Nemzeti Társalkodó, 1844 (1-52. szám)
1844-11-08 / 45. szám
ha az egymássali találkozáskor ellenfelüknek alkalmilag kisebb vagy ollykor nagyobb galibát csinálhatnak, a’ nélkül hogy az egész orkául egyedül őket lehetne tartani, bezzeg örülnek akkor, — ’s ezenfellül hajóskapitányaik mindig készek, egymás ellen szóban beszédben kitörni. Sőt néha, midőn féltékenységök nagyobb fokra hág, lemondanak minden nyereségről, szembetűnő kárnak teszik ki magokat, ’s mód nélkül olcsó áron szállitnak, csak hogy ellentársokat kivethessék a’ nyeregből. Ki a’ legnagyobb béketűrés — bátorság- és pénzbeli tőkével van felruházva ’s annak következtében győztes marad, természetesen majd megint kárpótlást vesz magának a’ szegény közönség azon részéből, melly igen is későn jött, hogy ama versenyből hasznot húzhatna. Ezen apró események a’ leghűbb ’s érthetőbb képét adják a’ politicai pártok egymás iránti eljárásának, ’s azért még egy pillanatig az angol kocsisoknál akarunk maradni, mig az angol whigek és torykhoz átmennénk. Mielőtt a’ vasutak a’ csoda tökélyre jutott gyorskocsizásnak Anglia országos főútain halálos döfést adának, egyike a’ legélénkebb kocsi-ellenzékeknek a’ Leeds és London közötti úton volt, melly mind inkább hágott, minél nagyobb mértékben növekedett a’ népesség a’ gyárvidékekben. Egy volt ez Anglia azon útai közöl, mellyeken e’ verseny következtében legyorsabb volt az utazás. Egyik szállitótársaság a’másik után merült fel. Végre csakugyan valamennyit letipra egy a’ legjobbszerüleg egybeszerkezett, a’ legpontosabb szolgálatot levő ’s legjelesebb lovakkal ellátott kocsi, melly a’ leeds-londoni „feljülmúlhatlan kocsinak“ neveztetett. Rögtön hatalmas vihar kerekedett ellene, hogy „felfülmulhatlan“ melléknevét elvitázzák. Egy társaság alakult egybe azon vendégfogadásokból, kiknek ez út mellett voltak vendégházaik, ’s kik alkalmasint azért kivántak ellene szövetkezni, mert nekik mit sem hajtott bé. Tetemes összegeket tőnek egybe, a’ legcsinosb és könnyebb szekereket álliták elő, gondoskodtak a’ legjelesb kocsisok és lovakról, ’s dühös háborút kezdének a’ felsulmulhatlan kocsi ellen. Vállalatukat „uniokocsinak“ nevezék. A’ visceldíj kevés vagy semmi sem volt. A’ legszebb lovakat irgalmatlanul halálra kergették, — a’ kocsikat az útakon kíméletlenül összerongálták;—• egymást érték a’ balesetek; néhány útasnak nyaka szegett vagy oldalbordái betörtek; másokat a’ kocsiban hagytak majdnem éhen halni vagy szomjukban elepedni, mert egy percznyi időt sem hagytak nekik, útközben reggelizni és ebédelni. Mindez csak azért történt hogy az embereket gyorsan szállítsák Londonból Leedsbe, hogy az ellenpárti kocsit porba tiporják, és egyszersmind saját vállalkozási és ellenzéki szellemüknek eleget tegyenek. Akkor illy módon 16 óra alatt mentek Leedsből Londonba, mi csak 6 órával több, mint a’ mennyi idő kell most a’ két helység közti vasúton. Ezek a’ kocsisoktól és számos útazni szeretőktől még most is sokat dicsért és magasztalt feljulmulhatlan kocsik , mint mondók, majd a’ gőzkocsik által, mellyeknek mi sem áll ellent, egyszerre mind a’ ketten földre téríttettek. Mint az életerek testünkben a’ vért szivünkből elvezetik, de mindenütt kisérik őket az erek, a’ vért átveszik tőlük ’s a’ szivkamarákba visszavezérlik ’s igy az egészséges vérkeringést az egész életművezetben fentartják, — mint a’ mi halt izmainkat mindenütt a’ villanyos idegek szövik körül ’s a’ legkisebb elágazásokig kisérik és éltetik, — igy kiséri és lelkesíti Angliában az iparnak és polgári munkásságnak minden, úgy legkisebb mint legnagyobb ágát egy szinte kicsin, vagy nagy electrizáló idege a’ versenynek, vetélkedésnek. E’ bámulatos szellemről, melly sava és borsa Angliának, ugyanazt lehetne mondani, mit Horácz a’ gond „atra cura“ felől énekel. Kisérőtársuk az nekik egész napestig a’ foglalkodások és üzletek zajában, — velők fekszik az ágyba,— gyötri és kínozza őket álmaikban, — ha lóra ülnek, az is fölugrik melléjük, ott guggol hátok megett a’ nyeregben és izgatja, sarkantyúzza őket tettekre,— ha tengerre szállnak, hajóra száll velök az a’ szellem is, ott áll a’ kormánynál, ’s mint árnyék a’ testet mindenhová követi őket. Mint Mab királyné Shakespearnél, jár szanaszét tündérkocsijában ez a’ verseny-angol herczegnő mindenhol az országban, és sarkal és sarkantyuz minden korú és korú embereket eszmék—álmák— és tettekre, mellyek hajlamaik és foglalkodásaikkal egyezők. Jár éjjelente: szeretők fejét Gyöngén megszállva ’s álmok szerelem, Ügyészek ujját, ’s dijakról legott .