Nemzeti Társalkodó, 1841. január-június (1-26. szám)

1841-05-28 / 22. szám

vesével ismeretlenek. Azonban erő- és kézmi­­vekben nagy haladást tettek ,s némelly készít­ményeiket Európ­ában sem tudják utánozni. E­­gyébiránt a’ tudományos miveltség, mellyel bír­nak, széles terjedelmű, ’s mondhatni az egész nép­­tömeggel közös. Minden városban, nagyobb és kisebb helységekben oskolák vannak, és illy te­mérdek nagy népség közűl minden tud olvasni és írni. A tanításnak a nép közti elterjedését nagy részben a' szülők’ felelőségéből magyaráz­hatni, kik gyermekeik’ tudatlanságáért ’s hibái­ért büntetés alá vonatnak , ’s ezért a’ legszegé­nyebb is gyermekét olvasni és írni legalább meg­taníttatja , mi az oskolák’ sokasága miatt köny­­nyen is teljesíthető. — Pekingben van egy tudományok’ academiája és egy nagy könyvtár. A’ színészetet a­ khinaiak ugyan nagyon kedvel­lik, de alapítva ott sincs. Színi előadások, mu­tatványok a’ nevezetesb városokban is inkább csak innepek’ alkalmával adatnak, és ekkor na­gyon látogattatnak. A khinai színészek is ván­dor társaságokban járják be az országot , és mű­vészi jelességek szerint becsültetnek. Eredeti szín­darabjaik számosak, és ezek meglejlő változatos fordulataikkal mulattatok.— A' bányászatot nem űzik, mivel Kang-hi császár azt mint földmive­­lést akadályozót megtiltá, de éi özvegyitéshez értenek, és a’ khinai fejér réz hires. A’ széj»— mivészetben, mint festészet, szobrászat, alatt állanak , s festvényeik mint szobraik idomtalan alakúak. A szélm­esterségek parlagban mara­dását , azon atalán elterjedt nézetnek tulajdonít­hatni , miszerint csak a gyakorlati hasznú s közéletben közvetlen befolyást gyakorló ismere­teknek hódolnak, az el­vontabbakat, mint a’szel­lemieket , figyelemre nem méltatják. Muzsikájuk öszhangzás nélküli hangvegy lilét, tánczuk kellem­­nélküli testmozdulat. Kéz és gyárművekben ü­­­gyességök bámulatos, mint selyem szövetekben, átlátszó szarumi­vekben, üveg-, kristály- porczel­­lán- és papírkészítésben. — Épületeik, lakházaik inkább fából kőalapra rakvák, csaknem mind egy alakuak, többnyire emeletesek. Az épület közepien egy folyósó nyúlik el, melly mellett, lak, ét- és haló szobák, az utczára árus bol­tok vannak. A’ felső emeletet vékony ’s czifra pajárral borított falakkal különzött nagy tere­mek, mulató és vendég szobák foglalják el. A kertelrendezésben , mint a’ szél, természet leg­hívebb utánozai, legtöbb ízléssel bírnak, és az angolok is tőlök kölcsönözök kertszabályozási ízlésűket. — Említenünk kell itt Khina legré­gibb világhírű két óriás mivét: a’ nagy kőfalat és a’ nagy vízcsatornát. A' nagy kőfalat az első khinai császár S c­h­i - l­o a­n­g - t­i ez előtt két­ezer évekkel a’ mandsehu tatárok bét­lései ellen építette. Az előtte élt uralkodók, a’mostani bi­rodalomnak hol több hol kevesebb tartomány­­részeit bírták a’ hadszerencse’ változásai szerint, ’s a’ mennyiben e’ tartományok alatta olvadtak egy egészszé, csak ennyiben neveztetik az egész birodalom’ első közönséges uralkodójának, h­osz­­sza a’ keleti v. pekingi tengo öböltől nyugoti tatai­ országig 1500 mértföldnyire terjed. Ez a császár, hogy az előtte élt uralkodók’ lelteiről semmit se tudhasson az utókor, a’tudósok’min­den munkáit elegeltetni rendele , s mintegy négy­száz embert , kik e fiarancsnak ellenszegültek, a könyvekkel együtt elégelteté, de nemeily tu­dománybarátok életük­ veszélyeztetőbe­vei is ki­szabadítanak több irományokat e’ tűzvészből, mellyek elrejtve megmaradtak és az utókorra is át jöttek. A Min­g uralkodóház’ császárjai l’e­­kingtöl nyugotra el­íttettek még e’ kőfal mellé egy kisebb belső várfalat is, melly Petsche­li tartomány’ felső felén vonul el. A’ legmagasabb hegy, mellyen e’ kőfal átviteleit , 5,000 láb ma­gasságra emelkedik a’ tenger’ szine felett. A’ kő­fal’ magassága 20—25 geometriai láb, vastag­sága az alapján 25, felső részén 15 láb, tete­jén mindenütt lörések vannak , s minden két­­­száz lépésnyire erős, 40 lábnyi magas tornyok és

Next