Népsport, 1988. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1988-03-27 / 73. szám

XLIV. 73. ♦ 1988. március 27. Aki szőlőt ültet, nem biztos, hogy szüre Sejtettem, hogy hiú Áb­­ránd ... Mégis élt egy parányi remény, hogy a hevesi tájat madártáv­latból is megtekinthetem. — Túlságosan mély most a talaj! •— dr. Pintér Ist­ván, az MHSZ Heves me­gy­ei vezetője fürkész kintettel nézte a'"kocsink mellett elsuhanó táj­at.’— A nedves téldre meg képte­lenség biztonságosan leten­ni a gépet. Pálfy Andrea csupán egy fejbótintással adta jelét: egyetért. (Pálfy Andrea — az ő kedvéért utaztam Eger­be — a Csebokszári Gim­názium és Közgazdasági Szakközépiskola érettsé­gire készülő, diákja. Az alig tizennyolc éves lány kipróbált vitorlázórepü­lő , túl van a B, a C és a vontathatói, no meg a rádiós vizsgán. Vágyai­nak netovábbja: bekerül­ni a Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskolára.­ A repülőtéren minden a tavaszkezdetet igazolta. Napfényre tárt ajtók, ab­lakok mögött serénykedtek a repülőidényt előkészítő emberek: Wachler Viktor, a reptér parancsnoka, a MÉM RSZ területirányító pilótája és munkatársai. A hangárban verebek hangoskodtak a tükörfé­nyesre glancolt gépek — a Góbék, Párátok és Fókák — felett. A két Toldi sem tudta még az idén megmu­tatni, melyik út megyen itt... a levegőbe. Hiszen „ők” a vitorlázó gépeket magasba emelő csörlők is az idénykezdet előtti pihe­nőnapjaikat töltik. Andrea mélyet szippan­tott a friss levegőből. .. (Nyolcvanöt őszén két MN­SZ-es fiatalember ér­kezett az iskolánkba — vallotta. — A vitorlázó­repülés lehetőségeiről be­széltek. Barátnőmmel, Ba­latoni Tündével össze­néztünk. E­gy tekintettel eldöntöttük: jelentke­zünk az elméleti tanfo­lyamra. Tavasszal, a si­keres vizsga után kezd­tük a gyakorlati kikép­zést. Teleki Béla, az MHSZ Heves Megyei Re­pülő- és Ejtőernyős Khik titkára lett az oktatóm. Beültünk a Góbéba, ő a hátsó ülésre, én az első­re. Az élmény súlya alatt nem is hallottam, mit beszélt...) Én meg — most — pisz­­szenés nélkül hallgattam a kiegyensúlyozott, halk sza­vakat. S néztem a szép, barna lányt. Repülőtiszt szeretne lenni. Ki is töl­tötte a jelentkezési lapot, de nem küldte el a főis­kolára. Elkeseredetten vet­te tudomásul környezete intő szavait: a nőknek a földön a helyük! Ezek után a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakával próbál­kozott. Nem fogadták! Je­lentkezését végül a Ne­hézipari Műszaki Egyetem jogi karára küldte el. (Nyolcvanhat augusz­tusában történt... — folytatta az emlékezést. — A csörlő a magasba emelt. Rendeztem az uta­zósebességet, fordultam, s elmondtam a megszokott szavakat: „Oktató elv­társnak jelentem, a kö­tél leakadt, háromszáz­húsz méteren vagyok. A magasság függvényében felépítem az iskola­kört ...” Hátranéztem. __ Akkor jöttem rá, senki sincs mögöttem. Az üres ülésnek beszélek. Boldog­ságomban végigénekel­tem az utat...) Joli, a légi országutat is oly sokszor megjárt reptéri korcs, dühös vakkantása zökkentett vissza bennün­ket