Népsport, 1978. december (34. évfolyam, 290-314. szám)
1978-12-30 / 313. szám
8 NÉPSPORT * Népsport Az Országos Testnevelési és Sporthivatal lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Szabó Béla. Főszerkesztő-helyettes: dr. Ardai Aladár. Szerkesztőség: Budapest Vill., Somogyi Béla u. 6. 1981. Telefon: 130-460. Telex: 22-5245. Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: dr. Petrus György igazgató. Kiadóhivatal: Budapest VI., Révay utca 16. 1374. Telefon: 116-660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 24 forint, negyedévre 72 forint. Megjelenik naponta, kedd kivételével. Szikra Lapnyomda, Budapest. Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató. . . Index: 25004. ISSN 0133—1809. Pillantás a világsajtóban » • • rr • 9 | • jovo csillagai — csillagok nélkül POZSONY — Amikor megtudtuk, hogy Moszkvában az Izvesztyija Kupa nemzetközi jégkorongtornán Kanada színeiben az NHL profiliga fiatal játékosai indulnak, örültünk. Arra számítottunk, hogy korban valóban fiatal, de a legjobb jégkorongotokról van szó. Igaz, fiatal együttes jelent meg (átlagos életkora 23,7 év), azonban olyan játékosok kaptak benne helyet, akik csak elvétve szerepelnek csapataik bajnoki mérkőzésein. A kanadaiak ezzel becsapták a rendezőket! Vlagyiszlav Tretyak, a szovjet válogatott kitűnő kapuvédője így jellemezte a Future Stars (A jövő csillagai) néven szereplő csapatot: — Elnézést kérek, de az a benyomásom, hogy ezek közül aligha fogja valaki felküzdeni magát odáig, hogy csillagot jelentsen a kanadai jégkorongban. Ez egy gyenge együttes, s ha a játékosokat összehasonlítom azokkal, akik ellen akár Kanadában, akár nálunk játszottunk, csak a túlzott keménységgel hívják fel magukra a figyelmet. Verekedést provokáltak ellenünk, így kénytelenek voltunk móresre tanítani őket: jó játékkal sok gólt ütöttünk nekik! Nehezen tudom elképzelni, hogy egy ilyen csapat megállná a helyét az NHL-ben ... Alekszandr Malcev, a válogatott csatár, aki sérülése miatt a tornán nem játszhatott, osztotta Tretyak véleményét. Biztosra veszi, hogy a februári kanadai vendégszereplés sokkal érdekesebb és élvezetesebb lesz. Vajon meddig kell még várni, hogy a kanadai vezetés ráeszméljen: csak a legjobb csapataik szerepeltetésével nyújthatnak a sportág kedvelőinek örömet, s csak így járulhatnak hozzá a jégkorong további fejlődéséhez? Sprt -JL Adományok ZÜRICH Alighogy a washingtoni Fehér Házban, Lord Killarm, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke és Tom Bradley, Los Angeles polgármestere aláírta az 1984-es olimpia megrendezéséről szóló okmányt, a Los Angeles-i Memoria Coliseumban meggyújtották az olimpiai fáklyát és a város lakóházaiba bekopogtak a tornaruhába vagy röplabdamezbe öltöztetett középiskolás lányok, hogy szerény pénzadományokat kérjenek a moszkvai olimpiára készülő amerikai sportolók számára. Az amerikai törvényhozás éppen a közelmúltban szavazta meg azt a 16 millió dolláros támogatást, amelyet az 1980-as téli és nyári olimpián részt vevő sportolók jobb és alaposabb felkészítésére fordítanak. A múltban az amerikai sportolók olimpiai részvételét magán pénzforrásokból fedezték. A kongresszus 16 millió dolláros adománya nemcsak szakítás a