Nemzeti Sport, 1932. május (24. évfolyam, 84-105. szám)
1932-05-01 / 84. szám
2 Köznapi iramú mérkőzésben győzte le a budai csapat a Vasast ." Budai „II"— Vasas 3:1 (1:1) A budaiak kulturáltabban futballoztak, de csak szerencsés gólokkal győztek Góllövők: Possák, Luila, Polgár, Polgár Hungária-út, 500 néző, Bíró Klein. (Általában siralmasak a köznapi mérkőzések. A tegnapi azonban még a szokottnál is siralmasabb benyomást keltett. Nemcsak az üres nézőtér, hanem a csapatok — főleg a Vasas — összeállítása, no meg a mutatott játék miatt is. A Vasas csapatából hiányzott Rottler Rózsa és Stanzl. Ezekről ezt mondja az egyik vezetőségi tag. — Nem tud köznap elszabadulni a munkahelyéről. De különben is sokat beszél a pályán, egészen megzavarja a többit. Stanzl pedig beteg. A budaiaknál Ember kap fejmosást, mert későn jött. — Rendes ember félórával előbb kint van már. — hangzik Futballcipő P 16.50 Futócipő P 15.-, birkózó és boxolócipő fekete, króm vagy gumitalppal P15___ Karók* párcipő, fekete P 16.— Ezenkívül lóra-, sport-, vadász-, motorcipők és csizmák vízhatlan és garantált minőségben kaphatók Jakobovits A. — Hát van ebben a csapatban rendes ember ? — szól vissza Ember. Az idő gyönyörű, a diákok játéka kevésbé. A két kapitány sorsol s a budaiak állanak fel kezdésre.) Budai „11”: Horn — Weber, Fekete — Kárpáti II., Kárpáti I., -f. Schuszter .— Czumpf, Sztancsik, Polgár, Lyka, Tárnok. Vasas: Bereczky — Szemere, Kemény — Vági, Burger, Kiss — Koszta, Brunecker, Possák, Küzdényi, Egri. Possák gólja sokáig vezetést jelent Kezdés után azonnal Bereczky jut labdához. A 2. percben Egi rohan, Weber eléje megy, a két játékos összefut s Weber lerogyva hempereg.. Eltart egy percig, míg rendbe hozzák az altestébe kapott rúgás után. Változatosan megy a játék, mikor a 7. percben Koszta Possák elé játszik, a késlekedő védelem között Possák kiugrik a 16-osnál s míg Horn dermedten nézi, közelről a jobb alsó sarokba gurítja a gólt. (0:1). Szemere nehéz helyzetbe hozza kezdés után kapusát, de Bereczky megoldja, igaz, hogy csak merész előrevetődéssel. A 10. percben Polgár lövését tolja kornerre a Vasas-kapus ügyetlenül, mely után jó ideig a budai csapat támad. A fölény azonban értéktelen. A 15. percben Tárnok centere után ugyan Czumpf jól teszi le Sztancsik elé a labdát, de az összekötő messze fölé lő. A nézők Kosztára kíváncsiak. A 19. percben végre kap is labdát, de ront. Hamar javít azonban, de Possák mellé fejel. Nagy helyzet volt! Az ellentámadás végén Polgár balra kerül s onnan küld rettentő erejű lövést, amit Bereczky mesés védéssel tol kornerre. A Vasas védelem elhárítja s máris Schuszter lábáról jut a másik kapunál kornerre a labda. Possák jó fejesét Horn védi. A kapu előtti jelenetek szépek, élvezetesek. A többi azonban nem éppen. A 25. percben Lykát ejteti Vági, Polgár nagy szabadrúgása megint nagy védésre ad alkalmat Bereczkynek. Amint a budaiak nyomása enyhül, a 27. percben Koszta ugrik a labdáért Schuszter és Fekete közelében. Semmi szabálytalanság sem történik, a szélső mégis öszszerogy, mikor visszaér a földre. Ki kell vinni. Bereczky védi Luka, majd Polgár lövését, Possák elől meg az utolsó pillanatban ment Weber. A 31. percben Koszta viszszamegy a pályára, de nagyon sántít. Czumpf lövése ad még munkát Bereczkynek, mire a 34. percben a Vasas lendül támadásba. Egri ront s hamar vége a fellélegzésnek, sőt Czumpf futása végén már Kiss lábáról kerül kornerre a labda. A következő támadást Sztancsik viszi, remekül fut át a védelmen s Bereczky nehéz helyzetben vetődve ment. De újra jön a budai roham s Luka a 40. percben hirtelen kapura lő s a labda kemény vállán irányt változtatva tart a kapuba. Bereczky már balra mozdult s hiába hadonászik a beguruló labda után. (1:1). A gól után Kemény lábáról pattanó labda teszi próbára Bereczkyt, a Vasas rohamokat Weber könnyen veri vissza s a budaiak ostromával ér véget a másfél perccel hosszabb félidő. A