a­­­mába. A menekü­lő vakondnak viszont meg lettek számlálva a per­cei ... „Eger városa, papok vá­rosa ...” önkéntelenül to­lakodott tudatomba az is­mert dal, amikor a törté­nelmi városba visszatérve kiszálltunk a kocsiból a „lila reverendába öltözte­tett” szakközépiskola előtt. Herczeg Béla testnevelő tanár a csupafény, impo­záns tornaterembe kalau­zolt bennünket. — Ősszel ismertem meg Andreát, amikor eb­be a vadonatúj iskolába kerültünk — mondta. — Határtalanul meglepett, amikor kiderült, tanítvá­nyom vitorlázórepülő. Én a világ összes kincséért föl nem mennék oda, ahol ő a legjobban érzi magát... Szorgalmas, je­les tanuló, s hihetetlenül eltökélt fiatal. Vezér­­egyéniség, aki halkan, a háttérből irányítja a dol­gokat. Andi a búcsúzásnál szemlesütve vont félre ... (Ha érdeklődni tetszik a Kiliánon, ugye, föl tet­szik hívni? Mert ha kide­rül, hogy mégis van re­mény ... Szávai, ha még nem késő, megpróbálnám. Most is, s ha nem sikerül, jövőre is...) Szolnokod — a „Kiliá­non” senkit sem lepett meg a tudakozódásom. Sőt, Zsemberi István vezérőr­nagy úgy fogadta a kér­dést, mintha többször, töb­ben is feltették volna már neki. — Valóban nincs értel­me, hogy a fiatal hölgy jelentkezzen a főiskolánk­ra — magyarázta. — Hová vegyem föl? A fiúk közé? Bár, igazság szerint, a kényszerű távoltartásnak egyetlen oka van: hazánk­ban nem született még olyan rendelkezés, hogy nők is lehetnek repülőtisz­tek. Némi gondolkodás után így folytatta a vezérőr­nagy: — Persze, sok a női tiszt. Vannak köz­tük jogászok, orvosok, mérnökök is, és természe­tesen, nincs korlátozva szá­mukra sem a rendfokozat, sem a beosztás. Hagyo­mány hiánya az, hogy ná­lunk nők még nem ülhet­nek a botkormányok mögé. Erősködtem: ki kezde­ményezheti a hagyomány­teremtést? — A honvédelmi mi­niszter elvtársnak kell je­leznie a kormány felé. Aztán, hogy elfogadják, vagy sem, nem rajta mú­lik. De tapasztalatból tu­­­­dom, hogy a hölgyek je­lenléte a morális maga­tartást is kedvezően be­folyásolja . . . Ezért azt üzenem az egri kislány­nak, ha nagyon jó ered­ménnyel végzi el a jogi kart, kilencvenkilenc szá­zalék, hogy kap nálunk helyet, mint jogász. A pilótaülést azonban egy­előre nem szavatolhatom. Nos, Andrea! Talán egy­szer, évek múlva könnyebb dolguk lesz az utánad kö­vetkező és hasonló elkép­zeléseket babusgató tár­saidnak. S lehet, hogy te leszel az, aki ugyan szőlőt ültetett, de majd mások szüretel­nek ... Fülöp Mária Filly Andrea a levegőbe készül (Folytatás az 1. oldalról) érmes volt. Bátorfi pedig korántsem játszott rosszul, sőt, fonákpörgetései és ado­gatás-fogadásai jobbak vol­tak, mint a korábbi napok­ban. Wirth 3:0 arányú veresé­get szenvedett az EB egyik kellemes meglepetését okozó játékostól, a jugoszláv Per­­kucsintól. Wirthet zavarta jugoszláv ellenfelének úgy­nevezett antiborítása, és ne­ki is ugyanaz volt a prob­lémája, mint Bátorfi Csillá­nak: idegileg és fizikailag egyaránt kimerült volt. A vegyes párosban ne­gyeddöntőt nyert Urban Edit, aki a svéd Carlsson­­nal