Népsport, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-26 / 22. szám
XXXVII. 22. ♦ 1981. január 26 PETŐFI — dublőr nélkül Petőfi Sándort, a szilaj legényt várom, erre belép a Berlinbe egy modern, bőrkabátos fiú, drapp garbóban, szőke hajjal, bajusz nélkül, tétován körülnéz, hol az újságíró, aki őt interjúra kérte? A bemutatkozás közben látom, hogy a szeme világos zöld, holott Petőfinek a filmben szép barna volt. Mindjárt megmagyarázza: a filmfelvételek során kontaktlencsét használt, a bajusz pedig jól áll neki, de most éppen a Halmi címszerepét játssza a József Attila Színházban, s ez „sima arcot” igényel. Legközelebb viszont — a Szemenszedett igazságban — ő lesz a városkapitány, s ehhez megint kell a bajusz, csak nem a sajátja, mert az nem elég franciás. Józsa Imre 27 éves színész feketét rendel, s miközben a jegyzetfüzetemre pillantok, hangosan átköszön a szomszéd asztalhoz, ahol egykori főiskolai osztálytársai ülnek. — Mondja, de őszintén — kezdem faggatását —, tud úszni? — Persze — jelenti ki határozottan. — A Balatonban tanultam meg, majd egy évig lejártam az FTC-be. — És Petőfi tudott úszni? — Természetesen. A filmsorozat harmadik részében egy csónakról a folyóba ugrottam, és hatalmas karcsapásokkal haladtam a fuldokló felé, hogy kimentsem a vízből. — Hát éppen erről van szó, ez a jelenet lepett meg, tudniillik a költő, saját vallomása szerint, nagy bánatára nem tanult meg úszni, s egyszer emiatt életveszélybe is került. S a forgatások során alighanem ezt a jelenetet „fordították” meg. Észak-magyarországi útijegyzeteiben emlékezik meg az esetről. Olvasom: „A város alatt folyt a Rima vize, amelyben úgy megfürödtem, hogy majd belé fúltam ... Ha mégis bor lett volna, de vízbe fúlni — szekatúra ...” — Nézze, a mi forgatókönyvünk így szólt, nekem ezt kellett tennem. Egyébként eddig én is úgy tudtam, hogy Petőfi... . — Ne folytassa, csak érdekességként említettem meg. A rendező a forgatás előtt megmondta, hogy ittott eltérnek a valóságtól. Mennyi ideig tartott a munka? — 1979. augusztusában kezdtük a forgatást, és csak 1980. februárjában álltunk le néhány hónapra. De közben utószinkron is volt. Aztán folytattuk a forgatást, de már csak egy hétig. Igazán örömteli munka volt. Nagyon jó légkörben dolgoztunk. Tudja, nekem sorsdöntő volt, hogy Horváth Ádám rendező bízott bennem. Ez megsokszorozta az erőmet, feloldotta bennem a feszültséget. Nehéz dolgom volt. Persze, önmagammal. Mert csak másfél éve kerültem ki a főiskoláról, s máris egy ilyen nagy egyéniséget kellett megformálnom, egy ilyen nagy szereppel kellett megbirkóznom. Ráadásul össze-vissza vettük fel a jeleneteket. Úgy érzem, nem időrendi sorrendben. Egy nap például 16 éves és 26 éves is voltam. — Maradjunk még a Színművészeti Főiskolánál! — Ó, sok szép emlékem van. Sportoltunk is sokat. A kulturált mozgás miatt, tudja. Meg akrobatika ... száltól, előre, hátra. Nem volt kötelező, de kielt megtanulni. S aztán a klasszikus színpadi vívás. Negyedikben pedig lehetett lovagolni. Ez olyan fakultatív dolog volt, de jelentkeztem. A kaszkadőrök tanítottak. Háromhónapos kurzus Pilisborosjenőn. — Petőfiről azt írták, ha lóra kaphatott, akkor