múlt hagyományaival, hanem tulajdonképpen egy hosszas alkudozás eredménye, mert az eredetileg 30 millió dolláros előterjesztést a kongreszszus ellenzéke majdnem felére csökkentette. A kongresszusi vitában és a magánadakozások megindokolása közben is nagyon gyakran hivatkoztak az amerikaiak nemzeti büszkeségére és így az egyszerű amerikai polgár sokkal szívesebben odaadja dohárait, különösen, ha azokat adóbevallásából le is vonhatja, mégha esetleg nem is tudja, hogy több olimpiai sportág — mint például a röplabda —, mi fán terem. De ha azt hallja, hogy a nemzet tekintélye csorbát szenved, ha az amerikaiak ebben vagy abban a sportágban nem érnek el megfelelő eredményt, akkor ezt azonnal megérti. De megértik ezt az ipari és gazdasági élet vezetői is. A nagy magánvállalatok, gyárak és ipari üzemek továbbra is az amerikai sport legbőkezűbb támogatói. 45 nagyvállalat máris ígéretet tett arra, hogy a következő év nyaráig 7 millió dollárt bocsát az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága rendelkezésére az olimpiai előkészületek költségeinek fedezésére. Jellemző, hogy ebből az összegből egy japán cég, a Toyota gépkocsikonszern, amely a legtöbb gépkocsit viszi be az Egyesült Államokba, 1 millió dollárral veszi ki részét. Ez az összeg egyedülállóan nagy a sport céljait elősegítő adományok között és talán egy kissé alkalmas arra is, hogy elhallgattassa azt az általános felháborodást, amely az elmúlt hetekben nagyon sok helyen hallható volt. Az olimpiai bizottság ugyanis Japánban rendelte meg az 1980-as moszkvai olimpiai játékokra az amerikai olimpiai férfi és női csapat egyenruháját. A lakosság adakozó kedvét minden elképzelhető eszközzel igyekeznek felszítani, így útonútfélen hangoztatják, hogy az olimpiai kiküldetés költségeit nem Amerika, hanem az amerikaiak biztosítják. Minden amerikai, aki 25 dollárnál nagyobb pénzadománnyal járul hozzá az olimpiai költségekhez, egy kis emlékérmet kap. De szükség is van minden adományra, mert mint az olimpiai bizottság egyik tagja mondta: „Az olimpiai sportágaknak kielégíthetetlen a pénzügyi étvágyuk.” Az adakozás népszerűsítésében az NBC televíziós állomás jár az élen. A moszkvai olimpiai játékok amerikai közvetítési jogát ugyanis ez a társaság szerezte meg 85 millió dollárért. Ezt az összeget azonban a televíziós társaság reklámok útján sokszorosan behozza, mert a moszkvai 150 órás műsoridő reklámra szánt perceinek 80%-át már most lekötötték és elképzelhető, hogy ez milyen nyereséget jelent, ha tudjuk, hogy egy 30 másodperces reklám átlagára 75 000 dollár. Aibéré A játékvezető és a sajtó PJEM BERN Johannes Malka, az UEFA játékvezetői bizottságának tagja „A tömegkommunikációs szervek és mi” címmel előadást tartott a bécsi játékvezetőitanfolyamon. Az előadás alapanyagát az időközben elhunyt Werner Treicnel NSZK-beli játékvezető készítette és ezt egészítette ki az előadó. Az előadás néhány érdekesebb részletét ismertetjük most. Nagy hiba, ha a mérkőzésen a bíró kerül az érdeklődés középpontjába. Játék közben ugyanis teljes joggal a labdarúgóknak kell magukra vonni a figyelmet. A bíró a játékban a legfontosabb mellékszereplő, mert ő sem gólokat nem tud rúgni, sem a gólrúgást megakadályozni. A