Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)
1846-11-08 / 89. szám
355 marháji lennének ugyanazon egyednek, illy esetben az intézet minden további kötelezései alól feloldoztatik. 19. §: Az intézet szarvasmarhát és lovakat valódi értékének legfeljebb 3/4ed részéig vehet biztosítás alá ’s ezen értéktől számítja a’ dijat is. 20. § Hogy az intézet egyes tárgyak magas értéke által ne veszélyeztethessék, legfelsőbb számítás szerint megállittatik: egy darab szarvasmarha ára 80 pfban, egy darab ló ára 250 pfban Biztosítástól elzáratnak: I. ollyan szarvasmarhák, mellyek legalsóbb értéke 12 p. ft. II. ollyan lovak, mellyek legalább 20 pftot nem érnek. 21. §. Ki marháját biztosítani kívánja, óvakodnia kell azoknak nagy értékre behatásától, mert károsodása esetében csak azon mennyiség térittetik meg, melly károsodása előtti értékéhez képest aránylag volt biztosítva, pl. ha valami egyes tárgy 150 pfra lenne mentesítve, valódi értéke pedig csak 100 ft, ekkor az utóbbi öszszeg fizettetik kártérítésül, mert nem 150, hanem csak 100 forintig károsodott. 22. §. Az ezen intézetnél biztosított marhákat egyszersmind más hasonnemű intézetnél biztosítani, befizetett dijak ’s ne talán történhető kártérítés elvesztése mellett nem szabad. — 32 §. Az intézet, hogyha valamelly helységben rendkívül gyakran kártérítést fizetett, több veszély elkerülése okáért jogosítva van, a’ biztosítást viszszavonni ’s a’befizetett dijt, a’ lefolyt időre való illetőség levonásával, az illetőknek visszafizetni. — 24. §. A’ biztosítás megszűnik, hogyha a’ biztosított marha, bármi czim alatt más birtokába jut, kivévén hogyha az uj birtokló különben is a’ társaság tagja ’s e’ felől had nap alatt jelentését megtenni el nem mulasztotta, elmulasztás esetében pedig mint a’ 10 §. ellen hibázó, többi marhából kártérítési jogát is koczkáztatja. 25. §. Az intézet kormánya vigyázattal ’s jól megvizsgálva tartozik a’ biztosításokat felvenni; ha tehát valami biztositási ajánlatot el nem fogadna, viszszautasitási okát megmondani nem köteles. 26. §. Hogyha ugyanazon helységben, vagy egy mérföldnyi távolságra marhadög uralkodik, ekkor a’ biztosítási ajánlat el nem fogadható. 27. §. Tartozik a’ biztosított marha tulajdonosa, jelentését bérmentesített levélben a’ közelebb ügynökséghez megtenni, hogyha marháját telelés végett kiadja ’s ha ebben az intézet kormánya meg nem egyeznék, viszszafizeti az illető biztosítási dijt. 28. §.Minden biztosított tag viseli a’ maga dolga végett fizetett posta-’s küldeményi költségeket ’s az intézet kormánya mindent bérmentve fogad el, vagy pedig az illetők rovására íratik fel. 29. §. Ha a’ biztosított lakhelyét megváltoztatná, biztosítása további érvényessége végett, tartozik azt az intézet kormányának feljelenteni. 30. §. Azon tagok, kik a’ társaság érdekének szabály szerint megfeleltek, jogosítva vannak, hogy ha több évre tett biztosítási idejök lefolyt, a’ fenmaradandó dijak feleslegét (12. §) e’társaságbóli kiléptekkor kézhez vegyék. 31. §• Ezen intézet minden egyes tagja, erejéhez képest köteleztetik az intézet gyarapításán munkálkodni. 32. § Az intézet minden nyomtatványai díj nélkül adatnak ki az illetőknek. (Vége köv.) Zsidó kördal) Jó barátim! víg pohárnál Üljünk le! *) A’ pesti izraelita magyarító egylet elnökségérül kaptuk nyomtatásban (Miskolcz 1846 Tóth Lajos betűivel) e’ derék zsidó kördalt, mellynek szerzőjérül (Kleisprinn Mihályról) úgy érte-Hadd hangozzék víg daloknak Zengzete! Hisz hordozzuk fájdalmunkat Régen már: Itt felejtsük dal ’s pohár közt, Perezre bár! Néma légyen minden szívben, A’ mi nyom, E’ kis körben uralkodjék Vígalom! Már a’ bú is, mert megszoktuk, Hordható, Már vigadhat és dalolhat A’ zsidó. A’ barátság fűzte öszsze Kis körünk: Őt köszöntse legelőször Serlegünk; Mert rózsákkal e’ zord éltet Átfüzi, És az ihlés koszorúját Rá tűzi. ’S ki köszöntné buzgóbb szívvel Valahol? úgy mint nálunk a’ barátság Hol honol? Üldözött csak ’s kitaszított Ismeri, Ki világát egy hű szívben Felleli. Szép hazánkat most köszöntse Hű ajak, Fel!köszöntsük egy lélekkel, Honfiak! És szivünkre mind tegyük most Jobb kezünk, Lángolóbban feldobogjon Hő szivünk! És fogadjunk szent és örök Fogadást: Hogy fizessünk neki minden Tartozást. ő is küzde, ő is szenved, úgy mint mi: önbajunkat elfelejtsük, Míg ő hí. Már csak romnak, már halottnak Tartaték, Most felébred és derülni kezd az ég. Buzgón, híven küzdenek most Fiai . Szenteljük mi, mi is éltünk Ő neki! Neki tettel, gondolattal Élni kell: A’ ki gyáva e’ körünkből Menjen el! Mondjuk mind ki, mind, atyáink Hamvinál: Hitvány, gyáva, ki honáért Helyt nem áll! Könnyű legyen, édes minden Áldozat, estteténk, hogy noha származására nézve lengyel, Magyarországban lakása alatt mégis olly annyira sajátjává tette nyelvünket számos belföldi hitsorsosinak pirító példájára, hogy az hazánkban született izraelitának is kitűnő dicsőségére válhatnék* Seerki