Nemzet, 1895. november (14. évfolyam, 4739-4768. szám)

1895-11-03 / 4741. szám

Krví"(“­aietmínjíkhid u*i* hnztó v) nem szükséges hangsúlyoznom, mily fontos érdekek fűződnek a kisdedóvásról szóló 1891. évi XV. t.-czikk végrehajtásához. A kisdedóvás terjesz­tését és sikeressé tételét a tanfelügyelőségnek buz­­góságába különösen ajánlom. Jól tudják a tanfelügyelő urak, hogy fel­adatukat csak úgy oldhatják meg sikeresen, ha működésükben az iskolák látogatására helyezik a fogulyt. Azzal tisztában vagyok, hogy a törvény azon rendelkezése, a­mely szerint a tanfelügyelő köteles a felügyeletére bízott iskolákat évenként legalább egyszer meglátogatni, a mai viszonyaink között a legtöbb tankerületben lehetetlen: épen azért rajta leszek, hogy a­mennyire az állam pénzügyi helyzete megengedi, úgy a tanfelügyelői személyzet szaporí­tása, mint az útiköltségek emelése által e tör­vényes kötelesség teljesítését mindenütt lehetővé tegyem.­­ De már most elengedhetlenül megköve­telem a tanfelügyelőségtől, hogy vagy önmaga, vagy helyettese látogassanak meg évenkint annyi iskolát a mennyi a rendelkezésükre álló úti átalányból ki­telik. Kötelességévé teszem a tanfelügyelőségnek, hogy iskolalátogatásai alkalmával különösen a fennebbi pontokra terjeszsze ki figyelmét, tapaszta­latait egy rendszeres iskolalátogatási naplóba rövi­den jegyezze be s e naplót minden tanév végén hozzám terjeszsze fel. E rendeletemet tudomás végett a közigazga­tási bizottságokkal is közöltem. Budapesten, 1895. évi október hó 17-én. Wlassics Gyula, s. k. Mellékletek a vallás- és köz­­oktatásügyi m. kir. miniszter 45.251/1895. sz. rendeletéhez Szabályzati tervezet --------------szám. h­b. Tárgy. A kir. tanfelügyelő előterjesztése a tanköte­lesek iskolába járása, az iskolai mulasztások bír­ságolása, a szorgalmi idő betartása és az iskola tankönyvek beszerzése iránt. Határozat. A községi bírák kötelességévé tétetik, misze­rint a tanév kezdetét megelőzőleg egy héttel adják tudtára a szülőknek gyermekeik iskolába küldé­sének napját, vagyis a szorgalmi idő kezdetét egyszersmind ekkor a községben hirdessék ki, hogy az 1868. évi 38. t.-czikk 1—6. §§-ai értelmé­ben minden szülő, gyám és gazda, a gondozása alatt levő gyermekeket 6-ik életévük betöltésétől a 12-ig a mindennapi, életök 13-ik évétől a 15-ik év betöltéséig pedig az ismétlő iskolába feljáratni és ott taníttatni tartozik. Itt megjegyeztetik, mi­szerint a vallás- és közoktatási m. kir. miniszter 1878. évi 7280. sz. alatt kelt rendelete szerint mindazon tankötelesek, kik a tanév folyama alatt töltik be a 12-ik életéveket, a tanév végén kötelesek a mindennapi iskolába járni ; azon tan­kötelesek pedig, kik a tanév folyama alatt 15-ik életévöket elérik, a téli hónapokon át még mindig tartoznak az ismétlő iskolát látogatni. Köteles a községi elöljáróság arra is felügyelni, hogy az 1884. évi XVII. t.-czikk 60. §-a értelmében a köz­ségbeli iparosok oly gyermekeket, a­kik életük 12-ik évét még be nem töltötték, tanonczokat fel ne ve­gyenek ; köteles továbbá a községi elöljáróság teljes szigorral meggátolni, hogy a 12-ik életévet még be nem töltött tankötelesek, akár a szülők, akár az ér­dekeltek által a szorgalomidő alatt pásztorokat alka­lmaztassanak. Ellenben az 1868. évi 38. t.-czikk 3. §. sze­rint »a ragályos bajban, vagy elmebetegségben szenvedők, avagy tanithatatlan tompa elméjüek az iskolaszék által kizárandók a nyilvános nép­iskolából«; ugyanazon törvény 2. §-a szerint­­a testileg vagy szellemileg gyenge gyermekeket a tiszti orvos bizonyítványára az iskolaszék rövidebb vagy hosszabb időre felmentheti az iskolába járás kötelezettsége alól.« Szeptember hó 15-éig kötelesek az iskolaszé­kek a mindennapi és ismétlő iskolába tényleg beiratkozott és feltáró tankötelesek névjegyzékét a közokt. minisztérium által kiadott B. mintájú nyomtatványon (kapható a m. kir. egyetemi nyom­dában Budapesten, vagy bármely könyvkereskedés­ben) kiállítva, a községi elöljáróságnak átadni, s egyúttal bejelenteni, mely tankötelesek nem járnak még iskolába. Ez utóbbiak szüleit, gyámjait a köz­ségi bíró haladéktalanul figyelmeztesse gyermekük pontos iskolába járatására, s ha ennek sikere nem volna, azon szülők ellenében a népokt. törvény 4. §-ban megszabott fokozatos pénzbírság alkal­mazandó. A