társult. Ellenfelük a Pri­­morac, Perkucsin jugoszláv kettős volt. Az első játsz­mát Primoracék nyerték, ek­kor azonban Carlsson nagy pillanatai jöttek. Visszapör­getett, blokkolt, hatalmas befejező ütéseket láthattunk tőle. Ráadásul Urban is ala­posan feljavult. Urban még ki sem tudta fújni magát, amikor Bátor­­fival a női párosban kellett asztalhoz állnia a Pavlik, Perkucsin jugoszláv kettős ellen. Ez a mérkőzés is rosz­­szul indult, mert a mieink az első játszmát elvesztet­ték. A másodikban a ma­gyar lányok több, teljesen elveszettnek hitt labdame­ne­­tet nyertek meg bravúrosan. Ezzel a Bátori, Urbán ket­tős is az elődöntőbe jutott, ahol a Badescu, Alboiu (ro­mán) párossal mérkőzött. A román lányok is bravúros győzelmet arattak az EB egyik esélyesének tartott Gergelcsera, Popova (bolgár, szovjet) pár ellen. A Bátorfi, Urban kettős szenzációs játékkal győzött a rendkívül tehetséges Bades­cu, Alboiu román kettős el­len. Mindkét magyar lány nagyon bátran, eredménye­sen és látványosan pörge­tett. A románok megpróbál­ták kemény ütésekkel átven­ni a kezdeményezést, ez azonban nem sikerült ne­kik, így Bátorfiék játszhat­nak az aranyéremért! A másik női­­páros elő­döntő már kevésbé volt lát­ványos. Az Európa-bajnoki címet védő Bulatova, Kovtun kettős fölényesen verte a csehszlovákok Hrachová, Ka- B­a­lova duóját. A vegyes párosban a Carls­son, Urban pár a Lupules­­cu, Fazsics kettőstől 2:1 ará­nyú vereséget szenvedett az elődöntőben, s így bronzér­mes lett. Az első játszmá­ban Urbán az ellenfél férfi játékosának adogatásait fo­gadta, míg a másodikban megfordult a helyzet. Ekkor végig a mieink vezettek és sorra nyerték meg — egy kivétellel — nemcsak saját, hanem ellenfelük adogatásait is. A harmadik játszma el­ső felében még a mieink ve­zettek, de ezután a jugo­­szlávok felülkerekedtek. Lu­­pulescu egyre jobban bele­lendült a játékba, a svéd Carlsson viszont, aki na­gyon sokat vállalt magára, visszaesett. A másik vegyes páros elő­döntőben a lengyel Grubba a holland Vriesekooppal pár­ban 2:1 arányban győzött a román Creanga, Badescu kettős ellen. Érdekesség, hogy a fran­cia Gatién drámai küzde­lemben kiverte az Európa­ba­jnoki cím védőjét, a svéd Perssont. Haldannak az an­gol Prean elleni győzelme is nagy meglepetés. Ifj. Lakatos György Férfi egyes. Nyolcaddöntő: Waldner (svéd)—Wosik (NSZK-beli) 3:0. Ben®t­ssson (svéd)—Rozenberg (szovjet) 3:1. Appelgren (svéd)—Lu­kov (bolgár) 3:1. Carlsson (svéd)—Primorac (jugoszláv) 3:1. Gatien (francia)—Pers­­son (svéd) 3:1. Mazunov (szovjet)—Saive (belga) 3:1. Rosskopf (NSZK-beli)—Ting Ji (osztrák) 3:2. Női egyes. Nyolcad e­öntő. Bulatova (szovjet)— Kloppen­­burg (holland) 3:1. Nemes (NSZK-beli)—Safarová (csehszlovák) 3:0. Kasarová (csehszlovák)—Keen (hol­land) 3:0. Fazsics (jugo­­s­láv)—Gergalcseva (bolgár) 3:1. Popova (szovjet)—Bá­torfi 3:1 (19, 17, 21, 21). Perkucsin (jugoszláv)—Wirth G. 3:0 (19, 18, 10). Badescu (román) —Kovtun (szovjet) 3:0. Wiktor­­son (svéd)—Vrie­­sekoop (holland) 3:2. Negyeddöntő: Bulatova— Nemes 3:0. Kasalova—Faz­sics 3:0. Popova—Perkucsin 3:1. Badescu—Viktorsson 3:2. Férfi páros. Negyeddöntő: Waldner, Appelgren (svéd)— Gatien, Birod­eau (francia) 2:1. Grubba, Kucharski (len­gyel)—Grman, Javurek (csehszlovák) 2 :0. Lindh, Persson (svéd)—Renverse, Marmurek (francia) 2:0. Lu­­pulescu, Primorac (jugo­szláv)—Rosskopf, Fetzhner (NSZK-beli) 2:0. , Női páros. Negyeddöntő. Bulatova, Kovtun (szovjet)— Lippeni, Codes (spanyol) 2:9. Hrachová, Kasalová (csehszlovák)—Nemes, Nol­­ten (NSZK-beli) 2:0. Ba­descu, Alboiu (román) — Gergelcseva, Popova (bol­gár, szovjet) 2:1. Bátorfi, Urban—Fazsics, Perkucsin (jugoszláv) 2:1 (—14, 15, 17). Elődöntő. Bulatova, Kov­tun—Hrachová, Kasalová 2:0 (10, 13), Bátorfi, Urban—Ba­descu, Alboin 2:0 (14, 13). Vegyes páros. Nyolcad­­döntő. Carlsson, Urban (svéd, magyar)—Dryszel, Ca­­linska (lengyel) 2:1 (—19, 12, 16), Grman, Kasalová (csehszlovák)—Németh, Wirth 2:0 (13, 8). Negyeddöntő: Carlsson, Urbán—Primorac, Perkucsin (jugoszláv) 2:1 (—19, 12, 20). Lupulescu, Fazsics (jugo­szláv)—Gátion, Vang Ilsziao Ming (francia) 2:0. Creanga, Badescu (román)—Grman, Kasalová 2:1. Grubba, Vrie­­s­ekoop (lengyel, holland)— Rozenberg, Popova (szovjet) 2:0. Elődöntő: J­upuleszu, Faz­sics—Carlsson, Liban 2:1 (14, —16, 17). Grubba, Vrie­­sekoop—Creanga, Badescu 2:1 (—15, 17, 13). Európa-bajnok a Bátorfi Csilla, Urban Edit páros 1H1 Asztalitenisz CanaT-------------------------------- Tudományos ülés Drezdában Magyar szakemberek elismerése A Nemzetközi Sporttudo­mányi és Testnevelési Ta­nács (CIEPSS) végrehajtó bi­zottságának 43. ülése Drezdá­ban zajlott le. Az ülésre ez­úttal nemcsak a vb-tagok kaptak meghívót, hanem te­kintélynek örvendő, neves sportszakemberek is, a­ többi között a Szovjetunióból, Ro­mániából, Kanadából, az Amerikai­ Egyesült Államok­ból, az NSZK-ból, s megtisz­teltetésünkre, hazánkból is. A magyar testnevelési és sporttudományos szakembe­reket, dr. Mónus András, az AISH tudományos és szak­­oktatási főosztályának veze­tője képviselte. A háromnapos tanácskozá­son több fontos kérdésről tárgyaltak. Mindenekelőtt szó esett arról, hogy bővültek az UNESCO és a CIEPSS együttműködési területei, s azok most már kiterjednek a képzésre, a szabadidősport problematikájának a kutatá­sára is. A téma kapcsán de­rült ki, hogy az UNESCO március 31. és április 1. kö­zött megrendezi az 5. kon­zultatív tanácskozását, 1983 novemberében pedig a test­nevelést és sportot felügyelő miniszterek második, nem­zetközi konferenciáját Moszk­vában. Az ülés résztvevői megvi­tatták a CIEPSS szervezeti felépítésének reformját, s létrehozták azt a tanácsadó bizottságot, amelynek felada­ta az Olimpiai Tudományos Kongresszus előkészítése. Döntés született,, hogy a kö­vetkező VU-ülést, s a köz­gyűlést Szöulban tartják, szeptember 7. és 9. között. Ugyancsak megállapodtak ab­ban is, hogy a 9. Európai Sportkonferenciát 1989-ben, Szófiában rendezik meg. A továbbiakban a különbö­ző bizottságok jelentései hangzottak el. (A