Népsport, 1970. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS Sarat dagasztott a válogatott A trópusi felhőszakadás elle­nére mintegy 1500 néző gyűlt össze szerdán délután a Volán sporttelepén, ahol a magyar vá­logatott edzőmérkőzést játszott az NB II-es csapattal. Bánkuti, Kansai és Máthé sérülés, il­letve betegség miatt hiányzott, a többiek másfél órán keresztül is derekasan dagasztották a sa­rat... Az irreális talajon fo­lyamatos összjátékról szó sem lehetett, a nagy becsvággyal küzdő Volán azonban így is „kezére játszott” a szövetségi kapitánynak: alapos küzde­lemre kényszerítette a keretta­gokat. Válogatott keret: Tamás (Rot­hermel) — Vellai, Páncsics, Vi­­dáts (Konrád), Fejes — Halmosi, Somogyi (Dunai III) — Faze­kas, Bene, Dunai II, Becsei. Volán SC: Szegedi (Szeles) — Földi, Molnár, Mángó, Erdős (Jónás) — Halácsi, Rattmann (Török) — Mezei, Kiss, Kalló, Bernáth. Az eredmény: 4:0 (3:0). Gól­lövő: Bene (2), Somogyi és Fa­zekas. A képen Halmosi, a válogatott keret vállalkozókedvű közép­pályása ostromolja a kaput. A csel sikerült, helyzetbe hozta magát, de az irányzókkal baj volt. Fegyelmez az MLSZ Az MLSZ fegyelmi bizottsága t­árgyalta Kékesi János (Komlói Bányász) labdarúgó átigazolási ü­gyét, ám ezzel kapcsolatban szükségesnek tartja újabb sze­mélyek meghallgatását. Az áp­rilis 7-i tárgyalásra beidézik Ké­kesi Jánost, Aszódi Sándort, a Komlói Bányász fővárosi kép­viselőjét, Fehér Gyulát, az SKSE képviselőjét, s Bikás Ernőt, a BKV Fi­dre sportköri elnökét. Megh. •SSr­eteg a bizottság Vas­tta­gh Lászlót, a komlói TS elnö­két is. N­apirenden szerettett még Vessző György volt PVSK-játé­­kos csábítási ügye is, mivel azonban a játékos nem jelent meg a tárgyaláson — ezt elha­lasztották. Április 7-i újabb tár­gyalásra a játékoson kívül a WSK, a Komlói Bányász és a Pécsi Bányász szakosztályi elnö­keit is megidézték. Ugyan­sok április 7-én tárgyalják az Ózdi Kohász beadványát, melyben megóvta az SZMTE—Ózd talál­kozót Papp szabályellenes szere­peltetése miatt. Természetesen itt is idézést kaptak az érdekelt klubok s a nevezett labdarúgó egyaránt. A fegyelmezetlenkedő labda­rúgókkal is akadt munkája bő­ven a fegyelmi bizottságnak. Gyo­mor­i Sándort (MÁV DAC) 4 mérkőzéstől, Szőke Józsefet (Gyulai MEDOSZ) és László Be­nedeket (SBTC) 3 mérkőzéstől tiltották el. Két bajnoki találko­zón nem szerepelhetnek: Kerkai János (Várpalota), Bertalan La­jos (Várpalota), Koritár Lajos (MTK), Bálint László (FTC), Bánfalvi Géza (SZEOL), Tóth János (Gyulai MEDOSZ) és Tus­­singer Antal (Bp. Honvéd). Egy­hetes eltiltást kapott Németh István (MÁV DAC) és Márton Ferenc (Kisterenye). ELŐKÉSZÜLETI MÉRKŐZÉSEK — Noskő (Tóth I), Simon (Harsá­ny I) — Hegyi, Kelner, Kollár, Tóth A, Nagy. G: Branikovics, Sárközi, 111. Kelner. Pécsi Dózsa—Máza Szászvár) Bányász 3:0 (1:0), Szászvár, 100 néző. V: Láng. G: Daka, Rónai (2). SBTC —Ózdi Kohász 4:2 (2:0), Salgótarján, 100 néző, V: Nagy Á. G: Varga (2), Básti, Kriskó, ill. (2). Komlói