Nemzeti Sport, 1929. október (21. évfolyam, 191-212. szám)

1929-10-13 / 199. szám

10 A Kehrling Freitzhein pár Meg­nyerte a meráni férfipárost — Távirati jelentésünk — Merán, október ~St. A férfipáros döntőjét ma ját­szották le. Kehrling Freitzheimmel együtt elkeseredett küzdelem után megverte az angol Lee­ Hughes kettőst s így a férfipáros verseny győztese lett. A döntő eredménye: Kehrling, Froitzheim,Lee, Hughes 2:6, 6:4, 6:3, 4:6, 11:9, Baumgarten Magda. Fekete szerda Meránban — Baumgarten Magda levele •— Merán, október 9. Borult idő fenyegette ma reggel­tájban a meráni verseny nagyszerű tennisztársaságát. Az eső csak dél­után indult meg, de bár indult volna meg előbb. A­kkor megakadályozta volna Kehrling délelőtti szomorú, szenzációszámba menő vereségét. Kehrling a Meráni Serleg második fordulójában került össze Kuhlimm­­­al, Németország volt junior­ bajno­kával, aki tavaly a párisi főiskolai­­világbajnokságban csak öt szetben tudta verni Straub Eleket, második lett a főiskolai világbajnokságban, de­ idén már akkorát fejlődött, hogy az augusztus el­eji német bajnokságokban csak öt nehéz szetben kapott ki Meh­­­lenhauertól. Kehrling az egész meccs alatt formáján alul játszott. A har­madik szetben a német fiú már 3:1-re vezet, mikor Kehrling egyenlít, majd ■3:5-ig felnyomni. Kuhlmann azonban ■nem hagyja magát és 3:6, 6:3, 9:7 arányban nyeri a meccset. Kehrling a meccs után a puha labdák miatt panaszkodott. A verseny egyébként lassan halad. A mezőnyök nagyok — a férfi- és női egyesben 60—60 induló van — viszont az eső nagyon sokat esik, különösen éjjel. Úgy látszik sokáig eltart majd, míg a férfiaknál Ma­­teyk­a, Artens, Lee, Huchoo, Kuhl­­mann, de Stefani, a nőknél Fried­­lebenné, Rost, Kallmayer, Schom­­burglmné, Dubiewska, Deutsch és a többiek kiverekszik egymás közt az elsőséget. A női egyesben az első fordulót Fr. Egerle ellen 6:1, 6:3-ra nyertem. A Lene Cup-ben (nemzetek közti női egyes) az első fordulóban a tavalyi magyar bajnoknőtől, a német Fri. Rosttól 4:6, 5:7 arányban kikaptam. A második szetben Rost 3:5-re veze­tett, behoztam, de a szélét megnyerni már nem sikerült. Kehrling Rosttal játssza a vegyest, Froitzheimmel a férfipárost. Ma délután különben csak egy meccs volt: Stefani két szetben verte a svájci Aeschlimannt, aztán eleredt megint az eső. Klubközi mérkőzések: S­párta,—III. ker. TVE 7:2. — A Spárta pontjait Vészi, Makrai, Faragó, Pintér Mária, a Vészi—Kari Mary, a­­Makrai—Pintér Zsuzsi és a Faragó—Marton pár sze­rezte, a kerületiek közül Skvarek és a Handler—Skvarek pár győzött. — BSE UTE 14:1. — A BSE fölényes győzel­met aratott az óbudaiak tartalékos csa­pata felett. Részletek: Schramek—Janos 8:6, 6:4, Battlay—Mauthner 6:3, 6:3; Dela Donna—Varga 6:0, 6:0; Szűcs— Hoffer 6:0, 6:1; Daláry—Pogány 6:1, 6:2; Engelné—Vargáné 6:4, 6:4 megle­petés­; Della Donnáné—Nagy Jolán 6:3, 6:3; Battlay, Schramek—Janos, Mauth­ner 6:3, 6:3; Szűcs, Markovich—Varga, Hoffer 6:1, 5:7, 6:3; Della Donna, Da­láry—Pogány, Horváth 6:0, 6:0; Schra­mek, Della Donnáné—Jancs, Vargáné 6:3, 7:5; Della Donna, Engelné—Mauth­ner, Nagy 6:1, 6:3; Battley, Lukasovits —Varga, Fialáné 6:0, 6:1. Az ÚTE egyetlen győzelme: Fialáné—Semmi, Toci 3:6, 6:3, 6:1. A MOLSz által versenylabdaként elfogadott SLAZENGER STICHLESS-LABDÁK ÉS RAKETTEK VILÁGHÍRŰEK Ksa BKIEÖHB A ma délelőtt dűlőre jutó svábhegyi hegyibajnokságnak Lovasi és Szekeres a favorit­ja Tömeges nevezéseket eredményezett a vigasz verseny, melynek mezőnyében Istenes és Győrffy is starthoz áll — Saját tudósítónktól — Az idei kerékpáros idényt méltón fejezi be a ma délelőtt fél tíz órai kez­dettel, s a BKE rendezésében eldön­tésre jutó svábhegyi hegyibajnokság, mely döntőjéhez az előfutamok ered­ményét értékelőn huszonkét kiválasz­tottat állít. Ha a múlt vasárnap leper­gett előfutambeosztások helyenként nem is voltak mentesek némi