Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)

1845-03-23 / 24. szám

93 sziták mindazon gazdasági eszközöket, mellyek segítségé­vel az illető darabföld gabnatermésre képessé téteték; mint szinte a’ szántók, aratók, cséplők vagy nyomtatók illető­ségét, valamint munkadiji részét mindazon mesterembe­reknek, kiknek közremunkáltával a’ malom és sütő- h­áz létre jött. — ’S­illy után még száz meg száz parányi dij és nye­reség- részecskéket mutathatni föl egyetlen 1 garasos czipó értékében ! Innen ama majd csudaszerű, hatás , melly föld— mivelő országokban elválaszthatlan kísérője szokott lenni minden ollyas iparvállalatnak, melly belföldi nyers termé­nyeknek a’ benlakók általi földolgoztatására van irányozva. Illy viszonyok közt minden egyes forint apró részletekben kézről kézre járván mindenfelé fölkelti a’ tevékenységet, ’s a’ czélszerű munkásságot folyton fejlesztvén lassanként olly kincs- forrás létrejövését segíti elő, mellyböl a’ szor­galom mindenkor illő jutalmat meríthet. A’ mondottak után nem igen kell megczáfoltatás- vagy ellenmondástól tartanom , ha azt állítom, mihez képest 50 pge­ntnyi alaptőke olly gyárba fektetve, melly ki nem szál­lítható hazai nyers termények földolgozásával foglalkodjék — nagyobb mértékben kelti föl az ipar körüli cselekvőséget, ’s mozdítja elé a’ közjóllétet, mint gyapotgyárakra fordí­tott egy egész millió. ’S azért újra és ismét: gyárakra, mellyeknél idegen anyag- szerekb­ek gépek általi földolgoz­tatása főczél, semmi szükség mindaddig, mig munkát igény­lő kezek, ’s ki nem szállítható nyersanyag van ben a’ hon­ban, főleg a’ munkás kézre váró hazai termék olly neme (p. o. czukorrépa, vasércz , kénkő), melly a’ haza első szükségeinek födözésénél alapkellékül ismertetik el. Addig legalább, míg az illyetén vállalatokba ruházandó tőke na­gyobb kamatot ígér az ipar ezen ágánál, mint egyebütt, hasonló vállalkozásoknak másneműek fölötti elsőségét két­ségbe nem vonhatni. Magyarországban mindazon föltételek, mellyektől az illyetén iparvállalatok sikere leginkább függ, nagy mér­tékben fellehetők , u. m. terjedelmes fekvő birtok , a’ termő föld csekély bére, továbbá sütőszerek’s kézi munka olcsó­sága , spodium csekély ára , a miből önként következik, miszerint kellő ügyelet és szakértő kezelés mellett mind az ezen után beruházott tőkepénzek lehetőleg g­zdagon ka­­matozandnak, mind pedig, miként már érintve volt, hasznos foglalkodást nyujtandnak a’ munkás osztály nagyobb részé­nek , mint ez a’ mondott körülmények között, bármi más gyár­vállalkozások által történhetnék; mit bebizonyitni nem igen nehéz. E’ sorok írója legbiztosb útnak látja erre nézve azon adatokat használni , miket alig 6. hét előtti utazása közben a’ poroszországi czukorgyártás körében gyűjtött; ezek nyomán világosan ki fog tűnni a’ magyarhoni czukor­­gyár leendő nyeresége , ha egy öszszegbe adatnak mindazon apró nyeremény- részletek, miket a’ magyar gyáros porosz gyárakhoz képest megtakaríthat tekintve (nálunk) a’ föld­birtok csekély becsét, sütő- szerek és spodium olcsóságát, ’s végül sajátszerü adóviszonyinkat, a’ termesztő nyeresé­gét , a’ malom- és sütő- vámot, az elégetett fa árát, ’s rész­ben a’ kerékgyártó ’s kovács munkabérét, kik a’ szántósze­reket előállítják , mellyek segélyével az illető darab­ föld gabnatermésre képessé tétetik. Magdeburg vidékén öszszesen 13 gyárat találtam , mellyek közül 7 Ludenburg külvárosban majd szakadatlan sort képez a’ legélénkebb munkásságban.Némellyik közülök naponként 1000—1800 , de egy sem dolgoz fel kevesbet 600 mázsa répánál, mellyeket magok a’ bérelt tájakon, — öszszesen 11—12,000 láncznyi területen— termesztenek. A’ bérlet egy magdeburgi láncz 710 bécsi ölet tevő terü­lettől a’ használat másod évében, 16,— 24, középszám tehát 20 tallér , 28 fr. 30 kr. Egy 1600 öles holdra (Joch) tehát számittatik 64 frt. pengőben, Belgiumban , valamint Valenciennes, ’s­­Arras vidékén Francziaországban , hol majd minden czukorgyár mellett egy kávé azaz: czikória­­gyár is találtatik, egy egy hectar­ó­l(14 bécsi holdtól 600­ foknyi bér­t) fizettetik évenkint, mi holdjától 131 pengő forintot tenne. A’ répatermést Magdeburgban középszámmal teszszük 180 porosz mázsára , 150 bécsi mázs, holott még 1 bécsi holdra 337 bécsi m. esnék.