Nemzeti Társalkodó, 1831. január-június (1-26. szám)
1831-03-26 / 13. szám
( 98 ) még elkor az emberi nemzet gyermek korú lévén (imperfectae aetatis) önként tutela alatt hagyta magát lenni — igy lettek az о Tutoraivá eev Ceerobs, еду Virus, és egy Tamerlan; de a mint az ész fejlődni kezdett kivették sok helyt magokat a’ tutela alól , mert az emberiség jussai ellen nintsen praescriptio , 's igy születtek a’ Görögországi Társaságok , igy a’ Romai , ’s addig mig szabadok lenni méltók voltak; azok is voltak, ’s mihelyt a’ gyermekség állapotájára jutottak, megint Tyrannusi tutela alá estek ,’s méltán, mert minden nép megérdemli az maga sorsát. 5 ) Másként lett a’ dolog az emberiség férfi korra való jutásával , mert a’ mint az ész kifejlődött, ’s látta az ember, hogy ő a’ társaságon kivűl megnem élhet,’s a’társasági alatt is, ha egy Tyrannusi Tutortól igazgattatik, éppenolyan veszedelmes, mint a’ társaságon kivűl való, azzal a’ külömbséggel, hogy ott a’ medve, itt pedig a’ Tutor szaggatja össze;’s lájt a hogy a’nagyobb Statusoknak, a’ hol sok a’ vizketeges ész, nem való a’szabad Társaság, hogy egygyik a’ másikat öszve kontzoltassa , ’s az emberiség gyalázatjára , egy obespiere, és egy Marat által ember mészárszék állittassék fel: önként ment arra a’gondolatra , hogy legjobb, törvényes Monarchia alatt élni, hol a’ nép által hozott Tövények , a’ népnek leg főbb személlyesse az Uralkodó által vétetnek tely- Ivesedésbe. Ilyen Státusokkal a' föld ös részei közzűl még tsak Európa ditsekedhetik , holott az emberi természetből mindúlva ki, az Ilyen Status a’leg tsendesebb , és a’ legboldogabb , ’s az élet vég-szélját, a kor bátorságát, és a’ boldogságot, legkönnyebben teheti sajátjává. A természeti, és polgári eggyenlőségre** Sem a’ természeti, sem a’ pová’i é-ileibe meg nem lehet találni , a tulajdon értelembe való egyenlőséget — a’ . -i . D . természetebe nem , mert a természet sem adott mindennek, egyforma erőt, egy forma egességet, egy fonna eszet, és egyforma tulajdonságokat, a’ polgáriba sem, mert akár mint igyekezzék a' Status, a’korhelek kezeit megkötni, tzélt nem ér, akármint igyekezzék az egyenlőséget fenn tartani, tsak huszonnégy óráral sem tudja ezt fentartani, a’midőn az eggyik zabolátlan indulatjának, minden vágyottját feláldozza, a másik pedig éhezi és szomjuhozza a’ kintset, s a’ mások gyengeségéből kereskedést űz. Eleget igyekeztek a’ Görögországi, és Római Respublikák még a’ birtokot is egyenlőiteni, de ebbe tzélt nem érhettek , ’s e’ félére törekedni , annyi mint a’ természet folyamatja ellen ragadozni; mert ha a’ természet tökéletes eggyenlőséget akart volna , úgy mindennel ugyanazon tehettségek és hajlandóságot adta volna , ’s a’ midőn nem adta , kimutatta azt, hogy tökéletes eggyenlőséget nem akart tsinálni, de ugyan mi is lenne, akkor a’ világ, a’midőn minden embernek egyforma tehetsége és hajlandósága lenne? akkor, az enyim, és tiéd felelt, még több háború lenne, ’s a’mikor az, bévégződnek, egy mozgásba nem lévő tóhoz hasonlítana az emberek világa. Mem kell hát az egyenlőséget más értelembe venni, hanem tsak abba , a’ melybe a’ természet engedte vétetni: t. i. eggyiknek személye éppen olyan meg bonthatatlan mind a másiknak; az egyik vagyonkájának éppen ólyas bátorságba kell lenni , mint a másik kintseinek. Váljon mikor jutnak oda az emberek, hogy kivihetetlen dolgokkal ne nyithatatlanitsák magokat? Mit nyert a’ forrásába lévő világ a’ sok vér kiontásával? Jiol az egyenlőség? Váljon mikor lógjak a’ természetet megesmérni, ’s az