Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-23 / 7. szám
mihelyt az általányos váltsági üszszeg a’ kincstár résziről elfogadtatik, minden néven nevezendő kiszolgáltatás úgy a’ szállásozás is , mellyek eddig a’ törvényhatóságok által akár a’ regulamentum, akár más fenálló szokás szerint a’ katonaság részire kiszolgáltattak, egyszerre és azonnal megfognak szüntetni. Melly tárgyban ő felségének folyó évi november l0kén kiadott kegy. kir. válaszát a’ KK. és RR. olly értelemben vették, hogy ezen ajánlatot ő felsége kegyelmesen elfogadni méltóztatott, ’s az ekképen megállapított elvnek a’ megajánlott öszszeg alapján leendő alkalmazására nézve megkivántató további intézkedések tárgyalását a’ jövő országgyűlésnek adták által. Szinte a’ kegy. kir. előadások nyomán elkövetének az országos Rt. mindent, mi a’ közhitel fölemelését ’s erősbitését eszközölhetné , választmány által kidolgoztatok az ősiség szabályoztatása iránti törvényjavaslat, melly a’ birtok ingatagságát, idővel meg fogta volna szüntetni. Úgy a’ telekkönyvnek a’ megyékbei behozatalát, majd különösen az országgyűlés végnapjaiban szinte egyedüli foglalkozásukat téve a’ nemzeti hitel kiegészítésével kapcsolatban álló financiális választmány munkálatának, vagyis az orsz. közszükségek és azok miképeni födözés- módjainak tárgyalása. Ez alkalommal fejlettek ki a’ tanácskozás fonalán a’ vas és más országos ’s vidéki kőutak iránti nézetek , törv.javaslatok jöttek létre a’ hitelintézet, országos pénztár-alapítás , a’ nemesek harminczadtóli mentességének megszüntetése , az absentismusért fizetendő adóztatás , fiumei vasút, Luiza-ut megváltása, csatornák készítése, vizek szabályoztatása, statistikai hivatal- felállítás és közmunkák szabályoztatása ránt; de mindezek, kivéve az utolsót, nem történhetvén meg a’ két tábla közti egyesülés, teljesedésbe nem mehetének. Azonban ki jön mondva országgyűlésileg a’ közteherviselés eszméje , mellyben nagy jövendő csirája rejlik. Érezve továbbá a’ nemzet a’ bányatörvények hiányát, a’ bányamivelésnek , a’ haza e’ megbecsülhetlen kincsforrásának kezelése és biztosítása körűli jótékony törvények alkotása a’ teendők sorozatába nemcsak kitüzetett, hanem a’ törvényjavaslatok ő fölsége ebbe föl is terjesztettek , minek következtében ő fölsége folyó évi november ?kán kiadott kegy. kir. válasza által az országos RRet legkegyelmesebben biztosítani méltóztatott, hogy miután ezen igen fontos tárgy elintézése több időt kívánna, a’ bányatörvények iránti kegy. kir. válaszát a’ legközelebbi országgyűlésre ki fogja adni. Szólnom kell már most a’ lefolyt országgyűlés azon főtárgyáról, melly mind nyájunk a legközelebbről érdekel, ’s melly feletti tanácskozásra az országos RB. legtöbb időt fordítottak; mert meg valának győződve felőle, hogy e’ nélkül a’ haza nagy és virágzó soha nem lehet : ez a’ sz. kir. városok ügye. Több országgyűlései az újabb kornak keserűen bizonyítók, melly gunyteljes vala a’ kir. városoknak, a’ negyedik alkotványosrendnek országgyűlési állása, ’s ez bárhonnan vette is eredetét, szülte ezt önkény vagy mulasztás, mindegy, alkotványelleni esemény ! mert mi is lehet keservesebb alkotványos országban, mint a’ nemzet közgyűlésén egy kiegészítő résznek nemcsak megjelenni , de arra törvény által köteleztetni is , ’s azonban ott alkotványos törvényink ellenére semmi tényleges jogot nem gyakorolhatni! Fájlalá ezt a’ 4dik rend, ’s mélyen sebzé őket a’ 3dik rendnek illy túlnyomósága, melly meglevő törvényeken is felül emelkedett; ’s mihelyt a’ törvénytelen nyomatás zsibbasztó álmából föleszméjének, szinte követelőleg szorgalmazók felséges koronás királyunktól fenálló és esküvel szentesített törvényink föntartattását; azonban az országgyűléseken is országrendi jogaikat általában a’ törvények nyomán, mint az alkotvány által kezesitett már meglevő jogokat, homloktérbe álliták, mert a’ 4 dik rend egyikét teszi azon négy oszlopnak, mellyen az alkotvány boltozata, mint a’ nemzeti önállás védpajzsa, nyugszik. Sok és nagy vala