daliává alakult át, úgy ült a lovon, mintha egész életében ezt tanulta volna. Magát is láttam vágtatni egy paripán a filmben. Vagy talán az a dublőr volt? — Isten őrizz, én vállalom a veszélyt! — Igaz, hogy aktív sportoló volt? — A Bp. Építőkben íjász voltam, sőt, egy nemzetközi ifjúsági viadalon második helyezést szereztem. Sok díjam van. Nehéz sportág. Fél karral tizenkilenc kilós erőt kifejteni. .. borzasztóan kell koncentrálni... és közben célozni a sárgára ... ott nem lehet rögtönözni. — Még milyen sportot űzött? — Birkóztam a Vasas Dinamóban. — Most hány kiló? — Hatvan . .. egy kicsit meghíztam. — Petőfi soványabb volt. — És sokkal szívósabb! — Mit tanulhatnak tőle a sportolók? — Tőle mindenki tanulhat hazaszeretetet, elszántságot, bátorságot és főleg nagy akaraterőt. A cél érdekében mindenre képes volt. — Nagyon szeretett gyalogolni és kirándulni is... Egyszer Debrecenből Tokaj felé kerülve gyalog indult Pestre. Da maga miért lepődött meg, amikor meghallotta, hogy sportlaptól keresem? — Nem lepődtem meg, inkább megilletődtem, mert túl sok cikk még nem jelent meg rólam, főleg sport vonatkozású. Nem zavarja, ha rágyújtok? — Nyugodtan. — Szóval behívtak próbafelvételre és többek között a Nemzeti dalból kellett szavalnom. — A Nemzeti dalt a filmben nem ott szavalta el, ahol a közönség várta . .. — Igen, én a Nemzeti Színházban szavaltam a verset, és sokan a Nemzeti Múzeum lépcsőjén szerettek volna látni ekkor. Nos, ez nem volt hiba, a Magyar Irodalmi Lexikonban olvastam, hogy az új kutatások szerint Petőfi sok helyen elszavalta a Nemzeti dalt, de a Nemzeti Múzeum lépcsőjén nem. — Ha már itt tartunk, mit gondol, hős csak háborúban lehet az ember? — Dehogy! — Úgy gondolja, hogy hős az is, aki egy égő házból kiment valakit? Esetleg a családja létbiztonságát veszélyeztetve megmondja a véleményét a főnökének? Elnézést a bizarr kérdésért. — Nézze, a mi világunk már más. A mi napjainkban másfajta hősiességre van szükség. Condolom, a sporton is lehet hős, ha az utolsó csepp erejéig harcol a sikerért. Mert így legyőzi a hétfejű sárkányt, pontosabban a nehézséget. Szóval, nálam az is hős, aki soha nem elégszik meg a saját teljesítményével. Tudsz egy szaltót? Próbálj hármat csinálni! Petőfi Kukorica Jancsijából valahogy így lett János vitéz. De még nem mondta, tetszett-e a film? — Szerintem jól választották ki a szereplőket. Nagyszerű volt például Kossuth, Széchenyi, Táncsics és Jókai maszkja és játéka. Csak . . — Csak? — Nem érdekes, nem vagyok kritikus. — Mégis. — Szendrey Júliát másnak képzeltem el. Külsőleg, belsőleg. — És Petőfit? — Talán ilyennek. — Köszönöm. — Tehát szeret lovagolni ... — Jaj, nagyon, és nem is tudom, mit tegyek ezért, hogy rendszeresen csinálhassam. Hová lehetne beiratkozni? Hajnalban is mennék. És mondjam még, mit szeretek? Utazni! Ez persze úgy hangzik, mintha világjáró lennék, holott eddig csak a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Erdélyben fordultam meg. De tudja .. . egyszer majd veszek egy használt mikrobuszt, berendezem lakókocsinak és irány Franciaország! — Család? — A feleségem is színésznő. Borbála, a kislányunk öthónapos. — Szóval tud úszni? — Persze. —■ És Petőfi? — Ne hozzon zavarba ... Hámori Tibor LÉTESÍTMÉNY ÁLMODNI KÖNNYŰ... ! Törődjön többet egészségével! Mármár szállóigének használjuk ezt a három szót, s nem is oktalanul. Felgyorsult világunkban legnagyobb érték az erős, edzett szervezet, hiszen nap mint nap egyre többet kívánunk tőle. Nem titok, hogy erőnket, egészségünket sok-sok mozgással, sporttal őrizhetjük meg legjobban. A sportnak pedig — nem elengedhetetlen, de — igen fontos kelléke a létesítmény. Csakhogy ezeknek még igencsak szűkében vagyunk. Sok-sok üzem, iskola sportszerető tagjai álmodták már házuik tájára éppen az uszodát. Álmodni könnyű, megvalósítani annál nehezebb, az anyagiak okozta nehézségek miatt. Márpedig a mind nagyobb igények kielégítését egyre kevésbé várhatjuk az államtól. Ezért a társadalmi öszszefogásnak rendkívüli lett a szerepe sportéletünkben. Örvendetes, hogy akadnak olyan társadalmi, állami szervek, amelyek ennek felismerésén túl kézzel fogható segítséget is adnak az összefogáshoz. Ezt tette a SZOT is, amelynek testnevelési és sportosztálya 1177-ben hirdette meg először a társadalmi sportlétesítmény-építési mozgalmat az üzemek, vállalatok, hivatalok, intézmények, valamint a szakmunkásképző intézetek részére, három kategóriában. Mozgalmuk kulcsa, hogy „levegőbe” egy fillért sem adnak. Figyelembe veszik a beküldött terveket, majd a kijelölt bizottság munkatársai ellenőrzik az építkezés menetét. S ha minden kész, a megadott szempontok szerint rangsorolnak. A legeredményesebben dolgozó pályaépítő közösségek részére minden évben — kategóriánként — két 40 ezer, négy 30 ezer, s hat 20 ezer forintos díj odaítélésére került sor. Eddig összesen 36 közösség köpött — összesen 960 ezer forintot. Az eredmény a vártnál is nagyobb sikert hozott. A mozgalom bevált, s ezt a már meglévő uszodák, bitumenes labdajáték-pályák, sportkombinátok igazolják. Csak egy kis visszatekintés az elmúlt négy évre. Ezekben a munkaakciókban 200 139- en vettek részt, a ledolgozott órák száma 3 750 878, a társadalmi munka értéke pedig 87 105 573 forint. Az építkezés megyénkénti alakulását tekintve összértékben Veszprém nyújtott kimagasló teljesítményt, de Baranya és Hajdú is az élmezőnyhöz tartozik. A befejezett építkezések számát figyelembe véve Győr áll az élen, de komoly, szép eredmények születtek Csongrád, Komárom, Szabolcs és Pest megyében is. S hogy mi lesz a sorsa 1981-ben az akciónak? Természetesen újra meghirdetik. Nincs mitől tartaniuk a mozgalom elindítóinak, hiszen van egy nagyon jó tulajdonságuk az embereknek: nem szeretnek lemaradni mások mögött. Az eredmények vitathatatlanok, s most mégis ünneprontók leszünk. El kell mondanunk, hogy négy év alatt a sok-sok verítékkel, szabad időről való lemondással elkészült 1596 létesítmény nagy része — tisztelet a kevés kivételnek , nem eléggé kihasznált. Gyakori eset, hogy a ragyogóan megépített pályákon hetenként egy-két alkalommal találkozunk sportoló emberekkel. Mindezt nem könnyű megérteni, hiszen alkalom van bőven: munkahelyi olimpia, Edzett ifjúságért mozgalom, üzemek, iskolák közötti vetélkedők. Summa summárum, ha az álmodozáson túl meg is valósult a terv, ügyeskedjenek sokkal