szerte­lenségtől, nagy általánosságban mégis meg lehet állapítani, hogy — Istenes kivételével, — aki tömlőszakadása miatt esett el a döntőbe való jutástól, a mai mezőny a teljes első klasszist nyeregbe szólítja. Ez az összecsapás, mely útvonalául a kékgolyó utcai starttól a svábhegyi templom céljáig terjedő három ás fél­kilométeres terepszakaszt választotta, rendkívül erős küzdelmet ígér. E küz­delem kialakulása két ösvénybe hajlik. Valószínűnek látszik ugyanis, hogy a papírforma erőviszonyok a tábort két részre fogják szakítani, melynek os­tornyeles részét a Lovass—­Szekeres— Nemes—Szenes egység és sereghajtó részét a Denc­er, Wittner, Vida II., Miskovits, Szeifert, Németh, Zakariás, Peck, Ternovszky, Abramovics, Vierl, Bálint, Vitéz, Anlegla, Végh, Papp, Ördögh és Novák szárny fogja al­kotni.. Az ostornyelesek táborából ismét két név kívánkozik előre: az egyik Lovasi, aki múltvasárnapi 9:56-os szenzációs rekordjával papírforma­­favoritként száll küzdelembe, a másik Szekeres, akit inkább tréningformája és pompás kondíciója állít az MTK- ágyúval egyenlő értékszintre. Kettő­jük harca dönti el valószínűleg az idei hegyibajnokság sorsát, mely — ha za­varó körülménytől mentes lesz — újabb rekordot is eredményezhet. Ko­moly reményekkel ül nyeregbe Nemes és Szenes, akik a célelőtti, kedvező he­lyezkedés esetén esetleg meglepetéssel is szolgálhatnak. A vigaszverseny 162 indulót állít starthoz, melynek mezőnyei érték és érdekesség szempontjából vetekednek a döntő mezőnyével. A főversenyzők csoportjában így többek között Iste­nes, Győrffy és Pelvássy startja je­lent komoly sportot és nyílt kimenete­lűnek ígérkező, erős harcokkal tarkí­tott végküzdelmet. A haladók táborá­nak öt résztvevője közül elsőrangú esélyekkel startol Gondy, Garay II. és a titkos favorit, Bodnár. A kezdők 81 főnyi mezőnye teljesen nyílt küzdel­met ígér. A szeniorok osztályában Táby és Tóth Gyula között dől majd el az elsőség. ­ is.Kr kerékpárok kedvenc fizetési feltételek mellett Vozvást NáltfiAr Budapest, VL ker., fClTOl I IldlIUÜ! Rottenbiller­ u. 56 — —«■ I J Sportember nem lopja el­­ a másik sportfelszerelését „Néha jé, ha sportember vállalja a védő szerepét" Hova lett a német biciklisták dressze, selyem­szintjója ? — Saját tudósítónktól — A nagy dráma augusztus 22-én kez­dődött. A Millenáris-pályán ismeretlen tettesek feltörték a német válogatott flyeregyüttes öltözőjét, s onnan különböző felszerelési cikke­ket emeltek el. Mikor aztán elérkezett a verseny ideje,­­ a németeknek nem volt szintó a gépükön és nem volt trikó a testü­kön. Mert az ismeretlen tetteseknek a szép selyem címeres trikó is nagyon megtetszett. A szövetség körében akkor óriási volt a felháborodás. Kétségbeejtő szé­gyen, — mondogatták — mit fognak rólunk a németek gondolni, — hajto­gatták — és erélyes kézzel megindí­tották a nyomozást. Detektívek jelentek meg a lopás ? ~ helyszínen, rendőrkutyák szaglásztak,, keresztkér­dések patakzottak, ártatlanok gyanú­­síttattak, nőtt, dagadt a botrány. S a károsult németek káromkodtak. S a rejtély szálai egyre bonyolódtak. Aztán két nap múlva történt va­lami. Valami kis wallacei nyom. Olyan, amit az ember detektívregé­­nyekben gyakran olvas. A pályán megjelent egy ifjú versenyző. Nyaka körül két vadonatúj szingó te­­kerődzött. Két vadonatúj, Budapesten még nem is látott 000-ás selyemszingó. A pályán az irigység kipányvázott ku­vaszai szűköltek. Az ifjú versenyző odament egy idősebb, ismert, tapasz­talt flyerhez és megkérte, tenné neki kerekére e tömlőkölteményt. A tapasz­talt versenyző nem tette kerekére a tömlőkölteményt, hanem — mint vég­zetet beteljesítő démon — rohant a pályán jelenlévő Hauser Simonhoz, a szövetség társelnökéhez, aki ez ügy­ben kisded privát nyomozásokat vég­zett már — hervadt sikerrel eddig. Hauser Simonnak e hír hallatára örömében dupla tokát eresztett a