Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)

1846-10-18 / 83. szám

Vidik Fejezet. 23. 28. §. Ezekhez alulirt még a’ há­zassági faültetéseket is, mint az külföldön sok helyen divatoz, so­­rozandónak találja. Vildik F­e­j­e­z­e­t. Az itt előadott szabályok mind igen czél­­irányosak, csak a’ vad gyümölcsszedés szabadalmáról kell meg­jegyezni, hogy ez minden legkisebb kárpótlás nélkül egyene­sen eltörlendő leend, mert világosan látható,hogy ezen törvény­nek jövendője nincsen, minekutána a’ legtöbb vad gyümölcs­fák a’ legelőben szanaszét léteznek, ezek újabb ültetés nélkül las­sanként mind ki fognak veszni, a’ szálas erdőkből pedig azo­kat a’ birtokos fogja kiirtani és pusztítatni, hogy a’ csürhe nép csempészkedéseitől megmenekedjék, mint ez már sok helyen meg is történt. Tata, sept. 28kán 1846. Gáty István m. k. tatai urad. főmérnök és főerdősz. A’ m gazd. E. sept. 29 ki gyűlnek folyt, és vége. 6szor. Hogy a köztelek illő idő alatt fölépülhessen, miután már az eddi­gi aláírások biztos reményt nyújtanak a szükséges költségek fe­deztetésére, annál is inkább, minthogy urunk királyunk ő felsé­gének legmagasb segélyére is, fiúi bizodalommal számolhatunk, e közgyűlésen mind az épületanyagok hordatása, mind az eddigi rozzant köztelki épület szétbontása elhatároztatott. S­zer. Gróf Festetics Thaszilónak nagybecsű levele, mellyben bol­dogult édes atyja helyett megígérni méltóztatik, halhatatlan öreg atyjának Festetics Györgynek életnagyságu arczképét e­­gyesületünk számára elkészíttetni, — a legbensőbb örömmel fo­gadtatott. — 8szor Testvéri rokonszenvvel fogadtatván a termé­szetvizsgálók kassai és eperjesi gyűlése alatt alakulni indult abaúj- és sárosmegyei fiókok iránt tett jelentés, epedve várja az egye­sület, hogy e fiókok részéről szabályszerű alakulás s tettleges é­­letbelépés hivatalos tudósítását vehesse. 1 9szer. Török Gá­bor aradmegyei alispán urnak becses jelentését az aradi fióknak közel létesítéséről a közgyűlés meleg köszönettel fogadta. E lőszer. Nemes Vas megyének intézménye, mellyel kijelen­teni szíveskedik, hogy közhasznú egyesületünk jövendőjét a tör­vényhozás legfőbb gondjai közé számítja, s e végett a jövő or­szággyűlésre praeferens utasítást adand, ismét nevezetesen ö­­regbíté azon méltányos reményünket, miszerint a haza egyesüle­tünkben a mezőgazdaságnak, mint jólléte legfőbb alapjának ü­­gyét, a nemzethez és szükséghez illően fölkarolandja. F­­ iszer. Olvastatott főm. hg. Eszterházy lévai uradalmához tartozó kelecsényi jószágon létrehozott rétöntözés megvizsgálására megbízott küldöttség érdekes jelentése, melly miután a kimuta­tott meglepő eredmények s ezekből folyó tanúság fölötti okulás végett a Magyar Gazdában közrebocsáttatni rendeltetett, egyszersmind föntisztelt ő herczegségéhez üdvözlő fölirat, s Ben­kő Dániel urod. főfelügyelő s Korizmics László mér­nök un. irányában a legszivesb lazafiai elismerés nyilvánítása határoztatok. — 12 szer. S­pon­er Tivadar urnak az általa be­küldött, s az ismeret­terjesztő szakosztályhoz utasított szepessé­­gi örökváltságok leírásaiért szives köszönet szavaztatott. — 13- szor. A megürült titoknoki segéd állomása, a titoknok ajánlásá­ra, Ferenci László úrral töltetett be. — 14 szer. Tagválasz­tásra kerülvén a sor, alapi­tó tagoknak üdvözöltettek: gr. Csáky Béla, gr. Károlyi Ede, Ocskay Antal kassai püspök, báji Patay Sámuel abaujmegyei alispán,báró Révay Simon, dr. Stek­­ker Pál, ifj. gr. Zichy Ferencz 200 pgc ftnyi alapítvánnyal Ren­des tagokat megválasztottak 10 pftnyi 6 évi rész­vénnyel : Antony Sebestyén tb., Bárczay Albert főbíró, Bárczay Ferencz, Bornemisza, Bujanovics Gyula­­bíró, Beős Mihály főbí­ró, Berzeviczy Emánuel tisztifőügyész, Both Tamás tb. Bánó Mik­lós, Berzeviczy Tivadar­­ főjegyző, Komáromi József fősz.biró, Dessewffy Alb. tb., id. Dessewffy Tam. tb.,Duka Péter tb., Die­nes Istv. tb., Friedberg Ján.,­­ Ghilány Józs. Gorzi Józs. magtár­nok, Hedry Ern. első alispán, Hofmann Aug., Hedry József tb, Hilmer Károly tb., Hrabéczy Gábor tb., Illés József pénztárnok, Konyovics Dávid tb., Kubinyi Ferencz tb., Kriebel Ernő