Társalkodó, 1846. január-december (15. évfolyam, 1-102. szám)

1846-01-22 / 6. szám

Burgonya év eresztgette. A’ M. Gazdasági Egyesület kormányzó választvá­­nyának a lefolyt évi december 31-én tartott ülésében, melly­­ben a’ tagok élénk részvétet tanúsító számmal jelentek meg, következő kitünőbb tárgyak fordultak elő: sör olvastatott a’nm. m. kir. helytartótanács kegyes intézvénye, mellyel hazánk egyik főbirtokosának ő felségéhez nyújtott azon folyamodása, miszerint ő felsége Borsod, Gömör és Pestmegyéknek a’ga­bona és burgonyából való szeszégetés iránti tilalmazó határo­zatát megváltoztatni, s legalább a mennyire küldöttségek ál­tal megvizsgálandó helyeken valósulna, hogy a burgonya meg­­rothadási veszély miatt tartósságot nem igér, annak szeszszé kiégetését kegy, megengedni méltóztatnék. — Egyesületünkhöz véleményadás végett utasittatott. Minek következtében a’ kor­mányzó választvány ezen dolgot minden oldalról megrostálván, de hivatásához képest különösen gazdasági szempontból te­kintvén , a’ nm. helytartótanács utján ő fels. előterjeszten­dő nézeteit következőkben pontositá öszsze : „Az okok és körülmények, mellyekből érintett folyamodó előrebo­­csátott kérelme támogatásában indul, egy részről annyira fon­tosak, másrészről olly általányosak és köztermészetűek, hogy ámbár a’ legfelsőbb kegyes intézvény egyesületünket egyedül a’ jelen folyamodás feletti vélemény - nyilványitásra szólítja fel, — mégis felhíva érzi magát ezen ügyet, mint az öszszes ma­gyarországi földbirtokosok ügyét tekinteni ’s a’ kegyelmes in­­tézvény nyomán a’ fenforgó tárgy felett szerény nézeteit álta­­lányosan kifejezni. — A’ n.méltóságu magyar kir. helytartóta­nácsnak a’ lefolyt évi mostoha termés következtében hazai törvényhatóságinkhoz a’ fenyegető ínség miatt bocsátott atyai figyelmeztetését annál is inkább tiszteli a M. Gazd. Egyesület, mivel az hazánk sok vidékeire nézve valóban sürgetés volt ’s indokai annál fontosabbak, minthogy némelly tájakon az éle­lemhiány már tavaly minden lehető szük­séget, ’s egy részben a’ felebaráti segélynyújtás forrásit is kimenté. — Hódoló tisz­telettel elismeri továbbá az egyesület, hogy statusérdekeket ve­szélyeztető közönség eseteiben a’ veszély elhárítására olly ide­iglenes rendszabályok is lehetnek szükségesek, mellyek az élel­ miszerekről való szabad rendelkezést egyeseknek az öszszeség érdekében egy időre korlátozzák. — Illy rendszabályok fejte­getése vagy birálgatása azonban jelenleg Egyesületünk­­tár­gyalásához nem tartozván, úgy továbbá nem azon erkölcsi kötelességek megvitatásáról lévén ez úttal szó, mellyekkel ín­ségben küzdő felebarátja iránt minden becsületes ember tar­tozik, — azért is tulajdonkép viszszatérvén a’ velünk kegyesen közlött folyamodás tartalmára,— erre nézve főleg gazda­sági szempontból bátorkodunk ezennel kijelenteni, misze­rint különösen a’burgonya szeszégetésre fordításá­nak, az élelmi­szerek jelen szűke tekintetéből, a’ fenérintett megyék által a’ tél közepett határozott megtiltását a’ fen­forgó körülmények között meggyőződésünk szerint föld­ birtokosinkra nézve ugyan károsnak, de a szükölködőkre néz­ve czélravezetőnek nem tartjuk; -- először is azért, mert olly gazdaságokban, hol a’ szeszégetés nagyobb terjedelemben di­vatban van, — a’ gazdálkodás külön ágai a szeszégetés üz­letével szoros öszszeköttetésben, sőt gyakran azon, mint alap­sarkon állanak, úgy annyira, hogy ha a pálinkaégetés fen­­akad, egyszersmind az összes gazdaság belszövege igen meg­rendül, a juhászatoknak s rendesen felállított gőbölyöknek táp­­láltatása megcsorbul, és százezerekre mehető értékű állatok léte­s egészsége veszélyeztetik, minthogy a pálinka-moslék a rend­szerint hiányzó szénatakarmányt vala pótolandó. Koczkáztat­­hatik továbbá illy tilalmazás által a’ birtokos értéke vagy az által, hogy drága pénzen vásárlóit burgonyáját illő kamat­tal fel nem használhatja, vagy olly módon, hogy a’ szeszmen­nyiséggel , mellynek kiállítására tán jóval előbb szoros szerző­dést kötött, vevőjének nem szolgálhat, ’s ennek irányában tetemes kárpótlásokra kényszeríthető. ’S midőn illy módon a’ szeszgyárak tulajdonosa kimondhatatlan károsításoknak téte­tik ki, a’ szándéklott czél még sem jön elérhető, mert a’ bir­tokos a’kiégetéstől letiltott burgonyát eladásul piaczra szállí­tani nem fogja, hanem azt szűkölködő jószágával nyersen, vagy pedig megfőzött, behabart, és savanyított állapotban fogja felétetni, habár e mellett nagy részét nyereségének ok­vetlenül elvesztené is.