Nemzeti Társalkodó, 1840. január-június (1-26. szám)
1840-03-26 / 13. szám
98 annak rendszeres alkalmazása , és mértékletes életmód azon orvosszer, melly csuda gyógyításokat lészen, tehát semmivel sem tarthatnia’ graefenbergit balosabbnak az intregálásnál; meg is több okok vannak, mellyek amannak e’ feletti elsőségit igazolják. Ugyan is: e hazánkbelinek csuda gyógyításait nem hírlelik egész könyvek, repkeiratok, ujságrajzok ; gyógyítási hatása nagyon egyszerű körben t. i. a’ pórnép’ száján forog, hol félszázadig is ellétezhetik a’ nem ül, hogy hírre kapjon. Továbbá: itt hiányozik egy rendes gyógyítást vezérlő Priesznitz, ’s mennyi idő kell még arra, hogy egy ide való paraszt priesznitzi miveltségre gyalulodjék ! Nincsenek itt kényelmes szállások; sőt helyben alig találni egy rossz marha pajtát is, ’s a’ zuhanyhoz mint egy félórányi távolságban lakó család’ házai sem jobbak mint akármellyik lak havasi faluinkban. Végtére: bár alig van a’Kolozsvárra menő nagy országútától 5 órányira, sokkal rosszabb az oda vivő út mintsem úri beteg annak alkalmatlanságait felvállalhassa. Tudtomra három útja van az intre gáldi főidőnek : az első a’ Gáld’ vizén fel; ezen Felső Gáld’ végéig szekérrelmehetni, azon túl lóháton , ’s itt élt gyalog is; de a’ ki a’ természet’ borzasztó szépségeit egy helvecziai, vagy tiroli vidéket akar maga elébe varázsolni, annak nyaktörő útja bőven jutalmazva lesz. Második, Magyar Igen felé, lóháton járható. A’ harmadik pedig Czelnán, ’s ennek patakán fel, a’ Kecskekő’ irányában, az úgy nevezett török árkon; de már itt többet gyalogol az útazó, mert az út némelly helytt egyenes kőszikla oldalba vágott lépcsőkből áll. Ha egy emberszerető, és a’ vízgyógyszerrel nem ellenkező orvosnak eszébe jutna a’ fürdőt tekintetre venni, egy más tehetős embernek akár gazdasági czélból, akár felebarátiságból hozzá csatlakozni, ’s hozzája útat vágathatnának; szállásokat építtetnének , gazdagjaink nem átáznának tán nagy költséggel Graefenbergbe ; mert a’ fürdő’ útja alkalmatlan ugyan, de a’ hely olly kies, olly meglepő, a’ millyent hazánk’ erdős vidékein a’ regényes elme magának csak képzelhet; így pedig valamint eddig, úgy ezután is mint az egyszerű természet’ gyógyintézete, csak egyszerű fiai köztt fog hírben állani. — 6 — 9. Felszólítás, és némelly észrevételek „Az Erdélyi Diaetak és OrszágosVégzések 44 czimi munka’ harmadik kötetjére. (Vége.) 142dik lap. Jc. Az oláh szélbeli katonaság’ regulamentuma nem 176"-ben december’ 17- kén, hanem 1766. november 12kén kelt. 144dik lap. Akkor midőn az országban tartandó ezeredek’ száma a’ militare regulamentum’ bevezetésében meghatároztatott, még nem volt felállítva a’ szélbeli katonaság. De mióta ezáltal az ország’ nagy része elfoglaltatott, többnyire kevesebb lovasság, de sokszor több gyalogság volt az országban. A VI dik lap. b. A’ szebeni árvák’ házában minden lelenczek és árvák a’ catholica vallásban neveltetnek. Az árvaház’ privilégiuma, melly által a’ szebeni tanács’ törvényhatósága alól kivétetett, még soha törvényesen nem publicáltatott. Az említett árvaház elébb a’ protestánsok’ dispensationalis taxáival, a’ lotteria’ jövedelmével, és némelly dézmákkal dobáltatott; de minthogy ez nem volt elég, 1776ban még a’ monostori dominium is, és évenként 4000 ft. a’tartományi pénztárból adattatott, melly most is fizettetik. 148 dik lap. e. 1774ben a’kolozsvári lyceum mellett három jogtanító, mindegyik 700 f. fizetéssel létetett, és ezeknek fizetése 1776ban a’ tartományi pénztárból rendeltetett; úgy szintén