sportért ... Irta: Barkacs B. Béla Horcsák talán az apjától örökölte a sport iránt érzett lángoló szeretetét. Az apja egy fuballmeccs izgalmas hangulatából rohant haza, hogy üdvözölhesse világra érkezését. Hároméves sem volt, amikor az első labdát kapta. Azt rúgdalta egész nap feltűnő szeretettel. Hétéves korából csak egyetlen, de annál kellemetlenebb emléke maradt fenn, egy irtózatos apai verés, amikor vadonatúj ruhában ment el hazulról és olyan rongyosan jött haza, mint egy világot járt csavargó. A ruháját megtépték, de a becsülete ép maradt. Nagy nézőközönség előtt tiporta le a földre a Fő utcán azt a fiút, aki kétségbe merte vonni az erejét. Tizenhatéves korában korcsolyázás közben a lábát törte. Hat hétig hordta magán égő szenvedések közben a kellemetlen gipszkötést. Ekkor apai tanácsra „szelídebb” sportágra tért át; a csónakázásra. Első csónaktúrája a Duna vizében kezdődött és a kórházi ágyon folytatódott. Három hétig feküdt élet és halál közt kétoldali tüdőgyulladással. E kellemetlen kaland rávette, hogy végleg felhagyjon az aktív sportolással. Elhatározta, hogy ezentúl csak mint néző fogja élvezni a sport áldásait. Szavának is állott. Soha többé nem próbálta ki a saját erejét, a saját ügyességét, mindig mások sikerén lelkesedett. A fővárosban nem volt nevezetesebb sportesemény, ahol meg ne jelent volna. Szurkolt az úszóversenyeken, buzdította a vívókat, kiabált a boxmérkőzéseken, szóval mindenütt ott volt! Úszóversenyen ismerkedett meg a feleségével. Félévi együttes szurkolás után egy vasárnap délután verseny helyett az oltár elé mentek ... Azóta elvárhatatlanok voltak a versenyek látogatásában. Horcsák tobzódott a boldogságban, hogy méltó párjára akadt, ám nem tartott soká a boldogsága ... A férfi mindig a tribünökről bámulta nodaló csodálattal a bajnokokat és ha nagyon szépet akart álmodni, akkor mindig bajnokokról álmodott. Bajnokok voltak a barátai, világhírességekkel parolázott, — persze, csak álmában! Az asszony ügyesebb volt, mint ő. Rövid idő alatt egész sereg ismerőst toborzott magának a sportnagyságok köréből. A férje volt a legboldogabb, amikor a Híres Úszó először jelent meg vendégeként az asztalánál. Az Úszó először hetenként egyszer jelentkezett, azután kétszer, majd háromszor, végül mindennapos vendég lett náluk. A sok vendégeskedésnek az lett a vége, hogy a vékonyfizetésű Horcsák rengeteg adósságba keveredett, de szólni a világért sem mert volna. Végül az Úszó oldotta meg a kényelmetlen helyzetet. Egy szép napon eltűnt a fővárosból s vele együtt eltűnt Horcsák felesége is. Mit tehetett? Elvált a hűtlen asszonytól szép csendben és nagy esküvések között fogadta meg magának, hogy örökre végzett a sporttal! Két héttel később ezt a fogadalmát úgy módosította, hogy úszóversenyre nem megy soha többé... Horcsák átpártolt a futballhoz. Hétről-hétre ott lehetett látni a tribünön, amint lelkes odaadással szurkolt a csapatának. Az ő csapata nem a bajnokság babérkoszorújáért küzdött, inkább azt lehetne mondani, hogy állandóan a kiesés réme ellen verekedett. Kisprofik voltak, sok akarattal, kevés pénzzel... A férfi minden hó elején leszurkolta a maga tíz pengőjét. Többet nem áldozhatott, bármennyire is szerette volna. Ez a tíz pengő is rengeteg sok volt neki, ebben a leépített, leredukált világban ... Egész élete a sporté volt. Hétközben szorgalmasan robotolt az irodában. Liptóti ebédelt, parizert vacsorázott, de vasárnap ott feszített a tribün legjobb helyén. És este, amikor hazajött fáradtan a munkától, ledőlt a magányos szoba díványára, elővette a sportlapot és szemüveggel az orrahegyén, mélységes áhítattal merült bele a betűk tengerébe. A vezércikktől a mozirovatig mindent végig olvasott. Megfejtette a kereszt, rejtvényt, a betűrejtvényt, mindent, amit csak lehetett. Tegnap nevetve újságolta el a kollégáinak, hogy a rejtvényversenyben egy 5000 dolláros balesetbiztosítási kötvényt nyert. Keserű mosollyal