jobban a sportszervezők, mint ahogy eddig tették. Sinop Mária A közös összefogás eredménye Ajkán a bitumenes labdajátékpálya É A megépült létesítmények száma összérték 1977 537 118 242 000 1978 332 75 974 000 1979 348 132 391 098 1930 379 167 040 751 SÍFUTÁS NÉPSPORT 7 MOTORSPORT ÉVZÁRÓ Bensőséges ünnepség keretében a Magyar Autóklub székházában zajlott le a Magyar Autó és Motorsport Szövetség motoros szakbizottságának 1980. évi eredményhirdetése. Nádor István, a MAMSZ főtitkára köszöntötte a versenyzőket, szakvezetőket, majd szólt a sportot támogató társadalmi aktívák és szerelők áldozatos munkájáról. Molnár Vilmos, a motoros szakbizottság vezetője beszédében kiemelte a gyorsasági motorversenyzők kiváló eredményét — Drapál János két géposztályban és a válogatott is az első helyen végzett a Béke- Barátság Kupában , a Siroki Vasas hegyi versenyeinek rendezését, és a RUSZÖV Spartacus 6 órás időtartamú motorversenyének megbízható szervezését. A tervekről szólva elmondta, hogy a motocrossválogatott a 230 kcm-es géposztályban újra indul a Béke- Barátság Kupában. Eredmények: Gyorsasági kategória: 250 kcm. Speciális versenygépek: 1. Hársfai (Bp. Honvéd), 2. Juhász K. (Bp. Honvéd), 3. Rendek (ZMMK). Közúti kategória: 1. Tóth I. (RUSZOV Spartacus), 2. Gál N. (Bp. Honvéd), 3. Tóth J. (Bp. Honvéd). 50 kcm. A kategória: 1. Pécsi (Bp. Honvéd), 2. Sárkány (Bp. Honvéd), 3. Neuser (RUSZÖV Spartacus). B-kategória: 1. Kugler (Dunaújvárosi Építők), 2. Csizmadia (Bp. Honvéd), 3. Pálfi (e. k.). Motocross. I. o. 250 kem: 1. Németh K. (Kaposvári KSE), 2. Czuni (Kiskunlacházi KS), 3 Somogyi (Ajkai Alumínium). 300 kem: 1. Borka (Kiskunlacházi KS), 2. Kerekes (Bp. Honvéd), 3. Nagy M. (ZMMK). II. o.: 1. Czili (Ajkai Alumínium). III. o.: 1. Szabó J. (Abonyi SE). MAMSZ Kupa csapatverseny: 1. Kiskunlacházi KS, 2. Ajkai Alumínium, 3. Kaposvári KSE. Minicross. 50 kem: 1. Fehér (Vörös Október SEI). 125 kem: 1. Finster (Cegléd). 123 kcm: 1. Ivánfi (Tápióbicske). OB A Vasas és a H. Papp J. SE váltója a bajnok Ugyanúgy, mint az atlétikában, a sífutásban is a leglátványosabb, legizgalmasabb versenyszám a váltófutás, így érthető, hogy vasárnap délelőtt nagy volt a nézőközönség a Vasas nemzetközi sífutóversenyén, sok üdülővendég, turista, kereste fel a szép gálya tetői pályát. Nagy volt az izgalom a rajt előtt a versenyzők körében. A szakemberek a férfiaknál a Bp. Honvéd és a DVTK váltóját tartották esélyesnek, míg a nőknél a hazai mezőnyben verhetetlen Vasasváltó a finn csapatot kapta nehéz ellenfélnek. Gyönyörű látvány volt, amikor a színes sífutóruhákba öltözött versenyzők a hófehér havon elrajtoltak. A Vasas fiatal versenyzője, Kovács Zsolt nagy iramban kezdett, bátorságáért nagy tapsot kapott. A csehszlovák és a finn versenyző ugyan megelőzte, de a bajnoki versenyben Kovács válthatott először. Jól kezdett a fiatal gyöngyösi Farkas is, a H. Zalka SE másodikként váltott, és csak utána következtek az esélyesek: a Bp. Honvéd, a H. Papp József SE és a DVTK. A második 10 kilométeren a miskolci Palácsik kitűnően futott és felhozta csapatát az első helyre. Szöllősi fél perc előnnyel indult a fiatal honvédos, Bognár előtt. Óriási