Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-12 / 4. szám
14 rulnn kegyeskedtek, ugyanis : Almásy Pál 200 pgóft, Ambró Antal 40, Bárczay Mihály 50, Batthyányi Kázmér gr. 50, Batthyányi Lajos gróf 50, Batthyányi Ferdinand 10, Bednarics Endre 10, Békássy Imre 50, Berényi Ferencz gróf 5 , Bezerédj István 10, Bossányi József 150,Botka Tivadar Ю, Butykay Menyhért 50,Csáky László gróf 5,Cserpovics Péter 400, Dobozy Mihály 5 ,Eischl Edvárd 15, Erős Lajos 50, Eszterházy József gróf 50,gróf Eszterházy Józsefné 20, Eszterházy Mihály gróf 50, Fehérváry Miklós 50, Fehér Lajos 50, Forgács Lajos gr. 10, Ghyczy Kálmán 50, Haller Sándor gróf 5, Hauser Ernő 10, Házmán Ferencz 4 , Hertelendy Miksa 50, Huszár Károly 10, Jeszenák János báró 10, Jozipovics Antal 50, Karácsonyi Lázár 50, Kerkápolyi István 10, Kilvády János 2 , Klauzál Gábor 50, Komáromy György 20 , Kubinyi Ferencz 5, Lónyay Gábor 100,Lónyay Menyhért 50, Nagy Károly 10 , Nagy Károly 5 - Nagy Sándor 10, Neszter József 5, Oláh Miklós 20, Olgyay Titus 5, Palóczy László 10, Papházy 20, ifj.Pázmándy Dénes 100, Pély Gábor 20, Perczel Móricz 10, Palzovics Gábor 2, Ráday Gedeon gróf 100, Radvánszky Antal 50, Ragályi Miksa 5,Ruttkay István 5, Sebestyén Gábor 10, Semsey Béla 100, Smaich Bertalan 50, Szabó Kálmán 10, Szapáry Miklós gróf 50, Széchenyi István gr. 50, Szeghő József 50 , Szemere Bertalan 10, Szentiványi Ödön 25, Szentkirályi László 10, Szentkirályi Móricz 100,Szilber Antal 2, Szombathelyi Antal 10, Tihanyi Ferencz 20, Török Gábor 50,Tóth Lajos 10, Trefort Ágoston 10, Várkonyi Ádám 50, Vay Miklós b. 20, Viczay Héder gróf 50, Vukovics Szabbász 50, Zánthó Mihály 2, Zichy Aladár gróf 2, Zichy János gróf 20, Zichy József gr. 10, Zichy Manó gr. 50, Zichy Ottó gróf 2, Zomborcsevics Ferencz 4, Zsiga György 5, Zsoldos Ignácz 12, pft. — Öszesen 3177 pengő ft. — Midőn e’ nagyszerű segedelmezésnek egyedül a’ kitűzött czélra úgy m. az intézeti épület költségeinek födözésére tett fordítását nyilványitja a’ választmány, egyszersmind tiszteletteljes kérelemmel föl híja azon itt föl nem jegyzett számos honfiakat, kik szintén e’ szent czélra aláírni szíveskedtek, de hihetőleg biztos alkalom hiánya miatt ajánlott pénzöszszegeiket még be nem küldhették, méltóztassanak azokat egyesületi pénztárnok Antal Mihály úrhoz a’ pesti n. casinóba fölküldini. N) szintén forró hajóját nyilványitja a’ választmány Zay Károly gr. irányában,ki kőnyomatu saját arczképeiből 150 példányt kegyeskedett az egyesületnek küldeni azon nyilatkozattal, hogy valamint ezen küldeményéből,úgy az általa több helyre szétküldött példányok árából bejövendő minden pénz kizárólag egyesületünket fogja illetni. Bizton remélli a’választmány, hogy a’ tisztelt honpolgár és emberszerető férfiúnak különben is igen jól talált arczképe minél számosb vevőre találand. Kapható Pesten nt. Székács József evang. lelkész, Emich Gusztáv könyv- és A Wagner József szépműárus uraknál, kik mindnyájan szívesek valónak az eladást lerovás nélkül elvállalni. ( III) Lehetetlen örömtől nem dagadni a’ honfikebelnek, midőn látja,hogy ezen országszerte üdválasztónak ismert egyesület miként gyaraplittatik a’haza minden rendű helybeli ’s távolabb lakó polgárai által , nem említve jelenleg mást, mint csupán az intézet épületeinek felállithatására nyújtott és eddigelé még közre nem tett különnemű adakozásokat.—Ugyanis gróf Andrássy György sárosmegyei főispán az épülethez szükséges vas csatorna- csöveket, Ober József almási kőfaragó, márvány lépcsőzetet, Planer Antal helybeli bádogos mester, bádog csatornákat ajándékozni, Pollack és Ybl pesti építészek pedig az építésért részekre járandott pénzmennyiségnek egy nevezetes részét elengedni szíveskedtek. — Ennyi részvéthez járulandván majd a’ helybeli lakatosmesterek néhány buzgóbbjai által tett azon ígéretnek foganatosítása , miszerint az intézet növendékeinek szobáit vas nyoszalyákkal látandják el, a’ választmány azon örvendetes jövendőnek nézhet elbe, miszerint több segélydijast fogadhatván majd fel az intézetbe,minél számos kiképzett