— A’ répaczukorgyár­­tási adó Poroszországban, mint az egész vámegyletnél , a’ jelen termési szak kezdete óta 100 mázsájától 5 tallér­­ran 6 tallér, vagy 8 frt. 24 kr. 100 bécsi mázsától emeltetett fel. Fütő-fogyasztók 28 mázsa kőszénre megyen (minek ára 10 por. tallér) 100 mázsa répa után; ennélfogva 100 bécsi mázsa kerül 17 ft. 43 krba. A’ csontliszt (spodium) Porosz­­országban legalább 2 pgc forinttal magasbban számittat­­hatik minden 100 mázsa répa után. Tesznek tehát Poroszországban bécsi hold szerint: a) A’ haszonbér .... b) Az adó (hol azonban 337 mázsa he-64 fr.— kr. lyett csak 300 veszünk) 25 fr. 12 kr. c) Fütőszerek .... d) A’ csontliszt m­agasb ára 2 ftjával 53 fr.9 kr. 100 mázsányi répa után 6 fr.— kr. Öszszesen :148 fr. 21 kr. Ellenben Magyarországban legföljebb ennyi volna fölveendő­: a) 1 hold utáni haszonbér kétszeri trágyázás­a és vetésre alkalmasitással ’sajt. együtt legfölebb 20 frt. b) tűzi­­szerekért 2­­2 öl kemény fa, mint 28 mázsa kőszén teljes pótléka , tehát 300 mázsára 7112 öl 4 frtjával............................................. 30 frt. Öszszesen 50 frt. A’ fenebbi öszszeghez képest tehát a’ magyar gyár naponkénti takarék-nyeresége 98 frt. 21 krnyi. Egy 60000 mázsa répát lisztczukorrá változtató gyár olly ügyes értelmes és szorgalmas kezelés mellett, mint a’ porosz, 20000 pengő forinttal nyer többet, mint a’ sok­kal kevésbbé kedvező helyzetben levő porosz ugyanazon répamennyiség földolgozásából. Illedék ’s viszonos mél­­tány érzete nem engedik közzé tennem azon adatokat, mik­nek nyomán az ottani gyárosok valódi nyereménye meg­határozható volna; ugyanis Poroszországban a’ haszon uj neme — legyen ez bár tökély és szakmai haladás szülemé­nye — mindig okvetlenül uj adóval terheltetést von maga után. Azonban föltéve a’ legroszabb esetet, mintha t. i. a’ porosz gyáros egészen minden haszon nélkül fáradozna, Magyarországban még ekkor 60,000 mázsányi czukor ki­állítása 20,000 p­oftnyi hasznot igér; vegyük még tekintetbe azt is, mihez képest az imént érintett erővel ’s kiterjedés­ben munkálkodó czukor- lisztgyár alap- ’s forgalmi tőkéje legföljebb 40,000 p.ft.,hogy továbbá a’ befektetett egész tőke a’ hazában marad , hogy ezen iparág hazánk dolgozó osz­tályának olly időszakban nyújt nyereményes foglalkozást, vagy legalább élelmet, midőn ezen munkaképes kezek me­zőgazdaság körül nem használhatók; hogy az ipar ezen leg­­nyereségesb és jutalmazóbb ágánál a’ czél megközelíté­sére 4—5 millió tőkénél több nem kívántatik, hogy végre az illyetén gyárműködés a’beruházott tőke-pénzeket leg­rövidebb idő alatt viszszafizeti , ’s egyéb nyereséges vál­lalatok létrejövetelét eszközli, ha mind­ez figyelembe vétetik, nem tagadhatni, miként a’ pesti czukorgyár-egyesület ke­­letkeztével lenne mutatva azon irány, mellyben az ipareme­lésre fordítható pihenő tőkepénzek akár egyesek hasznát akár a’haza közérdekét tekintve legczélszerűbben volnának használhatók. Remélljük, hogy az itt kijelölt irányt tőkepénzeseink kellőleg tudandják méltatni. (Vége köv.) *) Ezen öszszegért köteles maga az illető birtokos bérbe adott főidén az őszi trágyáztatást vég­e hajtatni, annak idejében tett forgatás által; a’ főldet vetés alá is elegyengetni , s a' ki­ásott répatermést n’ ki rendelt gyári lakhelyig szállítani.

Next