Nemzeti Társalkodó, 1839. január-június (1-26. szám)

1839-02-14 / 7. szám

NEMZETI TÁRSALKODÓ. Első féléve Kolozsvár, Februariusi 14ken, 1839.­ ?. szám. Tartalom: Magyar gróf, M­i­czibák­i Sim­on’hét fiai, ( K-J. ) 49.­­ Némely megjegyzések, ( B. J.) 53. 1. S­z­á­m v­is­zo­n­y­о­к ( gy. ez. ) 55. 1. Magyar gróf , Miczbán Simon’ het fiai. Ama’ nagy magyar vitéz,­ Miczbán Simon’ hét fiai’ története , kik az ő „Borostyán“ nevű kastélyában Vasvármegyében 1242 évtáj­ban egy­szerre születtek, annyi rendkívülit és túlságost foglal magában, mi szerént némelly elé fordu­ló környülményeknél az olvasó szinte ama’ gon­dolatra­ jó,­ hogy az egésznek­ hitel-ellenes el­beszélését finomul kigondolt regének tartja­ De semmi mesés valaminek legkisebb nyoma is nem rejtezik ezen igaz históriai lett dologban, mert a’ hiteles megmutatásokban és temetői felirások­­­ban találtató bizonyítványok mellett még sok, hitelre legméltóbb irófc is kifejezték ez iránti kétségtelen ítéleteiket. Azon férfiak között, kik irományaikban e’ különösen feltűnő hetes, szü­leménynek említését criticai magyarázatokkal ki­sérik , különösen megérdemlik a’ kijegyeztetést Alvinczi Péter 1) és Czeglédi István 2). 1) Alvinczi Péter volt, egy igen timurz ev. ref. pré­dikátor , ki a’ 17ik században élt.— 1622 ben jul. 1. napján Kassán a’ herczeg Károlyi Zsuzsanna , erdélyi fejedelem Bethlen Gábor’ nője’ koporsója felett ma­gyar nyelven­ egy halotti beszédet, tartott, ’s ezen al­kalommal , midőn t. i. az idvezűltnek, ki a­ Miczbán- famíliából származott, magas születésű erdődeit, ter­jedelmes rhetoricai buzgalommal elé számlálta; egy­szersmind emlékezetet tett a gróf Miczbán Simon’ hét fiainak egykorú születéséről is. 2) Czeglédi István élt a’ 171k. század’ közepe’ táján, Miczbán Simon születésére nézve spa­nyol volt. II-dik. András király’ uralkodása’ u­­tolsó éveiben, jött Magyarországra. Már ekkor alkalma vala­ néki,­ mint rettenthetetlen és hadi tapasztalást­ férfinak, a’ becsület’ mezején ma­gát kijelölni, és méltóvá tenni ama’ jogokra, mellyek néki ezen új honában olly bőkezű­leg aláltattak; de legkitűnőbben és legderékebben mutatta ki magát a’ magyar vitézek’ elején ak­kor, midőn IV. Béla király alatt az ország a’ mongoloktól pusztítatott.. Ámbár a’ meglepetett és támadtatott magyarok a’ kegyetlen ellenség’ túlsúlyának engedni kényszerítetének még is sokáig legvitézebbül oltalmazta ős azoknak dü­höngő ostromok ellen az esztergomi várat.. .-és irományai­ közűl egyikben, mellyet 1659 ben kiadott, és az akkori Zemplén vmegyei főispárty, Bocskai István­nak (kit . a’ Bocskai familia’ férfi ágazati utolsó sarjadé­ka volt) ajánlotta,­figyelmeztette őtet az említett, Micz­­bin, hetes szüleményre.. A’ temetői emlék-írásokból is­, mellyeknek tartal­mai a’ Miczbán-történet’ csudás homályára némi ne­mű világsugárokat vetnek , jelenleg meg van három.. Az első találtatik egy kolozsvárm­egyei „Egeres” nevű fa­lu’ ref. templomában. Ez állítatott sfilában az ifju vi­rágában elhalt gróf Bocskai Gábor’ tiszteletére. A’ má­sodik van Szerdahelyen M.országon , Zemplén vmegyé­­ben , és ékesíti a’ gróf Bocskai Miklós’ emlékjelét, tű 1621 ben múlt ki. A’ harmadik temetői emlék végre , van nem messze „Sóvár“ nevű falutól, Sáros várme­gyében, a’ hol a’ sírkő is eredetileg találtatott. E* só­vári, Sóos György’ emlékére szüleitől, Sóos Kristóftól tíz Berzewiczy Erzsébettől állítatott..

Next