Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-02 / 18. szám

18. szám. 1845. Pest, martius 2-án MUTATVÁlílf Horváth Mihál­ynek legközelebb megjelent „Magyarok története 3dik szakaszábul­­".). Bel­v­iszonyok, s az 1?64diki on­zágigyű­lés. A’ harczok nagy zajában sem feledkezett meg M. Therézia Magyarországról, mellyről újonnan tapasztalta, hogy, bár országgyűlésein jogait féltékenyen őrizvén , nem teljesíti is vak engedelmességgel a’ kormány kívánságát, a’szük­ség idején még is híven ’s kitelhetőleg gyámolitja fejedel­mét. A’ hét éves háború alatt egyéb segedelmeken kívül 52 ezernél több ujonczot adott az ország a’királynénak. Ha azon neheztelésnek, mellyet az 1751ki országgyűlés vég­eseményei keltettek fel Mária kedélyében , volt volna is még némi maradványa, azt a’ ragaszkodás ezen újabb bizonyít­ványai egészen eloszlathatták, S mind szóval, mind tettel az ország javát és díszét előmozdítani igyekező , előbbi kegyelmes királyné lett. A’ királyság díszének ’s tekinté­lyének emelésére, 1758 ban a’pápa jóváhagytával az „apos­toli király“ czimet megújította. Két évvel később 120 ma­gyar nemes ifjúból magyar királyi testőrséget alkotott, mi, mig egy részről az udvar fényét emelte , más részről a’ nemzet büszkeségének is hízelkedett ; kár azonban , hogy ezen intézetnek a’ jó akaró királyné komolyabb czélt is nem tűzött ki ; eleinte ugyan néhány évig , hogy a’ fiatal fogékony kedélyekkel a’ külföldet megismertesse , futáro­kul is küldözgette őket nyomos bizományokkal a’ külud­­varokhoz, mi által ők, több oldalilag miveltetvén , az or­szágnak is hasznára lőnek ; a’ hét éves háború után azon­ban erre sem alkalmazta őket többé a’ királyné. Szinte ez évben (1760) alapította Therézia a’ selmeczi bányász aka­démiát is ; a’ temesi bánságban pedig , hol a’ kormányzó , Mercy tábornagy , a’ Böge folyamot 18 mérföldnyi hoszszu csatornává alakította, a’ bányászatot több helyen megkez­dette. Három évvel később Tallóson 100 árva számára ne­velő-intézetet alapított. A’ testőrség felállításánál még in­kább hízelkedett a’ nemzet dicsvágyának a’ sz. István magyar király diszrendje, mellyet Therézia 1764 ben polgári érde­mek jutalmául 20 nagy, 30 közép, ’s 60 kis keresztre­ ala­pított , nagymesteréül magát a’ magyar királyt, kanczellár­­jául pedig a’ magyar kir. udv. kanczellárt tűzvén ki. Ezen évben emelte Mária Therézia Erdélyt is nagy fejdelemséggé. A’ hét éves háború ismét tetemesen , mintegy 200 mil­lióra , szaporította a’ statusadósságot; a’ helyreállott béke pedig nem nyújtott több módot annak lerovására ’s a’ kül­­viszonyok még mind olly kétségesek ’s az országát minden lehető alkalommal nagyobbitani vágyó porosz Fridrik poli­tikája olly ravasz volt , hogy Mária a’ helyreállott békében sem kisebbíthette meg hadseregét ;«’s hogy azt díjazhassa és az adósság kamatait fizethesse, a’ német örökös tarto­mányokban a’ közadót is kénytelen volt néhány évre elzá­logosítani. E’ szükségben Magyarországot sem kímélhette meg nagyobb terheléstől. És ez volt czélja, midőn az 1764- ki jun. 17-ére Pozsonyban országgyűlést hirdetett, a’kir. előadások két pontot tűztek ki a’ rendek tanácskozásai tár­gyául, az adónak egy millió fttal való fölemeltetését és a’ ne­messég fölkelésének szabályoztatását. Mielőtt a’ közügyek tárgyalása megkezdetett, nagy boszusággal hozták szőnyegre a’rendek, egyháziak és vi­lágiak egyiránt, Kollár Ádámnak egy munkáját, melly az egyháziak és nemesek kiváltságait egynémiben megtámad­ta. Sokan azt javaslották: keressék meg a’ felség, hogy a’ szerzőt, ki magány- ember létére az országot, vagy is a’ nemességet, az egész világ előtt megtámadni merészel­te­t példásan