Nemzeti Társalkodó, 1841. január-június (1-26. szám)
1841-05-28 / 22. szám
vesével ismeretlenek. Azonban erő- és kézmivekben nagy haladást tettek ,s némelly készítményeiket Európában sem tudják utánozni. Egyébiránt a’ tudományos miveltség, mellyel bírnak, széles terjedelmű, ’s mondhatni az egész néptömeggel közös. Minden városban, nagyobb és kisebb helységekben oskolák vannak, és illy temérdek nagy népség közűl minden tud olvasni és írni. A tanításnak a nép közti elterjedését nagy részben a' szülők’ felelőségéből magyarázhatni, kik gyermekeik’ tudatlanságáért ’s hibáiért büntetés alá vonatnak , ’s ezért a’ legszegényebb is gyermekét olvasni és írni legalább megtaníttatja , mi az oskolák’ sokasága miatt könynyen is teljesíthető. — Pekingben van egy tudományok’ academiája és egy nagy könyvtár. A’ színészetet a khinaiak ugyan nagyon kedvellik, de alapítva ott sincs. Színi előadások, mutatványok a’ nevezetesb városokban is inkább csak innepek’ alkalmával adatnak, és ekkor nagyon látogattatnak. A khinai színészek is vándor társaságokban járják be az országot , és művészi jelességek szerint becsültetnek. Eredeti színdarabjaik számosak, és ezek meglejlő változatos fordulataikkal mulattatok.— A' bányászatot nem űzik, mivel Kang-hi császár azt mint földmivelést akadályozót megtiltá, de éi özvegyitéshez értenek, és a’ khinai fejér réz hires. A’ széj»— mivészetben, mint festészet, szobrászat, alatt állanak , s festvényeik mint szobraik idomtalan alakúak. A szélmesterségek parlagban maradását , azon atalán elterjedt nézetnek tulajdoníthatni , miszerint csak a gyakorlati hasznú s közéletben közvetlen befolyást gyakorló ismereteknek hódolnak, az elvontabbakat, mint a’szellemieket , figyelemre nem méltatják. Muzsikájuk öszhangzás nélküli hangvegy lilét, tánczuk kellemnélküli testmozdulat. Kéz és gyárművekben ügyességök bámulatos, mint selyem szövetekben, átlátszó szarumivekben, üveg-, kristály- porczellán- és papírkészítésben. — Épületeik, lakházaik inkább fából kőalapra rakvák, csaknem mind egy alakuak, többnyire emeletesek. Az épület közepien egy folyósó nyúlik el, melly mellett, lak, ét- és haló szobák, az utczára árus boltok vannak. A’ felső emeletet vékony ’s czifra pajárral borított falakkal különzött nagy teremek, mulató és vendég szobák foglalják el. A kertelrendezésben , mint a’ szél, természet leghívebb utánozai, legtöbb ízléssel bírnak, és az angolok is tőlök kölcsönözök kertszabályozási ízlésűket. — Említenünk kell itt Khina legrégibb világhírű két óriás mivét: a’ nagy kőfalat és a’ nagy vízcsatornát. A' nagy kőfalat az első khinai császár S chi - lo ang - ti ez előtt kétezer évekkel a’ mandsehu tatárok bétlései ellen építette. Az előtte élt uralkodók, a’mostani birodalomnak hol több hol kevesebb tartományrészeit bírták a’ hadszerencse’ változásai szerint, ’s a’ mennyiben e’ tartományok alatta olvadtak egy egészszé, csak ennyiben neveztetik az egész birodalom’ első közönséges uralkodójának, hoszsza a’ keleti v. pekingi tengo öböltől nyugoti tatai országig 1500 mértföldnyire terjed. Ez a császár, hogy az előtte élt uralkodók’ lelteiről semmit se tudhasson az utókor, a’tudósok’minden munkáit elegeltetni rendele , s mintegy négyszáz embert , kik e fiarancsnak ellenszegültek, a könyvekkel együtt elégelteté, de nemeily tudománybarátok életük veszélyeztetőbevei is kiszabadítanak több irományokat e’ tűzvészből, mellyek elrejtve megmaradtak és az utókorra is át jöttek. A Ming uralkodóház’ császárjai l’ekingtöl nyugotra elíttettek még e’ kőfal mellé egy kisebb belső várfalat is, melly Petscheli tartomány’ felső felén vonul el. A’ legmagasabb hegy, mellyen e’ kőfal átviteleit , 5,000 láb magasságra emelkedik a’ tenger’ szine felett. A’ kőfal’ magassága 20—25 geometriai láb, vastagsága az alapján 25, felső részén 15 láb, tetején mindenütt lörések vannak , s minden kétszáz lépésnyire erős, 40 lábnyi magas tornyok és