tehát a’ küzdés már számos országgyűlésen a’ megtagadott, legalább tettleg nullificált szavazat irányában, de minden siker nélkül, mig a’ közelebb múlt országgyűlésen a’ kegy. kir. előadások nyomán megkezdetett az orvosi nagy munka és a’ szavazati jognak sine qua nonja, a’ királyi városoknak belső elrendezése kimondatott, és ez olly határzottan , hogy a’ szavazat csak akkor leendne érvényes, ha a’ belszerkezet is megállapítva , ’s annálfogva egy az alkotvány sánczai között szabadon működő polgári testület alakítva leend. Ez volt a’ városi munkálatot keresztülfolyó eszme , ’s igy adatott Debreczen városának, a’ nemzetiség ezen legnagyobb gyálpontjának , a’megyeivel egyforma egy egész szavazat. Micsoda stádiumokon ment keresztül 18 hónap lefolyása alatt ezen igen fontos ügy, azt időszakonkénti tudósitásimban körülményesen kifejtettem , ’s mármost csak azt jegyzem meg, hogy a’ két tábla közt 9 üzenet váltazott e’ tárgyban , ’s mind e’ mellett is voltak elvek, mellyekben egyik tábla a’ másikhoz járulni egyáltalában nem akart,’s mellyek leginkább e’ háromban pontosultak, u. m. a’ statutarius jog , a’ polgári képesség és a’ főfelügyelői hivatal korlátoztatása; a’ KK. és RR. azt álliták, hogy a’ főrendi kívánat elöli a’ törvény korlátai között szabadon működni tartozó municipalis életet; a’főrendi tábla azt ilivé, hogy a’ KK. és RR. által felállított eszmék anarchiára vezetnének: mellyik rész csalódott ? Ítéljen felette a’jövendő. Egyébiránt a’ KK. és RR. utolsó üzenetükben kijelentették , miképen minél fontosabbnak tartották az ország kifejlődésére nézve a’ királyi városok ügyét, minél inkább kívánták a’ rendezési törvény által megelőzni mindazon visszás körülményeket , mellyek az ügy elintézetlenül maradtából, mind a’ törvényhatóságok kölcsönös viszonyaira, mind pedig a’ kir. városok állapotjára nézve kifejlődhetnek, annál kevesbbé titkolhatták el azon fájdalmas érzés kijelentését, mellynek keblünkben nem keletkezni nem lehetett, midőn tapasztalni valónk kénytelenek, hogy a’ m. FRRek folytonos ellenszegülése miatt az országgyűlés végnapjaiban sem érethetett el azon szükséges egyetértés , melly a’ városok iránt készített törvényjavaslatnak ő Felsége elibe fölterjesztésére megkivántatott; kimondák azt is, hogy ha igaz az is, miszerint a’ szab. kir. városok mind beldolgaiknak, mind országgyűlési állásuknak törvény általi elrendezése halasztást nem szenvedhet, a’ KK. és RR. ezen ügyiránt, ha az elenyészett országgyűlésről elintézetlenül adatnék által a’ jövendőségnek, a’ felelősséget magoktól elutasítják : ez vala tehát a’KK. és RRnek a’ főrendi táblához utolsó üzenete és nyilatkozata, kik erre az országgyűlés bekövetkezett vége miatt többé semmi választ nem adának , ’s maradt a’ városi ügy úgy, mint volt, elintézetlenül jövő országgyűlésnek jutván azon fölséges feladat, hogy legkegyelmesb királyunk hozzájárultával kielégítő törvény keletkezhessék, mit, hiszem, mindnyájan forróan óhajtunk , ’s hogy megtörténendik, biztosan hihetünk; mert alkotványos hazában ’s legjobb fejdelem atyai kormánya alatt élvén, hivatásunk nemcsak meg nem semmisülni, hanem szabadon mozogni alkotványadta jogaink törvényes gyakorlatában, ’s polgári fölemelkedés a’ czél , melly ki fogja küzdeni azon polczot, mellyen állást a’ magyar alkotványban megérdemeljük, ’s meg vagyok győződve felőle , hogy a’ legközelebb orsagyülésen a’ kir. városok mindent el fognak követni, mi törvényink védpaizsa alatt czélra vezetend : mert a’ fenálló polgári alkotványokból csak azon rész szállhat sírba, mellynek ereiből az élet kiaszott, mi pedig életébren emeli föl fejét a’ törvény korlátai között, azt a’ többi rész maga mellé életbe fölvenni soha és sokáig nem vonakodhatik, ’s igy következendik be azon boldogító időszak, midőn a’ városi követek nemes önérzettel elmondhatják, hogy ők az ipar, nemzetiség ’s polgári törvényes szabadság érdekeiben egybeforrott polgárság öszszegének képviselőji, addig pedig főfeladatunk legyen : remény, bizalom, és kitörés!1 26