Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-01-26 / 8. szám

8. szám 1845. Pest, január 26k án Debreczen országgyűlési követének követ­­számolási közgyűlésen mondott beszéde. (Vég­e.) Számosak voltak az eddig előadottakon kivül azon mun­kálatok , mellyek a’ másfél évet szinte meghaladta ország­gyűlésen az országos rendeket foglalkoztaták, mellyeket — miután időszakonkinti tudósításunkban elsoroltattak — je­lenleg újra előterjeszteni fölöslegnek tartok; megemliten­­dőknek vélem mindazáltal !) Azon tárgyakat, mellyek a’ két tábla közötti meg­egyezést megnyerték ugyan , de reájok semmi kir. válasz nem érkezett. Ilvenek voltak a’ vasutak készítése mind ál­­talányosan, mind különösen a’ középponti vasút , kamat és párvonal elleni biztosítás . Erdélyországnak m­agyarország­­gali szorosb egybekapcsoltatása, az unitaria vallásnak h­a­­zánkbani szabad gyakorlása , az 1836­ .il. törvényczikkely általányos foganatosítása, a’ pénzbeli kiegyenlítések, a’ cor­­relatiók ügye , a’ női herczegnek Temes megyében elkö­vetett kihágása, a’ határ-véghelyeknek magyar törvények alá rendeltetése, a’ magyar katonai ezredekben egyedül magyar tisztek alkalmazása , a’ hozott törvények kötelező erejének mikori kezdete , a’ büntető törvénykönyvből a’ bün­tető rendszer iránti intézkedés , a’ Ludovicea katonai neve­lő intézet életbe léptetése , a’ s ránézi a háborúban megká­­rosultak kármentesítése , némelly szab. kir. városokban min­den törvényes bevezetés nélkül birt polgári vagyonokrul szó­ló elzálogosításoknak örök eladássá emeltetése, a’ külföldi zsidóknak melly módon lehető bevándorlása , a’ zsidóknak polgári jogokkali általányos felruháztatása , az irodalmi és művészeti jogok biztosítása, a’ jövő orsz.gyűlésnek 18-tődik évbeni tartása. Megemlítendőknek vélem 2) Azon tárgyakat, mellyek a’két tábla megegyezése mellett fölterjesztettek , reájok kegy. kir. válaszok kiadat­tak , de törvény belőlek nem keletkezett. Illyenek voltak, mint feljebb érdeklém , a’ bányatörvényköny , némelly or­szágos sérelmek és kivárnátok ; mert nem minden fölterjesz­tett sérelemre és kivánatokra érkezvén kegy. kir. válasz; ide sorozandó a’ nemes városnak a’ patronatus tárgyában fölterjesztett sérelme is, mellyet bár mind a’ két tábla sére­lemnek egyhangúlag elismert, mindazáltal ez kegy. kir. le­irat által még sem lan orvosolva; — illyenek voltak a’ Má­tyás király könyvtára maradványainak viszszaszerzése , a’ kegy. kir. válaszoknak nemcsak a’ dolog érdemére, hanem a’ szavakra is leendő kiterjesztése , a’ katonai kihágások korlátoztatása, a’ hasonszenvi orvosi tanitószéknek a’ magyar királyi egyetembeni fölállítása ,­­ a’ hitelintézet életbe lép­tetése , a’ szekeres házaló kereskedésnek a’ helytartótanács általi törvénytelen eltiltatása, a’ Bukkariban felállítandó ha­józási iskola , a’ katonai élelmezés és szállásozás megvál­tása , a’ lehúzási dij megszüntetése , a’ magyarországi ke­reskedés és műipar felvirágoztatása, az 1836. 21. t. czik­­kelynek a’részek valóságos viszszakapcsoltatása iránti telje­sedésbe vétele. Általmegyek végre 3) Azon tárgyakra, mellyekből a Felsége­kegy. kir. hozzájárultával valóságos törvények jöttek létre. Első ezek között a‘ Vallás dolgában alkotott törvényczikkely. Nem vala tárgy tek.