Népsport, 1966. október (22. évfolyam, 203-224. szám)

1966-10-18 / 215. szám

A MAGYAR TE­STN­EVELÉ­SI ÉS SPOR­TSZÖVETSÉG LAPJA KEDD, 1966. OKTÓBER 18. ★ íra: 60 fillér ”.■ XXII. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM II. NEMZETKÖZI SPORTHÉT, MEXICO Cili Pézsea nyerte­­a kardvívást, Lenkei a 200 m-es mellúszást, elveti, Varga, Hollósa első lett a szabadfogású birkózóversenyen • A mexikói II. Nemzetközi Sporthét ötödik versenynapján, az egyik legnagyobb érdeklődés­sel várt sportág, az úszás küz­delmei fejeződtek be. 5000 né­zője volt az utolsó napi viadal­nak és ezen megint az amerikai úszók szerepeltek a legjobban. Lenkei *révén 200 m-es férfi mellúszásban a magyar úszó­sportnak is jutott egy újabb aranyérem. Turóczy ezen a na­pon a 200 m-es női gyorsúszás­ban indult és a negyedik helyen végzett. Az úszóküzdelmek befejezté­vel a sportszkértők már érté­kelést is készítettek, amely sze­rint a legeredményesebb férfi versenyző az amerikai Charles Hickox volt: négy egyéni szám­ban nyert aranyérmet, kettőt pedig váltóban. A nőknél az ugyancsak amerikai Clau­dia Kolbé a pálma. Hickox-hoz ha­sonlóan négy egyéni és két vál­tó számba nyert aranyéremmel. Az utolsó napi eredmények. Nők, 100 m mellúszás: 1. Ball ( amerikai) 1:18.3, 2. Witman (amerikai) 1:22.9, 3. Oyndick (me­xikói) 1:20.2. 200 m gyorsúszás: 1. Mandonr­aud (francia) 2­­9.7, 2. Kihara (japán) 2:20.30 3. Da­vis (amerikai) 2:22.2. 4. Turóczy (magyar) 2:26.9. 400 m vegyes: 1. Kolb (amerikai) 5:37.1, 2. Hul­­seba­g (holland) 5:59. 2. Lindner (NDK-beli) 6:01.3. 4x100 m gyors­váltó: 1. Egyesült Államok (Wat­­son, Davis, Ball, Kolb) 4:23­­. 2. Franciaország 4:32.2, 3. Mexikó 4:44.6. Férfiak, 200 m mellúszás: 1. Lenkei (magyar) 2:39.3, 2. Haka­­mada (japán) 2:41.8, 3. Hernan­­dez (mexikói) 2:45.1. A japán Ha­­kamada kezdett a legjobban és még 100 méteren is az élen volt. 150 méter után jött fel Lenkei és a visszaeső japán­ verseny­zővel szemben biztosan nyert. 200 m hát: 1. Hickox (­amerikai­) 2:19.7. 2. Monizo (ispan­yol) 2:19.3. 3 Vicen­te faparro­l) 2:20.7. 1500 m gyors* 1. Eche­­varria (mexikói) 17:40.9. 2. Burton (amerikai) 17:52. 3 Tor­­res (sza­rol) 18:35. 4x 1000 m gyorsváltó: 1. Egyesült Államok (Webb, Burkon, Hickox, .cn:tz) 2:24.2, 2. Franciaország 8:24.4, 3. Mexikó 8:45.7. Toronyugrás. Nők: 1. Kuznye­­cova (szovjet) 109.83, 2. Teeples (amerikai) 109.22, 3. O'Connnel (amerikai) 106.50. Férfiak: 1. Szafranov (szovjet) 163.63. 2 Wrightson (amerikai) 162.23, 3. Telch (mexikói) 155,95. Birkózás. A szabadfogású bir­kózásban a második napi küz­delmeket csak részben rendez­ték meg az NDK és Mexikó visszalépése miatt. A mexikóiak azért mondták l­e a további, ver­senyzést, mivel szövetségük nem biztosított számukra a megfe­lelő birkózócipőt. A rendezőség ezért úgy döntött, hogy az­ addi­gi eredmények alapján állapítja meg a súlycsoportok végered­ményét, amely a következő meckesúly: 1. elveti (magyar). Légsúly: 1. Varga (magyar). Könnyűsúly: 1. Oste­rmann (NSZK). Váltósúly: 1. Borua (szovjet). Középsúly: 1. Guyala (kubai). Félnehézsúly: 1. Hol­lósi (­anyar). Nehézsúlyban nem rendeztek versenyt. A vissz­alé­­p­ések természetesen befo­l­yásol­­ják a kötöttfogású viadalt is, amelyet az előző tervektől elté­rően, egy nap alatt, kedden be­nyomoznak le. A kajak-kenu versenyek 2. nani eredményei. Férfiak. K —1 500 m­: 1. Vernescu (román) 1:49.30. 