Bányász—Kaposvári Vasas 5:0 (3:0). Komló. V: Ki­rály. G: Juhász (2), Földi, Egri, Csordás NI. Tatabányai Bányász —Almásfü­zitői Timföld 4:1 (1:1). Tatabá­nya. V: Emsberger. G: Tóth K. (3), Horváth, ill. Lázár. Rába ETO — Bp. Spartacus 4:3 (2:2). Abda. V: Légrádi. G: Glá­­zer I (3), Horváth L­, ill. Zöldi, Olasz, Simon. SZEOL—Szegedi AK 2:1 (1:1). SZEOL: Gilicze — Várhelyi III (Ruttkai), Molnár, Dávid, Kerekes, Bánfalvi, Pataky, Jósa (Pálinkás), Csömör, Pikó, Vörös. G: Pataki, Nagy (öngól), ill. Bilcsik. Sátoraljaújhelyi Spartacus—Di­ósgyőri VTK 1:0 (0:0). Diósgyőr: Bencze — Kovács, Salamon, Sáf­rány, Kolláth, Hajas, Udvarev, Fekete (Földesi), Horváth, Gass, Hajdú. G: Bányász. Utánpótlás válogatott — Újpesti Dózsa 2:1 (2:0). Megyeri út, V: Bircsák. Utánpótlás: Veréb (Sza­bó) — Megyesi,­­Nagy III, Hunya­di — Kovács, Horváth — Szabó (Török), Branikovics, Répás, Sár­közi, Ladinszki. II. Dózsa: Szent­­i Mihályi (Borbély) — Kiss (Ká­poszta), Solymosi (Kósa), Juhász érezte, beszélni kell és­­ gra­nulálni. Ez a gesztus megerősít Balczó kivételes képességeiben és abban a reményben, hogy talán Mün­­chenben az egyéni is sikerül... Valamit elvesztettünk Két birkózó-aranyérem, s vég­ül beérik az a munka kajak-ke­nuban, amelyre már két olimpia óta várunk. Tarolnak a kajako­sok, kenusok Xochimilcóban. Ta­tai és Hesz­t­arany, a Giczi, Tí­már kettős ezüst, Pfeffer, Rozs­nyói sem adja alább, mint a fiúk. Kenu kettesben újabb ezüst és a kajak négyes bronzér­me zárja a sort. Szép sor! Most aztán kiörvendezhetjük magunkat! Bejönnek a meglepe­tések és a biztos pontok is. A ví­vóteremből is elhozunk két aranyérmet. Kulcsár Győző a párbajtőr egyéniben és B. Nagy, Fenyvesi, Schmitt, Nemere, Kul­csár párbajtőrcsapatban. De valamit elvesztettünk. A kardhegemóniát. A hatvanéves jogfolytonosságot. Két bronz­éremre futotta. Pawlowski a kardvívó egyéni olimpiai bajnok, Pézsa harmadik. Csapatban a szovjet és az olasz együttes mö­gött végez kardválogatottuunk. És ezzel vége a hatvan éve tartó hegemóniának. Van mit vissza­szerezni! Árnyék Mexicó ragyo­gó fényei között. A tíz aranyérem, a rengeteg helyezés, s köztük két jelent­ős vívósiker megnyugvással és nagy-nagy megelégedéssel tölt el. 1968, Mexicó, a magyar sport újabb proba tétele és nagyszerű vizsgája volt NB I B. Tartalékcsoport: Ika­­­rus —BKV Előre 0:0, Budafok— Egyetértés 1:0 (1:0), ÉRDÉRT— Videoton III 1:2 (1:0), Volán SC — Egri Dózsa 3:2 (0:1), Tűzoltó Dózsa —Bp Honvéd III 1:1 (0:0), Vasas III—Mátyásföldi SE 0:0, Ganz-MÁVAG—V. Izzó 3:2 (1:2), FTC III—FOSPED Szállítók 1:2 (1:0), BVSC—Bp. Spartacus 3:1 1 (0:1). NB I Tartalék. A-csoport: 1. Újpesti Dózsa 5 5-----19: 1 10 2. Vasas 5 2 2 1 7: 5 6 3. MTK 5 2 2 1 11: 9 6 4. Tatabánya 5 1 3 1 6: 7 5 5. DVTK 5 2 1 2 5:10 5 6. Rába ETO 5 1 2 2 2: 9 4 7. Komló 5 1—4 7:11 2 8. Videoton 5 — 2 1­2: 8 2 NB I Tartalék, B-csoport 1. Szombathely 5 3 1 1 7: 5 7 2. Bp. Honvéd 5 2 2 1 8: 4 6 3. FTC 5 3 — 2 14: 8 6 4. SBTC 5 2 1 2 9:8 5 5. Csepel 5 2 1 2 5: 4 5 6. Pécs 5 2 1 2 8: 7 5 7. Szeged 5 1 1 3 5:10 3 8. Dunaújváros 5 1 1 3 3:13 3 Szegedi EOL—SBTC 4:3. Még 13 találtos sincs a totóban A totó 1970. évi nagyszerű nyereménysorozata a 13. hé­ten is folytatódott. A 20 da­rab 12 találatos szelvényre fejenként 51 975 forint jut, mert nemhogy 13 + 1-es, de még 13-as találat sem akadt. 