Nemzeti Sport, 1998. április (9. évfolyam, 90-118. szám)

1998-04-01 / 90. szám

­ IDŐHÚZÁS NINCS! RÖGTÖN ÉLŐBEN! Erotikus élmény csak kettesben m/nt/­1? előbbi 06 (90) 590-018 % INTERHÍR • Tarifa díja 180 Ft + áfa/perc Ignrprni Reptéri tarifa: Ft. ... Wfr, . • _ i M É N Y E K 20 MILLIÓ FORINT FŐNYERE 65 MILLIÓ FORINT AZ E HETI ’ 278 MILLIÓ FORINT jg] *30 HATOSAM Joker Labdarúgás IX. 90. • 1998. április 1.NEMZETI SPORT Ez valóban rendkívüli MLSZ-elnökségi volt Mi van az asztal fölött? Teljesítménykényszer a magyar futballban­­• A koldusok zsebe Liga-feljelentés­­ a klubok tudta nélkül A meghiúsult 150 milliós szerződés Mire szavaz Bodnár György? A Sporttörténelmi esemény helyszíne volt kedden a Hotel Stadion, az MLSZ rendkívüli, kibővített ülésén megjelent Horn Gyula mi­niszterelnök. A tanácskozás rendkívüli volt amiatt is, hogy az el­nökség határozatot hozott arról: az 1998-99. évi bajnoki évadtól a jelenlegi legmagasabb osztály fölé kiírja a profibajnokságot, amelynek nevére a későbbiekben tesz javaslatot. Ezen kívül az 1998-99-es évadtól megszünteti az NB I B elnevezést, ennek az osztálynak NB I lesz a neve, alatta marad az NB II és az NB III. Dön­tés született arról is, hogy a jövő évi versenykiírást április 30-ig kell kihirdetni. Sőt, rendkívüli volt ez az ülés azért is, mert most kiderült, hogy a Hivatásos Labdarúgó Liga az NB I-es és NB I B-s klubok tudta nélkül jelentette fel az MLSZ-t. A csapatok a feljelen­tést visszavonják, és lehetséges megoldásként fölmerült, hogy az NB I-es klubok feloszlatják a Football Duó Kft.-t. T. Szabó Gábor Horn Gyula miniszterelnök je­lenléte visszafogottá tette a rendkí­vüli, kibővített elnökségi ülés részt­vevőit (az elnökség mellett az NB I- es csapatok első emberei, az NB I B-s ligatanács tagok, Harcsár Ist­ván, az OTSH elnöke, Tibor Tamás, a Gerevich-közalapítvány kurató­riumának elnöke és Kiss Elemér ál­lamtitkár is jelen volt), ugyanis az MLSZ-elnök, Kovács Attila vitain­dítója után senki nem jelentkezett kérdéssel, hozzászólással. Ezért a kormányfő magához ragadta a kez­deményezést, s elmondta: figyelem­mel kíséri az elnökség munkáját és érzi, hogy a testület, valamint a magyar labdarúgás meg akar újul­ni. Horn Gyula kijelentette, hogy talán soha, sehol nem foglalkozott annyit országgyűlés e sportággal, mint Magyarországon. Mégsem a kormány, vagy a Parlament óhaja, hanem társadalmi elvárás az, hogy ■hazánkban európai szintű ■ futball legyen. A kormány azt szeretné el­érni, hogy a teljesítmény kényszere megjelenjen a futballban. A profi és az amatőr labdarúgást határozot­tan el kell választani egymástól és a klubvezetőknek színt kell vallani­uk, vagy vállalják a profizmus felté­teleit és üzleti vállalkozássá teszik a sportágat, vagy a labdarúgás megmarad amatőr szórakozásnak. A Parlament rekordidő - hat hét - alatt módosította a sporttörvényt, ezzel megtette az első lépéseket. Most elérkezett az idő arra, hogy a labdarúgás vezetői is lépjenek. A kormány ehhez egyéb segítséget is nyújt. Horn Gyula felajánlotta a miniszterelnöki hivatal jogi- és köz­gazdasági­ szakértőinek munkáját az átalakuláshoz. A Gerevich-köz­alapítvány pedig 130-150 millió fo­rintot különít el az edzőpályák vilá­gításának kiépítéséhez, a miniszté­riumok kezelésében lévő stadionok pedig a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság kezébe kerülnek. Horn Gyula hosszabb lélegzetű hozzászólása­­ a miniszterelnök mondandóját azzal fejezte be, hogy „...ha labdarúgásról van szó, akkor nem lehet az ember szűkszavú” - után