2. Hekstra (holland) 1:50.3, 3. Safarenko (szovjet) 1:50.4. 4. Hesz (magyar) 1:51 4. 5. Kemecsey (magyar) 1:51.6. K— 2 500 m: 1. Vernescu, Turcas (román) 1:37 2. Bucker, Zan­der (NSZK) 1:38.7. 3. Safarenko, Szuszki­ewicz (szovjet, lengyel) 1:40­3 K —4 500 m: 1. Románia 3:14.1. 2. NSZK —Ausztria ve­gyes 3*16.3. 3. Szovjetunió—Len­gyelország — Ma­gyarország ve­gyes (Safarenko, Szuszkiewic­z Kem­ecsey, Heez) 3:16.4. C —1 500 k­m: 1. Lewe (NSZK-beli) 2*04. 2. Eichmann (magyar) 2:04.5. 3 Joshebaev (szovjet) 2011.1. C — 2 500 rr: 1. Colobb­iov, Covaljov (román) 1:52.2, 2. Wichmann, Joshebaev (magyar, szovjet) 1:54.6, 3. Galícia, Alvarado (me­xikói) 2:32,2. Nők. K — 2 500 m: 1. Esser, Bauer (NSZK-beli) 1:55.5, 2. An­­tonovicz, Jaapies (lengyel, hol­land) 1:53.4, 3. Smoke, Radama­­k­er (amerikai) 1:59. Vívás. A kardvívó-versenyt is megrendezték. Ebben a szám­ban az olimpiai bajnok Pézsa Tibor szerezte meg az elsőséget 6 győzelemmel, 2. Virokurov (szovjet) 5, 3. Pawlowski (len­gyel) 5, 4. Rigoli (olaszi) 4, 5. Mondano (olasz) 3, 6. Kösztner (NSZK-beli) 2 győzelem. öttusa: A viadal lovagló szá­mát is lebonyolították: 1. Tovar (mexikói) 1100 pont, 2. Gueguen (francia) 10­ 615, 3. Iioto (mexikói) 1050, 4. Chatillon (francia) 1015, 5. Hernan­g (NSZK-beli) 965. Az NDK sportküldöttsége az együttest ért diszkriminációs in­tézkedések miatt — az úszók ki­vételével, akik a többi nemzet­tel egyenlő elbánásban részesül­nek —, hazautazott Mexikóból. A csapat vezetősége a szervező bizottsághoz eljuttatta írásos til­takozását. (MTI) A VASAS ELSŐ GÓLJA Kevesen számítottak arra, hogy Fister ebből a helyzetből gólt 15. A Vasas játékosa az MTK-s vé­dők gyűrűjéből balra keveredve 14 m­-ről rálőtt© a labdát. A közbelépéssel nemcsak a képen lát­ható Nagy István és Csetényi késett el, hanem méginkább Lanczkor kapus, aki későn vetődött. (Pobuda Foto) KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTI SVÉDORSZÁGBÓL: Villinyfényes edzést tart kedden a Ferencváros (Göteborg, október 17.) A Fe­rencváros csapata az Újpesti Dó­zsa elleni győzelme után, vasár­nap este a Ferihegyi tranzit elál­lóba vonult, s ott töltötte az éj­szakát, majd hétfőn reggel a MALÉV IL—14-es különgép­ével Zürichbe utazott. Noha a repülő­út elég hosszú volt és kétszeri átszállással járt, mégis nagyon kellemesen telt el. Zürichben két­órás várakozás után a SAS nagy­gépével indultunk tovább Kop­penhágába, ragyogó időben, más­fél órás, pompás utat tettünk meg. Közben beszélget­tünk Tátraival, a Ferencváros ed­zőjével . — Ha Mátrai esetleg nem játsz­hat, akkor Horváth lesz a balhát­véd, és Pálncsics szerepel majd a hátvédsor közepén. Különben az Újpesti Dózsa elleni csapatot ter­vezem az örgryte ellen is *— mondta az edző. A svéd gépen, reggeli göteborgi lapot kaptunk, amely öthasábos, nagy tudósításban számolt be az örgryte vasárnapi mérkőzéséről, amely Göteborgban volt, s ame­lyen 1:0-ás vezetés után az örgryte 3:1 arányban kikapott a nála egy hellyel előbbre álló stockholard­ AIK csapatától. 