11 találat (252 db) , 1650 forint. 10 találat (2447 db) + 255 forint. 1 604 155 darab szelvényt küldtek be, a 288 740 forintos jutalomalap átkerült a 14. hétre. A kecskeméti 5:0-de mi lesz ? Amikor Kecs­■ m­a­n­zeméten véget Ül , ért a mérkő­lat I Ü zés, Kovács ____________ Ferenc, az Eg­ri Dózsa edző­je felállt a kispadról és a ha­zaiakhoz sietett. Megrázta Mol­nár Péter kezét, s csak ennyit mondott a kecskemétiek meste­rének: — Ehhez csak gratulálni lehet! Mi is így véljük. Az 5:0 mindennél ékesebben beszél. Nem csoda, hogy a ven­déglátók lelkendeztek. Varga György dr. szakosztályvezető ér­dekes magyarázatát adta a nagy­szerű győzelemnek: — Szerdán a Cegléd ellen ját­szottunk edzőmérkőzést és 3:0- ra kikaptunk!... Ez hideg zu­hanyként hatott, s felrázta a fiú­kat. Azt is mondhatnám, egy olyan figyelmeztetőt kaptunk, amely mindenkit magához térí­tett. Ennek a mérkőzésnek az volt a legnagyobb szakmai ta­nulsága, hogy nem lehet köny­­nyelműsködni, az elveszett lab­dát vissza is kell szerezni! Megemlítette, hogy az Egri Dó­zsa ellen taktikailag is alaposan felkészültek.­­ Lutz első gólja, amely hosz­­szú labdavezetés után, távoli, pompás lövésből született, ala­posan megnövelte a játékosok harci kedvét s önbizalmát. Min­denki szívvel-lélekkel küzdött, sokat mozgott, bátran vállalko­zott egyénileg is. A csatárok ül­dözték az ellenfél játékosait, s jó volt a csapatrészek közötti kapcsolat, az összjáték. Ezek a tényezők s az újabb gól, felsza­badították az eddigi gátlásokat, a fiúk mertek játszani, s mint ilyenkor lenni szokott, minden bejött. Megkönnyítette a dolgun­kat, hogy az egriek védelme túl­ságosan fellazult, nem fogtak, szorosan embert, így aztán át le­hetett venni a labdát. Dicsérte Lutzot, Diószegit és néhány fiatalt. — Józsi, de különösen Tatár, lendületes, mozgékony volt, Lódi bejátszotta az egész pályát. Kis hátul, a közvetlen védelemben, remekül megállta a helyét a 18 éves, saját nevelésű Kisjuhász. Ez a tehetséges jobbhátvéd meg sokat hallat majd magáról. Az 5:0 remek teljesítmény! De a Kecskeméti Dózsa az utóbbi években ért már el hasonló bra­vúrt, de a formáját nem sike­rült tartósítania, mindig jött a visszaesés, mégpedig nem is kis mértékű. Amikor ezt megemlí­tettük, a szakosztályvezető így válaszolt: — Meggyőződésem, hogy az idén kiegyensúlyozottabb lesz a csapat! Az új fiúk tehetségesek, de a csapatból nem hiányoznak a rutinos játékosok sem. A for­mát egész évi, tervszerű, erőtel­jes munkával, s megfelelő tak­tikai felkészültséggel szeretnénk nagyjából egy szinten tartani. Persze a kisebb