Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-26 / 8. szám
8. szám 1845. Pest, január 26k án Debreczen országgyűlési követének követszámolási közgyűlésen mondott beszéde. (Vége.) Számosak voltak az eddig előadottakon kivül azon munkálatok , mellyek a’ másfél évet szinte meghaladta országgyűlésen az országos rendeket foglalkoztaták, mellyeket — miután időszakonkinti tudósításunkban elsoroltattak — jelenleg újra előterjeszteni fölöslegnek tartok; megemlitendőknek vélem mindazáltal !) Azon tárgyakat, mellyek a’ két tábla közötti megegyezést megnyerték ugyan , de reájok semmi kir. válasz nem érkezett. Ilvenek voltak a’ vasutak készítése mind általányosan, mind különösen a’ középponti vasút , kamat és párvonal elleni biztosítás . Erdélyországnak magyarországgali szorosb egybekapcsoltatása, az unitaria vallásnak hazánkbani szabad gyakorlása , az 1836 .il. törvényczikkely általányos foganatosítása, a’ pénzbeli kiegyenlítések, a’ correlatiók ügye , a’ női herczegnek Temes megyében elkövetett kihágása, a’ határ-véghelyeknek magyar törvények alá rendeltetése, a’ magyar katonai ezredekben egyedül magyar tisztek alkalmazása , a’ hozott törvények kötelező erejének mikori kezdete , a’ büntető törvénykönyvből a’ büntető rendszer iránti intézkedés , a’ Ludovicea katonai nevelő intézet életbe léptetése , a’ s ránézi a háborúban megkárosultak kármentesítése , némelly szab. kir. városokban minden törvényes bevezetés nélkül birt polgári vagyonokrul szóló elzálogosításoknak örök eladássá emeltetése, a’ külföldi zsidóknak melly módon lehető bevándorlása , a’ zsidóknak polgári jogokkali általányos felruháztatása , az irodalmi és művészeti jogok biztosítása, a’ jövő orsz.gyűlésnek 18-tődik évbeni tartása. Megemlítendőknek vélem 2) Azon tárgyakat, mellyek a’két tábla megegyezése mellett fölterjesztettek , reájok kegy. kir. válaszok kiadattak , de törvény belőlek nem keletkezett. Illyenek voltak, mint feljebb érdeklém , a’ bányatörvényköny , némelly országos sérelmek és kivárnátok ; mert nem minden fölterjesztett sérelemre és kivánatokra érkezvén kegy. kir. válasz; ide sorozandó a’ nemes városnak a’ patronatus tárgyában fölterjesztett sérelme is, mellyet bár mind a’ két tábla sérelemnek egyhangúlag elismert, mindazáltal ez kegy. kir. leirat által még sem lan orvosolva; — illyenek voltak a’ Mátyás király könyvtára maradványainak viszszaszerzése , a’ kegy. kir. válaszoknak nemcsak a’ dolog érdemére, hanem a’ szavakra is leendő kiterjesztése , a’ katonai kihágások korlátoztatása, a’ hasonszenvi orvosi tanitószéknek a’ magyar királyi egyetembeni fölállítása , a’ hitelintézet életbe léptetése , a’ szekeres házaló kereskedésnek a’ helytartótanács általi törvénytelen eltiltatása, a’ Bukkariban felállítandó hajózási iskola , a’ katonai élelmezés és szállásozás megváltása , a’ lehúzási dij megszüntetése , a’ magyarországi kereskedés és műipar felvirágoztatása, az 1836. 21. t. czikkelynek a’részek valóságos viszszakapcsoltatása iránti teljesedésbe vétele. Általmegyek végre 3) Azon tárgyakra, mellyekből a Felségekegy. kir. hozzájárultával valóságos törvények jöttek létre. Első ezek között a‘ Vallás dolgában alkotott törvényczikkely. Nem vala tárgy tek.ns tanács, nemes választó hites közönség! melly az ország lakosainak kedélyit az utolsó évtizedekben inkább fölingerlette volna , mint az 1790ik 26. törv.czikknek részint sokak általi balra magyarázata, részint meg nem tartása , ’s több országgyűlésen mint egy veres fonal vonult által az e’ miatti ingerültség, és kevés politikai előlátás kellett előre megjóslani azt, hogy ez nemcsak meg nem szünendik , hanem inkább növekedni