évo egyedet küldhet a naponta szaporodó vidéki intézetekhez. Választmányi határozatból — Stuller Ferencz, egyes, titkár. Magyar gyáralapító részvényes társaság. Magyarországban gyáralapító Közkereseti Részvénytársaság keletkezvén,mellynek czálja :1 )iparvállalatokhoz részvénytársul járulni ; 2) iparüzőknek részletes törlesztésre segélykölcsönt adni; 3) önerejével gyárakat állitni. Ezen működések végrehajtására 1200—3000 pengősőnyiévi díj mellett egy ideiglenes igazgatót kiván választani, kinek főleg kötelessége teeni egy, vagy más vállalatba ereszkedés indítványozása, iparüzleti folyamodványok iránti elővizsgálat, az ajánlott tervek véleményzése , és a választmány által elfogadott vállalatok felelős végrehajtása.Melly feltételek olly czélból tétetnek közhírré , hogy az említett hivatalra vállalkozni kívánók ebbeli nyilatkozataikat folyó évi május lsó napjáig alulirthoz (Pesten Szarka-utcza b. Forray ház) küldjék be. Kelt az igazgató választmány üléséből január 6én 1845. Kuhl Lajos m. k. jegyző. Magyar gyáralapító részvénytársaság. — Miután a’ magyar gyáralapitó részvénytársaság a’ honi műipar elősegéllésére olly feltétellel alakult, hogy ezen czélját: a) iparvállalatokhozi részvényes társasodás b) iparűzőknek részletes törlesztésre kiosztandó kölcsön c) önerejéveli gyárállítások utján közkeresetre eszközölje; ’s miután eddigi forgalmi tőkéjénél fogva magát olly helyzetben lárja, miszerint működésit megkezdheti, ezennel közhírré tétetik, hogy addig is, mig az alapszabályok rendelete szerint igazgató választathatnék, mind azon gyámok és iparűzó urak , kik Magyarországban és kapcsolt részeiben találtató nyers termékek feldolgozásával foglalkoznak ’s a’ czimzett Társaság részvénytársulatát vagy segély- kölcsönét a’ fenjelelt pontok értelmében igénybe venni kívánnák, ebbeli nyilatkozataik alulirtnál (Pesten, Szarka utcza B. Forray ház) elfogadtatnak. Kelt az igazgató választmány üléséből január 5-én 1845. — Buthy Lajos m. k. jegyző. — Egy nap Pozsonyban- Ha ügyetlen észrevételeim ’s fölüleges érzetim olly dolgok iránt, mellyeket nemértek szerencsés sorsra jutnának egy magyar oroszlánt fölserkenteni, úgy örömest föláldozom magam. Igen furcsának látszik előttem : tudósítani olly szónoklatodut, mellyek előttem idegen nyelven tartattak ; de mégis uj eredetiségi remény lepett meg,midőn Pozsonyban egy német irót találtam és ottan kezében tollal nyilván lépett föl, ámbár Magyarországot olly kevéssé ismeri, milly kevéssé ért magyarul. Neki lehettek mégis, hanem valódi legalább képzelt igényei; én egyiket sem követhetem, ’s mégis irok, mint egy olasz operáról véleményeznék , a’ hang és látvány után minden érvényezés nélkül,’s csak hozzá gondolva a’ régi közmondást , hogy akkor élvezi az ember legjobban az éneket, ha ez a’ szavak érzékisége vagy érzéktelensége által le nem bilincseltetik, vagy el nem csábittatik. Vannak utazók, kik mainap minden félig meddig alkotványos ország vitatkozásit átfürkészik, mint néhány évtized előtt az ősidők emlékeit keresték, így a’holtak országából az életbe történt átmenetei, és talán helyesen, mert ez lehet az egyetlen mód betekinthetni a’ jövendő emlékeibe. A’ két régi párt változta a’ westminszteri rész mellett, a’ szabatos gondolat és classical idézetek, miket az angol parliamenti szónokok tesznek —a’ finom, gyakran föltűnő elmésség, a’ drámai föllépés, mi egyszer másszor a’ franczia kamrákban megjárja — a’ tehetetlen zavargó nép Lissabonban, és az anyagi kissé nehézkes vitatkozások Brüsselben— a’ mostanihoz, a’ más országgyűlések ellenzéki szónokit nem emlitvén — ez mind a’legparányibb pontot sem ábrázolhatja a’ magyar országgyűlés szemléjéből itt a’ legtávolabb egyenvonal is hiányzik.Én nem beszélek az eredményekröl, mellyek látkörömen kívül esnek, de a’ külső tekintet, első benyomása a’ magyar üléseknek olly kivételes, hogy pár éra Pozsonyban az európai ülések képének kiegészítéséül sokkal szükségesb , mint Münchenből Drezdába, vagy Karlsruhebul Kasselbe vándorlani a’ kissé különböző jellemzetek egyenvonalazása végett.