CIEPSS- nek egyébként 59 országból, különböző kategóriákban 152 tagszervezete van, s köztük a különböző bizottságok). A Fair-Play­ és a Nemzetközi Sport­informatikai Szövetség jelentése külön is méltatta, elismerte a magyar sporttu­dományos szakemberek köz­reműködését, eredményes munkáját. A jelentéskiegészí­­tés, amelyet dr. August Krisch elnök kért, felvetette Magyarország csatlakozásá­nak időszerűségét az ottawai sportinformációs központhoz. Végül a VB-ülésen oda­ítélték az 1933. évi Philip Noel-Baker kutatói díjat. Az egyesült államokbeli Ernst Jockl professzor javaslata alapján a kitüntető díjat dr. Tadeusz Bober, a wroclawi Testnevelési Akadémia bio­mechanikai professzora kap­ta. innen- Éppen befejeződött az idei­­szezon, de Genfben már nyilvánosságra hozták az 1938—89. évi Alpesi Sí Világ Kupa tervezett menetrend­jét. A pontvadászat augusz­tus 6-án a Las Lenas-i (Ar­gentína) férfi lesi­kló viadal­lal kezdődik, majd 1989. március 12-én Japánban zá­rul. A végleges műsort a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) június 10-­­i isztambuli naptáre gyienta­te kongresszu­sán alakítják ki. Az 1994. évi labdarúgó-vi­­lágbajnokság rendezési jo­gáért pályázó Marokkó be­jelentette, hogy kilenc, egyenként legalább 40 ezer néző befogadására alkalmas stadiont épít. A VB rende­zési jogáért Marokkó mellett az Egyesült Államok és Zam­­zilia verseng. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) július 4-én dönt közöttük, onnan Arrigo Gattal, az Olasz Olimpiai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az elmúlt évi római szabadtéri atléti­kai világbajnokság férfi tá­­volugró számában történt csalások miatt nyolc sze­mély ellen fegyelmi vizsgá­latot indítanak. Az ok: az olasz Giovanni Ev­ang­elisti ugrását szándékosan elmér­ték, s 833 cm-t jegyeztek be. A 26 éves Evan­gelisti az amerikai Carl Lewis (867) és a szovjet Robert Emmijan (353) mögött harmadik lett, leszorítva a do­bogóról az amerikai Larry Mynicksot (333). Eljárást indítanak Lu­ciano Barra, az Olasz Atlé­tikai Szövetség kapitánya és további hat olasz hivatalos személy ellen — utóbbiak közül öten bíróként működ­tek közre a világbajnoksá­gon. NÉPSPORT 7 LAPZÁRTAKOR ÉRKE­ZETT. A női páros döntőjé­ben a jól pörgető Bátorfi, Urban páros 21:19-re nyer­te az első játszmát a Bula­tova, Kovtun kettős ellen. A második játszmában maga­biztos játékkal 21:17-re győ­zött a magyar páros, és ez­zel Európa-bajnok lett! Lengyel bánat Szomorkáson sétálgatott a Bercy sportpalotában szombaton dr. Adam Giers, a lengyel férficsa­pat vezetőedzője. — Miért legyek vidám, amikor tanítványaim, fő­leg Grubba és Kucharski ilyen gyengén szerepel­nek — mondta. — Nagy esélyesként jöttek Fran­ciaországba, és most tes­sék ... S, hogy mi az oka a lengyel fiúk gyenge sze­replésének? Erre azt vá­laszolta a vezetőedző, hogy keveset edzettek az utóbbi időben, és kihaj­tották magukat a külön­böző versenyeken. Majd hozzáfűzte: — Szaladtak a pénz után, ezért aztán most elmaradt a dicsőség ...

Next