fog, hacsak a’ különböző felekezetnek megsértett jogviszonyai, a’ lelkiismeret teljes és tökéletes szabadságának, a’ törvény előtti egyenlőségnek, ’s minden tekintetbeni kölcsönösségnek alapján világos törvény által elintézve nem lesznek, a’honnan az országgyűlés legelső törvényes szent kötelességének ismerte felséges koronás királyunk kegyelmes hozzájárultával üdvös ’s világos törvény által elfojtani igyekezni a’ viszálkodás magvait, örök időkre lecsilapitani a’ felingerlett kedélyeket, és megszüntetni azon viszszavonást, melly a’ közhazának egyenlően hiv polgárait a’ legérzékenyebb részben hajdan olly ellenséges pártokra szaggató, ’s mellynek rezgései, — noha azon korszakot, mellyben a’vakbuzgóság tűzzel és fegyverrel üldözött, az emberi nemzet túlélte már, nem csekély élénkséggel a’ jelen időkre is áthatottak. Illy felséges igyekezet után keletkezett olly törvény, melly által számos viszszaélésnek eleje vétetvén , a’ viszonosság elve, és a’ lelkiismeret szabadsága biztosittatik , különösen pedig a’ szabad átmenet iránti 1790 . 26. t. sz. balra magyarázata megszüntetik, hasonló igen hatályos törvény jött életbe A’ magyar nyelv iránt. A’ nemzeteket igazi nemzet nevét méltán viselő öszszegekké, minden polgári erénynek kifejtésére leginkább alkalmatosakká, nagygyá és dicsővé , egyedül a’ nemzetiség hő szelleme teheti, ’s ennek éltető gyökere a’ nemzeti nyelv kellő virágzása ’s a’ hazánk felett őrködött gondviselés jóságának lehet egyedül tulajdonítani, hogy keletről hozott honi nyelvünk nyugotra lett átköltözése után a’ magokat később olly gyakran megboszult elhanyagolások, majd az elnyomatására fordított kül- és bel ellenelemek, ’s a’ balsorsnak többszöri gyászos csapásai mellett is egészen el nem hervadott, az utóbbi század vége felé pedig sírjába nem roskadott, vele együtt nemzetiségünk örökre el nem temettetett, ’s bár a’nemzet ébredve 1790ben , honi nyelvünk gyarapodását elösegélő intézkedésekről, mind akkor, mind az óta több országgyűlésen gondoskodók, ’s forró hálával tartozik ő Felségének különösen mindazokért, mik e’ részben 1836. és ISI0ben rendeltettek ; de a’ nemzet méltányos óhajtásai,’s igazságos kivánatai egyedül jelen elenyészett orsz.gyűlésen ő Felségének legkegyelmesb megegyeztével alkotott törvény által nyerhetőnek kielégítő teljesedést , mert ez által édes hazánkban diplomaticus nyelvvé egyedül a’ magyar leve. — Törvények alkottattak továbbá A’ hivatal- és birtokképességnek a’ nemnemes hazafiakra való kiterjesztése iránt. Ezen két törv.ezikkely által ki lön mondva az, mivel a’ nemzet az emberiség jogainak tartozott ; mert nyitva álland már most a’ nemzet minden osztályzatinak a’ hivatalos életpályája, és mindenki szellemi és anyagi iparának, szorgalmának gyümölcsét szabadon és biztosan élvezheti. — Ezek valónak tehát azon négy sarkalatos törvényczikkely, mellyek a' lefolyt országgyűlésnek főbb és századokra kiható eredvényit tevék: jött ugyan azok mellett még több törvény is életbe , nevezetesen a’ váltó- és csődtörvények módosítása, az országgyűlési szállások szabályoztatása ’s bérek fizetése, — a’ mostani országyülési költségeknek szabad ajánlatképen egyedül a’ nemesi rend általi viselése,— a folyó homok által okoztatott károknak megszüntetése,—a’ közmunkák szabályoztatása, — a’ koronaőrök megválasztása , és Bártfa városát illetőleg a’ Jarabovszkyféle alapítványnak kitábláztatása,a’decretalis napok eltörlesztése,és a’hétszemélyes táblának a’ husvét utáni törvényszakbani öszszeülése iránt, a mellyeket úgy , mint a’ concertatio alól kikerültek , továbbá utolsó tudósításom óta keletkezett kegy. kir, leiratokat és válaszokat, orszá