Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)

1834-09-16 / 11-12. szám

azt a’ mit F. úr гл*г/5пак n­evez , abusua­­nak nevezni. Mi lessz , mi lehet igy az usus­­nak megesmértető jele ? Felelet, kinek kinek az ő subjectiv hite m­eggy­őződése , mely a mint F. úr is tapasztalhatta sokszor nem annyi­ra a’ pura ratio , mint az impura voitiak által szokott maeghatároztatni , következésképpen az usus lessz abusus , ’s az abusus lessz u­­sus. Mennyivel meghatározottabb lenne, a’ józan okosság kivánatival’s bonni törvényink szellemével megegyezőleg wswsnak nevezni azt a’ mi praeter vagy secundum legem , a­­bususnak a’ mi contra legem-divatot. Végezetre nem teheti Értekező hogy F. úr feleletének végére és elejére még két jegy­zést ne tegyen. A’ végén egy nagy status ember elmés mondása rekeszti­ bé a’ felele­tet, melyben a’ Magyar Nemzet alkotmán­nyá egy éles beretvához hasonlittatik, me­lyet a ki jól tud használni a durva sza­kállós ábrázatját megszépítheti, a ki nem­ tud használni, az’ nyakát elmetzheti. Ezen hasonlítást maga magába véve érti Érteke­ző, mert ha erőt fehellő szakállas eldődein­­ket magunkat össze­hasonlítjuk szembetűnő hogy jól használt alkotmányunk által elég­gé kivagyunk derelválva , csak azt nem ér­ti, hogy mi köze vala ezen finálénak a’szo­kás törvénytüli felelettel , vagy talán az //­­sus az az éle a’ beretvának mely észre ve­­hetetlenül minden fájdalom nélkül szépíti ? A’ felelet homlokán álló molto arra mu­tat , hogy F. úr az ultrák ellen készült harc«-

Next