Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)
1840-04-22 / 33. szám
130 a’ közből álló naptól alig különböztethető napkép mutatkozott.— Világnapi vásárunk olly sikerrel ütött ki, millyet illy gyönyörű időben várni lehetett. Minden felől számos népség tódult össze. Idegen kereskedők is elegen voltak. Jó keletjük volt különösen a kalapoknak és csizmáknak. A’ mi a baromvásárt illeti ez egy volt a legjobbak közül. A’marhák ára tetemesen növekedett. Az igazonó ökröknek párja 300 —* 320, a vágni valóknak 200 - 250 a’ három éves tulkoknak 150 —• 200 rfton költ el. A legdrágább pár ökör 540 rfton volt. Egy tehén 75 —115 rft. Csikó kevés, egy adatott el 380 rft., remondába bévettek 14et 100 pengő forintjával fizetve. Szekeres le 70 —90 rft. Mind össze 105 vasat* történt. A’ Bánátból 5 marha szedő jött. Mint vidékünk nevezetes ritkaságát úgy említjük, miként egy vidra bőr, mellyet a’ Nyárád mellől Csikfalváról hoztak , 20 rston adatott el. A’ f. h. 11 ker elegyesülésből következő felírások küldettek fel, illető törvényjavaslatokkal együtt, szokott módon, Ő cs. ’s ap. kir. Felségéhez: I. Az úrbéri törvényczikkely tárgyában. Felséges ’s a’ t. Az 183216dik évi országgyűlésen alkotott úrbéri törvényczikkelyeket vizsgálat alá vevőn, azokat, a’ tapasztalás által sürgetett, és a’ szükségtől javaslati bővítésekkel és módosításokkal kiegészítettüks akkép megkészitett törvényjavaslatunkat — Felséged általi kegyelenes megerősítésének alázatos kikérésével — ide .* alatt rekesztve felterjesztjük. — A’ kik egyébiránt ’s a’ t. II. A’ jobbágyok örökösödéséről szóló törvényczikkely tárgyában. Felséges ’s a’ t. A’ jobbágyok örökösödésének eddig egymással ellenkező olly sokféle szokások és intézkedések miatt homályokban és zavarokban ütköző állapotját tisztán kifejteni, ’s az osztó igazsághoz alkalmaztatva, törvénnyel elrendelni óhajtván, e’ tárgyban készített törvényjavaslatunkat— Felséged általi kegyelmes megerősítésének alázatos kérésével — , j * alatt ide rekesztve felterjesztjük. — Kik egyébiránt ’s a’ t. III. A’k. kir. előadások 2dik pontjának érdemében a’ f.e.jan. 4kén érkezett k. kir. válaszra nézve. Felséges ’s a’ t. Tanácskozás alá véven a' királyi előadások 2dik pontjának érdemében f. e. jan. 4kén érkezett k. kir. választ, mindenek előtt kijelentjük, hogy mi az 1715. 7dik törvényczikkely rendeletéből indultunk ki, midőn első felírásunkban a’ katonatartásból és szállásolásból származó terhekre nézve, a’ mennyiben ezek törvényesek, egyezkedésekbe bocsátkozni készeknek nyilatkoztunk, és ezen nyilatkozásunkat továbbá is egyedül a törvényes terhekre kívánjuk értetni; — a’ mi ezen terhek megváltása esetében , a megváltási summának biztosítását illeti, valamint minden egyéb közadóbeli ajánlatokra nézve, úgy e’ részben is a’ törvény ’s végrehajtó hatalomnak törvényes hatósága elegendő biztosságot nyújtanak, és ezenfelül bármi egyéb kezességül szolgáló biztosítást szükségesnek nem látunk, sőt el sem fogadhatunk. Végre a’ törvényhatóságok közötti felosztásnak kulcsáról, melly ezen terhekre nézve sem lehet egyéb mint a’ miszerint más hasontermészetű közterhek felosztatnak, —most, mielőtt még a’ megváltás iránti egyezkedés elkészült, tanácskozni időelőttinek véljük, és a’ mennyiben azon kulcs egyik vagy másik törvény hatóságra nézve igazságosnak nem találtatnék, azt majd akkor, midőn az egyesség által megállapított váltsági summa felosztásra kerül, kiigazítani nem késünk. Ezen kijelentésnek értelmében megegyezünk abban , hogy ezen országgyűlésről ismét egy országos választmány neveztessék ki, melly az 1839dik évi nov. 12-én