6411 néző előtt (pontos emberek ezek a svédek­) az örgryte Rolf Hanseon révén szerezte meg a vezetést, utána a vártnál gyen­gébb játékot nyújtott. Ebben a göteborgi lapban ta­láltunk egy érdekességet is, még­pedig azt, hogy a svéd góllövőlistán a 3—4. helyen ez örgryte két já­tékosa foglal helyet, 13 góllal Harvidsson a harmadik, a negye­dik pedig a Real Madrid­ot is megjárt Simonsson. (Itt mindjárt­­ hozzáteszem azt, hogy Göteborg­ba érkezésünk után­­rögtön fel­hívták a figyelmünket arra, hogy Simonsson nagyon veszélyes sza­badrúgás lövő. Úgy mondták, hogy a 12 gólja közül 8-at sza­badrúgásból ért el, mégpedig majd mind távoli, 30—40 méte­res bomba-sz­abadrúgásokból. Úgy látszik, azért valamit tanult Spanyolországban, ha ott csak­ tartaléksorban is volt.) Koppenhágában újra át kellett szárnunk, s ott jó órás várako­zás után indultunk tovább, majd délután fél öt óra tájban érkez­tünk meg Göteborgba, s az érde­kesség az volt, hogy a göteborgi repülőtérről sokkal több idő alatt jutottunk a városba, mint Kop­penhágából Göteborgba a repü­lővel. Ebben az ötszázezer lako­sú városban ugyanis óriási az autóforgalom. A göteborgi repülőtéren Olsaon, az Orgryte szakosztályvezetője fogadta a Ferencváros csapatát és rögtön sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szálló nem a leg­modernebb, mert későn kaptak értesítést és így nem tudtak jobb helyet biztosítani. (Bent van a város kellős közepén és a zaj nagyon, fel hal­latszik a szobák­ba.) Úgy látszik, hogy a szerdai mérkőzésen sem lesz sokkal több néző, mint vasárnap volt. Ennek oka azonban most az, hogy csü­törtökön kerül itt sorra a svéd bajnokságot eldöntő mérkőzés, a stockholmi Djurgaarden és a Göteborg között. A bajnokságban a Göteborg szerepel jobban. Az Az örgryte egyébként egy város­része Göteborgnak és annak kap­ta nevét a csapat, tehát olyan, mint Budapesten a Ferencváros. A színe: piros-kék, és ha már ezt megemlítem, akikor hozzá­teszem, hogy itt sokkal jobban ismerik a Vasas csapatát, mint a Ferenc-­­várost, amelyből a fogadáskor egyedül Albert nevét hangoztatták. A Ferencváros csapata az érkezés után rögtön bejelentette, hogy kedden este, a szerdai mérkőzéssel egy idő­ben, villanyfénynél akar edzést tartani. Itt tudtuk meg, hogy a mérkőzés nem délután 5 óra­kor, hanem este 7 órakor kez­dődik. Az örgryte csapata nagyjából az lesz, amit már a Népsport a vasárnapi számában is bemuta­tott. Véglegesen azonban csak kedden jelölik ki a tizenegyet. A mérkőzés játékvezetője a nor­vég Rolf Kanssen lesz. A két partjelző, az előzetes megálla­podás alapján svéd, mégpedig: Leif Ekfeldt és Svess Rume Az itteniek azt hangsúlyoz­zák, hogy noha a csapatuk je­lenleg a bajnokságban nem a legjobban szerepelt, és csak a 6. helyen áll, de nemzetközi mérkőzésen, érdekes módon, mindig azt nyújtja, amit a közönség vár tőle, így például legutóbb, az úgynevezett Rappan Kupában két évben is csoportgyőztes lett. Azt is hozzá­tették, hogy a csapatnak szép múltja van, hiszen például 1964- ben csak gól­aránnyal szorult a második helyre a svéd bajnok­ságban. A Ferencváros természetesen bizakodással tekint