Nemzeti Sport, 2015. november (113. évfolyam, 298-326. szám)
2015-11-19 / 315. szám
21 Labdarúgás JEGYZET MALONYAI PÉTER Kalapkúra Átszakadt a gát - minden, ami volt, az ellenkezőjére fordult. Az Európa-bajnoki részvételre a külföld fölkapta a fejét, hozzáértők beszélnek elismerően futballválogatottunkról, ilyen is régen volt már. Az már megszokottabb, hogy itthon egyre rózsaszínűbbek az álmok. Akadnak, akik négy nappal a diadal után már a spanyolok legyőzését sem tartják elképzelhetetlennek, de mindenképpen bravúros szereplést várnak. " Kérdés persze, mi máj eleve. Váratlan Egyre volt. Önmagában. . . , s az előzmények rózsaszínűbbek alapján minden 37 álmuk képpen. storck azamnök kapitánynak ellenszélben kellett nekilátnia a munkának, ám vagy nem tudott róla, vagy nem zavarta. Nem zavarhatta, mert - a végeredmény ismeretében már világos - olyan futballkultúrából jött, ahol a szavak elszállnak, csak a tettek számítanak. Megjegyzem, szerkesztőségünkben járva elmondta, sajnálja, hogy nem jött el hozzánk már a beiktatásakor, s nem avatott be bennünket az ars poeticájába. Akkor jobban értettük volna, mit miért tesz. És ez vonatkozik a futballunkra - általában. Amelynek résztvevői most nehéz feladat előtt állnak. Túl kell lépni önmagukon, önös érdekeiken, s a válogatottat kell szolgálniuk. Az első lépést a kapitány és a stábja, de főként a futballisták tették meg, most ők jönnek. Fél év hosszú idő, ha néhány hét elegendő volt hozzá, hogy (újra) összeérjen a csapat, különösen. Képzelhető, hat hónap alatt mennyi minden történhet. A játékosok jelessel abszolváltak, most jön a honi közeg vizsgája. Már csak azért is, hogy egy tisztes (értsd: sportemberhez méltó) Eb-helytállás után - az ember gyarló - emelt fővel, emelt szinten térhessenek vissza az önérdek mezejére. Ám a mostani rózsaszín ködben még azt is el tudom képzelni, hogy rájönnek valamire... Valamire abból, amiben Storck kapitány nevelkedett, edző lett - és hisz (mankó, 2014 világbajnoka Németország). Úgyhogy nézegessük csak a kalapokat, s ne teherként, hanem lehetőségként gondoljunk az Európa-bajnokságra. A World Soccer kolumnistája szerint nem vagyunk nagy szám, de tovább is juthatunk a csoportból, mert szervezett a csapat, okosan futballozik. Nagy dicséret. A legtöbbre persze akkor megyünk az okosságunkkal, ha észnél leszünk, számít bravúrnak. Szerintem a kiju GÓLVONAL - ELISMERÉS Király Gábor nagy védései Király Gábor bekerült az Európa-bajnoki pótselejtező álomcsapatába az Európa- Labdarúgó-szövetségnél. Az UEFA azzal indokolta döntését, hogy Magyarország az első mérkőzésen idegenben győzte le Norvégiát, a 101-szeres válogatott Király Gábor parádés védéseinek köszönhetően. Az UEFA a pótselejtező legjobb és legértékesebb játékosának is megválasztotta a magyar futballistát. Azért csöndben megjegyeznénk, hogy csak a magyar válogatott jutott tovább kettős győzelemmel, mégis mindössze egy futballistánk kapott helyet a legjobb tizenegyben... Összesen négy ukrán, három ír, két svéd, egy-egy magyar és szlovén verekedte be magát a dream teambe, de egy-két honfitársunkat (például Guzmics Richárdot és Kádár Tamást) még el tudtuk volna képzelni a válogatottak válogatottjában. I A PÓTSELEJTEZŐ ÁLOMCSAPATA AZ UEFA SZERINT: Király (Magyarország) - Sevcsuk (Ukrajna), Cesar (Szlovénia), Keogh (Írország), Fedeckij (Ukrajna) - Jarmolenko (Ukrajna), McCarthy (Írország), Forsberg (Svédország), Szeleznov (Ukrajna) - Walters (Írország), Ibrahimovic (Svédország) Mexikóban rendeztek legutóbb világversenyt Magyarország részvételével, a következő a jövő nyári Eb lesz. Ennek apropóján az 1986-os vb-keret tagjainak véleményét kérdeztük a mostani sikerről. VÉLEMÉNYEK: HAJSZÁN GYULA 37-szeres válogatott csatár Ez a siker most mindennél többet ér. Akik a futballban tevékenykednek, azok pontosan érzik, mekkora lökést adhat a labdarúgásunknak, csak most azt kell elérni, hogy a keret tagjai a tavasszal folyamatosan játékban legyenek. Annak örültem volna leginkább, ha az utóbbi huszonöt-harminc évben mindig az aktuális csapatot emlegetik, nem pedig minket, az utolsó vb-résztvevőket azóta is... HANNICH PÉTER 27-szeres válogatott középpályás Hála istennek, végre pozitív eseményekről lehet beszélni. Csak dicshimnuszokban tudok szólni a magyar válogatottról, mert fantasztikusan küzdötte végig a selejtezősorozatot. Igazából már el is felejtettem a Mexikóban történteket, mindig vártam, hogy áttörjük a gátat és kijussunk egy világversenyre. Azt remélem, legközelebb már csak akkor jönnek elő a nyolcvanhatos történetek, amikor a vébére is kijutunk... 2015. november 19., csütörtök memmiisport LABDARÚGÓ EB-SELEJTEZŐ FRANCIAORSZÁG, 2016 ■ VÁLOGATOTT - SIKERSZTORI Szívig hatoló BOLDOGÍTÓ SOKKHATÁS: a továbbjutás pillanatának örömét érzi most is Lovrencsics Gergő, aki még mindig ünnepelne Borsi Gergely » * • ■ Csalódott? Nem hinném, hogy bármi okom lenne rá - válaszolta a Nemzeti Sportnak Lovrencsics Gergő, a magyar válogatott huszonhét esztendős szélsője. - De miért kérdi ezt? ■A norvégok elleni visszavágó első félidejében egy nullás vezetésnél elvarrhatott volna minden szálat. Ja, vagy úgy! Vetődve fejeltem, sajnos nem találtam el a kaput. Utólag már tudom, a hosszú sarkot kellett volna megcéloznom, mert ha úgy csúszik le a fejemről a labda, akkor a rövidben köt ki, és nem a kapu mellett. Szerencsére ez már nem oszt, nem szoroz. ■ Irány az Európa-bajnokság! A többiek megnyugtattak, ott majd bemegy. Igaz, a torna kicsit még odébb van. • Mikor tudta, hogy megvan, sikerült? A második gólunk után. Rohantam a többiekhez, és bár még volt hátra néhány perc a mérkőzésből, már akkor többen megkönnyeztük, mert éreztük, innen már senki sem veheti el tőlünk a kijutást. ■ Mintha cseppet kiengedtek volna, és most nem a könnycseppre gondolok. Vagy nem? Való igaz, a második gól után szárnyaltunk, aztán a norvégok találata viszszarántott minket a földre,és persze Király Gábornak is volt néhány keresetlen szava hozzánk, ami felrázta a csapatot, nem engedte, hogy elkényelmesedjünk. Utána már ment minden, mint a karikacsapás. ■ Mire gondolt a lefújás pillanatában? Még mindig a hatása alatt vagyok. Két-három nap, vagy inkább két-három hét múlva felfogom, mi történt, mit értünk el. Minden futballistának óriási siker, ha kijut az Európa-bajnokságra vagy a világbajnokságra. Ránk, magyarokra ez hatványozottan igaz. A mexikói torna idején még nem is éltem, jövőre pedig negyvennégy év után szerepelhetünk ismét kontinensviadalon. Tényleg hihetetlen. Rengeteget dolgoztunk érte, amikor véget ért a találkozó, azt sem tudtam, hová kapjam hirtelen a fejemet. Az az érzés, a boldogság leírhatatlan, ami akkor átfutott rajtam - még most is beleborzongok, ha rágondolok. Aztán zengett-zúgott a stadion a magyar himnusztól! A szívemig hatolt. Az ilyen pillanatokért él az ember, ezért érdemes labdarúgónak lenni. Fél órán keresztül ünnepeltünk még a szurkolókkal kint a pályán, senki