Nemzeti Jövőnk, 1932 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1932-12-11 / 1. szám
roffi Borbély György pohárköszöntőt mond a Kormányzó ur Őfőméltóságára. — Dr. Herczeg Béla orsz. gyűlési képviselő üdvözli a Vezért. — A Vezér válaszol. — Dr. Urbán Gáspár orsz. gy. képv. köszönti a megjelent előkelőségeket. A vendégek közül valaki válaszol. 3 órakor két felsőházi rendes, két póttag és egy örökös törvényhatósági bizottsági tag megválasztása a megyeházán. 7 órakor a szegénysorsú frontharcosok vacsorája Vígh Kálmán vendéglőjében. 8 órakor díszelőadás a Városi Színházban. A városunkat megtisztelő előkelőségek elutazásának időpontjára vonatkozólag intézkedés nem történt. A beiktatási ünnepélyre lapzártáig a következő előkelőségek jelentették be jövetelüket: vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök, Horthy István bv. tábornok, dr. Czettler Jenő képviselőházi alelnök, Puky Endre külügyminiszter, Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter,Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter, Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkár, Sztranyavszky Sándor a Nemzeti Egység pártjának elnöke, Györgyey László rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, Fráter Jenő altábornagy, orsz. gy. képv., dr. Nagy Emil orsz. gy. képv. dr. Kenéz Béla orsz. gy. képv., Balogh Sándor államtitkár, Thaly Zsigmond államtitkár, Marton Béla Nemzeti Egység pártjának főtitkára, orsz. gy. képv., dr. Antal István sajtófőnök, Szőrtsey József a TESz elnöke, kormányfőtanácsos, Szcitovszky Aladár miniszteri tanácsos, Nagy Pál főispán, Hedry Lőrinc főispán,báró Vay László főispán,Mikecz Ödön főispán, Huszár Aladár főpolgármester,Virányi Sándor alispán, Vásáry István polgármester, Putnoky Móric képviselőháznagy, Vargha Kálmán felsőházi tag, Tóth Lajos felsőházi tag, Miskolczy Pál felsőházi tag, gróf Széchenyi Károly felsőházi tag, Brandt Vilmos, báró Vay Miklós, gróf Almássy Alajos, Kohuth János, Lepkéz Sándor, dr. Niamesni Mihály, Zsóry Lajos, Lángh Boldizsár, Szilágyi Lajos, Hegedűs Kálmán, báró Urbán Gáspár, Herczeg Béla, Erődy Harrach Tihamér, Kuna P. András, vitéz Kenyeres János, Létay Ernő, Bukay Takács Géza orsz. gy. képviselők, Rutkay Udó főkonzul, Horthy Jenő, Ney Géza vm. főjegyző, Katona Ferenc földbirtokos, Kövér Aladár, Beliczey Miklós, Boér Ágoston, Törley Bálint, Vásárhelyi Géza, dr. Albrecht Ferenc, dr. Sigray Béla, dr. Sigray István, Néger Mihály párttítkár, dr. Török László párttítkár, dr. Kauzer István párttítkár vitéz Szalay László TESz főtitkár, vitéz Vass Elek miniszt. oszt. tanácsos. A fascizmus a gazdaságtörténelem tükrében írta: Dr. Szarka Gyula Minerváról azt tartja a mythológia, hogy díszes fegyverzettel, hatalmának teljességében, Jupiter fejéből pattant ki, hogy a bölcseségnek és művészetnek istennője legyen. A közvélemény általában azt hiszi, hogy a fascizmus is ilyen módon jött létre és egy szép napon minden előzmény és bevezetés nélkül Mussolini agyából pattant ki. Valójában pedig a fascizmus gazdaságpolitikai elgondolásai egy történelmi folyamatnak természetes következményei. Ezt kívánom az alábbiakban röviden igazolni. Az u.n. ipari forradalmat megelőző időben, a régi rendiségre alapított társadalmi szervezet gazdasági fundamentumát a mezőgazdaság képezte. A technikai fejlődéssel karöltve járt a népesség nagyarányú szaporodása és a városba özönlése, ami hatalmas ipari centrumoknak kialakulását tette lehetővé. A céhek eltűntek és kifejlődött a modern gyáripar. A közlekedési eszközök fejlődése világviszonylatban a kereskedelmet a mezőgazdasággal ésiparral egyenlőrangú termelési tényezővé emelte. Amint a mezőgazdaság reszti kizárólagos gazdasági jelentőségéből, úgy veszti el lépésről lépésre a földbirtokos nemesség a politikai hatalmat és adja át az újonnan keletkezett polgári társadalmi rendnek. Az új idők megváltó jelszava, amely minden bajt képes orvosolni: a „Szabadság“. El kell törölni minden kiváltságot, az állam kizárólagos célja a külső és belső béke biztosítása de a gazdasági életbe ne avatkozzék be! Szabaddá kell tenni az embert, hogy erőit minél jobban tudja kifejteni és ezáltal a fejlődés beláthatatlan tere nyíljék meg előtte. Az egyéni érdek, a szent egoizmus alapja lesz a legnagyobb alkotó tevékenységnek, az egyén boldogulásának és a közjólétnek. A laiser-faire elvhez fűzött remények nem váltak valóra. A teljes gazdasági szabadság egy mértéknél