a szer­da­i mérkőzés elé, és akkor sera jönnek majd zavarba, ha eset­leg­ nem a lám­pátrait nélkülöz­niük kell. Mattanovich­ Béla KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTI A SÚLYEMELŐ VB-RŐL Kacura a szakítás után behozhatatlanul vezet a könnyűsúlyúak viadalán Bogács első lökésgyakorlatával m megjavította az összetett magyar csúcsot (Berlin, október 17.) A Dyna­mo Sportpalotában hétfőn a köny­­nyűsúlyúak küzdelmével folytató­dott a súlyemelő világ- és Euró­­pa-bajnokság. A magyar csapat összeállítá­sának vitás kérdése megszűnt. A vezetők úgy döntöttek, hogy a térdét fájlaló Ecser nem indul ne­hézsúlyban. Helyette a könnyű­súlyú Bagócs kapott helyet az együttesben. Tehát a hétfői na­pon is érdekeltek voltunk a küz­delemben. Bagócs a legjobbak csoportjába, a B-kategóriáb­a nyert besorolást. Itt vele együtt az este fél nyolc­kor megkezdődött küzdelemben heten léptek dobogóra. Hiányzott a mérlegelésnél a nagy esélyes lengyel Baszanowski, aki már Mexikóra tekint előre,­­ váltó­súlyban indul. Az A-csoport versenyében a­ csehszlovák Heckel végzett az élen, 382.5 kg-mal. A bolgár Jor­­danov 380 kg-mal az Iraki Mahdi 375 kg-mal végzett mögötte. A B-csoport összecsapásán nyo­másban Bagócs 120 kg-on kez­dett. Sikeres gyakorlata után má­sodikra nem tudott megbirkózni a 125 kg-mal, de harmadikra tel­jesítette ezt a súlyt is. Az arany­éremért várt éles párharc megle­pően kezdődött. A lengyel Zielins­­ki a 130 kg-ot csak második kí­sérletére tudta teljesíteni, és har­madik kísérlete 135 kg-on siker­telen volt. Kacura 132,5-ön kez­dett, majd miután látta, hogy ri­válisa nem jutott 130 fölé, koc­káztatva 140-re tetette a súlyt. Ezt is kinyomta, sőt utána még a 145-öt is, így 15 kg-ot, behoz­hatatlannak látszó előnyt szer­zett. Nyomás után a sorrend: Kacu­ra (szovjet) 145, Tilev (bolgár) 130, Zielineki (lengyel) 130. Hattá (japán), Ottahal (csehszlovák), Ba­gócs 125—125. Szakításban Bagócs 112.5 kg­­on kezdett — sikeresen. A 117.5 kg a második kísérletre nem ment, harmadikra viszont kisza­kította. Zletinsiki másodikra tel­jesítette a 120-at. Kacura 120- on kezdett, majd nagy előnye birtokában nyugodtan szakítot­ta ki a 125 és a 127.5 kg-ot is. Ezután, már csak saját világ­csúcsa lehetett ellenfél számára. Az első két fogásnem után Ba­gócs az előkelő harmadik helyen áll, Kacura és Zielinsíd mögött. (Folytatás a 4. oldalon.) Kedd este a második még lehet javítani! Változások mindkét csapat összeállításában — Hatalmas küzdelemre van kilátás a b­udapest—Moszkva férfi kézilabda-találkozón Ami az eredményt illeti — nem lehetünk elégedettek a Szovjetunió—Magyarország, vasárnap esti férfi kézilabda­találkozóval. Nem olyan egy­szerű azonban a dolog, hogy az első összecsapás után is végleges véleményt mond­junk a két csapat teljesítmé­nyéről. A második, a kedd es­te rendezendő nem hivatalos mérkőzés feltétlenül sok se­gítséget nyújthat abban is: a világbajnoki felkészülés kö­zepette, e nem is jelentékte­len állomásnál, összegezzük a tapasztalatokat. Nem véletlenül adtuk hétfői tu­dósításunknak azt a címet: ,,A kihagyott gólhelyzetek kézilab­da-mérkőzése.. ” Ha pontosab­bak vagyunk, azt is hozzá kellett