sem ment sehová, de talán nem csak a magam nevében beszélek, ha azt mondom, szívesen lennénk még most is ott. Ahogy Szalai Ádám is mondta, a szurkolók már nagyon megérdemelték. ■ Pedig a norvégok a két mérkőzés előtt még az asztalt csapkodva ünnepeltek. Téma volt az öltözőben az álomsorsolásról beszélő riporter? Nem beszéltünk róla, de természete sen mindenki tudta. Mindannyiunk ban dolgozott a vágy, hogy megmutassuk, nem szabad minket leírni. Azt hitték a norvégok, hogy simán átgázolnak rajtunk, de ez csak még jobban motiválta a társaságot. Profin álltunk hozzá, mi nem az újságban, hanem a pályán akartunk elégtételt venni. Csattanós választ adtunk. ■ Mit szólt Böde Dániel lehengerlő mozdulatához? Látott már hasonlót futballpályán? Nem hinném. A pályán nem tulajdonítottam neki különösebb figyelmet, azt gondoltam, amit Dani a mérkőzés után elmondott: azért tette, hogy megakadályozza a kontratámadást. Persze amikor visszanéztük a jelenetet, már jót derültünk rajta, mint ahogy a zsíros kenyeres nyilatkozatán is. ■ Ilyen edző Bernd Storck? Profi. Éppúgy, mint Dárdai Pál, aki letette az alapot a stabil védekezés kialakításával, amit Bernd Storck tovább vitt, a támadásokhoz pedig hozzá is tett. Az első mérkőzés után tudtuk, hazai pályán nem állhatunk be védekezni. Aztán jött Priskin Tamás varázslatos gólja meg Király Gábor védései, de mindenki hozzátette a magáét, Nagy Ádám például nagyszerűen megállta a helyét Gera Zoltán pozíciójában, fényes jövő áll előtte. Nem bántak kesztyűs kézzel Lovrencsics Gergővel a norvégok... FOTÓ: SZABÓ MIKLÓS - ■ .*nc J19 Bravúros húzások kontra káoszfutball Érdekes szituációba csöppent Kovács Péter - a Sarpsborg magyar csatára Norvégiában légióskodik, a két ország válogatottja pedig egymás ellen lépett pályára az Európa-bajnoki pótselejtezőn. Kérdés, hogyan élte meg a magyar sikerrel záruló párharcot a 37 esztendős futballista. „Óriási visszhangot váltott ki, hogy Norvégia kiesett a magyarok ellen - mondta a tízszeres válogatott Kovács Péter. - Egyértelmű, csalódást keltően futballozott a norvég együttes, a magyar csapat teljesen megérdemelten jutott ki az Európabajnokságra. Hihetetlen, hogy a magyarok érzékelhetően jobban akarták a győzelmet - ez egyszerűen érthetetlen számomra, de nem hiszem, hogy ez azért történhetett meg, mert Norvégia lebecsülte volna a magyar válogatottat. Az első meccsen jobban futballozott Norvégia, viszont a visszavágón káosz uralkodott a pályán a vendégeknél. Ha csak a kezdőcsapatnál maradunk, nagy meglepetést keltett, hogy Markus Henriksen csatárként szerepelt, hiszen ő alapvetően középpályás. Ezt a lépést semmi sem indokolta - ennek ellenére Per-Mathias Högmet megerősítette a szövetség, vagyis a világbajnoki selejtezőn is ő irányít. Bernd Storck viszont jókat húzott, hiszen Kleinheisler László és Priskin Tamás bevetése remek döntésnek bizonyult.” A két összecsapáson túl már azon is lehet gondolkodni, miként szerepelhet az együttes Franciaországban. „Ha ezzel az akarattal és hittel lép pályára a magyar csapat, nagy csalódás nem érheti. Fel kell készülniük a srácoknak, hiszen alig több mint fél év van hátra az Európa-bajnokságig. Kíváncsi vagyok, kiket kap ellenfélül a válogatott, egyáltalán nem mindegy, milyen együttesekkel sodorja össze a sors Dzsudzsák Balázsékat, hiszen a kalapokon belül is van különbség a csapatok között.” cs. a. Kovács Péter remeklő magyarokat és fejetlenül játszó norvég csapatot látott Budapesten