Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-16 / 22. szám
22. szára. Pest, martius 16-án 1845. szre Fölezel kies egy lenfonó- ’* vászongyár* felállításra Szepesben. Midőn országszerte mind azok , kik hidegen nem nézhetik hazánknak véget érni nem akaró elszegényülését, a’ műipart felsegíteni ’s annak azon ágait is , mellyek eddigien nálunk nem léteztek , áldozattal ’s biztos sikerre való kilátás nélkül, csupán hazafiéi kötelességből meghonosítani törekszenek , akkor menthetetlen gondatlanság ’s önérdekünknek sajnos nem látása volna nem akarni megújítani azon ipart , melly nálunk nem tengett, hanem virágzott már , ’s mellynek biztos sikert ígérő alapjai mind megvannak. A’ szepesi ’s általában a’ felső megyékbeli len-és vászonipar , melly ezelőtt a’ népség dísze ’s dús táplálója valt, mostan teljesen elhervadt, mi által a’len termesztése ’s feldolgoztatása becsét veszté ’s a’ nép és polgárság azon számos ezrei, kik az után élveztek jóllétet, elszegényültek. Jókori vala tehát I. Kossuth Lajos urnak több szepesi tárgyértő férfihoz intézett azon fölszólitása, hogy Szepesben lenfonó- és vászongyár állíttassák , melly a’ legérezhetőbb honi szükséget bármi kis résznyiben is födözze ’s mellynek azért az ország közepén is számos és hathatós pártoltatása nem hiányzandik. A’ szepesi gazdasági fiókegylet a’ felszólítást mintegy önérdekéből történtnek vevén, azt két kézzel megragadó ’s választmányt küldött ki, melly az előleg megkivántató intézkedéseket megtegye. A’ választmánynak lehetetlen volt át nem látnia, hogy lenfonó- és vászongyár- felállítás minden különös, most fenforgó körülmények nélkül is, szükséges és hasznos. Ugyanis nem lehet tovább elnézni a’ lentermesztés és vászonkészités gyászos állapotját, melly az azzali foglalkodást többé jutalmassá nem teszi. A’ fogyasztás által, melly a’ külföldi vásznakat megkedvelte , a’ belföldi vászonipar nem ösztönöztetvén az elsatnyult, ’s igy azon egyszer gazdag kereset leapadt, mi felette károsan hatott a’ földnépre. Fonó- és vászongyár ellenben, melly finomabb árút készitne a’ mostaninál, a’ honi vászonnak ismét keletet nyitna ’s ez által az eltévedt keresetet a’ régi természetes csatornákba viszszaigazitván, azon kezeket, mellyek most munka és kenyér nélkül maradnak, mind kettővel ellátná. Ezen, az általányos körülményekből származó haszon még inkább biztosittatik a’ honi védegyletek által, mellyek egyenesen hasznára vannak a’ leniparnak is. ,,Hol tehát iparra, mint a’ leniparra , nem kell az első feltételeket, úgymint a’ nyerstermesztést , a3 néppel a‘ munkának megkedveltetését ’/ a3 keretet fáradságosan előteremteni, ott a’ vállalat nem ingatag reményre alapittatik.'' Ezen biztatásokhoz járultak még tárgyértő férfiak Útmutatásai, mellyek a’ vállalat jó sikerét számokkal is szemekbe állítják. A’ lenfonó- és vászongyárnak Kézsmárk szabad kir. város , vagy netalán még alkalmasb környék a’ Poprád mentiben találtatott legczélszerűbbnek. Kézsmárk volt a’ felföldi vászon-és lenkereskedés középpontja; csak e’ város bírta még a’ régi nagy üzlet tetemes nyomát megmenteni.