Nemzeti Sport, 1923. január (15. évfolyam, 1-13. szám)

1923-01-02 / 1. szám

Kedd, 1933 január 3. Nemzeti Sport SZÁLLÍTÓJA KERTÉSZ II. Budapest, TéL 32-20 Nagymező­­ utca 22. Az évzáró tanácsülés Nagy kérdések — Nagy viták — Nagy érdeklődés Csekély eredmények — A pénteki ülés részletei Az MLSz pénteki tanácsülése olyan dús programmal lepte meg az érdeklődőket, a hogy szombati számunkban csak vázlatosan érte­­sthettük a közönséget a tanács­­lésen történtekről. Az érdekesebb őszi etekről az alábbiakban teszünk elentést. A profiszövetség alapszabályai­nk kérdésében és az OTT-nak ez­­el kapcsolatban nyilvánított fel­­írása ügyében a­ tanács egyhan­­úlag arra az álláspontra helyez­­edett­, hogy az OTT részéről az MZLSz meg ném­ hallgatása a szö­­etség mellőzésének tekinthető. A szónokok animozitást láttak az ETT eljárásában, de részletesen megtárgyalták az új profiszövet­­sget is. Megállapították, hogy ez komoly alakulat, az akció mozgatói nem kifogástalan egyé­­dn, maga az alakulat lehetetlen, mert „szövetség“ egyletek nélkül­­ nem képzelhető. Figyelmen ki­ül hagyták a szónokok, hogy* az ITT­ állásfoglalása csak elvi ter­mészetű volt, t. i. hogy bevezet­­ető-e már nálunk is a profi lab­­arúgósport, de azt az OTT iga­­án nem vizsgálhatta, hogy kik azok, akik az új szövetség alap­­zabályait benyújtották, illetőleg, kik a profiszövetséget megalaki­­ották. Az OTT ettől óvakodott, mert­ ezzel a belügyminisztérium latáskörébe nyúlt volna bele. Friedrich István nem is járult,­­ozzá az érdemi kritizáláshoz és gy maradt az ügy abban, hogy ■supán a meg nem kérdezés miatt msak az OTT-lez. A Vasas-Vándor-meccs engedé­­yezése körül kell vitában Kenye­res, mint az intézőbizottság elő­adója, mindjárt felvetette a szalm­i kérdést és felajánlotta lemondás­t. Vunál különösebb volt ez, mert éppen Kenyeres volt az in­tézőbi­­­zottság ama ülésén azon a vélem­é­­nyen, hogy Schaffenek ne adják me­g a fegyelmi bizottság megkér­­dezése nélkül a játékengedélyt. Fa­­ngo, mint az érdekelt bizottság­agja, alapszabályellenesnek tartja az elnökség döntését, mert szerinte az intézőbizottság alapszabály­­szerű hatáskörébe tartozik a mér­kőzések engedélyezése, Malaky al­­elnök vitába szállt Faragóval és azonyította, hogy az alapszabály szerint­ csak „egyesületek“ mérkő­zéseinek engedélyezése tartozik az ntézőbizottság elé, a Vándorokat azonban — azt hiszi, — még a fi­án­k sem fogja „egyesületinek nincsíteni. Zsarnóczay szerint az enökség a fővétkes, mert először az ügyvezető alelnök­­az intéző­­bizottságra szignálta a Vasasok -­érvényét, holott az elnökség lett volna hivatva a kérdésben dönteni, másodszor, mert azután is betilt­hatta volna a meccset. Maviusich ,K­. szerint az intézőbizottság nem volt gerinces, félt a „circenses“ után vágyódó közönségtől. Friedrich elnök végül elsimította az ü­gyet azzal, hogy hiba történt, ezt orvosolni kellett, ne tekintse tehát ezt senki bizalmatlanságnak. A tanács erre tudomásul vette a lejelentést. Az old boy-bizottság változtatni akart a ZAC által adományozott V­ándordí­j feltételein. Minthogy azonban ezt csak az új kiíráskor lehet majd megtenni, de ki kell kérni előbb az alapító ZAC hozzá­árulását­­ is, a bizottság vissza­­onta javaslatait. Az 1923. év első negyedére az in­­teruitást megszavazta a tanács. •Ezután Minder pénztáros ismer­ette a legutolsó magyar—osztrák­álogatott mérkőzés anyagi ered­­ményét, amely 1.9 milliót jelent; evonandó még ebből a­ Horthy­­akció javára, megszavazott 200.900 korona­ Ennél a pontnál Zsarnó­­czay szóvá tette, hogy úgy a játé­kosok, mint a funkcionáriusok készkiadásai csak általánosságban vannak feltüntetve a nyugtákon. A jövőben részletes elszámolást kér. Kifogásolja Orth és Molnár kocsi­­költségeit. Ha a többi játékos ki­­ tudott menni villamoson, akkor Orth és Molnár is megtehették volna ugyanezt. Sulczer a sok in­­gyenjegyet kifogásolta, úgy ő, mint Zsarnóczay sokallták a ban­kett költségeit. Mindez felvilágo­sító nyilatkozatában bejelentette, hogy a tanács már egyszer dön­tött a bankett eltörlése tárgyában,­­ de ebben az esetben éppen a ta­­­nács maga tett kivételt, mert a labdarúgás 25 éves jubileuma al­kalmából ünnepélyesebbé kellett tenni ezt a vacsorát. Végül úgy határoztak, hogy a jövőben a leg­nagyobb takarékossággal fognak­­ el járni úgy a vacsorarendezések,­­mint a potya jegÿek kiadása kör­ül. Ezután rövid vita után elfogadta a tanács az óvásdíjnak 1000, a pa­­naszdíjnak 500, az információsdíj­­nak 10 és az ehhez szükséges nyom­tatványnak 30 koronára való fel­emelését. Tíz óra lévén, az új ügyrendi szabályzat értelmében­­ áttértek Zsarnóczay interpellációjára, aki szóvátette Schaff elnek­, az MTK túrájára adott játékengedély-ügyét. Szarkasztikus gúnnyal kritizálta az intéző­bizottság határozatát. Meg van róla győződve, hogy ha a Cipőfelsőrészkészítők álltak volna elő hasonló kérelemmel, irgalmat­lanul a fegyelmi­ bizottság elé uta­sították volna, a visszatérő játé­kost. Fenntartja régi elméletét a kis halakról és a cápákról. A carta­­a jelen esetben is fedezte a maga játékosát, az intéző­bizottság pedig amely a halacskáknál azt keresi, hogy miként lehetne rájuk húzni a legszigorúbb paragrafust, a cápák esetében azokat, a módszerein­k­ ke­resi, amelyekkel meg lehet kerülni a paragrafusokat. A választ Matakij aleln­ök­ adta meg az interpellációra. Ő elnökölt a kérdéses intézőbizottsági ülésen, és őszintén kijelenti, hogy ellen­kező véleményen volt, mint­ a bi­zottság: minden kapacitálása azon­ban hiábavaló volt, mert leszavaz­ták. Lehetetlennek tartja a­ mai bi­zottsági beosztást, mert h­a az in­dítványozó csak egy tagot meg­nyer a maga gondolatának, a.i har­madik tag, az elnök és az előadó tehetetlenek ezzel szemben. Az el­nökség megfelebbeztethette volna a határozatot az ügyésszel, de en­nek nem lett volna gyakorlati je­lentősége, m­ert a határozat azon­nal életbelép és a­ felebbezést csak az MTK visszatérte után lehetett volna letárgyalni. Zsarnóczay először tudomásul veszi a választ, de ez nem elégíti ki. Ez már ma a második eset, ami­kor az intéző­bizottság határozata a legélesebb kritikát hívja ki. A legnagyobb baj, hogy egyes fóru­moknál az objektivitás hiányát látja. Példaként felhozza az Opa­­/t.esetet, amikor a fegyelmi bi­zottság felmentő határozatát az el­nökség megfelebbeztette az ügyész­szel, de már a harmadik f­elebbe­­zési tanácsülés múlt el