­ns tanács, nemes választó hites közönség! melly az ország lakosainak kedélyit az utolsó évtizedekben inkább fölingerlette volna , mint az 179­0ik 26. törv.czikknek részint sokak általi balra magyarázata, ré­szint meg nem tartása , ’s több országgyűlésen mint egy veres fonal vonult által az e’ miatti ingerültség, és kevés politikai előlátás kellett előre megjóslani azt, hogy ez nem­csak meg nem szünendik , hanem inkább növekedni fog, ha­csak a’ különböző felekezetnek megsértett jogviszonyai, a’ lelkiismeret teljes és tökéletes szabadságának, a’ törvény előtti egyenlőségnek, ’s minden tekintetbeni kölcsönösségnek alapján világos törvény által elintézve nem lesznek, a’hon­nan az országgyűlés legelső törvényes szent kötelessé­gének ismerte felséges koronás királyunk kegyelmes hozzá­járultával üdvös ’s világos törvény által elfojtani igyekezni a’ viszálkodás magvait, örök időkre lecsilapitani a’ felingerlett kedélyeket, és megszüntetni azon viszszavonást, melly a’ közhazának egyenlően hiv polgárait a’ legérzékenyebb részben hajdan olly ellenséges pártokra szaggató, ’s m­elly­­nek rezgései, — noha azon korszakot, mellyben a’vakbuz­góság tűzzel és fegyverrel üldözött, az emberi nemzet túl­élte már, nem csekély élénkséggel a’ jelen időkre is átha­tottak. Illy felséges igyekezet után keletkezett olly törvény, melly által számos viszszaélésnek eleje vétetvén , a’ vi­szonosság elve, és a’ lelkiismeret szabadsága biztositta­­tik , különösen pedig a’ szabad átmenet iránti 17­90 . 26. t. sz. balra magyarázata megszüntetik, hasonló igen hatályos törvény jött életbe A’ magyar nyelv iránt. A’ nemzeteket igazi nemzet nevét méltán viselő ösz­­szegekké, minden polgári erénynek kifejtésére leginkább alkalmatosakká, nagygyá és dicsővé , egyedül a’ nemzeti­ség hő szelleme teheti, ’s ennek éltető gyökere a’ nemzeti nyelv kellő virágzása ’s a’ hazánk felett őrködött gondviselés jóságának lehet egyedül tulajdonítani, hogy keletről hozott honi nyelvünk nyugotra lett á­tköltözése után a’ magokat később olly gyakran megboszult elhanyagolások,­­ majd az elnyomatására fordított kül- és bel ellenelemek, ’s a’ bal­sorsnak többszöri gyászos csapásai mellett is egészen el nem hervadott, az utóbbi század vége felé pedig sírjába nem roskadott, vele együtt nemzetiségünk örökre el nem temettetett, ’s bár a’nemzet ébredve 17­90ben , honi nyel­vünk gyarapodását elösegélő intézkedésekről, mind akkor, mind az óta több országgyűlésen gondoskodók, ’s forró há­lával tartozik ő Felségének különösen mindazokért, mik e’ részben 1836. és ISI0ben rendeltettek ; de a’ nemzet mél­tányos óhajtásai,’s igazságos kivánatai egyedül jelen elenyé­szett orsz.gyűlésen ő Felségének legkegyelmesb megegyez­­tével alkotott törvény által nyerhetőnek kielégítő telje­sedést , mert ez által édes hazánkban diplomaticus nyelvvé egyedül a’ magyar leve. — Törvények alkottattak továbbá A’ hivatal- és birtokképességnek a’ nemnemes hazafiak­ra való kiterjesztése iránt. Ezen két törv.ezikkely által ki lön mondva az, mivel a’ nemzet az emberiség jogainak tar­tozott ; mert nyitva álland már most a’ nemzet minden osz­tályzatinak a’ hivatalos élet­pályája, és mindenki szellemi és anyagi iparának, szorgalmának gyümölcsét szabadon és biztosan élvezheti. — Ezek valónak tehát azon négy sar­kalatos törvényczikkely, mellyek a' lefolyt országgyűlés­nek főbb és századokra kiható eredvényit tevék: jött ugyan azok mellett még több törvény is életbe , nevezetesen a’ váltó- és csődtörvények módosítása, az országgyűlési szál­lások szabályoztatása ’s bérek fizetése, — a’ mostani orszá­­gyülési költségeknek szabad ajánlatképen egyedül a’ nemesi rend általi viselése,— a folyó homok által okoztatott károk­nak megszüntetése,—a’ közmunkák szabályoztatása, — a’ koronaőrök megválasztása , és Bártfa városát illetőleg a’ Jarabovszkyféle alapítványnak kitábláztatása,a’decretalis na­pok eltörlesztése,és a’hétszemélyes táblának a’ husvét utáni törvényszakbani öszszeülése iránt, a mellyeket úgy , mint a’ concertatio alól kikerültek , továbbá utolsó tudósításom óta keletkezett kegy. kir, leiratokat és válaszokat, orszá­

Next