községi és körjegyzők az iskolába tényleg beiratkozott és feltáró mindennapi és ismétlő tan­kötelesek hiteles névjegyzékét október hó 1-ig a kir. tanfelügyelőhöz beterjeszteni kötelesek. Szeptember hó 15-től a tanítók az iskolai mulasztási naplót nap-nap után pontosan és fele­lősség mellett vezessék, feltüntetvén abban úgy az igazolt mint az igazolatlan mulasztási félnapokat. Iskolamulasztásra engedélyt adni, vagy engedély nem kérhetés esetén a mulasztást kimenteni a következő esetek bizonyításával lehet: 1. ha a tanuló oly betegségbe esik, mely miatt kénytelen az iskolából elmaradni; 2. ha szülője vagy családjának valamely tagja annyira beteg, hogy a miatt a tanulónak erkölcsi kötelessége otthon maradni; 3. a család körében történt halál, vagy ha­sonló családi csapás esetén; 4. a háznál előforduló nagyobb családi ünne­pélyek (pl. házasodás) alkalmával; 5. télen a teljes és beigazolt ruhátlanság esetén. Iskolamulasztást igazolni első­sorban a taní­tónál másodsorban az iskolaszéknél lehet. A tanító a vezetése alatt álló iskolából az igazolatlan mulasztások névjegyzékét a szabály­szerű C. mintájú nyomtatványon október 1-től kezdve minden hó 1-én és 16-én az iskolaszék elnökének átszolgáltatja, vagy ha igazolatlan mu­lasztás a fél hónap alatt nem fordult volna elő, ezen körülményt ugyancsak a C. kimutatáson fel­említi: az iskolaszék elnöke a kimutatást aláírásá­val ellátva, átvételi elismervény mellett a község bírójának haladéktalanul átadja. A községi biró elengedhetetlen kötelessége az első ízben kimutatott iskolamulasztó szülejét az 1868. évi 38. t.-cz. 4. §-a alapján írásban megin­teni, a másodízben kimutatott gyermek szülejét 50 krig, harmadizben 1 írtig, negyedízben 2 írtig, ötödizben 4 írtig a kimutatás kézhezvételétől szá­mított 8 nap alatt megbírságolni, s a bírságpénzt az iskolaszék elnökének nyugta mellett átadni. Az­on szülőket vagy gyámokat, a­kik a legnagyobb bírság után sem járatják gyermekeiket iskolába, haladék­tal­anul feljelenti a bíró a tanfelügyelőnek, hogy az a törvény­, amo­t Azon szüle, kin az iskolai bírságpénz vagyon­­talanság miatt a megkisérlett végrehajtás után sem hajtható be, az iskolaépületben vagy annak környékén, vagy végre a faiskola területén köz­munkára kényszerítendő, mely esetben egy napi ily munka 50 kv iskolai mulasztási bírság lero­vásának felel meg. Az iskolai mulasztások bírságo­lása ellenében csak birtokon kívül engedtetik fel­folyamodás és pedig első fokban a közigazgatási bizottsághoz. A községi és közjegyzők úgy az iskolaszékek által kiadott C. mulasztási kimutatásokat, mint a bírságpénzek átvételéről, esetleg a közmunka ledolgozásáról szóló iskolaszéki elnöki nyugtát, illetőleg igazolványt október hótól kezdve a tanév végéig, minden elmúlt hótól a következő hó 15-ig a kir. tanfelügyelőhöz felelősség mellett, beter­jeszteni tartoznak. A tanfelügyelő a községi elöl­járók jelentéseiről, általában az iskolamulasztá­sok s azok megtorlása felől a mellékelt minta szerint hivatalában nyilvántartást vezet. (A tan­­felügyelői iktatóban a vármegye összes közsé­geiből beérkező ily jelentések minden hónapban csak egy szám alá veendők.) Az iskolai bírságpénzek első­sorban a sze­gény tanulók tankönyveinek beszerzésére, azután az iskolai könyvtár gyarapítására fordítandók. E bírságpénzek felhasználását az iskolaszékek a tan­év végén hiteles alakban kimutatják s e kimutatás egy példányát közvetlenül a kir. tanfelügyelőhöz beterjesztik. A községek kötelesek az iskolai rendtartáshoz szükséges nyomtatványokat (A, B, C minta) a tanév elején beszerezni s azokkal az iskolát ele­gendő mennyiségben ellátni. Ha a községi bíró az iskolamulasztások meg­bírságolását, vagy a jegyző a kimutatások beter­jesztését elmulasztja vagy elhanyagolja, a kir. tan­­felügyelő erről a járási főszolgabírót értesíti, a ki a kir. tanfelügyelő megkeresésére köteles az illető községi elöljáró ellen az 1886. évi XXII. t.-czikk értelmében megtorló intézkedést tenni és erről a kir. tanfelügyelőt értesíteni. Tekintettel az 1876. XXVIII. t.-czikk 13. §-a 2-ik pontjában foglalt rendelkezésre, a tankö­telezettség érvényesítése érdekében megállapított ezen szabályzatot a felekezeti iskolaszékek és tani­tók is kötelesek pontosan betartani. Tekintettel az 1868. évi 38. t.