ingadozások szinte elkerülhetetlenek. A mérkőzés margójára még csak annyit: noha bajnokság kezdetén vagyunk, az Egri De­ - bravúr, később Ó­ zsa már kétszer kapott öt gólt! És nem is olyan régen, három héttel ezelőtt már arról beszél­tek Egerben, hogy kezd össze-, kovácsolódni a csapat... ! Soroksártól a Kőbányai álig . Az Egyetértés 1:0-ra legyőzte, az Előrét. „Végig nagy küzde­lem, heves iram volt — mondta Domoszkay László, az Előre szak­osztályvezetője. — Az Egyetér­tés sokkal többet támadott, több helyzete volt, megérdemelte a győzelmet. A vereség mégis fáj, hiszen két perccel a befejezés előtt kaptuk a gólt.” A mér­kőzésen egyébként a BKV Elő­re kilenc védőjátékost szerepel­tetett! 9 Ózd—Szállítók 0:1. Meglep­­etés! Azt is írhatnánk: Timler— Ózd 1:0. A fővárosiak kapusa ugyanis 11-est hárított, s a gól­nak látszó lövések egész sorát védte. Az ózdiak rohantak, tá­madtak, de fél tucat nagy gól­helyzetből sem találtak a kapu­ba." Ezzel szemben Murányi egy hibája elég volt Kanyónak ah­hoz, hogy góllal pecsételje meg az ózdiak sorsát. 9 A két újonc — a MÁV DAG és a BVSC — még nem győzött. Hiába, az NB I /B nehezebb. A győriek támadójátéka meglehe­tősen körülményes, a BVSC vé­delme pedig nem elég biztonsá­gos. 9 Már csak egyetlen veretlen csapat van, az Oroszlányi Bá­nyász. Az viszont feltűnő, hogy a bányászcsapat, amely eddig gólerős támadójátékéról volt is­mert, hazai pályán nem tudott gólt rúgni a pécsieknek!­­ Vajon mire viszi majd a MÁV Előre? A székesfehérvá­riaktól Mester és Zsoldos elment, s nélkülük három nagyszerű győzelmet arattak. Most vasár­nap a Ganzot verték 1:0-ra a Kőbányai úton! A balszélső ör a mezőny legjobbja volt, a jobb­szélső Jelinek pedig ifjúsági vá­logatott! Két ilyen szélső nagy érték. Milé az élen A góllövőlistát Mile (Szolnoki MTE) vezeti öt góllal! 3 gólos: Fenyvesi (Ganz), Olasz (Bp. Spartacus), Bozó, Fükö (Óz­di Kohász), Vaczlavík (DVSC), Molnár (BVSC). 2 gólos: Palkovics (Pécsi Bá­nyász), Siklósi, Kuhanszk (Egyetértés), Tatár (Kecskeméti Dózsa), Egyed (Oroszlányi Bár­nyász), Kovács F. (Egri Dózsa), Schnedder (Békéscsabai Előre), NBI B • A szabadrúgás és a ki hat méter 9 Három csere — átmenetileg 9 Az ösztönös mozdulat is lehet szándékos A Csepel—Ferencváros mérkő­zés 15. percében szabadrúgáshoz jutott a Csepel mintegy 30 mé­terre a ferencvárosi kaputól. A Ferencváros védői meglepő gyorsasággal eltávolodtak a lab­dától az előírt 9 méterre (tulaj­donképpen 9,15 méter az előírt távolság, mert ez felel meg az eredeti szabályban szereplő 10 yardnak, de játék közben nem lehet centimétereket mérni). A szabadrúgásnak Hunyadi futott neki, de két lépésre a labdától megtorpant és jelezte Radó já­tékvezetőnek, hogy Juhász köz­ben előreszaladt és mindössze 4 —5 méter távolságra volt a lab­dától. Radó hamar rendet te­remtett és semmi akadálya sem volt a szabadrúgás elvégzésének. Azokban azonban, akik ezt a je­lenetet látták, néhány kérdés merült fel: " Jogában volt-e a csepeli védőnek kérni a 9 méte­res távolság betartását, hiszen a játékvezető engedte a szabadrú­gás végrehajtását, nem minő­sül-e a játékos magatartása sza­bálytalan reklamálásnak?