Nemzeti Társalkodó, 1834. július-december (1-26. szám)

1834-09-16 / 11-12. szám

166 ф hogy maga F úr is készebb lessz azt állttat­ni inkább, hogy minden törvényeink egy­aránt sarkalatosok. — Nem lévén bonni tör­vényeink által positive m­egkülö­nböztetve a’ sarkalatos és nem sarkalatos törvények egy­mástól ’s azoknak egyaránti szoros megtar­tását sürgető polgári kötelesség ugyan az lé­vén , akkor a’ midőn F. úr a’ Verbőczyben elő forduló némely törvény czikkelyek szó­beli ’s az egész törvényes rendszertől isolál­­va vett értelméből, különösen a’ 551 lapon felhozott 2 JR. 2 sz. ezen szavaiból , usus rea­lis et continuus saepe tollit legem — azt kö­vetkezteti, hogy a’ szokásnak törvényrontó ereje van és lehet de jure; ezen törvényt rontó erőt ki kell hogy terjessze mind sarkalatos mind a’ nem sarkalatos törvények­re egyaránt, annyival is inkább, mivel a’ felhozott helyeken ezen kitételek saepe le­gem tollit, derogat legi hogy csupán, a’nem sarkalatos törvényeket jelentsék, a’ sarkalato­sokat pedig magok alatt ne foglalják meg­mutatni annyival kevesebbé lehet, mivel lo­gice is a’ mi genusról mondatik , mondatik az a’ speciesről is. A’ dolog ilyetén állásá­ban két út van csupán a’ Contradictio szö­vevénnyel közül lehető kibonyolodásra u. m. vagy azt kell állttani , hogy a’ szokás tör­vényt rontó erővel de jure éppen nem bir ’s következés képpen sem a’ sarkalatos sem a’nem sarkalatos törvényeket meg nem sem­misítheti , vagy azt kell állttani ’s egyszers­mind juridice meg is mutatni, hogy a’ szó-

Next