Nemzeti Társalkodó, 1830 (1-52. szám)
1830-10-09 / 41. szám
«»ф (323 )ф«®, a’ nyelvet tanúlta meg, mellyen szüleit, egymásnak akaratjokat kijelenteni hallotta. A’ pedig zagyvárt keverék-nyelv volt. Tehát a’ belőile eredett új nyelvnek is annak kellett lenni. Annyival is könnyebben megeshetett ezen nyelvelegyedés, hogy már I. Justinián Tsászár után, 's még alatta,’s előtte is, a’ deák nyelv, tisztaságát 's betsét és virágzását elvesztette volt, különösen a’ nyűgod birodalom egybetörése után , a’ görög nyelv az addig is uralkodó , lépett helyébe. Eltűnvén tehát magok az igazi Rómaiak, résszerént nyelvek’betse elenyészvén , elvesztették azon erejeket, mellyel nyelveket másokra tolhatták , köthették. Most már az uralkodás’ sora másokon volt, ’s a’ rumuny férj örvendett, ha felesége sláv nyelvét, a’kinek nemzete feljűl kerekedett volt, darabosan beszélhette , valamint a’ rumuny lány is, ha sláv férjének nyelvét törhette, így lett idővel a’ két nyelv, ’s nemzet eggyé. A’ Konst.polyi Tsászárokban, és a’ Görögökben is, ámbár római nyelven nem igen értettek, meg volt az a’gőg, hogy magokat Rómaiaknak Romaiosoknak nevezték. Hogy magokat a’ Moesiai Románoktól megkülömböztessék, ezeknek szégyelték a’ magoknak nagyralátásból megtartott Román nevet adni; hanem Mysusoknak kezdték hívni, ámbár ezek magokat Rumunyoknak nevezték. De a’ Mysus név ezen keverék nemzetre, mely a’ Mysus és Selavinus-ból lett, nem illett már: nevezték hát Blach-oknak v. Vla*choknak. Honnan kapták pedig ők ezen Blach V. Yalaeh nevet, arról két nevezetes vélekedés van: Eggyik szerént ők tolvajoknak, hegyen száguldozó portya szó pásztoroknak tartatnak, mint a’ kik a’ Haemus hegyei körűl sokat tolvajkodtak. A Sclávinokról értve ezt, históriai tanúságoknál fogva, igaz, a’ Mysusokról, irók erősítésével megbizonyítni, nem lehet, de a’ feltevésére elég hihetösség van, így’hát ők a’ Dalmátziai v. Illyricumi Slávoktól Vlach-oknak, havasi pásztoroknak neveztettek. Ugyan is lengyelül a lakatz és IBlotzega = száguldozó ; oroszul Wolokita === portyászó; költözöm = oroszul TBleku és JBoloku, lengyelül TBlotze • tekergek = lengyelül lakám és Zawolotze. A’ dalmátziai Tótok nyelvén Wlach =, havason hegyeken tartózkodó pásztor. Sulzer. f. h. $ 112. 481. 2ydik Darab. Mások szerént pedig, melyre én is inkább vagyok hajlandó, ők kapták neveket a’ Bolgárokkal egytörsökű Vlachjaitól Abulgazinak, v.. Wolochjaitól Nestornak , már akár a’ Volgától neveztetnek ezen Bolgárok Vlachoknak; akár pedig a’ Hunnusokkal atyafias Sabiroknak királyjáról Blach-ról, kiről az I. Justinián életében emlékezet van. Okaink, melyekkel vélekedésünket támogatjuk ide mennek ki. A’ Bolgárok kivezetvén Erdélyből s Al-Magyarországból , a’ Mysius Sclaviuus elegy nemzetet jármok alatt tartották , azután Svatoslans Russus v. Orosz fejedelem,’s ezután Zimisces Konstapolji Tsászár alatt voltak. De midőn erőre kapván újra pusztítni kezdették volna Macedóniát és Thessaliát, II. v. Bolgártörő Balás Tsászár őket egyberontván az Ister’ torkolatjaibe szorította, így mind a’ Bolgárok, mind a’ Mysus-Sclavinok a’ Konsta polji Tsászárok alatt lévén , szomszédságban éltek , ’s a’ Blachok a’ Bolgárok közzűl legközelebb estek a’ Mysus-Sclávinokhoz, vagy már kitanúlván (dedisco) ősi nyelveket ’s a’ sláv nyelveket törvén, egybe is elegyedtek a’ Mysusokkal. A’ byzántiumi írók, a’ Mysusokat Rumunyoknak nevezni, és a’ magok képzelt ditsőségeket az által rajok ruházni nem akarván , őket Blach-oknak kezdték nevezni.