-cz. 54. §-ában foglalt rendelkezésre, mely szerint az elemi nép­iskolai szorgalomidő faluhelyen éven át legalább nyolc­, városban legalább kilencz hónapban állapít­­tatik meg, az iskolázás minél sikeresebb ellenőriz­­hetése czéljából a közigazgatási bizottság ezennel elrendeli, miszerint a vármegye területén létező valamennyi népiskolában a mindennapi és ismétlő tankötelesek beíratása szeptember 1-től legkésőbb ugyanazon hó 15-ig teljesen befejeztessék, s ezen napon a szorgalomidő, vagyis a tanítás mindenütt kezdetét vegye; a szorgalomidőt legalább nyolc­, illetve kilenc­ hónapig, tehát faluhelyen május 15-ig, városhelyen június 15-ig mulhatlanul ki kell tartani. Szabadságukban áll az iskolaszékeknek minden községben teljes tiz hónapi szorgalomidőt megállapítani, de a városokban mindenesetre tiz hónapra terjedjen az iskolázás. A szorgalomidő alatt a 6—12 éves (mindennapi) tankötelesek a vasár- és ünnepnapokat kivéve nap-nap mellett kötele­sek iskolába járni; azonban a rendkívüli szorgos mun­kaidőben az iskolaszék a 10 évnél idősebb tankötelese­ket rövidebb időre a mindennapi iskolalátogatásától felmentheti s kötelezi, hogy ez idő alatt csak va­sárnapi iskolába járjanak. Erről a királyi tanfel­ügyelő minden esetben értesítendő. A népoktatási törvény 52. §-a az ismétlő iskolában hetenként 5, nyáron 2 órai tanítást rendel, melyen a 13—15 éves tankötelesek megjelenni kötelesek. A nyári vagyis heti 2 órai tanítás szeptember, október, to­vábbá április és május, esetleg június hónapokra; a téli vagyis heti 5 órai tanítás november 1-től márczius végéig terjedő időre állapíttatik meg. A nyári 2 órai tanítás vasárnap alkalmas órákban, a téli 5 órai tanítás az iskolaszék által meghatáro­zandó napokon, lehetőleg iskolaszünnapon és nap­pali órákban tartandó. Az iskolaszék e részbeli határozata a kir. tanfelügyelőnek szintén bejelen­tendő. A szorgalom-időszak a vármegye összes nép­iskoláira ekként megállapittatván, annak szigorú betartása a községi elöljáróságnak, a községi iskola­székeknek, de az 1876. évi 28. t.-czikk 13. §-a 2-ik pontja alapján a hitközségi iskolaszékeknek is ezennel kötelességükké tétetik oly kijelentéssel, hogy a nyolcz, illetve kilencz hónapi legkevesebb szorgalomidő be nem tartásáért első­sorban a köz­ségi elöljáróság tétetik felelőssé s e részbeni ha­nyagsága avagy mulasztása a törvény teljes szigo­rával fog Buttatni. Oly végből, hogy az iskolai növendékek a leg­szükségesebb tankönyvekkel és íróeszközökkel mind­járt a tanév elején mindannyian elláttassanak, felhivatnak az iskolaszékek hogy a legszüksé­gesebb tankönyvek és íróeszközök jegyzékét szep­tember hó első hetében a községi elöljáróságnak oly felhívással szolgáltassák át, hogy ez az 1863. évi 38. t. czik 32. § ban megszabott kötelességé­hez képest, ezen könyveket és írószereket előre beszerezze, a tanulók között a tanítók által szám­adás mellett kiosztassa. E szerek vételárát a községi elöljáróság az illető szülőktől köteles rögtön behajtani. A szegény gyermekek ugyan­azon törvény 31. §-a alapján könyveket ingyen kapnak az iskolától, s ezek könyveinek ára az is­kolamulasztások birságolásából fedezendő. Ha vala­mely község elöljárósága e részbeli törvényes köte­lességét teljesíteni vonakodnék, erről az iskolaszék a könyvjegyzék bemutatása mellett a kir. tanfel­­ügyelőhöz azonnal jelentést tegyen. E határozat a kir. tarfelügyelőknek, a járási főszolgabiráknak, az állami iskolai gondnokságok­nak, a községi elöljáróságoknak, a községi iskola­székeknek, a lelkészeknek, mint a hitközségi iskola­székek elnökeinek, tudomás és miheztartás czéljából kiadandó, császári és királyi közös hadsereg, a magyar kirá­lyi­ honvédség képviselői, a székes főváros, a kiállí­tási országos bizottság és igazgatóság, a törvény­­hatóságok a kulturális testületek és legfőbb közin­tézetek, a kiállítók képviselete és a meghívott nagy­közönség. 3. A király elfoglalja helyét a számára kije­lölt emelvényen, a királyi sátor alatt. 4. A kereskedelmi miniszter, mint a kiállí­tási országos bizottság elnöke, jelentést tesz a ki­rálynak a kiállítás elkészültéről és felkéri a kiállí­tás megnyitására. 5. A király válaszol. 6. A megnyitás kijelentése után a Gellért­hegy ormáról ágyulövések jelzik ez ünnepi cse­lekményt. 