azóta és az ügyet nem tűzték ki napirendre; ő azt hiszi, azért, hogy Opata el­mehessen az MTK spanyol túrá­jára. Erre Csányi dr. (és nem Qpre­é, mint szombati számunkban téve­sen írtuk), mint a felebbezési tanács elnöke személyes megtá­madta­tás eímén kért, szót. Ismer­tette az ügyet és eladta, hogy ép­pen ő volt az, aki az elnökségben szorgalmazta a­ fegyelmi bizottság felmentő ítéletének megtámadását és ezért róla lehet a legkevésbbé feltételezni, hogy a Gyulának vagy az MTK-nak kedvezni akart. Sok­kal fontosabb ügyek voltak soron és ezért maradt el eddig az Opata­­ügy tárgyalása. Különben is, ha a felebbezési tanács elítélte volna is Opatát, a fegyelmi játékengedélyt adott volna a külföldi meccsekre neki. A tanács végül kis többséggel tudomásul vette az interpellációra adott, választ. Több segély kér­vényt intézettjel . m­itt e­zután a tanács, köztük Fogl­ent is, aki az osztrák válogatott­ mécs­esen kartörést szenvedett. Orvosi köz­ségekre 7500 és elmaradt kere­set címén 22.000 koronát szavaztak elCg.......... Végül határozatilag kimondta a tanács, hogy úgy a bajnokságok, mint az egyes vándordíjak mérkő­zéseiből győztesen, illetve díjazás­sal jár­a helyezettként kikerülő egyesületek éremdíjazásra jogo­sult játékosai részére az éremdíja­­zások és vándordíjak a bajnoksá­gok befejezésétől, illetve a döntő mérkőzések lejátszásától számított­­ (egy) hónapon belül ünnepélyes keretben adandók át. Ennélfogva utasítja az országos tanács a gaz­dasági­­ bizottságot azon érmek mindenkori pontos beszerzésére, amelyeknek­­ kiadása az MLSz-t terheli. Az érmeket a jogosultak személyesen kötelesek átvenni. Ki­vételes esetekben az illetékes egye­sület hivatalos meghatalmazással ellátott képviselője jogosult az át­vételre. Tizenegy óra után ért véget a mozgalmas tanácsülés. Futballjövedelem az adókönyvben Orth Györgyre 136.900 korona havi jövedelem után vetettek ki adót — A Nemzeti Sport tudósít­ójától — Fülembe csengtek még a szer­kesztőm szigorú szavai, amikor a redukció épületéből kiléptem az unalmas, ködös téli utcára. A futbalsport idei fejlődéséről ír­jak cikket, — azt mondta: Édes Istenem, gondolkozom az utcán, h­át hogyan írjam ezt meg. Az idei fejlődésről! Hát, fejlődtünk mi az idén? Hiszen kikaptunk az osztrákoktól! Az egyetlen témát, a­mi fejlődést igér, — a fiatal te­hetségek VíerhíviatáSa, — már el­írta előlem más. Mit írjak hát? Elkeseredetten és cél nélkül bandukolok az Andrássy-út felé, amikor az A­radi­ utcában nya­kon ragad valaki. Egy elöljáró­­sági tisztviselő barátom. — Gyere, egy szenzim van a számotokra. Megírhatod. Azzal elkapta a karomat és meg sem állottunk, amig az elöl­­járósági épület egyik nagy ter­­­vébe nem értünk. Egy hosszú asztalnál ültek a tisztviselők, előttük hatalmas paksa­méta irat és könyv. A jám­bor polgárok pedig drukkolva diktálták be a neveiket és érdek­lődtek, mennyi adót vetett ki rájuk a városi hatalom. . .Ne bámulj, hanem végy ce­ruzát és jegyezz — mordult reá ki a barátom, azután az egyik tiszt­viselőhöz fordult. Kérem kolléga ur, Orth György. Az belényúlt a könyvek közé, kihúzott egyet s lapozgatott benne. Megvan. Orth György, Dal­nok­ utca 27. 