Nemzeti Társalkodó, 1839. január-június (1-26. szám)
1839-02-14 / 7. szám
NEMZETI TÁRSALKODÓ. Első féléve Kolozsvár, Februariusi 14ken, 1839. ?. szám. Tartalom: Magyar gróf, Miczibáki Simon’hét fiai, ( K-J. ) 49. Némely megjegyzések, ( B. J.) 53. 1. Szám viszonyок ( gy. ez. ) 55. 1. Magyar gróf , Miczbán Simon’ het fiai. Ama’ nagy magyar vitéz, Miczbán Simon’ hét fiai’ története , kik az ő „Borostyán“ nevű kastélyában Vasvármegyében 1242 évtájban egyszerre születtek, annyi rendkívülit és túlságost foglal magában, mi szerént némelly elé forduló környülményeknél az olvasó szinte ama’ gondolatra jó, hogy az egésznek hitel-ellenes elbeszélését finomul kigondolt regének tartja De semmi mesés valaminek legkisebb nyoma is nem rejtezik ezen igaz históriai lett dologban, mert a’ hiteles megmutatásokban és temetői felirásokban találtató bizonyítványok mellett még sok, hitelre legméltóbb irófc is kifejezték ez iránti kétségtelen ítéleteiket. Azon férfiak között, kik irományaikban e’ különösen feltűnő hetes, szüleménynek említését criticai magyarázatokkal kisérik , különösen megérdemlik a’ kijegyeztetést Alvinczi Péter 1) és Czeglédi István 2). 1) Alvinczi Péter volt, egy igen timurz ev. ref. prédikátor , ki a’ 17ik században élt.— 1622 ben jul. 1. napján Kassán a’ herczeg Károlyi Zsuzsanna , erdélyi fejedelem Bethlen Gábor’ nője’ koporsója felett magyar nyelven egy halotti beszédet, tartott, ’s ezen alkalommal , midőn t. i. az idvezűltnek, ki a Miczbán- famíliából származott, magas születésű erdődeit, terjedelmes rhetoricai buzgalommal elé számlálta; egyszersmind emlékezetet tett a gróf Miczbán Simon’ hét fiainak egykorú születéséről is. 2) Czeglédi István élt a’ 171k. század’ közepe’ táján, Miczbán Simon születésére nézve spanyol volt. II-dik. András király’ uralkodása’ utolsó éveiben, jött Magyarországra. Már ekkor alkalma vala néki, mint rettenthetetlen és hadi tapasztalást férfinak, a’ becsület’ mezején magát kijelölni, és méltóvá tenni ama’ jogokra, mellyek néki ezen új honában olly bőkezűleg aláltattak; de legkitűnőbben és legderékebben mutatta ki magát a’ magyar vitézek’ elején akkor, midőn IV. Béla király alatt az ország a’ mongoloktól pusztítatott.. Ámbár a’ meglepetett és támadtatott magyarok a’ kegyetlen ellenség’ túlsúlyának engedni kényszerítetének még is sokáig legvitézebbül oltalmazta ős azoknak dühöngő ostromok ellen az esztergomi várat.. .-és irományai közűl egyikben, mellyet 1659 ben kiadott, és az akkori Zemplén vmegyei főispárty, Bocskai Istvánnak (kit . a’ Bocskai familia’ férfi ágazati utolsó sarjadéka volt) ajánlotta,figyelmeztette őtet az említett, Miczbin, hetes szüleményre.. A’ temetői emlék-írásokból is, mellyeknek tartalmai a’ Miczbán-történet’ csudás homályára némi nemű világsugárokat vetnek , jelenleg meg van három.. Az első találtatik egy kolozsvármegyei „Egeres” nevű falu’ ref. templomában. Ez állítatott sfilában az ifju virágában elhalt gróf Bocskai Gábor’ tiszteletére. A’ második van Szerdahelyen M.országon , Zemplén vmegyében , és ékesíti a’ gróf Bocskai Miklós’ emlékjelét, tű 1621 ben múlt ki. A’ harmadik temetői emlék végre , van nem messze „Sóvár“ nevű falutól, Sáros vármegyében, a’ hol a’ sírkő is eredetileg találtatott. E* sóvári, Sóos György’ emlékére szüleitől, Sóos Kristóftól tíz Berzewiczy Erzsébettől állítatott..