Nemzeti Társalkodó, 1836. január-június (1-26. szám)
1836-02-23 / 8. szám
vezett remetei szorosnak a. nyugoli végében ; keresztül foly rajta a’ Golonya vize melótól nevét vette; áll egy tiszti lakból ’s nehány fűrész malmokból ’sat.— Két hegyek, mint két bástyák, a’ hollóhegy — gyalu korbulus — és csortos zárják el itt a’ zordon hegységek’ hazáját, a’ sze- idebb földtől. A’ két hegyek közötti keskeny árkában szorongó Maros’ zúgása, Galonya vize zajgása , a’ fűrész malmok’ zakatolása kősziklákba ütközve, kusolygó andalgásba merítik a’ lelket; azok a’ szép természeti kontrasztok pedig mellyek Galonya körül festői helyhezetben uralkodnak gyönyörű nézetekkel szolgálnak a’ szemnek. Augustus’ 24dikén reggeli 6 órakor elhagytuk Galonyát ’s utaztunk tovább regényes völgyünkben. Közel Galonyához a’ Maros mellett van egy félgolyóbis idomú 3— 4 öl magosságu magános kő szál, — a Fig András köve, — azt mondja a’ hagyomány hogy ez a’ gyergyói székely a’ Marosnak egykori áradásakor, legelőször ülvén tutajra, ezen a’ köven végzette el életét éhen mi után tutaj törésből erre felmászott volna, igy adott nevet halála helyének?? Illi robur et aes triplex circa pectus erat, qui fragilem truci commisit pelagoratem primus. Flaccus. Vig András kövétől nem messze vizfelett függ a’ Sólyomkő, mely ecsetet érdemel. N Nyolcz órakor Rotosnyát, kilenczkor Kóbort értékél. Rotosnya nehány házakból és egy oláh templomból álló lakság, hol hasonló nevű vizen — mely itt szakad a’ Marosba fürészmalmok hasagatnak deszkákat. Kóbor is lakság, ’s a’határőri katonaság téli szállása. Sima helyeken jöttünk eddig és csak a’ Marosnak nehány szeri átgázolása nehezité utunkat de már itt, gyalog és lovainkat magunk után