Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-12 / 4. szám

vizsgált meg (e’szám ha való, a’dolgot érvényesitné) végre embert vélt kémlet alá vehetőnek. Az ő tapasztalata nem más­ból áll, mint a’ légmérsék észrevehetlen ’s pontosan kiszámí­tott csökkentésében,miglen a’hideg az egyedet egészen meg­dermeszti, mind a’ mellett épségben maradván az életrétegek (orgánumok) és sejtszövet. —Illy állapotban a’ tanár vélemé­nye szerint akármelly teremtvény (?) ezer évig is (?) ma­radhat és százados álmából változatlanul, úgy mint a’ műtétei kezdetén volt, fölébredhet. — Az utazó igen kedvező körül­ménynek tulajdonitja,hogy a’tudós műtermébe juthatott,melly különben mindenki előtt zárva tartatik,mert még a’ munka nem haladt olly igényfokra, hogy vele nyilványosságra léphessen. A’valódi sanctuariumba mindazáltal nem juthatott, egyedül némelly előmunkálatokat lehete megnéznie; mielőtt ez történt, szoros kaucsuk(gummi elast)burokba lepleztetett(minek sze­me táján üvegek voltak láthatás végett) nehogy kipárolgá­sával a’ terem légmérsékletét érezhetővé emelje.A’ terem ke­rek volt,világosságot fölülről nyert,a’ napsugarak minden he­ve réz-éleggel festett üveg által vétetett el, így következett többnemű kísérlet, többek közt egy kis kígyóval, melly a’ mű­vész szavai szerint 6 éves dermenetben volt, ’s élesztő nedv­vel befecskendeztetvén azonnal fölébredt, ’s élénk kanyargá­sokat tett. (Ezen kísérlet nem látszik a’ dolognak kedvezni— ha hideg a’szinhalál oka, akkor annak hév volna ellenszere. De mi az utazó figyelmét e’ teremben legnagyobb fokra eme­­lé, az mintegy 19 éves leány volt, ki gyermekgyilkolás miatt halálra ítéltetett, ’s a’ tanárnak kísérlet végett a’ kormánytól átengedtetett. Annak arcza kissé halványabb volt, mint más egészséges emberé, mégis csak aludni látszott, ámbár a’ ter­mészetbúvár kezeskedett, hogy már két év óta teljes érzéket­lenségben van ’s még öt esztendőig szándékozik őt igy hagy­ni, azontúl Grusselbek ur viszsza akarja őt hozni az életre ’s e’nevezetes eredményt egész világnak tudtára adni. — Saj­nos, hogy az utazó tudósitása tovább nem terjed. Ha megfon­toljuk, hogy a’ csuszók és rovarok , mellyek hidegvérűek (az az mérséklöket változtathatják anélkül, hogy lényekben szen­vednének, állván hogy a’ melegvérűek minden mérsékben — (izzó- fürdőben v. jegesvizben egyenlőn melegek maradnak tüdejök többé vagy kevésbé hiányzik)léget meleget hosszabb időre nélkülözhetnek a’ nélkül, hogy alkarja az által megza­vartadéba’ melegvérűeknél mégis ’s nevezetesen az ember­nél nem úgy van, ráert itt a’vér higságára és keringésére me­leg szükséges. Aztán meg nem fogható, hogy a’ vér ne alud­nék meg, midőn az életművek munkássága megszűnt, az sem, hogy az élet megmaradhasson lehelés, meg vérkeringés nél­kül. Kétségtelenül ha olly czélt ér Grusselbek ur, minő más tüneményekb­­en mutatkozik, akkor föltévén,hogy e’ titok köz­­ismeretre jut,nem kétkedhetünk, miszerint ez által egy föltá­madási intézet alakíttathatnék, mellyben az alvók osztályozá­sát előre gondolhatjuk. Illy intézet gondviselő mesterének, mindenesetre szükség volna jegyzőkönyvet vinni,hogy ne té­­vesztethessék el, ki akar p. o. april­ikén 256­6 ban , ki junius 1 jén 1995ben’sa’t. föltámadni. ’S mint most vendégfogadók­ban a’ szolga biztos időre korán reggel felkopogtatja az uta­sokat a’gyorskocsi vagy gőzhajó indulása miatt­­ úgy lenne ott föltámaszthatandó a’ századig alva , hogy ismét életre ’s világlátásra induljon. Ez nem fog,nem történhetik meg zavar nélkül, ’s majd minket is félelem rettegés fog el, ha rá gon­dolunk, hogy talán csak pár évünk van még hátra,és igy egy­szerre százesztendős álomra előlegezünk, hogy néhányat halhatlanságunkból magunk lestélhessünk. (Színházi krónika.) Január 1 jén adatott a’ csak­hamar közkedvességet nyert .Don Caesar de Bazanc czímű franczia dráma. Szinte örülünk, az erkölcs rovására mulatta­tó divatos franczia drámák darab idő óta igen igen gyéren a­­hatosan , midőn az ó év utolsó napjaiban megjelenik színpa­dunkon egy Parisban rendkívüli hatást gyakorlott tünemény, és ügyes szerkezetével, víggal elegy nagyszerű, kebelrázó komoly