tette hozzá: — Most lettem baleset ellen biztosítva, amikor már nem sportolok.... Egy tavaszi vasárnapon Horcsák úr megint ott ült a tribün elején. Izgatottan és dühösen magyarázott a szomszédjának: — ... Hiába! ... Kellett a pénz! ... El kellett adni a legjobb játékosukat! Meglátja uram, most már nem sikerül elkerülni a kiesést! ... A mérkőzés lefolyása úgy látszott, őt akarta igazolni. Hiába volt minden kiabálás, izgatott csapkodás, a csapat verve, sőt leverve hagyta el a pályát. Horcsák úrnak lógott az orra, mikor hazafelé indult. Otthon egy vércsepet vett észre a kezelőjén . Biztosan megsértettem a nagy csapkodásban a kezemet, — gondolta, mikor lefeküdt az ágyba s valóban fel is fedezett a keze fején egy jelentéktelen kis sebet. Másnap 39 fok lázzal kelt fel. A keze rettentően fájt, de azért bement az irodába. A harmadik napon már a kórházban feküdt, ahová vérmérgezés miatt szállították. Nem volt segítség! Hiába volt az orovosok minden fáradozása, Horcsák úrnak amputálni kellett a kezét... Az operáció után meglátogatta egy kollégája, aki szép szavakkal igyekezett vigasztalni őt. — Egy szerencséje mégis van Horcsák! Az az 5000 dolláros kötvény, amiről mesélt... A betegnek felragyogtak a szemei, ahogy erőtlenül suttogta: — Istenem! Erre nem is gondoltam! — Lássa, — folytatta a kolléga — 5000 dollár nagyon szép összeg. ... Vesz egy kis boltot... a maga ura lesz ... nem parancsol magának senki, úgy fog élni, ahogy akar!... A sportból pedig, ugye már elege volt? Ép elég keserűséget okozott az életének ... Horcsák hallgatott, csak a szemei csillogtak. — Mégis, mit fog most ezzel a sok pénzzel kezdeni?... — 20.000 pengővel betársulok valahová és még marad több, mint 5000 pengőm! ... Amivel én rendelkezem ! ... Sok pénz ... sok! — mosolygott boldogan a beteg. — Kolléga úr! Tesz nekem egy szívességet? — fordult hirtelen a látogatójához. — Itt van ez a cím, legyen szíves küldje fel hozzám ezt az utat!... Egy félóra múlva ott áll az ágy lábánál a Horcsák által pártfogolt csapat intézője. — Mennyiért adták el a multikor a balösszekötőt? — kérdezte a beteg és nagy kínnal ült fel az ágyba. — 800 pengőért... — Vásárolja vissza!... 1500-at ígérhet... — Nincs pénzünk, dadogott az intéző. Horcsák boldogan mosolygott. — De nekem van!... Egy hónap múlva Horcsák úr ismét ott ült a tribünön a megszokott helyén. A jobboldalon a kabátujja be volt gyűrve a zsebébe, de a bal kezében zsebkendőt szoronga-* tott, hogy boldog lobogtatással üd övözölje a visszavásárolt balösszekötőt ... f ,*•»*«»» 0 Budai gólok után meddő a Vasas-fölény A Vasas lép fel támadóan. Koszta jó, lapos beadását Horn csak nehezen üti el a csatárok lába elől. S utána egészen változatos a játék. Ide-oda hullámzanak a támadások, de a budaiak lába előtt jobban gurul a labda. Kárpáti II. nehéz pillanatban fejel jól, Egri lövését Horn fogja, majd a 10. percben nagy jelenet adódik. Kemény mögé száll a passz, Burger lyukat rúg s Polgár egyedül rohan a kapu felé. Bereczky eléje megy s a center lábáról háló mellé jut a labda. A budai védelem kapkod, de nem baj, mert az ellenfél csatárainak nem megy a játék. A 14. percben Tárnok rúg kornert, a 16.-ban meg a rohanó Koszta berog, s kisántikál, hogy vissza sem megy többé a pályára. Burger ívelt labdáját Horn kornerre löki, de a sarokról mögé száll a labda. A Sztancsik— Czumpf támadást visszaverik, de a 17. percben Polgár jut labdához. Vagy 25—28 méternyire van a kaputól, de hirtelen megvágja a labdát s az remekül, iszonyú gyorsasággal süvít a föld felett a kapu felé. A jobb kapufa mellé tart a hálóba s Bereczky, akit kissé későn eszmélt a lövésre, már hiába vetődik. Éri ugyan a labdát, de az a kapufa mellett gólba ballag. (2:1). A budaiak lendületben maradnak. — Polgár—Lyka—Polgár— Sztancsik össz játék után az öszszekötő lövését Bereczky nagy stílusban védi korrnerre. A 24. percben balra került Polgár irtózatos erejű lövéssel találja el