ügyész, Kovács Ádám gazdatiszt, Krausz János gazdatiszt, Meliorisz Ger­­gely tb., Meliorisz László tb., Naidhardt Antal egri érsekurod. praefectus, Németh Károly magtárnok, Pillér Gedeon másodal­ispán, Péchy Ferencz főbíró, Péchy Kálmán tb, Pap Sámuel tb., krasznikvajdai Szentimrey György abaujm. fej. sóvári Soós Á­­goston tb., Szentimrey Bertalan tb., Semsey Albert tb., Semsey Pál főj., Sárossy György h. ügyvéd, Szakmáry Antal tb., Sárossy Tamás tb., Semsey Vincze tb , Steinhübel Károly, Szinyey Félix tb., Szmrecsányi Ödön tb., Szirmay Pál tb., Salamon Károly gaz­datiszt, Tomka István tb., Ujházy László tb., Villecz Jób főmér­nök, Zubek András gazdatiszt. 6 éves 5 po­ntos részvé­nyesei lőnek: Csáky János gazdatiszt, Erdélyszky János gazdatiszt, Illiás Imre gazdatiszt, Lipkovics Mihály magtárnok, Lipkovics József gazdatiszt, Pettheő Ignácz magtárnok, Pintér Endre gazdatiszt, Rozmán József gazdatiszt, Sohár Lajos mag­tárnok, Ujváry Illés magtárnok. Egyszerű 10 pftnyi taksa mellett tagokká választattak: Axmann József gazdatiszt, Barthalos Ber­ta gazdatiszt, Králik Gábor nyug. praefectus, Vörös József igaz­gató. Pesten, sept. 30-án 1846. Török János s. k. a ma­gyar gazda­ egyesület titoknoka. M .­t tolvaj. (Franczia beszély). Saint Moris ur, jó családból származott fiatal férfi, ki kellemes hivatalt keresett, míg tetszeni fogna a’ miniszter­nek teljesíteni óhajtatait, egy fiatal özvegynek hőn udvarolt, arra reméllvén őt rábírhatni, hogy neki nyújtsa szivét és ke­zét. Elérve a’ két czélt, a’ legkellemesebben, t. i. gazdag nő ’s tisztes hivatal birtokával vélt fölléphetni a’ világban. De ügyei fájdalom csak igen lassan haladónak előre; a’ minisz­ter nem hamarkodott ígérete teljesítésével ’s minő lábon áll. Marans aszszonynál (igy hivaték szive hölgye), azt kipuha­tolni egyáltalán nem bírta. Az özvegy majd bátorítani lát a szék reményét, majd hidegen fogadó őt szokott ismerősként kinek szokásos látogatása terhünkre válik, ’s jobban használ­­hatandott időt rabol. Ő megvallá ugyan neki szerelmét ’s ó­­hajtatai nem voltak épen elutasítva; hódolatai tüzettek ’s végre azon gondolatra jött, hogy Marans aszszony állhatat­lan ’s érzületei a’ kis napi események szerint változnak. ,Ő ledér,4­­gondoló magában, ,ki minden ötletnek hódol ’s öz­vegységét leggyermekesb szeszélyei kielégítésére is használ­ja; ő használja, sőt viszszaél helyzetével. Hiszen tudva van,, hogy hölgyre nézve legszerencsésb állapot nálunk az, ha fi­atal, gazdag és özvegy. Marans aszszonyban egyesült e’ há­rom előny ’s ő tudja azokat használni.­ Azonban St. Moris úr azt vélé, legyen csak Marans aszszony az ő neje, ezen állhatatlan jellemet ő meg tudandja majd változtatni. Ez ok­ból mind haszonvágy­, mind szerelemből gyakorta fordult meg nála, mert Marans aszszonyt valóban szereté és óhajta­­tai mind önzését, mind szerelmét valónak kielégítendők. Egy este, kevéssel 8. óra előtt, azon reménynyel jelent meg nála, hogy őt egyedül találandja és szerelméről hábo­rítatlanul beszélhetem­ a’ nélkül, hogy azon kellemetlen be­szédképeket kelljen használnia, mellyekre egy harmadik je­lenléte mindig kényteti a’ szeretőt. Megpillantásakor Marans aszszony félig fölkele ’s mondá: ,Ah, ön az, St. Moris úr ? Épen önre gondoltam.4 — „Reám,­ngos aszszony ? Én vol­nék a’ szerencsés ön gondolatait foglalkoztatni ? Ön maga­mon kívül ragad.44 — ,Istenem,4 mondá a’ hölgy kezet nyújt­va neki, ,hát ön nem barátaim közé tartozik?4 — „Én ba­rátai közt a’ legforróbb, legfeláldozóbb vagyok,44 felelt St. Moris megragadva az özvegy kezét. „Hiszen tudja ön, hogy irántai barátságom szenvedély.44 — ,Igen, ön engem szeret,4 szórakozottan felelt Marans aszszony, ,’s meg akar győzni, hogy ön szerelme megadná nekem végre a’ szerencsét,mel­­lyet eddig fel nem találtam.4 — „Ha a’ legforróbb szere­lem,44 gyorsan szavába vágott St. Moris úr, „záloga a’ sze­rencsének, úgy ön építhet rá,­ngos aszszony.44 — ,Ne be­széljen ön a’ legforróbb szerelemről; illy szavak, tudom, mit jelentsenek.4 —­ „Engedje meg nem ön véleményén lehet­nem.44­­ ,Marans úr koros férfi volt,4 folytató az özvegy.

Next