bírónak csak arról kell gondoskodnia, hogy a küzdelem a szabályok megszabta keretek között maradjon. Tehátolyan észrevétlennek kell maradnia, amenyire az egyáltalán lehetséges. Sajnos, bármennyire szeretné, manapság ez egyre ritkábban sikerül. A bírónak ugyanis egy időben több ellenféllel kell megküzdenie: a 22 játékossal, a nézőkkel, valamint az újságírókkal, a rádió- és televízió-riporterekkel. És ezek az ellenfelek nem bánnak velünk kesztyűs kézzel. A játékosok alattomos durvaságokkal, vagy színészkedéssel igyekeznek megtéveszteni a bírót, a nézők sokszor durva hangú bekiabálásokkal és füttykoncerttel járulnak hozzá a megfélemlítéséhez, a rádió- és tévé-közvetítők pedig a helyzet újabb és újabb megvizsgálása után nyilvánítják csak véleményüket. És a bírót bizony sokszor irgalmatlanul elmarasztalják. Régebben minden könnyebb volt! A játékosok és a nézők úgy mondtak véleményt, mint ma, de napjainkban minden bíráló úgy érzi, hogy megerősödve kerül ki a küzdelemből, mert a televízióban látható lassított felvétel megismétlése neki ad igazat. A lapok sporttudósításai általában sokat foglalkoznak a bírók működésével. Megvizsgálták például a Kicker című nyugatnémet sportlap 1971/72. évi beszámolóit a Bundesliga mérkőzéseiről. Megállapították, hogy 306 tudósítás közül csak 74 — tehát 24 százalék! — foglalkozott szakszerűen a bírók működésével és ezek közül is csak 6 — tehát 2 százalék — volt számukra kedvező. Egyes országok labdarúgó-szövetségei évtizedeken keresztül igyekeztek a bírókat távol tartani a nyilvános vitáktól. Erre meg is volt, sőt még ma is megvan a jó okuk. A bírónak nem szabad vitákba keverednie, mert ártana a bírói hivatásnak, ha a bíró kénytelen lenne igazolni döntéseit az egyesület, a játékosok, vagy általában a nyilvánosság előtt. Ez eddig rendben is van. De egyes támadásokat egy idejében elhangzott tárgyilagos nyilatkozattal hatástalanítani lehetne! Ha a bírót teljesen megfosztjuk a nyilvános szereplés lehetőségétől és elzárjuk őt a tömegkommunikációs eszközök munkatársainak barátságos kezdeményezéseitől is, akkor elveszítünk egy komoly lehetőséget tevékenységünk megértetésére. A bírónak tehát szerintem továbbra sem kell keresnie a nyilvános szereplést, de meg kell adni nek is a lehetőséget, hogy a valóságnak megfelelően tájékoztathassa a nyilvánosságot egy-egy fontos döntése okáról. Napjainkban ma már jóformán mindenki a nyilvánosság előtt dolgozik. Miért nem tehetnék ezt meg a bírók is? A bíróknak ez a nyilvánosság előtti munkája azonban csak tevékeny segítséggel és jó akaratú támogatással képzelhető el. A játékvezető és a sajtó kapcsolatát sem szabad úgy felfogni, hogy a bírónak a lapokban meg kell védelmeznie a játék közben hozott döntéseit. Roszszul értelmezett nyíltság vagy őszinteség az, ha a bíró egy mérkőzés után válaszol olyan kérdésekre, amelyek arra irányulnak, hogy egy adott esetben miért döntött így, vagy úgy? De ésszerű és tényszerű felvilágosításra ő is kötelezhető! Befejezésül: jó lenne, ha egyszer az egyesületek, az edzők és a tömegkommunikációs szervek dolgozói is elgondolkodnának azon, hogyan lehetne fejleszteni a nézők igazságérzetét? Olyan légkört teremteni, amelyben nem a mindenáron való győzelem a legdöntőbb, hanem az igazságosság és a sportszerűség?! 