­­ Ha Hunyadi azonnal el­végzi a szabadrúgást és a labda beleütközik a 4,5 méter­re tartózkodó Juhászba, meg kell-e ismételni a szabadrúgást? Nos, a szabadrúgások alkalmá­val a rúgó csapatnak joga van ahhoz, hog ey a 9 méter betartását kérje. De joga van ahhoz is, hogy azonnal végrehajtsa a sza­badrúgást, ebben az esetben vi­szont a játékvezető nem bizto­sítja, hogy az ellenfél játékosai 9 méterre eltávolodjanak a lab­dától. Hunyadi eljárása tehát szabályos volt, a játékos a sza­bályok adta jogával élt. De ugyanígy joga lett volna azonnal elrúgni a labdát, ha azonban eb­ben az esetben a labda beleüt­közik az ellenfélbe, a játék megy tovább. A csepeli mérkőzés második félidejét egy játékoscsere előzte meg. A TV riportere rövid tájé­koztatást adott az ezzel kapcso­latos szabályokról. Ebbe az is­mertetésbe némileg félreérthető megjegyzés is belecsúszott. Kö­rülbelül a következő hangzott el: „Az idei egyidényes bajnokság­­tól kezdve már nem két, hanem három játékos cserélhető. Ezzel a lehetőséggel az edzők rendsze­rint úgy élnek, hogy egy ka­pust és két mezőnyjátékost ne­veznek be.” Megjegyzésünk: há­rom játékos cseréjét az MLSZ csupán az egyidényes bajnokság idejére, átmenetileg engedélyez­te, egyébként a labdarúgás nem­zetközileg egységes szabályai is maximálisan 2 játékos cseréjét engedélyezi. Az MLSZ ideiglenes rendelkezése pedig kifejezetten egy kapusra és két mezőnyjáté­kosra vonatkozik, azaz nem tel­jesen az edzőtől függ, hogy a há­rom cserelehetőséget hogyan használja ki. Két büntetőrúgást is ítélt a já­tékvezető a Videoton—Rába ETO mérkőzésen. A győriek javára megadott 11-es oka, mint a Nép­sport hétfői számában olvashat­tuk, az volt, hogy Burka „ösztö­nös mozdulattal” beleütött a lab­dába. Hol itt a szándékosság? — kérdezhetné valaki. Nos, igaz, hogy csak a szándékos kezezés büntetendő, a szándék elbírálá­sánál azonban elsősorban a já­tékos mozdulatát kell figyelembe venni. A labdarúgásban a szán­dékosság nem ugyanaz, mint a polgári büntető eljárásban az „előre megfontolt szándék”. A labdarúgó-játékszabályok szán­dékosnak minősítik mindazt az esetet, amikor a játékos kezének mozdulata a labda felé irányul és meg is érinti azt, függetlenül attól, hogy az ösztönösen vagy megfontoltan történik. Vétlen kezezé­sről csak akkor lehet szó, ha a labda úgy pattan a játékos kezére­, hogy a kéz semmiféle mozdulatot nem tesz a labda fe­lé, vagy a labda útjának irá­nyába. Az ösztönös mozdulat is eredményezhet tehát szándékos kezezést A forduló legsportszerűtlenebb mérkőzése minden bizonnyal a MÁV DAC—Várpalota összecsa­pás volt. A JB ellenőrének je­lentése szerint rendkívül sok volt a durvaság, és ami különösen ritka: a játékvezető 4 játékost állított ki. Az I. félidőben a vár­palotai Bertalan és a