már Szabó Bence, az Újpesti TE elnöke és Fülöp Ferenc, az MTK Hungária FC klubigazgatója arról érdeklődött: nem lett volna-e szerencsésebb a klubok javaslatait is kikérni akkor, amikor a sport­­törvényt megalkották? Azaz: köte­­lező-e gazdasági társasággá ala­kulnia az egyesületnek, ha a profi­bajnokságban akar indulni, s nem elegendő-e az, hogy az önálló fut­­ballklub mögött működik egy gaz­dasági társaság? Hiszen - mondták a sportvezetők - létrehozni nem nehéz a részvénytársaságot, mű­ködtetni viszont annál inkább. Sőt, olyan problémák is adódhatnak, hogy a FIFA nem ismeri el a játé­kosoknak a gazdasági társaságok­kal kötött szerződését, ezért a nyu­gati klubok fillérekért, amatőrként vihetik el a legjobb magyar labda­rúgókat. Horn Gyula válaszában elmond­ta: „ki lehet kezdeni” a döntéseket, ám lépni kellett, be kell vezetni a profizmust, és a sporttörvény egy­értelműen fogalmaz arról, hogy csak gazdasági társaságokként működő klubok vehetnek részt a profibajnokságban. A szünet előtt az elnökség az alábbi határozati javaslatokat sza­vazta meg egyhangúlag: az 1998-99. évi bajnoki szezontól a je­lenlegi legmagasabb osztály fölé ki kell írni a profibajnokságot, amelynek nevére az elnökség a ké­sőbbiekben tesz javaslatot. Az 1998-99-es szezontól megszünteti az NB IB elnevezést, ennek az osz­tálynak NB I lesz a téve, alatta marad az NB II és az NB III. A jö­vő évi versenykiírást április 30-ig kell kihirdetni. A szünetben­­Horn Gyula mi­niszterelnök és a többi meghívott távozott, s fesztelenebbé vált az ülés. „Magunk között vagyunk” - mondta Kovács Attila, ami nem volt teljesen valós, hiszen tucat­nyi újságíró figyelte, amint az MLSZ elnöke szóváltásba kevere­dett a siófoki klubelnökkel, Illés Jánossal. A vita mi másról, mint a tévé­­közvetítésekről, illetve az azokból befolyó összegekről szólt. Illés Já­nos, a siófokiak elnöke arról be­szélt, hogy ő a béke, a megegyezés híve és nem örül annak, hogy „...két ember személyes vitája a »koldusok« zsebét érinti érzéke­nyen”. A klubelnök eközben azt állította, hogy az MLSZ első embere féligazságokat mond. Ko­vács Attila ezen annyira felháboro­dott, hogy „beolvasott” a csapa­toknak. Az MLSZ elnöke elmond­ta: azért esett el az MLSZ a 150 milliós szerződéstől, mert a csapa­tok - amelyek korábban erkölcsi­leg támogatták az MLSZ elnökét, hogy tárgyaljon a közvetítési ügyekben - a Football Duó Kft.-vel egyetemben feljelentették a szövet­séget a fővárosi bíróságon. S ami ezután következett, az több volt, mint megelező, ugyanis az elnöki tirádát követően több fel­szólaló kijelentette: a liga a klubok tudta nélkül küldte el a feljelentést. Szabó Tamás tiszakécskei elnök szerint a ferencvárosi dr. Páncsics Miklós ligatanács elnöke utasításá­ra Sárosi Ferenc írta alá a liga ré­széről a feljelentő okmányt. Azaz: a csapatok nem szavaztak egyszer sem, és nem tudtak a feljelentésről. Megoldásként dr. Bozóky Imre el­nökségi tag azt javasolta, hogy a csapatok képviselői adják írásba, hogy visszavonják a feljelentést. Időközben az is kiderült, hogy Bodnár György ígéretet tett arra: ő hajlandó mindig a ligatagok mel­lett szavazni. Persze, azt senki sem tudta, hogy csak a tv-közvetítési, avagy a Football Duó Kft.-t érintő más ügyekben szavazna a liga mel­lett Bodnár György. Ekkor elhang­zott az a javaslat, hogy hívják össze a Football Duó Kft. rendkívüli ülé­sét, és ha a liga képviselői a felosz­latás mellett szavaznak, Bodnár György pedig állja a szavát, hogy mellettük voksol, akkor­­ fel lehet oszlatni a kft.