Nemzeti Társalkodó, 1831. január-június (1-26. szám)
1831-01-22 / 4. szám
«ф( 2rvosi tudományba ; és a’ Hypocrates’ és Gallenos’ Theoreáját tisztába hozni igyekeztek. A’ kik között kimutatta magát Fernelius, a’ ki nem kevés critikai értelemmel bírt. Az 16 -dik Század vala az , a’ melyben az eddig élő volt orvosi Theoreák, vagy tanítási systemák össze omlának ; minekutánna a’ görög és romai Classicus Könyveket szemesen és pontosan kezdették visgálni; és a’ hypocratesi és gallenusi írásokon erőt vevének ; az Arabsokéhoz is a’ vakmeggyőződést fel hagyyák ; mindazonáltal , a' Hypocrates’ Tanítása , mint ősi Orvosnak hagyománnyá , a’ tapasztaláson, az Orvosok’ próbaköve maradott.— Ezen Commentátorok’ vagy Magyarázók’ idejében szűleték, a’ mostani Orvosoknak képzeletek; a’midőn is már Európában, a’ frantzos és sűjtös Nyavaja ismeretessé teve ; és az Orvosok azt észre vévén , hogy a’ Hashajtók vagy Kiüressítők azon betegségeknél ártalmasok, ugyannak neutralizátiójára jövének , melyet a’ éneső (mercurius) által feltalálták. Mindezen Commentátorok között, Theophrastus Paracelsus , vala az a’ bátor , a’ ki minden Theoreáknak rosdás lántzait, a’ maga’ chemicai edénnyében öszve olvasztá , mely már a’mostani orvosoknak értelmekben mint a’ napfény tündöklik. A’ Paracelsus tanítását a’ mostani ödő érleli; a’ midőn az ő irányzása oda ment ki , hogy minden Systemát az orvosi tudományból eltávoztasson, és egyedül a’ felsőbb erőknek,befolyását a’ természetben , a’mely az ő’ belátását, és az ő’ orvosi gyakorlását az életben vezetik, tekintse és tartsa meg... . ugyan óriási erőltetéssel igyekezett az életnek legfelsőbb feladását feltalálni ; ha szintén abban az időben az emberi értelem , a’ maga durvaságában küszködött, mely annak tisztaságát zavarja; és mind azokat abban az időben Mislicismusnak ‚Ф‚̇ tartották.— Galenuts nem tekintett sem a’ régi systemákra , sem másoknak Audsori tássokra , hanem egyedül a’ mozga képzeletének hódolt. — A’ felsőbb erők beleljásának mind külön-külön neveket adott, az ő’ maga phantásiája szerént, a’ nélkül hogy ő arra tekintett volna,hogy azt más érti—e vagy nem , mint: Archeus, Huh, Piaster, Adeck , Ares,’s több másokat; mellyeket ő képekben rajzolt; és néki azok mind annyi eleven Princípiumok valának ; és ezeknek határozott Sphaerások , ’s rész szerént tulajdon által vett munkásságok volt az életben égésségben és betegségben?—Mindenben a’ hol ezek a’Princípiumok munkások voltak , azok az ő képzelete szerént, a’természet’ törvénnyei voltak ; és ő úgy ítélt, hogy az orvost egyedül tsak az vezetheti az igasságra , ’s ezen tekintetből ő semminek sem hitt, a’ mit ő érzésében értelmével fel nem foghatott.—Theophrastus az Gallenus négy Elementumát egészszen eltörölte, valamint a’ régi tanításoknak több más állásait ; és az ő képzelete szerént betegség annyi volt, a’mennyiféle szenvedés az emberi testben ; ’s ezen tekintetből nálla az orvosságok is számtalanok voltak.—A’ természetben , ’s különösen az emberi testben, az ő képzelete szerént minden eleven volt.— A’ Lélek és a’ Test között annyi közép útak voltak, mint a’ lelki és testi munkásságokban, több vagy kevesebb módon elrejtve vannak . A’ Paracelsus Tanítása a’ Chemialban épült, és a’ 17-dik század végéig , még mind az uralkodó tanítási systema volt. Joli, Bálit, van Helmont, Paracelsusnak, követője volt; de még is ő eztet sikamlott Főnek mondotta. Helmontnak is az Archeus vala a’legfőbb Princípiuma; és nagy Tekintetben volt; néki minden böltsessége az egek’különös ajándéka vala . Ő magát valamely' felsőbb világosságtól