ~ [ — 8981 — ] 1262 A héten összesen..........I 67380S — ! 24561 • — i 1444 Heti lisztforgalom. __________Budapestre érkezett tonnákban.__________ Budapestről elszállittatott tonnákban. Husárjegyzék. A főv. vásárigazgatóság hivatalos kimutatása szerint a lefolyt héten a húsárak a következők voltak u. m.: vesepecsenye egészben kilogrammonként 70—1.40 kr. (átlag 92*2), tisztított 1.20—3.— kr, (átlag 197*4 kr); hátulja pecsenyének 60—1.20 kr, (átlag 81 kr); I. osztályú leveshus 60—80 kr, (átlag 76 kr); II. oszt. leveshús 56—80 kr, (átlag 66'3 kr; III. oszt. leveshus 40—72 kr, (átlag 54’9 kr.); hátulja és elejének átlaga 40—1.20 kr (átlag 68*4 kr); máj, lép, 20—56 kr, vese, 40—100 krajczár (átlag 571 kr); nyelv 48—80 kr (átlag 63*2 kr); szív, 30—64 kr, (átlag 51*6 kr); tőgy 20—50 kr (35*5 kr); csont, vörös 6—30 kr (átlag 18*6 kr); velős csont 20—60 kr (átlag 40*8 kr). Bivalyhus hátulja 60 — 72 kr (átlag 66 kr); bivalyhus eleje 40—64 kr (átlag 53*3 kr); bivalyhús többi része 30—60 kr (45*6 kr); bivalycsont vörös 8—20 kr (átlag 13 kr); bivalycsont velős 16—40 kr (átlag 26*5 kr). Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vörös lóhere. Az európai kereskedelmi főpiacokon az utóbbi napokban személyesen szerzett és gyűjtött adatok alapján, ismételten arról győződtünk meg, hogy a magtermelésre használt nagy területek következtében, nagy a termés. Ellenben a minőség távol sem kielégítő, igazán öregszemű, sötét violaszínű magnak folyton nagy kereslete van és aránytalanul magasabb áron lesz fizetve, mint a kereskedelmi áru, mert míg az utóbbi 35 írttól kezdve kapható, addig az előbbi, vagyis az igazán elsőrendű nagyszemű 45 írtig, sőt ennél magasabb áron is könnyen elhelyezhet. Luczerna. Múlt hét óta az üzlet alig változott és csakis legelsőrendű mag az, mely érdeket kelt. Takarmányrépa mag nagyon is bőven lesz kínálva, az árak ennek következtében ismét lejebb szálltak, de még ezen nyomott árak sem bírtak vételkedvet kelteni. Jegyzések nyers áráért 100 klgkint Budapesten. Vörös lóhere 35 írttól 45 írtig. Luczerna 40 írttól 50 írtig. Baltaczim 10 írttól 10*/* írtig. Tavaszi bükköny 5®/4 írttól 6 Le frtig. Kikészített bőrök. (Virányi J. Imre tudósítása.) A lipótnapi bőrvásár holnapután nyilik meg, s mivel az időjárás az egész országban szakmánkra nézve kedvezőbbre fordult, a vásár is remélhetőleg jobb lesz, mint ahogy ezt néhány héttel ezelőtt vártuk. A szükséglet a tél közeledtével mindinkább fokozódik, de még mindig nem eléggé, hogy a kész áru keresettebb legyen. Mindaddig míg egyes fajokban nagyobb szükséglet nem mutatkozik, a bőriparosok nem látják be annak szükségességét, hogy rezervált álláspontjukat elhagyják, mivel áraikat meg nem adják. A bőrgyárosoknak a most csávából kikerülő kész áruik drágábba kerülnek, mivel az ezelőtt néhány hóval a hausse idejében vett drága nyersanyagból készültek. És mivel bőrgyárosaink anyagi helyzete olyan, hogy az okvetlen eladásra nem szorulnak, határozottan téves azon föltevés, hogy az árak már legközelebb visszaesnek. Árhanyatlás csakis a nyersára olcsóbbá tevése következtében várható és ez máig nem konstatálható. Nyersbőrök: (ifj Listersdorfer Lipót jelentése) A lipótnapi országos vásár megkezdődött. A hozatalok általában elegendők, és a vásár jól látogatott. A vásári üzletben úgy a ber- mint a külföld részt vesz. Marhabőrt melyből eddig nem sok érkezett, kisebb tímárok és kereskedők vásároltak. Az árak általában olcsóbbak mint eddig. S a bőrben a kínálat erős és 2 frtnyi árcsökkenés. Birkabőr melyből 80,000—100,000 drb hozatott a vásárra, eddig könnyen került eladásra. Vágott,ahbőr vidék szerint 36—40 frt-ot ér el. Kecskebőr-ben az irányzat továbbra is lanyha, eddig nagyobb tételek nem adatak el. Zergebőr változatlanul keresett, bár üzlet nincs benne. Bűzt Rom árpa : **7]^ Magy. kir/allamv...................... bl62 797 1020 yll ~10138 Déli vasút......................................... — — — — — — Dunagözd. társaság ....................... 2940 — — 251 — 8191 Magyar folyamhatára....................... 759 — — — — Vontatóhajók ................................. 5444 160 124 1048 6771 E héten összesen......... 17805 937 1144 1671 82 20400 Október 26*ig ......................... 584781 39632 42025 49949 90738 768598 November 2-ig ........................... 552086 40569 43169 51620 190820 788998 Budapestről elszállittatott tonnákban. Magy. kir. illamv........................... 2421 131 81 40 290884 Déli vasut......................................— — — — Dunagörd. társaság .......................... 2770 51 — 941 — 3762 Magyar folyamh.társ. ................... — — —— — — E héten összesen......... 31121 181 81 981 2901 4546 Október 26-ig 189871 5393 6091 6464 220721 59108 November 2-ig ....................... 22099 155941 6272 7445 223621 63664 Budapesten átszállittatott tonnákban. Magyar királyi államvasut ............. 192 Déli vasút ....................................................................................... — Dunagőzhajózási társulat ............................................................... — E héten összesen........................ 192 Október 26-ig 29218 November 2-ig ........................................................................... 29440 Magyar királyi állatavasat ..................................................... 6841 Déli vasút .......................................................................................... — Dunagőzhajózási társulat ............................................................ 2578 E héten összesen. ... ...... ......................... 9414 Október 26-ig .......................................................................... 840682 November 2-ig ............................ Összesen ....................... 350096 Közlemények. A sertésvész terjedése. Az ország több vidékéről, ismét kaptunk híreket a sertésvész terjedéséről úgylátszik azonban, hogy a sertésvész azért is terjed, mert néhol nem igen ügyelnek az arra közegek a zárlatok gyors elrendelésére