2500-tól 35000-ig futvó PÁRIZS Párizsban, a Bois de Boulogne világszerte ismert sétányain a karácsonyi ünnepek előtt rendezték meg a Figaro egyre nagyobb méreteket öltő mezei futóversenyét. A Figaro című nagy párizsi napilap versenyeinek jellegzetessége, hogy azokon nemcsak a különféle korosztályú férfiak és nők, fiatalok és idősek, hanem a francia atlétika legjobb futói is elindulnak. Az 1961-ben megrendezett első ilyen jellegű verseny óta egyre szaporodik a résztvevők száma és egyre nagyobb küzdelem bontakozik ki az elsőségért vívott harcban. Az eddigi győztesek nevei is bizonyítják, hogy milyen nagy dicsőséget jelent egyegy verseny megnyerése. Sorrendben Jazy négy, Texereau egy, Wadoux négy, Tijou négy és Boxberger 1978-ig szintén négy alkalommal lett első a Figaro mezei futóversenyén. Az el 60. 1961-es versenyen még csak 2500 volt az indulók száma. Ez a szám 1970-re már 10 000 fölé emelkedett, tavaly pedig már meghaladta a 30 000-et, hogy 1973 karácsonyára elérje a 35 000-et. Érdekes az összetétele is ennek a futásért lelkesedő tömegnek. Most például az indulók közül kereken 14 000 férfi és 4000 nő nem volt tagja valamilyen sportegyesületnek, tehát ők kizárólag a futás szerelmeseiként futották végig a körülbelül 12 km-es távot. A Figaro mezei futóversenyének jellegzetessége az is, hogy a résztvevőket koruk, nemük, valamint tudásuk szerint külön-külön csoportokban indítják és így a futóverseny tulajdonképpen két napig tart. Sportszempomtból természetesen a legnagyobb figyelem a második nap délutánján sorra kerülő „nagyok” versenyét kísérte. Ez alkalommal különösen lázba hozta a hatalmas érdeklődő közönséget a verseny, mert az atlétika történetében csak ritkán előforduló jelenetelmek voltak szemtanúi a cél közelében elhelyezkedő nézők. A cél előtt körülbelül egy kilométerrel ketten vezették a mezőnyt: a négyszeres győztes Boxberger és a fiatal, új tehetség, Bouster. Ekkor Bouster több alkalommal kísérletet tett arra, hogy megelőzze ellenfelét, de Boxberger helyezkedésével és később már könyökével is mindig megakadályozta ezt a kísérletét. A cél előtt 50 méterrel azután nagyon csúnya jelenet következett: Boxberger egy jól irányzott oldalütéssel kibillentette egyensúlyi helyzetéből az őt éppen megelőzni akaró Boustart, aki dühösen, méltatlankodva megállt és az égnek emelte kezét, majd abbahagyva a futást, teljesen lassú ütemben haladt át a célon. A versenybíró egypillanatig sem habozott és kihirdette az eredményt: a versenyt Bouster nyerte meg és a második helyre Boxberger került. A nézőközönség köréből sokan Boxberger diszkvalifikálását követelték, de a versenybíró azzal indokolta meg döntését, hogy Boxberger annyira szerette volna a francia versenyzők közül elsőnek ötödik alkalommal is megnyerni a versenyt, hogy ez a lehetőség teljesen elvakította ítélőképességét és így jóformán nem is tudta, hogy mit csinál. Emellett végigfutotta a távot és az utolsó pár száz méter levételével semmiféle szabálytalanságot sem követett el. XXXIV. 