18273. Azzal elökaparászott egy má­sik könyvet, felütötte a 18273-as számnál és a kezembe adta. Az előbb említett szám mellett tisztelettel olvastam a legkitű­nőbb magyar futballista nevét. Ovik György, banktisztviselő az Angol-Osztrák Bankban. Fizetése 36.900 korona. Egy sorral odébb pedig ezt olvasom: Futbalból szérsett jövedelme 100.000 ko­rona, összjövedelme tehát 136.900 korona, melynek kereseti adója évi 19.780 korona. Szédülni kezdtem. Hol a köny­vet bámultam, hol a barátomat. Egy szó nem jött­ ki a számon. — Na, mi­­tátod a szádat, —­­mordult reá i­. — Csodálkozol? Akarod hallani a megindokolást? Parancsolj. Azzal egy iratot vett elő és magyarázni kezdte: — Az adófelügyelő­ségnek tu­­­domására jutott, hogy Orth­­ György, a legkiválóbb magyar futballjátékos, a sportból óriási­­hasznot húz. A külföldi túrákon­­ szerzett jövedelme például, te­kintve a valutadifferenciákat, igen nagy összeget tesz ki. Azon­ kívül Orth olyan fényűző élet­módot folytat, amely tisztviselői fizetéséből semmiesetre sem te­lik. Állandóan autózik, a lehető legdrágább helyekre jár, szóval igen nagy lábon él. — Itt vannak a hivatalos ira­tok, nézd át azokat. Győződj meg saját szemeiddel. Valóban, amit mondott, olvas­ható volt az aktákból. Az adó­fel­ügyelőség teh­át más véleményen van a mai futballsportról, mint a Labdarúgó Szövetség. Gratuláltam a barátomnak. •— Ti azután megérdemlitek a fizetést. ■ Alapos ínunkat végez­tek. És még azt mondja Gaál Gaszton, hogy nem dolgoznak a lisztviselők. Ejnye, ejnye. Búcsúztam. Már az ajtónál voltam, amikor eszembe jutott valami. — Halló, kérlek, mondd csak, nincs még­ valami híres futbal­lista a VL ker.'-lei-ben?* — Dehogy nincs. I.s azzal már vette elő a nagy könyvet. Ker­tész Vilmos, 8188, spor­tkeres­kedő. Jövedelme 241.120 korona, ennek évi adója 37.120 korona. Vagyonát becsülik 1 millió 80­ ezerre. Ennek adója 4650 korona. Kiléptem az utcára. Egy jó ideig ezek az érdekes számadatok motoszkáltak a fejemben. Száz­ezer, egy millió... De aztán egyszerre felébredt bennem a kötelességtudás. Mi lesz a cikkel ? „A futbalsport idei fejlődéséről.“ Meg kell csinál­nom okvetlenül, mert a szerkesz­tőm szigorú ember. Hopp! Megvan! Ezt a riportot fogom beadni a kért cikk helyett. Hiszen ez, amit itten megírok, a legjobban bizonyítja, hogy men myire fejlődött már a ma­­nyor futbalsport! 3­1 **Epr Mai számunkról szombaton azt hirdettük, hogy Szilveszter éjjelén fog megjelenni. Ebben ál­lapodtak meg ugyanis az összes hétfői politikai- és sportlapok. Szombaton este derült csak ki, hogy a nyomdák vasárnap— a rá következő ünnepnapra való tekintettel — nem dolgoz­hatnak, így azután meg­jelenésünk idejét a többi lapokkal együtt, kedd reg­gelre kellett elhalasz­­tanunk. Dr. Kállay Zoltán jogi szeminárium BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UP !). és SZEGED, PALLAVICINI­ UTCA 8. Radóczy és Antal V., Arany János-u. 18. Tel. 108-10 és 154-52 DR. FODOR ÉS LANKFELDER bank és tőzsdebizoményi üzlet V„ Nagykorona-u. S. S. c. Értékpapírok vétele és el­adása. A tőzsdei megbízások és mindenne.-nü tankszerő üzletek legelőnyösebb ki­­­­vitele. Megbízásokat a tőzs­deidő akit­­ telefonon is Xekroa 29-ik­. elfogadnak: 1211

Next