Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)
1834-09-16 / 11-12. szám
mi76 ma’lodik ф. szerint certa pars consvetudinis nostrae progressura habuit és пега habebit, а Szrkóczy értelmében vett és írott törvényi rontó consvetudót nem alapíthatnak világos a’ H. K. 2. R. 11. titulussából, melyben az olyan privilégiumról, quod juri communisс constitutioni generali praejudicare dignoscitur a’ mondatik, hogy hujusmodi privilegium non valet. De nem alapíthatnak a' privilégiumok más közkötelezésű erővel bírható rendszabást vagy törvényt is, mert a’ privilegium adás a’ fejedelem kirekesztőleg gyakorolható jusa a’ H. K. 2. R. 9. T. szerént , a' törvény pedig a’ nép és fejedelem közös factuma a’ H. K. 2. R. 5. T. szerént.“ Kettő van az értekező állításában 1 ). A’ privilegium írott törvénnyel ellenkező irott törvényt rontó nem lehet 2). A’ privilégium írott törvény gyanánt nem nézettethetik, mert az a’ fejedelemnek külön factuma lévén , az írott törvény azon essentialis characterével nem bír, mi szerént annak a’ nép és fejedelem közös factumának kell lenni. Mind két állítás, nem puszta okoskodás szüleménnyé, hanem kijelölt honnyi törvények szavainak csupa magyarosittása. Már kérdi értekező, volt é, lehetett é F. úrnak jusa azon álitást a’ nélkül hogy annak megczáfolásába belé ereszkedett volna, felség jusát sértőnek és minden nemes ember birtokát mozgatni akarónak bélyegezni, nem csak , hanem azt még a’ Básta és Mihály vajda borzadással említhető ’s nemzeti