313. ♦ 1978. december 30. A KÜLFÖLD SPORTJA A Przeglad Sportowy Európa-válogatottja és más labdarúgó érdekességek Varsói testvérlapunk, a Przeglad Sportowy összeállítása szerint az európai válogatott csapatok 1978. évi erősorrendje: 1. Hollandia, 2. Olaszország, 3. Anglia, 4. Franciaország, 5. NSZK, 6. Lengyelország, 7. Ausztria, 8. Spanyolország, 9. Portugália, 10. Skócia. A lap Európa-válogatottja: Hellström (svéd) — Neal (angol), Krol (holland), Brandts (holland), Cabrini (olasz) — Keegan (angol), Neeskens (holland), Bonhof (NSZK-beli) — Krankl (osztrák), Rossi (olasz), Rensenbrink (holland). A Manchester United nagy érdeklődést tanúsít az osztrák válogatott kapusa, Eriedi Koncilia iránt. Az elmúlt évek nagy angol együttese jelenleg kilenc pont hátrányban van a listavezető Liverpoollal szemben, a vezetőség szeretne a helyezésen mielőbb javítani. Pillanatnyilag a 20 éves dél-afrikai Gary Bailey védi a Manchester United kapuját, s bár ő kétségtelenül a jövő embere, de még eléggé tapasztalatlan. Az angol klubok körében meglepetésszerűen egyre nagyobb az érdeklődés külföldi labdarúgók iránt. Így például a Bristol City a holland Geert Meijert (Ajax), a Middlesbrough pedig a jugoszláv Jancsovicsot (Szarajevó) szeretné mihamarabb megszereznie. Az 1970-es esztendő a labdarúgásban dús programot ígér. Előzetes számítgatások szerint körülbelül 400 nemzetközi találkozóra kerül sor a különböző eseményeken. Közülük az egyik legjelentősebb az olimpiai selejtező, amelyben 18 ország válogatottja mérkőzik, hosszú sorozatban. Több mint 200 mérkőzés kell ahhoz, hogy a moszkvai olimpia tizenhatos mezőnyének 14 csapata ismertté váljék, a másik kettő ugyanis az olimpiai aranyat védő NDK és a rendező Szovjetunió. A labdarúgó-olimpiát, mint ismeretes, 1980. július 20.—augusztus 2. között rendezik Moszkva, Leningrád, Kijev és Minszk színhelyekkel. Az Európa-bajnokságban még 73 selejtező mérkőzés van hátra, hogy a rendező Olaszország mellé felsorakozzon az a hét együttes, amely 1980. júniusában Itáliában szerepel majd a döntőkön. A II. Világ Kupa, az ifjúságiak részére augusztus 25.- szeptember 9. között Japánban kerül megrendezésre, 16 csapat részvételével. Vannak együttesek, amelyek már kivívták a szereplés jogát, de ebben a sorozatban is sok selejtezőt rendeznek. A XII. Afrikai Kupa-sorozaton selejtezőket bonyolítanak le. A döntőt 1980-ban Nigériában rendezik. A nemzetközi programhoz járul még a különböző európai kupák tavaszi befejező sorozata: UEFA Kupa döntője oda-visszavágó alapon május 9-én és 23- én, a KEK döntője május 30-án Baselban, míg a BEK-trófeáért május 30-án Münchenben mérkőzik a fináléba jutott két csapat. Junior világbajnokság Jégkorongegyveleg Svédország két városában a Junior jégkorong-világbajnokság (20 éves korig) csoportselejtezőinek második fordulójára került sor. Meglepetés a csehszlovák és a svéd válogatott nehezen kivívott győzelme. Karlskaga, Csehszlovákia—Norvégia 6-4 (1-2, 4-2, 1-0). Szovjetunió—Egyesült Államok 7-1 (3-0, 4-0, 0-0). A csoport állása: 1. Szovjetunió 2 2 ------- 24- 14 2. Csehszl. 