7. A hazai dalárdák előadják az ez alkalomra írandó ünnepi himnuszt. 8. Ez után megkondulnak a kiállítási haran­gok és a király kíséretével megkezdi körútját a kiállítás területén. 9. A körút alatt a kiállítási területen felállí­tott katonai zenekarok ünnepi darabokat adnak elő. 10. A körmenet után a király a számára fentartott helyiségekbe visszavonul és cerclet tart. A földmivelésügyi miniszter pavillonja köz­vetlenül a nagy mezőgazdasági csarnok mögött fog épülni. Egészen egyszerű faalkotmány építését ren­delte el a miniszter s a tornyos faházban mind­össze három helyiség lesz: egy tágas ülésterem, egy szoba, mely a kiállítási igazgatónak irodahe­lyiségül fog szolgálni s egy ugyanakkora szoba a miniszter, vagy az őt helyettesítő államtitkár, ille­tőleg a csoportelnökök részére. A Vágó ezredéves történeti fölvonulás mun­kálatai lázasan folynak. A művész műtermeit, hogy a nagy­közönségre nézve hozzáférhetőbbekké tegye, a korcsolyacsarnokból a József-körút 31/b. sz. ház első emeletén bérelt tágas helyiségekbe tette át. A diszmenetben való részvételre jelentkezhetni József-körút 31/b. sz. a. I. emelet az irodában. A budapesti K­özponti tejcsarnok szövetkezet elhatározta, hogy 240 darab fejős tehenet küld az ezredéves orsz. kiállításra. A tenyész állatkiállítás a maga nemében páratlan lesz, mert legalább is 2000 darab szemen szedett tenyészállatot hoznak össze az állatki­állítási terület kolisszális istállóiba. Széll Kálmán hírneves rátóti pepiveriája 30 darab pompás és fajtiszta siementhali tenyészállattal lesz képviselve. A vegyészeti pavilion. A százhatvanhatodik csarnok építését határozták el tegnap a kiállítás vegyipari csoportjának ülésében. A vegyészeti ipar kiállítása eredetileg az iparcsarnokba volt kontem­­plálva, a minden várakozást fölülmúló nagyszámú bejelentések azonban szükségessé tették, hogy az iparcsarnokból —­hol amúgy is kevés a hely ki­vonuljanak s külön csarnokot építenek. Az új pa­vilion a mezőgazdasági csarnok közelében épül, 1000 négyzetméter alterületen. A díszes csarnok tervét a kiállítás műszaki osztálya készítette, s az építésre már a legközelebbi napokban kiírják a versenytárgyalást. Czigányputri a kiállításon. A­hogy a való­ságban künn tanyáznak, jóval túl a falu legszélső határán, az országút mentén, az ezredéves kiállítá­son a­ falun túl, a legelő letaposott gyepen ütnek tanyát a vándor czigányok. A házuk vályogból vert apró putri, a­hol csak meghúzhatják magukat eső, szél ellen, s mellette egy ponyvasátor, a­melyet magukkal czipelnek rozzant szekerükön, mikor ván­dor útra kelnek. A putri és a sátor körül kissé hiányos és nem egészen szalonképes öltözetben tanyáznak majd a nagy família különféle korú és nemű tagjai, a kiállításon nem eleven pél­dányokban, hanem élethű, embernagyságú papir­­masche alakokban. Egy kolompár család lesz. Az öreg nagy buzgón kalapál egy vas dara­bon, szögeket ver és tűzlapátokat csinál. Élete társa a família testi jóvoltáról gondoskodik, s nagy tűzön hatalmas bográcsban vacsorát főz, nyilván lopott malaczból. Körülötte leskednek a gyerekek egy-egy falatára, rimánkodva, s körül ólálkodnak és sütkéreznek a család többi tagjai, nagyjára do­logtalanul. Nagyszámú a család, mint minden jóra­­való czigány família, tizenheten lesznek. Az egész csoportozatnak, a putrinak és sátoroknak a terve József főherczegtől való, a ki saját költségén csi­náltatja az egész kiállítást s a maga gyűjteményé­ből küldi a teljes felszerelést, ruhákat stb. Fogarasi oláh fogatok. Fogaras­ vármegye fő­ispánja bejelentette a kiállítási iroda igazgatóságánál, hogy vármegyéjének különböző vidékeiről néhány jellegzetes oláh fogatot szállíttat föl. Az oláhok nem sajnálják a fáradságot, csak istállót és vasúti költséget kérnek. Sopron vármegye a kiállításon. Otocska Béla a sopronvármegyei mezőgazdasági helyi bizottság elnöke bejelentette a földmivelésügyi igazgatóságnál, hogy Sopron vármegye közönsége Simon Ödön főis­pán lelkes kezdeményezése folytán részt kíván venni az ezredéves kiállításon 8 nagy gyűjteményes mező­­gazdasági kiállítása részére külön pavillont építtet. Somogyvármegye a kiállításon. A somogyvár­­megyei gazdasági egyesület legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogyha kiállítási iroda által tervezett parasztfogat-felvonulás minél élénkebbé