felterjesztett felírásunkban foglalt, most újra ismételt elveinket és nézeteinket szorosan követve, azok szerint a’ katonatartás es szállásolás terheinek, a mennyiben azok törvényesek, czélszerű megváltása iránt, azon katonai ’s kincstári tagokkal, kiket Felséged e’ végre kinevezem! , értekezésbe ereszkedjék, azon értekezést a’ katonai laktanyák felállítására, elrendelésére és fentartására *is kiterjessze, mind ezekről jelentését’s kimerítő javaslatát O cs. királyi Főherczegségének az ország Nádorának bemutassa, ( cs. kir. főherczegsége pedig azon jelentést mellékleteivel együtt az ország minden törvény hatóságaival közölje , hogy ekképen ezek a’legközelebbi országgyűlésre, mellyen a’ tárgy okvetetlen felveendő leszen, elhatárzó utasításokat adhassanak, és az egész dolog végkép elintéztessék. — Kik egyébiránt ’s a’ t. Sokak által óhajtva várt Budapesti Szemle Iső szám , mart. 1840. kiadja Heckenast Gusztáv előfizetési ár 4 kötetre 10 fr.Igő csinosan készülve megjelent, tartalma: I. az anyagi érdekekről, Trefort Ágoston 1. lap. 11. Állati magnetismus és álomjárás Lukács Móricz 22. lapon. III. Szegénység Izlandban, b. Eötvös Jósef 89. lap. IV. Az irói tulajdonról, Schedel Ferencz 157. lapon. Y. Codificatio Szalay László 238. lapon, és értesítő. Ezen minden tekintetben nevezetes jól elkészült magyar írók becses munkálataik által fényre tüntetett értekezések, bizodalmasan megfelelnek várakozásaiknak, de belső becsét is az alapos esméret, világos előadás és részrehajlatlanság méltán ajánlja a magyar olvasó közönség érdemes figyelmére. Ezen hír nagy megütközést szült, annál inkább mivel az angol hajósereg máltábeli elindulása bizonyosnak mondatik. Igen nagy feszültségben vannak, vájjon mit fog erre vonatkozólag a’kormány nyilvánítani. Ma az angol consul egy más köriratáról beszélnek, mellyben jelenti, hogy nincs mitől tartani,’s hogy a’dolog eldöntése Stopford admiral megérkeztétől függ , ki a kormány szoros parancsait bírja e’ dologban. Általában sokkal csillapultabbnak látszik a' dolog. Madrid, mart. 31. A’ congressus tegnap hálaköszönetet szavazott de la Victoria herczege ’s hadseregének a’ segurai és castellotei győzelmekért. A’ válaszfelirat azon pontja, melly a’ m. h. 23 ’s 24ki eseményeket rosszalólag említi, hosszú vitázás után 99 szavazat által 31 ellen elfogadtatok. A’ congressus jelenleg az ország pénzügyi állapotát tárgyazó czikk taglalásával foglalkozik. — A’ franczia követség Párisba menendő hírnöke, 28ka éjjelén a’ fővárostól egy órányi távolságban kiraboltatott. A’ Mémorial des Pyrenées szerint, Tristany (Mosen Benet) , a’ hires carlista guerilla és kanonok, kit a’ belgai carlista junta (Cataloniában) in effigie felakasztatott, 18kán Granadella környékén fogságba került, és a’junta parancsára négy czimborájival együtt agyonlövetett. Spanyolország, Olaszország, Nápoly , apr.4. Angliaházi viszonyaik mindinkább komoly szint öltenek magokra. Az itteni angol házak intést kaptak a’ consui bajokra semmiféle portékát nem adni, minthogy a’ követtől kapott tudósítások hihetővé teszik miszerint a’ brittfejeddim hajók ellenségesen lépendenek föl a’ nápolyi hajóhad ellen. Vagy Kirhalmia. Az alsóház ülésében ápril 1sén Villiers úr hosszasan fejtegető gabnatörvény iránti javaslatát, mellynél fogva idegen gabna behozatala felett tanácskozandó bizottság kinevezését sürgeti. A’ szónok felvilágositá a’ kérdést minden árnyéklatiban. Azt hittem, igy kezdő, hogy a’ földbirtokos aristocratia e’ pontra nézve, hanem méltányosságból, legalább felebaráti szeretetből teend majd némi engedményt; azonban fájdalom egy más helyen (a’ felsőházban) általán a’ régi hangon szólanak, ’s egy azon devén gőgös és makacs szellem mutatkozik ez izgatás ellen, mellytol az egész ország át van hatva, ’s melly nem szünendik meg, mig czélját el nem érte. Különféle példákban ’s számokkal rajzolá le a’ gabnatörvény üdv telen következményeit, melly egyedül a’földesúrnak hajt hasznot, minden más néposztályokra, főleg pedig a’ dolgozó részre, csak kárt hárítván ; mert általában alaptalan az e’ törvény pártolóinak indoka, miszerint a’ munkadij egyenlő arányban emelkednék az élelemszerek árával. Szinte hamisnak mondá Villiers úr azon állítást is , hogy a’ gabnatörvény Irhonra nézve jótét, sőt szükséges. 32 irhoni grófságban csupán mintegy 17 termesztett nevezetes mennyiségben gabnát, ’s ezek is megbánták; legalább bizonyos, hogy azon ithoni bérlők jártak legjobban, kik földeiket más gazdasági czikkre alkalmazók. — De ha a’ népség egyes osztályára káros hatású a’ gabnatörvény, mennyivel károsabb az egész országra általában. Az ár emelkedése miatt mindenkor szükség idegen gabnát behozni, ’s ezért arany és készpénz vitetik ki. A’múlt évi tapasztalás szomorú példát nyújt. — A' britt kézműáruk tetemes kivitelét se lehet bizonyítványul felhozni az ország kedvező állapotára,mert e’kivitel igen is erőltetett,midőn az angol népnek minden pénzét kenyérért kiadni kellvén,a’gyárosok kézműiket bármilly áron idegen vásárra bocsátni kénytelenek, a honi piaczok silány kerete miatt. — Ne gondolja a’ ház, mintha egy isméti tagadó szavazat ez ügyet dugába döntené; mert ez nem gyáros és földbirtokos,— hanem az egész polgári társaság és ennek önhasznát vadászó része közti kérdés. E’ kérdés kapocs a’ középrend és dolgozó osztály egyesítésére. — Az oppositio részéről ez este egy első rangú szónok sem hallata magát. A’ vitázás apr okán újólag folyt e’ tárgy felett, ’s hihetőleg az egész héten eltart. A’ britt javitó-egyesület épen most bocsátott közre egy föld - abroszt , mellyen minden cath. templom, kolostor és iskola fekvése Angliában, Males és Skócziában ki van jelölve. 532 illynemű épületeket számlálnak, honnan kiviláglik, hogy az utóbbi 10 évek alatt 88al szaporodtak. Lancaster grófságra 74 templom és 9 iskola jut, Yorkshireben van 50 templom és 9 iskola , Middlesexben (hova London is tartozik) csak 20 temp, de iskola 13 van. A’ londoni catholicusoknak e’ napokban a’ városhatóságtól azon kérelmük, hogy székesegyházuk külrészén, mellyet építeni szándékoznak , keresztet és szent képeket felállítaiok engedtessék , megtagadtatok. Az alsóház apr. 2ki ülésében Russell J. J. minap részletesen bejelentett bilijét, mindkét Canada törvényhozóikig egyesítése iránt, szőnyegre terjesztő, mi ellenvetés nélkül először azonnal felolvastatok. — Egyéb nem igen érdekes tanácskozások után ismét a’Villiers úr indítványa feletti vitázások fordultak elő, a’ gabnatörvény kérdése ügyében. Morpeth 1., Írhon főtitoknoka, nem kívánt a’ kormány nevében szólani, hanem figyelmeztető a’ házat, hogy az ő általa képviselt grófságban (A West-York) magok a’ csupán földművelő kerületek is kérték a’ gabnatörvény változtatását. „Ez elvet megtagadva, mondá a’ as lord, én személyemre nézve el fognék pirulni, ha tovább is imádkoznám: ,Sram! add meg nekünk mindennapi kenyerünket/ Általában legnyíltabb kereskedési közlekedést óhajtok a’ földteke minden népeivel. Valamint önzés a’magány életből , úgy minden egyedárusság a’ nagy népcsaládból száműzendő, ’s philanthropia és Patriotismus hason értelmű eszmék legyenek. — A’ jelen indítvány megbukhatik, de azért annak végeredménye bizonyos. A’ vallásszabadság diadalát