-t. Ebben az esetben nincs szükség perre, az MLSZ-é a közvetítési jog, és már csak a bevételt kell eloszta­ni. Pofonegyszerű, ugye? A klubok vezetői ekkor arról faggatták Kovács Attilát, hogy ha valóban az MLSZ kezébe kerülnek a jogok, akkor mekkora bevételre számíthatnak. Az MLSZ elnöke nem tudott pontos összeget mon­dani, de azt megígérte (és legalább huszonötször elismételte...), hogy ő a szerződéseket és a bevételt „fel­rakja az asztalra”, ha az csak egy forint, akkor annyit osztanak szét, ha hatszázmillió, akkor annyit, ám egyelőre egyikre sem tud garanciát vállalni. Amikor idáig eljutott az elnök­ségi ülés, akkor arról kellett dönte­ni: a bevételt hogyan osszák szét. Csaknem egyórás szünet után a jogászok által megszövegezett megállapodás elfogadtatása került napirendre. A klubvezetők, mi­után kezükbe kapták az aláírandó szöveget, átvonultak a szomszé­dos terembe, és mintegy 20 percnyi eszmecsere után úgy érkeztek vissza, hogy mindenki biztos volt abban: percek kérdése és megál­lapodás születik. Nem ez történt. A közvetítésből származó bevé­tel felosztása azonban újabb vitát szült. Az elnök elképzelése szerint az összeg 20 százaléka az utánpót­lásé, 60 százeléka az élvonalbeli csapatoké, 20 százaléka a másod­­osztályú kluboké. Az NB I-es egye­sületek azonban ragaszkodtak ah­hoz, hogy nekik 70 százalék, az NB I B-s kluboknak 10 százalék jus­son. Kovács Attila ezt azért elle­nezte, mert a megállapodás az el­nökség mandátumáig - ideális esetben négy évig szól­­, és mivel két év múlva elképzelhető, hogy a jelenleginél jóval kevesebb, azaz 10-12 csapat alkotja majd az élvo­nalat, ennyi egyesületnek luxus lenne 70 százaléknyi bevételt jut­tatni az alsóbb osztályúak 10 szá­zalékával szemben. Az elnök kar­doskodott a 60:20 arány mellett, az NB I B-s ligatanácstagok hajlan­dóak voltak engedni és 65:15 szá­zalékban megegyezni. Parttalannak tűnő vita alakult ki - Stadler József meg is jegyezte, hogy „...már rég otthon kellene lennünk” -, amelynek végén Ko­vács Attila elfogadta a 65:15-ös verziót. A klubvezetők így végül aláír­hatták az alábbi megállapodást: Megállapodás, amely létrejött egy részről az MLSZ, mint szakbi­zottság, más részről az NB I-es lab­darúgó egyesületek, valamint az NB I B-s egyesületek képviselői között. 1. A felek megállapodnak abban, hogy az NB I-es és NB I B-s csapa­tok képviselői vállalják, hogy a Hi­vatásos Labdarúgó Ligával együtt megszüntetik azt a pert, amelyet a Football Duó Kft. indított az MLSZ ellen a Fővárosi Bíróságon. 2. A felek megállapodnak abban, hogy vállalják: a Ligával és az MLSZ-szel egyetértésben eljárnak annak érdekében, hogy a Football Duó Kft. megszűnjön. 3. Amennyiben az első két pont­ban szabályozott feltételek bekö­vetkeznek, az MLSZ a közvetítési jogokat úgy hasznosítja, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentáció­kat a csapatokkal megismerteti, és elkészíti a Sporttörvény által előírt közvetítési jogok hasznosításáról szóló szabályzatot. 4. A felek megállapodnak abban, hogy a harmadik pontban írt sza­bályzatban rögzítik, hogy a közve­títési jogokból befolyt összes bevé­tel akként kerül felosztásra, hogy az összeg húsz százalékával az MLSZ rendelkezik az utánpótlás támogatására elkülönítve, hatvan­öt százalékot a profik osztanak fel egymás között általuk meghatáro­zott módon, míg a fennmaradó ti­zenöt százalék a második vonal csapatai között kerül felosztásra. 5. A felosztás elvei a jelenlegi el­nökség mandátumának időtarta­máig szólnak, arányairól pedig az 1999-2000. évi bajnokság előtt újra tárgyalnak. 