tétele czél­jából saját költségén tizenkét parasztfogatot szállít föl a nagy lókiállitásokra. A parasztfogatok a vármegye különböző vidékeiről valók lesznek s fes­tői képet fognak nyújtani. Az erdélyi szászok a kiállításon. Az erdélyi szász gazdasági egyesület bejelentette a földmivelés­ügyi igazgatónál, hogy az egyesület által 10 év óta istápolt piurgaui fajta szarvasmarhatenyésztés bemutatása czéljából 120 darab állatot fog az élő­­állatkiállításon kiállítani. Bemutatja ezek között az erede­tileg importált s azután az itt tenyésztett tiszt­avérű két ivadékot, nem különben a piurgaui és hazai fajták keresztezéséből tenyésztett kitűnő jármos ökröket, melyeket befogva állítanak elő. Ingatlanok forgalma a fővárosban. Budapest, nov. 2. A lefolyt héten áthratás alá kerültek a követ­kező ingatlanok u. m. a budai oldalon: Szitár Berta I. kér. Istenhegy 7207/10/20. sz. telke 2200 írtért Gajzágó Boldizsárra, ugyanazon I. kér. Istenhegy 7207/10/29. sz. telke 1405 írtért dr. Stiller Mória, Szabó testvérek II. kér. csóank-utcza 11 —15. sz. háza 28,000 írtért Micely József és nejére, Csusz­­mann Ferenczné I. ker. felsőhegy-utcza 16 —18. sz. háznak egy fél része Csuszmann Ferenczre, Páni Ja­kab I. kör. nyéki­ dűlőben 6153/a. sz. háznak egy fél része 6030 írtért Menyhért Jenőre, Ley Károly és nejei. ker. Kelenföld 10276/b. sz. telke 4720 írtért Fleischmann Ede és Manó és társaira, Bochart József I. kér. kuruczlesi dűlőben 6305. sz. telke 700 írtért Bochart Antalra, özv. Neuwirth Ilona II. ker. török­vészi­ dűlőben 5025. és 5067/b. sz. teleknek része 171 írtért Bozsovits Józsefre, Csulits János I. ker. kőérbereki-dülőben 9731—3­6/a sz. háznak része 6500 írtért Loser Mátyás és nejére, Légrády Tivadar I. kér. Kelenföld 10517—1911—2» ée 10483. sz. telke özv. Légrády Ti­vadaréra, Angster Antal és neje III. ker. csatárkai dűlőben 4887—88 sz. telke 600 írtért Frisch Károly és nejére Kretz testvérek I kér. Petneházy réten 6177/b. sz. teleknek 7/5 rétté 315 írtért ifj. Noob András és nejére Láng Mátyásné II. kér. 6505/1 sz. teleknek rétté 500 írtért, Pomóczi Lajos és nejére, Lasetzky Ferencz és neje III. kér. 7618. sz. telke 35 írtért, Stadler Annára, Emberger János és neje III. kér. mókus-utcza 20. sz. házra kir. Emberger testvérekre. Martin Ferencz III. kér. Test­vérhegy 3739. sz. teleknek része 600 írtért Senft Nándorra. Strolberger György és neje III. kér. Csúcs­hegy 6639. sz. telke 300 írtért Senft Nándorra. Schmidt Jánosné és társai III. ker. Remetehegy 4681 sz. telke Holtzspach Mátyásné és társaira, Thaller Istvánná III. kér- Solmárvölgy 2711. sz. telke 220 írtért Killér Györgyre és nejére Stroinyi József III. kér. Remete­hegy 2177. sz. telke 300 írtért főv. szegénygyermek kert egyletre. Frey Mihályné III. ker. Táborhegy 3537. sz. telke Frey Mihályra, Schlosser Józsefné és társai III. ker. Majláth­ utcza 572/2, 571/4. sz. telke 1838 írtért Finály Zsigmond és nejére Szautner Ferencz I. kér. Petneházy réten 6186/1—2 sz. telke 4000 írért, Szautner Ferencznére, Solnai Ferencz III. kér. 6505/2. sz. telke 600 írtért Tarnóczi Lajos és nejére. Molnár Pál és neje II. ker. Csaplá­­ros­ utcza 12. sz. háza 3600 írtért Kubányi József és nejére. Gerhardt Ferencz és neje I. kér. Istenhegy 6984 sz. háza 9820 írtért dr. Löw Tivadarra. Esz­­terle Jánosné és társai I. ker. Kuruczlesi dűlőben 6319 sz. telke Wegmann Józsefnéra. (Csere.) Weg­­mann Józsefné I. ker. kuruczlesi dűlőben 6336—6337. sz. telke Eszterle Mária férj. Szautnernéra. Fanszler János és neje II. ker. Rókus-hegy 5754—55. számú telke 7600 forintért Takács László és nejére. Ott János I. ker. Gellérthegy 1828. számú és 10927. sz. telkeknek része Ott testvérekre. Özvegy Stankovich Mihályné és társai I. ker. sasadi dűlőben 3234 sz. telke 14341/2 írtért Adamanszky Józsefnéra. Meixner Ferencz és neje I. kér. Attila­ utcza 143. sz. háza 25,000 írtért Székler Ignáczra. Szitár­­Láng Berta I. kér. Istenhegy 7207, 7210, 7213 sz. telek­nek fele része 710 írtért dr. Grósz Lipótra. Schle­singer Róza III. ker. Lajos­ utcza 121. sz. házának */8-ad része 500 írtért Schlesinger Ignáczra. Burger testvérek I. ker. Német­völgy 7957 sz. telke 1353 számú telke 1353 írtért Heitz Jánosra, Szitár Láng Berta I. ker. Istenhegy 7207, 7210, 7222, 7230 számú telkei 9351 forintért Hegedűs Károlyra, ifj. Rémi Róbert és társai, I. ker. virányosi dűlőben 6458/a. és 6455. számú háza 80,000 írtért Freund Vilmos nejére, özv. Hauser Alajosné II. ker.