a kapufát, hogy mozog a kapu. Az újabb Polgár-lövést, Sztancsik labdáját egyaránt a kapus hárítja. A 25. percben azonban Tárnok szépen centerez a kapu elé. Bereczky kiugrik az ívelten érkező labdáért, de ugrik érte Kemény és Polgár is. A center fejét éri a labda s arról az üresen maradt kapuba esik. (3:1). A gól után a budaiak visszaesnek. A 37. percben Weber csatárnak megy előre, Kárpáti II. lesz bekk helyette, Sztancsik pedig halfol. Néha-néha szakítja csak meg a budaiak rohama a Vasas-fölényt, amely egészen nyomasztóvá válik, de az eredmény már nem változik Megjegyzések a két öltözőből Barna Sándor: Reálisnak tartom az eredményt. A Vasas nagyon lelkesen játszott, de mi jobban futballoztunk. Ez 3:1-ig tartott , így a gólok születésétől függetlenül is megérdemeltük a győzelmet. Neuwelt Pál: Koszta sérülése ugyan nagyon visszavette a csapatot, a második félidőben mégis fölénybe tudtunk kerülni. Bereczky így magyarázza a második gólt: Későn vettem észre a lövést s a labda cikk-cakkban jött, be is csúszott a könyököm alatt. Koszta bal térdével Himmer, az egykori Vasas-csatár foglalkozik. A játékos sziszeg a fájdalomtól s így szól: Senki sem rúgott meg. A felrúgás után rosszul estem vissza a földre s megroppant a baltérdem. A két csapat játékából teljesen hiányzott a komoly iram. Majdnem álló futballt játszottak az ellenfelek, ami ma már kiveszőben van mindenütt a világon. Ebben a lendülettelen játékban a Budai „11” határozottan felülmúlta ellenfelét. Támadásai jobban gördültek, simábban mentek, de a csapat még ezt az iramnélküli iramot sem tartotta végig. A második félidőben erősen visszaesett és védekezett. A csapatban akad néhány tehetséges játékos és volt a játéknak sok élvezetes pillanata, egészben véve azonban nem volt az a futball, amelyben a játék és a férfias küzdelem, a technikai csiszoltság és a lendület ölelkezett volna. Ezek a tulajdonságok nem élnek a két csapatban. Az élvezetes pillanatokat elsősorban Polgár nagyszerű lövései jelentették. Mellette jól passzolt Luka, de a többi csatár nem sok értékes tulajdonsággal dicsekedhet. A halfsorból Vasárnap, 1932 május 1. Kárpáti II. emekledett ki, a védelemben pedig örömmel lehet látni Weber fiatalos, erőteljes játékát. Ha több rutinra tesz szert, komoly, nagy bekké válhat. A Vasasról még ennyi jót sem mondhatunk, Bereczky néhány védése ragyogó volt, de hibái is nagyok. Szemere jól játszott, de keményen érzik az öregség minden jele, annak minden erénye nélkül. A halfsor szürkeségéből néha kicsillant Kiss tudása, de csak néha. A csatársort, Koszta sérülésével egyetlen hatásos tagját is elvesztette. Possák a gólnál csatár volt, de különben semmit sem mutatott. A balszárny tehetetlen volt. Brunecker belevészett a mezőnybe. Krnács és Kertész Párisba távozott — Saját tudósítónktól — Békéscsaba, április 28. A Bohn SC tájékán már hetek óta tudták, hogy a csapat elveszti egyik igen értékes tagját, Krnácsot. Krnács ugyanis bejelentette, hogy Párisba távozik. A játékost tegnap este igen melegen el is búcsúztatták, ma azonban kiderült, hogy nem egyedül ment. Vele együtt elutazott Kertész is a csapat kitűnő csatára. Kertész szökésszerű távozása nagy megdöbbenést keltett a Bohn SC-ben, de az egész csabai sporttársadalomban is. Az ungvári válogatott mérkőzés két csapata — Saját tudósítónktól — Ungvár, április 28. Vasárnap mérkőzik meg egymással a kárpátaljai kerület magyar és szláv válogatott csapata. A két kapitány tegnap jelölte ki a résztvevő játékosokat s a mérkőzésre következőképpen állanak fel a csapatok: Magyar csapat: Hudák UMTE — Jablovszky UTK, Hayek MSE — Kahán II. UMTE, Plasszer UAC, Dóczy UMTE — Kain MSE, Gallusz UTK, Seidl UMTE, Komenda UMTE, Kalocsay BFTC. Szláv csapat: Boksai — Tóth, Krizs II. — Szirák, Lacsó, Zendák — Kovács, Sándor, Resl— Krizs I., Szukovszky. A szláv csapat tagjai, az egyetlen Resk kivételével, mind az SK Rusj-ból valók. Resk a CsSK Ungvár tagja.