­­ Ha továbbá e tilalom foganatosítá­sa által fen­maradna is egy vagy más helyen bizonyos men­nyiségű burgonya szabad rendelkezésre, az mégis csak hely­beli segélyt nyújthatna egyes esetekben, mert a burgonya elszállítása tengelyen messzebb vidékre télen már a’ fagy- ve­szély miatt is lehetetlen, ’s fuvarbére nagy tömege miatt a’ ga­bonához képest minden értékét fölemésztené. — De figyelmet érdemel végre még az is, hogy számos ember, ki a szesz­égetés körül alkalmazva szerzé magának ez előtt mindennapi élelmét, keresetét a’ szeszgyár megszűntével elveszti, ’s az éhező közönséget szaporítandó, — kenyér nélkül lép a fo­gyasztók sorába. Mindezeknél fogva a folyamodónak kérelmét annál alaposbnak ’s annak teljesítését ’s az ország egyéb birtokosaira , terjesztését annál méltányosb­­nak tartja a’ M. Gazd. Egyesület, minthogy az előadottakon kívül a birtokost még a’ burgonyának az esztendő mostohasá­­gával járó tökéletlensége ’s kora rothadásra hajló egészség­telen állapotja is az ország igen nagy részében úgy annyira sújtja,­hogy annak fölhasználásával’s fölégetésével eléggé nem siethet, ’s nagy szerencse, ha belőle tavaszig annyit megment­het, a’ mennyi magnak elültetésre e­l­ege­n­d­ő.’Midőn tehát ezekben az egyesület a’ vett kegyes intézmény értelmében legalázatosb véleményét hivatásszerű őszinteséggel kijelenteni siet, kedves kötelességének ismeri az iránta tanú­sított legmagasb bizodalomért legforróbb háláját ’s azon me­leg óhajtását kifejezni, vajha a’ nagyméltóságu Helytartóta­nácsnak több mint 30 év óta az ország törvényhatóságainál atyailag sürgetett létesítése a’ takarék-magtáraknak ennyi szo­morú tapasztalás után valahára már valósulna, más részről pedig egyesületünknek szerény törekvései a’ mezőgazdaság ér­telmesebb és sikeresb üzletére hathatósb pártoltatást és részvé­tet nyerhetnének, s ez által jövőre azon sajnos állapot kedve­zőbb fordulatot venne, melly e termékeny haza gazdag kenyér­forrásait tekintve, csak a létező erők elpazarlásában s hely­telen alkalmazásában leli feloldatását, ’s melly midőn egy rész­ről a nemzet nagy részét élelmi gondok és szegénység mi­atti tespedésre kényszeríti, más részről az ország hatósá­git úgyszólván évről évre olly gondokkal terheli, melyek­től ha mentesek, azok is a’ státus ezer egyéb szükségei­re biztos’ sükerrel fordíthatnák figyelmöket. 2­2szor. Előter­jesztő egyesületi titoknok, miszerint ő exja gr. Széchenyi István szakosztályi elnök ur a számára Amerikából érkezett nagymennyiségű pamutmagyat terjesztés és kisérlettételek vé­­getti rendelkezésül egyesületünknek átengedni kegyeskedett, melly hazafiai szives figyelemért a köztiszteletü hazafinak me­leg köszönet szavaztatott. 2­3szor. Pfanzert bécsi nagy­kereskedő kedves hazánkfia, ki eddigi becses vonzalmához híven, jelenleg egyesületünket azon chinai fűre figyelmezteti, mellynek rostjaiból ott a lennél sokkal finomabb vászonszövetek készülnek, s azokból Angolországban, különösen pedig Leedsben már is a leggyönyörűbb, a franczia gyolcsnál finomabb és tö­kéletesebb vászonkelmék gyártatnak, — egyúttal mind az ér­deklett fűnek rostjaiból, mind a belőlük készülő vászonból mutatványt küldvén be az egyesületnek, a’ legőszintébb hálaki­fejezés mellett megkerestetni rendeltetett, miszerint az érdek­lett fűnek nevét s éghajlati és földminőségi kellékeit lehetőség szerint kinyomozván, azok iránt is egyesületünket mielőbb ér- Pest, január 22kán p­ed. szám 1846. Ali ШЗ

Next