— Ugyanis ez közepében van a’ lentermesztő vidékeknek; ’s minthogy eleinte csak fonógyár- állítás szándékoltatik, alkalmatos azért is, mivel helyben ’s a’ közel szomszédságban számos ügyes szövő már is van , kiket eddig a’ kézsmárki len-és vászon-kereskedés foglalatoskodtat , ’s kik a’ munka szaporodtával természetesen szaporodnának.Kézsmárk város, mint melly a’ Poprád mellett fekszik, tetemes vizerővel bir , ’s annak választott községe ’s tanácsa tőle kívánt minden segítséget, könyebbitést és kedvezést a’ legszivesb készséggel megajánlott. Végre a’ napszám, melly általában a’ sűrű népesség ’s keresetének szűk léte miatt, csekély , Kézsmárkon is az , ’s a’ mellett különösen a’ leendő épületek felállíttatására ’s gépezet-fentartásra szükséges munkásokat inkább állíthatja ki, mint város nélküli más vidék. — A’ választmány figyelmét néhány ellenvetés sem kerülhette ki, mivel azok kebelében is támadtak. E’ kérdésre : vájjon lesz é elég len ? a’ választmány adatokkal tud felelni , hogy jelenben is több ezer mázsa len fordul meg Kézsmárk piaczán , mi sokkal több, mint mennyit a’ gép feldolgozand. Len dolgában, úgy láttatott, legkisebb változtatást sem teend a’ gyár, habár a’ termesztés nagyobbitása elmaradna is , mit alig tehetni fel. — Nyomosabb egy másik ellenvetés. Hozzánk is sűrűn elhallik a’ panasz, mennyire fosztják meg a’ gyári intézetek a’ szegény népet, melly kézi munkája nem töke után él, munkájától és kenyerétől ’s méltán emelkedett szózat: ha vájjon , midőn uj vállalattal a’ szegénységen is gondolunk segíteni, nem teszszük é az ellenkezőt? De mivel jelenleg hazánkban általányos szegénység van gépek és gyárak nem léte miatt, másutt pedig részintes szegénység a’ sok gyár miatt, úgy bizonyosan nagy a’ tér a’ gyárak teljes hija’s azok fölös elszaporodása között, ’s mi annál biztosabban léphetünk az előttünk igen igen hoszszúra nyúló térre , mivel nálunk a’ gépek az emberek hiányát sokáig pótlandják,midőn azok másutt talán az embereket már fölösekké is teszik ; bizonyos az, hogy a’ gépek , ha valakinek ártanak , a’ gyári munkásoknak árthatnak leginkább , nem a’ földmivelő népnek , mellynek termesztvényei becsesbekké válnak a’ gyárak által, mialatt más részről olcsóbban láttatik el gyártványokkal; továbbá a’ fonógép finomabb fonalat készítvén, mint most a’ legügyesb fonók nálunk fonni bírnak, ezek keresetét sem fogyasztaná, sőt inkább a’ honi vászon megkedveltetése által még növelné; ’s végre hogy a’ fonógép , ha minden valószínűség ellenére árthatna —ámbár annak készitvényei a’ tömérdek vászon- szükséghez képest annyi, mint csep a’ Poprád folyóban—azon kárt az előre mozdított lentermesztéssel bőven helyre hozandja. Mindezen közfelállásoknál fogva legalább 2800 orsóval dolgozó fonógyár felállíttatása határoztatok el, mire előleges szabályok nyomán aláírási ivet nyitott meg a’ választmány , bízván minérdekeinket felfogni tudó vagyonos, fiai és leányaiban a’ hazának annál is inkább , mivel a’vállalat nem áldozatit kíván, bízván különösen a’ honi ipart előmozdító középponti egyesület hathatós elősegéllésében , hogy a’ megkezdésre szükséges 200,000 for. ezüstben minél előbb alá fog íratni. Az öszvegyek hozzánk képesti nagysága , mellyet az uj vállalatoktól általában idegenkedő sok kétkedés még nagyobbra teszen , nem csökkenti a’választmány reményét, miután már is közel 30,000 forint jegyeztetett alá; sőt, mivel legvilágosabban kitetszik , hogy a’ vállalat minél nagyobb erővel kezdetik meg , annál nagyobb haszon néz ki belőle, még a’ kitűzött öszvegen túl többre is terjeszkedik kilátása. Mihelyt azonban 200,000 pft. alá lesz írva, a’ választmány a’ részvényeseket Kézsmárkra, az alapszabályok kidolgozása ’s a’ részvényes társaság alakítása végett öszszehivandja. Ki kell tenni a* becsület kérdésében?^) Nem elég por utján annak érczecskét adatni, kinek becsülete (és igy nem erszénye) van megbántva. Az orvost nevetjük, ha a’ főfájást azzal kívánja meggyógyítani, hogy a’ széklábát köti be; a’ törvényhozásra pe r) Toldalékul folyó évi első számú Társalkodónk „Becsület“ czimü czikkéhez. A’ szerk.