volt az izgalom, hiszen a harmadik helyért is nagy küzdelem alakult ki: a gyöngyösi Füleki negyven másodperces előnnyel indult a DVTK-beli Dosek Ágoston előtt. Az egyéni számok bajnoka, Dosek már az első körben ledolgozta hátrányát, Bognárnak azonban nem sikerült befognia az élen futó Szöllősit, így nagy meglepetésre a H. Papp József SE győzött az esélyesebb Bp. Honvéd és a DVTK váltója előtt. A nemzetközi versenyben kis különbséggel a csehszlovákok végeztek az élen. Érthetően nagyon örültek a miskolciak, hiszen három év után ismét megszerezték a váltóbajnoki címet. Megérdemelten, mert küzdeni tudásból jelesre vizsgáztak. Tauno Kalunki, a finn csapat vezetője, a nők rajtja előtt azt nyilatkozta, hogy bízik váltójuk győzelmében. Mivel a Vasas bajnoki aranyérme nem forgott veszélyben, mindenki a finn— magyar párharcot figyelte. Az egyre jobb formában lévő Sípos Ildikó betartotta mestere, Bezák Imre utasítását, végig a finn versenyzőnő mögött futott, csak a váltás előtt előzte meg. A Vasas második embere, Tóthné nyolc másodperces előnynyel indulhatott és ezt egy percre növelte. A befutó Örse Ágnes, az egyéni számok győztese ismét jól futott, így a piros-kékek biztosan győzték le a lappföldi lányokat. Hazai síversenyen, sajnos, eddig nem volt szokás eredményhirdetést, záróünnepséget tartani. Éppen ezért lepődtünk meg azon, hogy a versenyek után, délután a galyatetői SZOT- szállóban a rendezők záróünnepséget tartottak, amelyen a verseny győztesei és helyezettjei értékes tiszteletdíjakat vehettek át. Kocsis Ferenc birkózó olimpiai bajnokunk adta át a legeredményesebb versenyzőnek, Dosek Ágostonnak a Ganz-MÁVAG SE díját, és a DVTK sífutója kapta Gyöngyös város tanácsának serlegét is. A síelők — akik ehhez nincsenek hozzászokva — boldogan vették át a FŰSZERT, a TERIMPEX és a Skála Coop értékes ajándékait. Jó kezdeményezés — várjuk a folytatást... Eredmények. Férfiak. 3x19 km. Bajnok: H. Papp József SE (Bokros István, Palácsik László, Szöllősi István, edző: id. Bokros István) 1:34:11, 2. Bp. Honvéd (Brücker, Mayer, Bognár) 1:35:30, 3. DVTK (Lihi, Spisák, Dosek Á.) 1:37:08, 4. H. Zalka SE 1:38:09, 5. BKV Előre 1:41:10, 6. Vasas 1:41:33. A nemzetközi versenyben: 1. Csehszlovákia 1:33:58, 2. H. Papp József SE, 3. Bp. Honvéd, 4. Finnország 1:35:43. Nők, 3x5 km. Bajnok: Vasas A (Sipos Ildikó, Tóthné Kapros Ibolya, Özsó Ágnes, edző: Bezák Imre) 57:45, 2. BKV Előre (Gaál, Kovácsné, Bozsik) 1:04:07, 3. Vasas B (Pák, Schumiczki, Kiss) 1:08:20, 4. H. Zalka SE 1:15:24, 5. Nagykőrösi Gimnázium 1:33:04. A nemzetközi versenyben: 1. Vasas 57:45, 2. Finnország 59:27.★ Vasárnap a Kékestetőn ,agyogó napsütéses időben sok kiránduló nézte végig a Mátra Kupa óriásműlesikló versenyének második napi küzdelmeit. Eredmények. Nők: 1. Bácsy (Kékesi Sas) 95.93 mp, 2. Peltzer (Kékesi Sas) 97.63, 3. Görgey (OSC) 98.64. öszszetett: 1. Bácsy (Kékesi Sas) 1882.54 pont, 2. Görgey (OSC) 1928.18, 3. Apjok Gs. (OSC) 1947.80. Férfiak: 1. Asztalos (Kékesi Sas) 90.34, 2. Bognár (Kékesi Sas) 90.57, 3. Kovács Zs. (Kékesi Sas) 91.16. összetett: 1., Völgyesi (Bp. Honvéd) 1808.48, 2. Kovács Zs. (Kékesi Sas) 1809.78, 3. Bognár (Kékesi Sas) 1818.39.