küli féktelen versenynek lett okozójává. A termelő, hogy áruját minél kevesebből állíthassa elő, igyekszik minél olcsóbb és minél kevesebb munkást alkalmazni, miáltal a munka veszít gazdasági jelentőségéből és ugyanakkor a munkanélküliség katasztrofális arányokat ölt. Nem csak a munkaadó és a munkás került egymással szemben, hanem az egész gazdasági élet az érdekellentétek harca lett. A különnemű termelési ágakon kívül (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) az egynemű termelési ágak is gyilkos versenyt támasztanak egymásnak. Monopolisztikus árat akar mindegyik elérni, amely célból vagy a versenytárs gazdasági megsemmisítésére törekszik, vagy vele megegyezik és közösen szipolyozzák ki a fogyasztóközönséget. A gazdasági élet irányítása hovatovább kevesek kezébe kerül, akik ezáltal mérhetetlen hatalomra tesznek azért. Nemzetközi kapitalizmus, bankokrácia alakul ki. Tőlük függ milliók kenyere. A vagyon utáni hajsza nem ismer kiméletet. Egzisztenciák tömege bukik el, hogy egyesek gazdaggá legyenek. A folytonos bizonytalanság az emberek jövőjét állandóan kétségessé teszi. A szabadversenyt jellemző válságokban végleg felborul a termelés és fogyatkozás közötti egyensúly. Óriási túltermelés mellett mérhetetlen a nyomor. Mindenki segítségért kiált. Az egyik állást, munkaalkalmat akar, a másik vámvédelmet, a harmadik segélyt és így tovább. Eljutottunk oda amikor már az események kényszerítik és a közvélemény követeli, hogy az állam lépjen közbe és vasmarokkal avatkozzék bele a gazdasági életbe. Az államinterventionalizmus két legradikálisabb módját egyrészről a szocializmus, a másik oldalról a fascizmus hirdeti. A szocialisztikus társadalmi felfogás az emberi egyenlőség elvi alapján áll. Nincsen magántulajdon. A termelési eszközök felett a köz rendelkezik. Nincsen szabad verseny, nincs emelkedési lehetőség, de viszont az egyén megélhetését, létfenntartását az összesség biztosítja, amely mindenkit mindenkor ellát. Nagyon találóan jellemezte Konch a hivatalnoki rendszernek. Végzetes hibája, hogy az egyéni érvényesülés lehetőségének kizárásával a legnagyobb alkotóerőt küszöböli ki A fascista társadalmi szerkezet lényege az, hogy egyrészről az egyéni tulajdont és a szabadversenyt érintetlenül hagyja, másrészt az állam irányítását szakszervezeti alapra helyezi és ezáltal a vagyoni és foglalkozási csoportokat a nemzeti haladás és boldogulás szolgálatába állítja. Mussolini jellemzése szerint: „Az új rend egyenlőség helyett fegyelmet hirdet, testvériség helyett munkát, szabadság helyett pedig kötelességteljesítést és áldozatot a hazáért". Meggyőződésem állapítja meg Krisztics, hogy a munkásból és munkaadóból bizonyos fokig állami szervek lesznek. A fascista szindikátusi építmény tizenhárom szervezeti ágra oszlik. „Munkások és munkaadók szerint külön-külön van ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési és belhajózási, tengerhajózási és repülőügyi, bank- és pénzügyi szindikátusi, valamint a szabadfoglalkozásúak szakszervezete". Csak a köztisztviselőknek van megtiltva a szakszervezeti tömörülés, bár újabban állítólag, ennek felállítását is tervbe vették.Ez a szervezet az alapja a törvényhozásnak is, mely a polgárság foglalkozási ágak szerint való képviseletévé alakíttatott át. A politikai pártok eltűntek. Ugyanekkor Mussolini a kapitalizmusról, azt hirdeti, hogy: „Igazi története csak most kezdődik, mert a kapitalizmus nemcsak az elnyomás rendszere, hanem inkább a legértékesebb elemek kiválasztódásának a létesítője; a legtehetségesebbek egymás mellé állítója, az egyéni felelősség fokozottabb átérzésének okozója“. Amíg a szocializmus nemzetköziségét hangsúlyozza, — Engels szerint: „A modern állam a tőkések szervezett kerete", „Munkásnak nincs hazája!“ — , addig a fascizmus a nemzeti állam szükségét hangsúlyozza, az egyéni felelősségnek és a haza iránti kötelességteljesítésének fontosságát hirdeti. Ez adja meg neki erejét, mert lehet akár milyen hangzatos, lehet akár milyen megvesztegető ügyességgel felépített társadalmi ideológia az első komolyabb megpróbáltatásnál szükségszerűen össze kell omolnia, ha annak alapját nem az önfeláldozó hazaszeretet, a köz érdekében ▼aló önzetlen munkálkodás és az Istenbe vetett hit képezi. „ROZSA“ QoooofyftSyioooao 0°oool oo* e o o o o oßgWo o oo o '•«•o ooo>»0vSlj-;/0oooo a vármegye legszebb virágcsarnoka. m Sípos Sándor műkertész. Szolnok, Baross u. 1. Telefon 336.