Nemzeti Társalkodó, 1836. január-június (1-26. szám)

1836-02-23 / 8. szám

vezett remetei szorosnak a. nyugoli végében ; ke­resztül foly rajta a’ Golonya vize melótól nevét vette; áll egy tiszti lakból ’s nehány fűrész mal­mokból ’sat.— Két hegyek, mint két bástyák, a’ hollóhegy —­ gyalu korbulus — és csortos zár­­ják­ el itt a’ zordon hegységek’ hazáját, a’ sze-­­ idebb földtől. A’ két hegyek közötti keskeny ár­kában szorongó Maros’ zúgása, Galonya vize zaj­­gása , a’ fűrész malmok’ zakatolása kősziklákba ütközve, kusolygó andalgásba merítik a’ lelket; azok a’ szép természeti kontrasztok pedig mel­­­lyek Galonya körül festői helyhezetben uralkod­nak gyönyörű nézetekkel szolgálnak a’ szemnek. Augustus’ 24dikén reggeli 6 órakor elhagy­tuk Galonyát ’s utaztunk tovább regényes völ­gyünkben. Közel Galonyához a’ Maros mellett van egy félgolyóbis idomú 3— 4 öl magosságu magános kő szál, — a Fig András köve, — azt mondja a’ hagyomány hogy ez a’ gyergyói szé­kely a’ Marosnak egykori áradásakor, legelőször ülvén tutajra, ezen a’ köven végzette­ el életét éhen mi után tutaj törésből erre felmászott vol­na, igy adott nevet halála helyének?? Illi ro­bur et aes triplex circa pectus erat, qui fra­gilem truci commisit pelago­ratem primus. Flac­cus. Vig András kövétől nem messze vizfelett függ a’ Sólyomkő, mely ecsetet érdemel. N Nyolcz órakor Rotosnyát, kilenczkor Kóbort értékél. Rotosnya nehány házakból és egy oláh templomból álló lakság, hol hasonló nevű vizen — mely itt szakad a’ Marosba fürészmalmok ha­­sagatnak deszkákat. Kóbor­ is lakság, ’s a’határ­őri katonaság téli szállása. Sima helyeken jöttünk eddig és csak a’ Ma­rosnak nehány szeri átgázolása nehezité utunkat de már itt, gyalog és lovainkat magunk után

Next