­­ Farkas­­réten 10. sz. háza 10,300 írtért Dankovits Ágoston és nejére, özv. Lang Istvánná I. ker. Gellérthegy­ utcza 3. sz. háza 4100 írtért Kehm Zsigmond és nejére, Schinkás Judás I. ker. sasadi dűlőben 8366/c. sz. telke 600 írtért Borbély Andrásra, Bárány Gyuláné II. ker. Zöldmáli dűlőben 5188—89. sz. telke 500 írtért Pálffy Lajosra, Niederkirchner Mária I. ker. Kelenföld 10491. sz. háznak 1/1 része 590 írtért Ja­­boriczky Gézára, Nau András I. ker. Kutvölgy dűlő­ben 4839. sz. telke 1500 írtért Amtmann Gézára, Bossier Károly II. ker. szegényház­ utcza 9. sz. háznak része özv. Bossier Károlynéra, Bablaschek Borbála III. ker. mocsáros dűlőben 1977—80. sz. telke 100 írtért Szorger József és nejére, özv. Lindmayer Li­­pótné III. ker. kórház-utcza 630/3—630/4. sz. telke 440 írtért özv. Thier Ferencznére, Bauer Mátyás III. ker. Flórián-utcza 735—36. sz. háza Bauer testvé­rekre (hagyaték), Lindmayer Antal és neje III. 6657. sz. telke 250 forintért Nyáry Károly és nejére, özv. Thaller Jakabné III. ker. 8176. sz. teleknek */jg-od része 450 írtért Schaffer Rezsőre, Stampfl Józsefné I. ker. Gellérhegy-utcza 10820/c. sz. háza 6500 írtért Erlach Alajosra, Müller József I. ker. virányosi dűlőben 6657—6647—48/c—2. sz. telke Müller Józsefné és gyermekeire, Bozóky Károly I. ker. kör-utcza 10. sz. háza 4236 írtért Misura Mi­hályra, Bozóky Károlyné I. ker. Czakó-köz 5. sz. telke 2200 írtért N. Ernyei Mórra. A pesti oldalon: Lindenbaum Mór VI. ker. Podmaniczky-utcza 3282—92/4. sz. telke 28.546 írtért Vukovári Alber­tne és társaira. Vucskics Miklós X. ker. tisztviselők telepén 86316/151. sz. telke Kesselfeld Ferencz és nejére. Kaff Izidor és neje VII. ker. Izabella-utcza 12. sz. háza Hirsch Manónéra. (Ajándék.) Vossa József VII. ker. Ame­­rika-ut 1867—70. sz. teleknek */a része Vossa test­vérekre. Prenner János VII. ker. alsó­rákosi réten 1978/79/a, 1880—2/142. sz. telke 4000 írtért Win­­kelhoffer Mátyás özvegyére. Bengyel György és neje VIII. ker. német-utcza 5. sz. háza 16.500 írtért Bleier Adolfra. Mirsch Adolf VII. ker. Rottenbiller-utcza 4374/c. sz. telke Radeczky Sándornéra. Ugyanazon VIII. ker. fecske­­utcza 43. sz. háznak 1/e része Mirsch Borbálára. Bene Gyula X. ker. tisztviselők telepén 8631a/­ sz. háza 6000 írtért Bene Gyulánéra. Traschek testvérek VI. ker. uj-utcza 41. sz. házának része 2170 írtért Bohoska Pálra. Alberti Rezső VII. rózsa-utcza 3. sz. háza 18,000 írtért Butterschmidt Károly és nejére. Kratzer József és neje VIII. ker. futó-utcza 36. sz. háza 20,000 írtért Fischer Lipótra. Kommer József és Gyula VIII. ker. práter-utcza 41—43. sz. háza Kommer Janka és Paulára. Özv. Andreetti Ferenczné IV. ker. Koronaherczeg-utcza 6. sz. háza báró Fabrici Miksáné és társaira. (Hagyaték.) Érti Nándor VII. ker. Csengery-utcza 4527. sz. háza 22,000 írtért Pápai Manó és nejére. Perlusz József és neje IX. ker. viola-utcza 7. sz. háznak 2/#-od része 3700 frtért Perlusz Márkus és nejére. Fer­der Imre IX. kerület Ferencz-utcza 33. sz. teleknek 1/#-od része 1700 írtért Ferder Lajos és Antalra. Paulheim József VII. ker. törököri-dülőben 2521, 2522, 2554/57/53. sz. telke 3000 írtért Schermann Józsefre. Schwartz Jakab és neje VIII. ker. Kender-utcza 5904/b sz. háznak fél része Haidinger György és nejére. (Csere.) Haidinger György és neje VIll. kerület fecske-utcza 5904/a számú háznak része Schwartz Jakab és nejére. Cservenka Antal és társa VIII. ker. Bezerédi­ utcza 5748/a és b. sz. háza 42,000 frtért Hulitius János és nejére. dr. Dobránszky Péterné VII. kér. Csö­­möri­ ut 4305/6/11­­. b. sz. háza 105,000 írtért Nagy Ferenczre. Kankovszky Antal VII. kér. Jókai út 1876/b. sz. háza 18,500 írtért Siegler Gyulára, Feivel Lipót VII. ker. alsó­rákosi réten 1959—61 — 63/8 sz. telke 4840 írtért Kassino Adolfra, Freu­denberger Károly VIII. ker. Kálvária­ utcza 20 sz. háznak ^-­d része 2422 írtért Steinhäuser Gyula és nejére, Fichinger testvérek VII. ker. ,törököri dűlő­ben 2370 sz. háza 48,000 frtért Tafler Kálmán és Máriára, Goldberg Henrik és neje VIII. kér. Práter­­utcza 58 sz. háza 60,000 írtért özv. Laczkó Ignácz­­néra, Schiller