büntetné meg; néhányan száműzetést is em­legettek ; mindnyájan a’ leghevesebben keltek ki ellene; végre abban állapodénak meg: bizassék meg egy választ­mány , melly e’ munka merészebb ’s a’ nemesség kivált­ságait sértő állításait kiszemelje , ’s ezek aztán kivonatban a’ felirathoz kapcsoltassanak. Legélesebben megrótta a’vá­lasztmány Kollár azon két állítását, mellyek egyikében vi­tatja , hogy uraságát ’s tulajdoni jogát az egyházi javak fölött a’ sz. korona mindig megtartotta ; másikában pedig igazságtalannak mondja , hogy a’ gazdagabbak régi ki­váltságaik ürügye alatt a’ közterheket magoktól elhárítván, mind a’szegény népre tolják , mellynek mégis életén kívül semmi tulajdona. A’ keserű kifakadásoknak, mellyek az illy igazságok hallására még meg nem ért rendek táblájánál ezen és hasonló állítások miatt több ülésben történtek, a’király­né, kinek az adó miatt érdekében feküdt a’ rendeket jó ked­vükben megtartani , még a’ feliratot is megelőzve, azon rendelettel szakasztott véget , melly által e’ munka átuita­tását ’s kinyomatását megtiltotta. #) Kollár azon állításának súlya , mellyben kiáltó igaz­­talanságnak mondja , hogy a’ kiváltságos gazdagok mago­kat a’ közterhek alól kivonván , a’ szegény birtoktalan népet nagy adókkal terhelik, úgy látszik, a’ rendek lelkének mélyéig hatott. Érezni kezdék magok is, noha nyíltan elis­merni nem akarták, a’ közterhek aránytalanságának igaz­­talanságát; mivel azonban mégis önzőbbek voltak, mint­sem ezen , az erőszak vas korában a’ közjó ártalmára szer­zett kiváltságukat az igazságnak áldozatul hozni képesek voltak volna , legalább azon váddal nem akarták magokat terheltetni, hogy a’ közhaza jótéteményeiben alig osztozó kiváltságtalan ’s máris túlterhelt nép erszényének rovására az adó fölemeltetését könnyelmüleg megajánlják. Mindenek előtt tehát a’ sérelmeket ’s kívánatokat szedték öszsze,látni óhajtván: nem lehetne e némi engedvények által könnyi­­teni a’ jobbágyok terhein ; de itt is azon fonákság vehető észre, miszerint a’ nép sorsának könnyítésére csak a’ király­tól vártak engedvényeket, magok azonban a’ népnek en­gedni semmit sem akartak, az ur és jobbágy közti viszo­nyok igazságosabb szabályoztatásáról nem gondoskodtak , ’s a’ nép terheinek könnyítése , fizetési tehetségének eme­lése tekintetében , azon egy tárgyon kívül , miszerint a’ vámrendszer által lenyűgzött kereskedést felszabadittatni követelték, semmit sem vettek fel a’ sérelmek és kivánatok közé , mi a’ jobbágyon valóban segíthetett volna. Emelke­dett ugyan néhány szózat az úrbéri terhek szabályoztatása iránt ; de a’ többség arról hallani sem akart. Felhozatott hogy választmány küldessék ki a’kereskedelem akadályai­’ nak elmozdítására; de a’ többség ezt is elvetette, alkuba *) *) Az említett két állítás ma is heves viták tárgya, mind a’ múlt országgyűlésen, mind a’ megyei gyűléseken, de milly kü­lönbséggel­ mennyire megváltoztak e’ pontokban a’fogalmak rövid 60 év alatt! A’papi jószágokat illető állítást a’ rendek nagy többsége már végzésileg elfogadta, a’ közterhekben való részesülést pedig a’ haza’értelmesb polgárainak nagy része mint a’ hon felvirulásának legelső feltételét óhajtja, és szé­gyenleni kezdi kiváltságát, mint a’ szolgaság attribútumát. De vannak még ma is, kik dicsőségüket a’ szűz vállakban keresik. — Sérté még a’ rendeket az is , hogy Werbőczy hár­mas könyvét Kollár hiányosnak ’s a’ kor kivánathoz képest elégtelennek állította. *) Mivel a’ tiszt. szerkesztő jelen munkájának előbbi szakaszibul is közlött mutatványt Társalkodónk a’ munka bővebb ismerte­­téseűl’s ajánltatásaul, e’közérdekű adikbul is czélszerűnek vélte ugyanazt tenni a­ szerk.

Next