po­cakja. Odarúgtatott a tömlőköltemény tulajdonosához: — Honnét vetted ezt a gumit, fiam? S szólt a gyermek, szemrebbenés nélkül: — Vettem kérem, négy pengőért! — Ejnye, ejnye — dohogta Hauser, de hiszen ennek a tömlőnek csak a vámja 12 márka! Hauserben tüzes rakétákat lövelt a nyomozási kedv. — Kitől vetted ezt a tömlőt? — Egy barátomtól — szólt a reme­gés. " A fiatal versenyző megijedt. (Mit akarnak tőle?) — Vasárnap starthon akartam állni a versenyen — mondta aztán hadarva. — Azt nem­­ vált pénzem Mringóra, hát túladtam a strapagumimat és adtam a barátom­­nagy még négy pengőt. Ebben csak nincsen bűn? Hauser szemei vad villámokat szór­tak, mint egy rosszuló motork­efe. ________▼eeámap, 1929 október 33. — Aztán meg tudod mondani, hogy­­ lakik a barátod? — Már hogyne tudnám! — volt az önérzetes felelet. ... Erre aztán megindult a ferge­teges nyomozás. Nem repülőgépen, még csak autón sem, sőt kézigránátok nélkül, egyszerű polgári, prózai villa­moson. A delikvenst az első rohamra nem találta otthon Hauser Simon és detektívgárdája. Tehát letelepedtek a kapuhoz közel. És vártak és vártak... Egyszerre csak feltűnt a gyanúsí­tott. Nagy hetykén, ricsajozva jött az utcán át, egyenesen szegényszagú odúja felé. Öt perc múlva megjelent lakásán a Wallace-imitáció is. Zordonon be­kopogtattak és aztán se szó, se beszéd, kíméletlen házkutatással folytatták célkitűzéseiket. S a gyanúsított riadt arccal, tilta­kozásba fáradtan, lehervadt, kandi kedvvel nézte ezt a furcsa cépőt. És egyszerre csak a dunyha alól előkerült a hőn keresett második számú ellopott szingó. Aztán egy sapka. Aztán egy szép, né­met címeres selyemtrikó... — Na, ecsém — mondta diadalmas, napóleoni arccal Hauser, aki e pilla­natban Nick Carter maszkjában di­csőült — most te velem jössz a rend­őrségre. S két önkéntesi, szelíd pribékjével megkapá a hamuszürke arcú ifjú go­nosztevőt s vitte magával a vilamo­­son, ama rettegett ítélőszék elé. És amint így mentek, mendegeltek — miután már a villamosnak is bú­csút mondtak — egyszerre csak, hogy a detektivregény szabályos legyen: hirtelen kiszakította magát cer­berusai kezéből az ifjú gonosz­tevő és u­gyi, vad iramodással elszelel. Kezdődött erre nagy hajtóvadászat. A szövetség társelnöke a maga hal­latlan száznéhány kilogram bruttó súlyával olyan sportot vágott ki, hogy Győrffy megirig­ydhette volna érte. És a sport sikere teljes is volt, ha egy kis csalafintasággal is elegy. Hauser ugyanis egy átjáróház árkád­jában tört orvul áldozatára, akit egy hevenyében alkalmazott dzsiu-dzsitsu­­val a földre terített. Így jutott most már az ifjú gonosz­tevő zárkába. Három hónap múlva aztán meg volt a nagy per főtárgyalása. A tárgyalás­bán Hauser úr, a koronatanú is meg­jelent. S amint megjelent, fura, kü­lönös dolgokat kellett tapasztalnia. Azt tapasztalta ugyanis, hogy az a fiatal versenyző, aki az ifjú gonosztevőtől a szingót gyanút­lanul megvette, mint orgazda ült most itt a vádlottak padján. Nagyon elszomorodott erre a fel­fedezésre jó Hauser Simon, aki jól tudta, hogy a fiú, akit orgazdasággal vádolnak, ártatlan. Hauser Simon bölcs ismerője a magyar versenyzők gondolkozásmódjának, tetteinek és ál­talános jellemének. Jól tudta, ez a fiú, aki most itt ül előtte sápadt, beesett arccal, nem lehet bűnös, nem lehet orgazda. És a vádló e pillanatban felesia­pott védőnek. Közel egy óra hosszat vázolta Hau­ser Simon a tekintetes törvényszék előtt, hogy a sportember nem szokta sohasem ellopni a másik sportember felszerelési cikkét, mert a felszerelési cikk, tabu minden versenyző szemé­ben. És aztán érvekkel és igazolá­sokkal odáig vitte a dolgot, hogy a tárgyalás végén a nagyságos elnök úr felmentette a fiatal versenyzőt, s az­tán lelépett emelvényéről és odalépett Hauser elé, mondván: — Gratulálok elnök úr! Oly meg­győzőn, annyira szívből hirdette az igazat, hogy fel kellett mentenünk

Next