J. Gyula VIII. kér. Dugonics­ utcza 16 sz. háza 44,000 írtért Csorba Árpádnéra, özv. Pro­­kopp Józsefné és fia VIII. ker. Tavaszmező-utcza 1 sz. háza 33,000 írtért Balázs Ernő és nejére, Paul­­heim József VII. ker. törököri dűlőben 5521, 22, 2554/57/0. sz. telke 4722 írtért Schönfeld Hirsch és nejére, Bössler József IX ker. Telepy-utcza 7. sz. háznak 1/6-od része 4000 írtért Béran Józsefre, Bach­­mayer József VIII.' kér. kenyérmező'Utcza 5837/a. sz. háza 176000 írtért Bachmayer Edénére, Országos kaszinó II. ker. uj­világ utcza 7. sz. háza 70,000 írtért dr. Kozma Antal és nejére, Birly Mária I. kér. molnár­ utcza 42. sz. háznak része 13758 írtért özv. Birly Ferencznére, Borsos Sándor VIII. ker. koszorú utcza 20. sz. háza, 3000 írtért özv. Gero­­müller Jánosnéra, Birány Pál VII. ker. Alsó-Rákoson 1978—79. 1980—82/63. sz. telke 2000 írtért Vascsik Pálra, Förster Sándor VIII. ker. nagyjános­­utcza 39. sz. háza 30570 írtért Bacher Emilre, özv. Stenicska Jánosné és társai VII. ker. kis-zugló 2358—60/8. sz. háza 9931 írtért Fischingen Gyulára, Reichard Gézáné VIII. ker. Madách­ utcza 13. sz. teleknek része 100 írtért Tauser Kalteneker Annára, Schwartz Józsefné IX. ker. külső-soroksári ut 9603—4. sz. háza 53955 frtért Freund Vilmosra, Paulheim József VII. ker. törököri dűlőben 2551—22, 2554—57/4. sz. telke 6722 írtért Winter Lajos és Sándorra, Perl Samu és társai VI. ker. Angyalföld 1529—32, 1539—121. sz. telke 13898 írtért Holcz­­mann Salamon és nejére. in. A készülő kiállítás. Budapest, nov. 2. A kiállítás megnyitása. Az ezredéves orszá­gos kiállítás megnyitásának programmját a legille­tékesebb tényezők jóváhagyása után Dániel Ernő kereskedelmi miniszter a következőkben állapí­totta meg. 1. A király az 1896-iki ezredéves országos kiál­lítást 1896. május hó 2-án délelőtt 10 órakor nyitja meg ünnepélyesen. 2. A király számára fentartott hely körül — és pedig szép időben a kocsin emelendő királyi sá­tor körül, kedvezőtlen idő esetén az ünnepélyek csarnokában — az előre történt beosztás szerint gyülekeznek: az uralkodóház tagjai, a kormány, a diplomácziai testület, az idegen hatalmak külön küldött- és állandó képviselete, a törvényhozás, a KÖZGAZDASÁG. Üzleti hetiszemle. Gabona- és terményüzlet (Lásd »Mezőgazda­ság« czimű mellékletünket.) Heti gabonaforgalom. Budapestre érkezett tonnákban. Dunagözd. társaság .......................I 3261 S081 — 25581 — 1 1192 Vontatóhajók ..................................I 354| ~ [ — 8981 — ] 1262 A héten összesen..........I 673­­80S­ — ! 24561 • — i 1444 Heti lisztforgalom. __________Budapestre érkezett tonnákban.__________ Budapestről elszállittatott tonnákban. Husárjegyzék. A főv. vásárigazgatóság hiva­talos kimutatása szerint a lefolyt héten a húsárak a következők voltak u. m.: vesepecsenye egészben kilogrammonként 70—1.40 kr. (átlag 92*2), tisztí­tott 1.20—3.— kr, (átlag 197*4 kr); hátulja pecsenyének 60—1.20 kr, (átlag 81 kr); I. osz­tályú leveshus 60—80 kr, (átlag 7­6 kr); II. oszt. leveshús 56—80 kr, (átlag 66'3 kr; III. oszt. leveshus 40—72 kr, (átlag 54’9 kr.); há­tulja és elejének átlaga 40—1.20 kr (átlag 68*4 kr); máj, lép, 20—56 kr, vese, 40—1­00 krajczár (átlag 571 kr); nyelv 48—80 kr (átlag 63*2 kr); szív, 30—64 kr, (átlag 51*6 kr); tőgy 20—50 kr (35*5 kr); csont, vörös 6—30 kr (átlag 18*6 kr); velős csont 20—60 kr (átlag 40*8 kr). Bivalyhus hátulja 60 — 72 kr (átlag 66 kr); bivalyhus eleje 40—64 kr (átlag 53*3 kr); bivalyhús többi része 30—60 kr (45*6 kr); bivalycsont vörös 8—20 kr (átlag 13 kr); bivalycsont velős 16—40 kr (átlag 26*5 kr). Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Vörös lóhere. Az európai kereskedelmi főpia­­c­okon az utóbbi napokban személyesen szerzett és gyűjtött adatok alapján, ismételten arról győződ­tünk meg, hogy a magtermelésre használt nagy területek következtében, nagy a termés. Ellenben a minőség távol sem kielégítő, igazán öregszemű, sö­tét violaszínű magnak folyton nagy kereslete van és aránytalanul magasabb áron lesz fizetve, mint a kereskedelmi áru, mert míg az utóbbi 35 írttól kezdve kapható, addig az előbbi, vagyis az igazán elsőrendű nagyszemű 45 írtig, sőt ennél magasabb áron is könnyen elhelyezhet. Luczerna. Múlt hét óta az üzlet alig változott és csakis legelső­­rendű mag