volna tenni: a magyar játékosok által kihagyott gólhelyzetek mér­kőzése. Nem kevesebb, mint 15 Al­kalommal hibáztak játékosaink olyan helyzetben, melyet váloga­tottaknak feltétlenül értékesíteniük kell. (Közöttük három hétméteres büntetőt hagytunk ki!) Bár a csa­pat vezetői és maguk a játékosok is hangoztatták a mérkőzés előtt: nem erre a találkozóra készültek, hanem a VB-re — a tét feltétlenül látszott a játékosok idegességén. Bizonytalanabbak voltak, mint egyéb alkalmakkor, képtelenek voltak megoldani olyan taktikai feladatokat, amelyeket máskor, akár álmukból felkeltve is végre­hajtanak. Persze a mérkőzés­­ az más. A mérkőzésen­­ az ellenféllel is kell számolni. Ezúttal valahogy úgy látszott: a szovjet válogatot­tat némileg kihagyták a számítás­ból. Pedig az előzetes híreknek megfelelően, kitűnő teljesítményt nyújtott a magyar csapat vasárna­pi ellenfele. Vajon a vendégek edzője, N. Sarasidze miként értékelte a talál­kozót? — Úgy láttam, a mi játékosaink a döntő helyzetekben labdabizto­­sabbak voltak, a magyar fiúk ezzel szemben sok átadási hibát vétet­tek, és lövéseik is pontatlanok vol­tak. Pedig korábbi véleményem is az volt: kitűnő a magyar együttes, jó védelemmel rendelkezik. Ez sok­ban nem változott, csupán azt nem értem, miért nincs a kiváló ma­gyar mezőnyben a csapat nemzet­közi színvonalát elérő kapus is. Kapusaik ugyanis meglehetősen sokat bizonytalankodtak. Az a vé­leményem: mindkét csapat messze van még világbajnoki formájától, és a vasárnapi, de a keddi talál­kozó is igen jól szolgálja majd a VB-re való­­ felkészülést... Azt is megtudtuk, 3-4 fiatal kap majd helyet a szovjet válo­gatottban, a magyar csapatban is szóhoz jut minden valószínű­ség szerint Simo, Tornóczky, és esetleg Varga is, ahol hazaérke­zett Budapest utánpótlás válo­gatottjával a Bukarest Kupa via­dalról. A felfrissített csapatok, és a magyar játékosoknál a várható felszabadultság következtében remélhetjük, hogy az új Játék­csarnok második jelentős ese­ményén, a Budapest — Moszkva férfi kézilabda-találkozón, a kö­zönség változatos, színvonalas küzdelemnek lehet a szemtanúja. A szovjet válogatott vasárnapi legjobbjai: Cerevadze és Capenko. Sidlo — 10­.-szer! A lengyel atléták a hét végén tartott különböző versenyeken még néhány jó eredményt értek el, így Sidlo 80.11-et hajított ge­rellyel és a kétszeres Európa­ba­jnoknak ez volt a 101. verse­nye, amelyen 80 m-en felüli eredményt ért el! Dudziak 10­3-at futott 100 on és 21.3-at 200-on, az Európa-bajnok Gred­­zinski 47.3-at 400 síkon és 52.2-t g­á­ton, Stawjara 29.36-a­t 10 O00- en, Czernik 211-et ugrott magasba és Komar 17.40-et dobott súlyá­lva. 46 éves világbajnok Buenos Airesben rendezték meg a díjugrató világbajnoksá­got nyolc ország legjobb ugró­lovasainak részvételével. A né­gyes döntőben a Világbajnoki címet a tokiói bajnok, a már 46 éve© (!) francia Jonqueres d’Oriola szerezte meg Pomene nevű, 3 éves új ugrólován, ame­lyet a mexikói olimpiára is nagy reménységnek tartanak. A második a spanyol Alvarez de Bohorques lett Quizas nevű lo­von a harmadik a védő olasz Raim­o-Lo d’Inzec Bojáron, a ne­gyedik pedig a brazil Nelson Pessoa Huipil nyergében.

Next