2 2-----------9-6 4 3. Egy. Áll. 2-----------2 3-10 — 4. Norvégia 2 -------- 2 4-23 — A harmadik forduló párosítása: Norvégia—Egyesült Államok, Szovjetunió—Csehszlovákia. Karlstad: Kanada—NSZK 6-2 (2-0, 2-1, 2-1). Svédország—Finnország 2-1 (1-0, 1-1, 0-0). A csoport állása: 1. Svédország 2 2-----------7-34 2. Kanada 2 1 — 17-52 3. Finnország 2 1 — 14-32 4. NSZK 2-----------2 4-11 — A harmadik forduló párosítása: Finnország—NSZK, Svédország— Kanada. Az már biztos, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia és Svédország a legjobb négy között van, ők mérkőzhetnek majd az 1— 4. helyért tovább. ★ Nemzetközi találkozók: Davos: AIK Stockholm (svéd)—Szpartak Moszkva (szovjet) 3-2 (1-0, 2-1, 0-1). A torna állása: 1. Dukla Jihlava 4 pont (12-1-es gólkülönbséggel), 2. AIK 4 pont (10-4), 3. Szpartak Moszkva 2 pont (12-4), 4. Svájc 0 pont (2-13), 5. Düsseldorf 0 pont (2-16). Weiswasser, Skoda Plzen (csehszlovák)—Dinamo Minszk (szovjet) 5-5 (3-1, 1-1, 1-3). Port Elgin, Port Elgin (kanadai)— Osztrák válogatott 5-3. Québec: Quebec Nordiques (kanadai)—Csehszlovánia 4-0 (1-0, 2- 0, 1-0). Hannover: Finnország—NSZK 3-2 (0-0, 2-2, 1-0). Az első mérkőzésen a finnek 8-1-re győztek. gMMMani LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁGOK Portugália. Csak öt mérkőzésre került sor. A vezető Benfica biztosan nyert, tartja előnyét a bajnok Porto csapatával szemben. Benfica — Beira Mar 5-1, Belenenses—Estoril 1-1, Academico — Coimbra 0-0, Varzim — Boavista 1-0, Guimaraes—Maritimo 2-1. 1. Benfica 14 11 — 3 31- 7 22 2. Porto 13 7 5 1 20- 9 19 3. Braga 13 8 1 4 23-12 17 4. Sporting 13 7 3 3 17-12 17 5. Varzim 14 6 5 3 16-12 17 NDK: Kupavisszavágók a legjobb négy közé jutásért: Motor Stahl— Magdeburg 2-5, összesítve 8-3 a Magdeburg javára. Lók. Leipzig—Erfurt 3-2, összesítve 4-3 a Lók. Leipzig javára. Rostock— Dynamo Berlin 1-7, összesítve 11-2 a Dynamo Berlin javára. Dynamo Dresden — Cottbus 2-0, összesítve 6-1 a Dynamo Dresden javára. Továbbjutott tehát a Magdeburg, a Lók. Leipzig, a Dynamo Berlin és a Dynamo Dresden. Az elődöntő négyese a várakozásnak megfelelően alakult ki, s ezzel befejeződött az NDK labdarúgóidénye. KORCSOLYA. Nemzetközi gyorskorcsolyázó-verseny, Inzell. Nők. 500 m: Holzner-Pflug (NSZK-beli) 43.64. 1500 m: Visser (holland) 2:i16.86. Férfiak. 500 m, sprint: Ederer (NSZK-beli) 40.19. 500 m: Gawenus (NSZK- beli) 41.16. 1500 m: Van Holdén (holland) 2:03.67. 5000 m: Van Holdén 7:33.22. Újból Szigyak Vilniusban bonyolították le a szovjet vívók idei utolsó nagy versenyét, a Szovjet Kupát. Az első komoly erőfelmérésen a sérültek kivételével mindenki indult. A legnagyobb érdeklődés a kardozók összecsapása felé fordult. A meglepetés elmaradt, a döntőt azok a versenyzők vívták, akik eddig is vezető szerepet játszottak a hazai pástokon. Rajthoz állt Szigyak is, aki mint ismeretes, az idei világbajnokságon nem volt a csapat tagja. A többszörös olimpiai és világbajnok kitűnően versenyzett, egyedül Nazsimovtól kapott ki 5-2-re. Nagyszerű küzdelmet hozott a Krovopuszkov —Nazlimov (4-5) és Szigyak —Krovopuszkov (5-2) csörte. A kupát a kardozók között Szigyak nyerte — holtverseny után. Az újravívásnál visszavágott Nazlimovnak (5-3) és nullára verte Bazsenovot. A sorrend: 1. Szigyak 4 győzelemmel, 2. Nazlimov 4 gy., 3. Bazsenov 4 gy. 4. Burcev 2 gy., 5. Krovopuszkov 1 gy., 6. Iszmailov 0 győzelemmel. A párbajtőrözők versenyét Alekszandr Bikov, a férfi tőrt a 20 esztendős Koszenko, a női tőrt pedig Nalija Giljazova nyerte.