jeleneteivel, érzésecsiklandoztató situatióival , elmés diajogaival a’ roppant számú közönséget úgyszólván magán kívül ragadja. — És feltűnt az újév első napja, ’s jogosítva hittük magunkat nemcsak reményleni, sőt némi tekintetből igényleni is , hogy az újév első napján valódi magyar jellem­­zetű színművel üdvözlendnek bennünket a’nemzeti színház­ban mit a’ nemzet nemzeti nyelv- terjesztés, szentebb hazafi érzet- gerjesztés ’s nemesb polgári erények előtükrözése vé­gett alapitta. Csalatkozánk.A’ színház ugyan fényesen ki volt világítva, a’ páholyok nemzeti színű czédulákkal diszesitve , és a’ közönség szive repesett örömében mert nemzeti szint látott, ’s tapsolt örömében, mert a’ színpadon Don Caesar de Bazant pillantá meg ! És játszottak a’ színészek remekül ’s teljes erejökbül,mintha saját életökbül írattak volna szerepeik, ’s tapsolt a’­­magyar­ közönség,mintha saját keble érzeményit látta volna Don Caesar de Bazan által kifejeztetni. És a’kö­zönség az egész darab folytában igen jól mulatozott, mert ez legkitűnőbb termékei közé tartozik a’ francziaregényes isko­lának,minthogy benne valószinűség’s erkölcsi irány egészen föláldoztatik a’ roppant színi hatás kedvéért. Láttuk a’ spanyol királyt az utczai énekesnőig,hallottuk a’ gyöngéd érzelgéstől kezdve a’ szenvedélyek legvadabb kitörését, hallottuk a’ spa­nyol királyt leggyöngédebb szerelmi vallomásokat tenni egy csodálatos utón grófnévá varázslótt utczai énekesnőnek, —’s mindezt miért ? .. hogy ,Don Caesar de Bazan£ — ki minde­nét elpazarolva, csapszékekben gaz czimborák közt korhely­­kedés ’s játék közt öli el ifjúságát,míg párviadal miatt börtön­be záratván — itt az emberiség kötelékei egyik legszentebb­jének gúnyául csupán unaloműzésből egy soha nem látott e­­gészen ismeretlen hölgygyel kel öszsze, ki a’ főbe lövetéstől szintúgy csodálatos, mint hihetlen módon menekülvén meg, szóval , hogy Don Caesar előadott bűnei ’s erkölcstelensége fenyítékéül Granada kormányzójává ’s egy erényes, bájos hölgy férjévé legyen. ’S ez az erkölcsi irány? ! De mindez különféle elmés ötletekkel, váratlan bonyolodásokkal, ’s még váratlanabb ki fejlés­ekkel,majd bohózatig aljasuló jelenetekkel olly ügyesen van átszőve , hogy a’ közönség a’ drámai kellő irányról megfeledkezve—a’ bele szőtt igen sikamlós ’s érzék­­csiklandoztató jelenetek­ ’s helyzetekben rendkívüli érvet hisz rejteni. — Az előadást igen sikerültnek mondhatjuk, bár Egressy nem tölté is egészen be Lendvay helyét. Mindkettő­nek megvannak saját szerepei, Lendvay a’természettel sokkal többet nyert,Don Caesar de Bazant személyesítésére,’s vala­mint Lendvay nem adhatja olly sükerrel Coriolánt mint Eg­­ressy — hasonlóképEgressy sem lesz olly­anDon Caesar de Bazan, mint Lendvay. — Január 2-án Pajzán ifjú vígjáték Kotzebuetól ván Örökké vigy,ugy látszik e napokban szellőz­tetik az elavult molylepte repertoirt. 4kén Bérletszünéssel: ,,Debreczeni rapok.4 eredeti színmű 3 szakaszban népda­lok és tánczokkal. Szigligetitől. *1­. Béke lebegjen felette! — (A’ britt tengerészet eredete­’s m­i­n­d in­ká­b­b­­ kifejlődéséről) egy angol lap köv. adatokat közöl. Az első gályák dán hajók mintájára készíttettek 897- ben nagy Alfred uralkodása alatt. I­d. Ethelred uraik­ alatt a’ Ildik század elején állíttatott ki az első nagyobb hajóhad (flotta) valamennyi angol város önkéntes adakozásából a’ dá­nok ellen. A’Ilid Edvard alatt 1347 ben Calais ostromakor használt hajóhad csak 40, meglehetős középszerűn felszere­zett hajóból állott. Csak Vilid­ Henrik alatt (mintegy 1512 körül) alapittatott valóságos, állandó tengeri hajóhad vagyis sajátképi tengerészet. Erzsébet királyné hajóhada, melly a­­ma hires spanyol­,Armadát­ tönkre tévé, csak 28 hajóból ál­lott,mik a’ mostani fregátoknál kisebbek valának .1702 ben An­glia 272 hadi hajóval birt ’s 40 ezer matrózzal 5 ISOOban 767 hajóval ’s 135 ezer matrózzal, mi 1814ben 901 hajó­­s 146 ezer matrózra szaporodott. Legújabb hivatalos jegyzék szerint az építés , vagy javítás alatt álló valamennyi hadihajó száma 971- re megy,ezen kívül még 23 hadihajó vámszolgálatot teszen. Szerkeszti: Helmeczy Mihály. — Nyomtatja: Trattner­ Károlyi pri­uteza 453

Next