6. A felek kötelezettséget vállal­nak arra, hogy tájékoztatják egy­mást a jelen megállapodásban rög­zített közvetítési jogokkal és köz­vetítésekkel kapcsolatban. Ki kezdeményezte a pert? - Korábban, még az összefoglalók sugárzása előtt, volt egy összejövetel Székesfehérvárott - mondta dr. Páncsics Miklós, akiről az MLSZ elnökségi ülésen a tiszakécskei klubelnök, Sza­bó Tamás azt állította: ő utasította Sárosi Feren­cet, hogy írja alá a liga feljelentését.­­ Azon az ülé­sen a liga megjelent tagjai úgy határoztak, hogy Bodnár Györgynek „jó gazda” módjára úgy kell eljárnia, ahogy abban a helyzetben ez elvárható az igazgatótól. Később, amikor összefoglalót sugárzott a televízió, új helyzet alakult ki. Sárosi Ferenc kérte a ligatanács tag­jainak véleményét, mi pedig azt mondtuk: mivel mindkét fél azt ál­lítja, hogy övé a jog, így nekünk nincs módunk ebben a kérdésben dönteni. Erre van Magyarországon megfelelő hivatal, ezért azt vá­laszoltuk Sárosinak, hogy döntse el az illetékes hatóság, hogy kinek van igaza, vagyis, hogy kié a közvetítési jog... * %\ f 4 i­x,W Értesítjük az előzetesen jelentkezőket és az érdeklődőket, hogy március 30. és április 10. között zajlik a franciaországi labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseire szóló belépők, illetve a 4 éjszakás­ 5 napos repülős társasutazások belépőjeggyel együtt történő értékesítése. Jegyárak: 7400 Ft-tól, mérkőzéstől és kategóriától függően. Társasutazások: 145 000 Ft-tól mérkőzéstől és kategóriától függően. Jelentkezés: BUDATOURS Idegenforgalmi Kft. 1061 Bp., Andrássy út 2. Tel.: 153-0558, 312-4037, 302-6213, 302-6278. Fax: 269-1921 Pártsemleges közügy • A magyar futball történetében nemigen volt még arra példa, hogy a miniszterelnök személyesen is részt vegyen a szövetség elnökségi ülésén. Ennyire szereti a futballt, vagy ennyire súlyos a labdarúgásunk helyzete? - Nem esem abba a hibába, hogy azt merjem állítani: értek a lab­darúgáshoz. Természetesen érdekel a foci, így örülök a válogatott múlt heti sikerének is, és ráadásul ezzel nem is vagyok egyedül. A játék mlég ma is százezreket érdekel, azaz közügy, méghozzá párt­semleges közügy. Ami pedig a labdarúgásunk jelenlegi helyzetét illeti: a sporttörvény módosításával óriási lehetőséget kaptak a csapatok. Azért fogadtam el a mai meghívást, hogy erre személye­sen is felhívjam a klubvezetők figyelmét, másrészt úgy ítélem meg, hogy a szükséges átalakítások levezénylésénél az MLSZ vezetősége eléggé eltökélt. + Szükséges átalakításokat említett. A jelenlegi első osztályú klubok közül hányan lesznek képesek gazdasági társaságot alakí­tani? - Véleményem szerint valamennyi első osztályú klub képes a törvényi előírásoknak megfelelni. + Kiss Elemér kormányszóvivő az ülésen arról beszélt, hogy a kormány nem kíván állást foglalni az MLSZ, illetve a Football Duó Kft. jogvitájában. Ám a közelmúltban egy másik, labdarúgással kapcsolatos ügyben is felmerült a kormány szerepvállalásának lehetősége. A Ferencvárosnál befektetőként jelentkező IMG-vezető leveléről van szó, amelyet a hírek szerint már önhöz is eljuttattak. - Még nem kaptam kézhez azt a levelet, amelyet az IMG, a Ferencváros egyik lehetséges befektetője küldött, az anyag tartal­mi vonatkozásainak ismerete nélkül pedig nem szeretnék ebben a kérdésben állást foglalni.­­ Előbb-utóbb azonban erre is sort kell keríteni, hiszen az FTC létesítményeit a Földművelésügyi Minisztérium működteti. - Azon vagyunk, hogy ez az állapot miharabb megszűnjön. (németh)

Next