az, mely érdeket kelt. Takarmány­­répa m­a­g nagyon is bőven lesz kínálva, az árak ennek következtében ismét lejebb szálltak, de még ezen nyomott árak sem bírtak vételkedvet kel­teni. Jegyzések nyers áráért 100 klgkint Buda­pesten. Vörös lóhere 35 írttól 45 írtig. Luczerna 40 írttól 50 írtig. Baltaczim 10 írttól 10*/* írtig. Tavaszi bükköny 5®/4 írttól 6 Le frtig. Kikészített bőrök. (Virányi J. Imre tudósítása.) A lipótnapi bőrvásár holnapután nyilik meg, s mi­vel az időjárás az egész országban szakmánkra nézve kedvezőbbre fordult, a vásár is remélhetőleg jobb lesz, mint a­hogy ezt néhány héttel ezelőtt vártuk. A szükséglet a tél közeledtével mindinkább fokozódik, de még mindig nem eléggé, hogy a kész áru keresettebb legyen. Mindaddig míg egyes fajok­ban nagyobb szükséglet nem mutatkozik, a bőr­iparosok nem látják be annak szükségességét, hogy rezervált álláspontjukat elhagyják, mivel áraikat meg nem adják. A bőrgyárosoknak a most csává­ból kikerülő kész áruik drágábba kerülnek, mivel az ezelőtt néhány hóval a hausse idejében vett drága nyersanyagból készültek. És mivel bőrgyáro­saink anyagi helyzete olyan, hogy az okvetlen el­adásra nem szorulnak, határozottan téves azon föl­tevés, hogy az árak már legközelebb visszaesnek. Árhanyatlás csakis a nyersára olcsóbbá tevése következtében várható és ez máig nem konsta­tálható. Nyersbőrök: (ifj Listersdorfer Lipót jelentése) A lipótnapi országos vásár megkezdődött. A hoza­talok általában elegendők, és a vásár jól látogatott. A vásári üzletben úgy a ber- mint a külföld részt vesz. Marhabőrt melyből eddig nem sok érkezett, kisebb tímárok és kereskedők vásá­roltak. Az árak általában olcsóbbak mint eddig. S a b­ő­r­ben a kínálat erős és 2 frtnyi árcsökkenés. B­i­r­k­a­b­ő­r melyből 80,000—100,000 drb hozatott a vásárra, eddig könnyen került eladásra. Vágott­­,ahbőr vidék szerint 36—40 frt-ot ér el. Kecske­­b­ő­r-ben az irányzat továbbra is lanyha, eddig nagyobb tételek nem adatak el. Zergebőr vál­tozatlanul keresett, bár üzlet nincs benne. Bűzt Rom árpa : **7]^ Magy. kir/allamv...................... bl62 797 1020 yll ~10138 Déli vasút......................................... — — — —­ — — Dunagözd. társaság ....................... 2940 — — 251 — 8191 Magyar folyamha­tára....................... 759 — — —­­ — Vontatóhajók ...­.............................. 5444 160 124 1048­­ 6771 E héten összesen......... 17805 937 1144 1671 82 20400 Október 26*ig ......................... 584781 39632 42025 49949 90738 768598 November 2-ig ........................... 552086­ 40569 43169 51620 1­90820 788998 Budapestről elszállittatott tonnákban. Magy. kir. illamv........................... 2421 131 81 40 290­884 Déli vasut......................................— — — — Dunagörd. társaság .......................... 2770 51 — 941 — 3762 Magyar folyamh.­társ. ................... —­­ — —­­— — — E héten összesen......... 31121 181 81 981 2901 4546 Október 26-ig 189871 5393 6091 6464 220721 59108 November 2-ig ....................... 22099 1­55941 6272 7445 223621 63664 Budapesten átszállittatott tonnákban. Magyar királyi államvasut ............. 192 Déli vasút ............................................................­........................... — Dunagőzhajózási társulat ............................................................... — E héten összesen........................ 192 Október 26-ig 29218 November 2-ig ........................................................................... 29440 Magyar királyi állatavasat ..................................................... 6841 Déli vasút .......................................................................................... — Dunagőzhajózási társulat ............................................................ 2578 E héten összesen. ... ...... ......................... 9414 Október 26-ig .......................................­................................... 840682 November 2-ig ............................ Összesen ....................... 350096 Közlemények. A sertésvész terjedése. Az ország több vidé­kéről, ismét kaptunk híreket a sertésvész terjedé­séről úgy­­látszik azonban, hogy a sertésvész azért is terjed, mert néhol nem igen ügyelnek az arra közegek a zárlatok gyors elrendelésére

Next