győri Gyömörei egyszerre került a ki­állítás sorsára, az egyik játé­kos rúgására a másik ütéssel vá­laszolt. A második félidőben előbb a győri Németh, akit Mac­kó játékvezető durva játékáért már figyelmezteti, volt kényte­len elhagyni,a játékteret­ páros lábbal az ellenfél lábszárába rú­gott. A befejezés előtt két perc­cel Kerkai, a Várpalota játékosa, amikor csapata ellen szabadrú­gást ítéltek, mérgesen elrúgta a letett labdát. Miután hasonló esetért korábban már ő is figyel­meztetésben részesült, a játék­vezető kizárta a további játék­ból. Nem árt néha, ha olyan játék­vezetővel is foglalkozunk, aki ugyan még nem vezetett NB I-es mérkőzést, de minden adottsága megvan ahhoz, hogy felzárkóz­zék a legjobbak közé. Klemm Lajos vezette vasár­nap a Pénzügyőr—DEAC NB II- es mérkőzést. Jól bírálta el a testtel való játékot, jól külön­böztette meg a szabályos játé­kot a szabálytalantól, nem avat­kozott feleslegesen a játékba, de ha szükség volt rá, használta a sípját. Külön érdemként kell megemlíteni, hogy a kézzel való lökést — amellyel az utóbbi idő­ben annyi baj volt — rendre ész­revette és büntette. Most csak Klemm Lajos tel­jesítményét említettük meg, de rajta kívül szép számmal vannak olyan fiatal játékvezetők, akik az NB I kapuját döngetik- Nem less­ baj az utánpótlással. A hét 11-e Timler (Szállítók) — Kovács (MÁV DAC), Józsa (Egyetértés), Koródi (Békéscsabai Előre), Györkő 11 (Pécsi Bányász) —• Diószegi, Lutz (Kecskeméti Dó­­zsa) — Mile (SZMTE), Tatár (Kecskeméti Dózsa), Molnár (BVSC), Ur (MÁV Előre). Várpalotai Bányász-* Oroszlányi Bányász 0:0 Várpalota, 1200 néző. V: Bor­­zási. Várpalota: Palotai — Jónás, Szabó, Csapó II, Dorogi, Orbán II, Kisber, Fizi (Berta, 56. perc), La­­kics, Orbán I, Proekl (Horváth 33, 70. perc). Edző: Dósai István. Oroszlány: Fekete — Csinos, Frik­­ker, Köteles, Szabó, Aradi (Sárosi, szünetben), Egyed, Papp, Sallói, Holánszky, Kovács. Edző: Pallagi Róbert. 15. perc: Jobb oldalról a fede­zetlenül hagyott Sallóihoz került a labda, aki elhamarkodottan­­alig bombázott fölé. 32. perc: Kisber kapu elé ívelt labdáját pár lépésre a kaputól ki­tűnő helyzetben álló Orbán I nem találta el. 36. perc: Fizi szabadrúgása az alsó sarok felé kanyarodott, de az oroszlányi védők az utolsó pillanatban szögletre mentettek. 38. perc: Lakics hatalmas bom­­báját Fekete mezőnybe öklözte. 75. perc: Holánszky egyedül tört kapura, Orbán II mentett. 90. perc: Dorogi lapos lövését védte Fekete. A víztócsákkal borított pálya és a viharos erejű szél kedvezőt­lenül befolyásolta a játékot. Az első félidő közepén vezetett né­hány veszélyes támadást az Orosz­lány, azután a Várpalota lendült tá­madásba. Gyakrabban folyt a já­ték a vendégek térfelén, de a ha­zai csatárok nem vállalkoztak lö­vésre. Igaz, hogy a megerősített oroszlányi védelem is biztosan állt a lábán. Végeredményben a dön­tetlen eredmény igazságosnak mondható. Kitűnő játékvezetés.­ ­D csoport Csütörtök, 1970. április 2. 3

Next