Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)
1840-01-22 / 7. szám
hadtnem utánozzuk, — ki III. Augusztot barátját és szász királyt július közepén egy pompás szánattal kívánván meglepni, szánkái tovább mentek egy német mértföldnél, nem havon, hanem— porrá tört czukron, — ha ezt nem utánozzuk, úgy a’derült tiszta hideg napok talán szánkázási vágyunkat ki sem elégíthetik. Termékeink meglehetős áron kelnek, egy font marhahús 12—13 kr. egy icze újbor 8—10kr. egy szapu vagyis 4 véka tiszta búza 10— , 1 forint váltóban. Erdélyi hiradó. Januar, lekéről, mint az álmosság, s’ gondatlanság rész következését a’ következő esetet tudatjuk olvasóinkkal: a’ nevezett nap élén a Fiscus fogadóban egy 16 éves fiatal leányzó elálmosodván, az asztalon égő gyertya mellett fejét az asztalra lehajtva elszunyadott, s hihető a’ közel levő gyertyától meggyulladván, csak akkor ébredett fel, mikor a’rajta levő öltözet egészen lángban volt. Első ijedségben az udvarra szakadott ki, segély után kiáltozván, de minthogy az idő késő volt, csak későn lármázhatta fel a’ közelebb lakókat, kik midőn megérkeztek a’ leányzónak lába, dereka, már a’ szó értelmében össze égett, a’ szerencsétlen, orvosi felvigyázat alatt van, de élete megmaradásához még eddig kevés a reménység. Segesvárra két írt intézet alapítását tudatják, minél kedvesebb új évi hírt valóban nem vehettünk volna. Az első egy falusi iskolatanitókat képző intézet, melly még a’ múlt év utó napjaiban alapítatott. Az alapítvány alapszabályai értelme szerint, kik magokat iskolamestereknek szánják, négy évig hallgatják a’ szükséges tudományokat, ’s csak ezen négy évek alatti szorgalom és műveltség után bocsátatnak ki a’ falusi iskolákba. Azonban az iskolamesterré leendő főegyházi szoros megvizsgáltatást tartozik kiáltani, mellyet ha dicséretesen kiállott, csak úgy nyer tanítói diplomát, az ellenkező esetben repetál, vagy elbocsáttatik. — A’ második intézet, melly Segesvárit csak most jőve létre, ’s e’ folyó haoikán innepélyesen ki is nyittatott egy felsőbb leány- iskola, egy academiákon tanult nevelőnek vezetése alatt, mellyben azon tudományok tanitatnak, mellyek fensőbb társasági körökben forgó, női hivatást betölteni kész, asszonynak mellőzhetetlenül szükségesek, ha azon pályán mellyre mint nő, anya, és társas élet tagja hivatva vagyon haszonnal és jótévőleg kíván munkálódni. Ez utóbbi iskolába már is 32 növendék jár, ’s vesz oktatást. Áldás kisérje azon férfiak lépteit, kik a’ kor lelkéből folyó illy nagy érdekű kh állatok létrehozásában fáradoznak, ’s ezek által egy szebb jövendőnek teszik le alapjait. Vajha a’ szép példa minél több követőkre tatalálna ezen hazában! Olaszország, Róma, jan. 4. Bordeaux herczeg Rómában tartózkodása nem csak Francziaországban, hanem más tartományokban is több figyelmet látszik gerjeszteni, mint valóságosan érdemel. A’ különböző hírlapi tudósítások temérdek költeményeket közölnek róla. Mi csak néhányat fogunk megczáfolni, mert mindegyüket lapjainkban idézni lehetetlen. Először is a’ herczeg incognitóját még soha sem vetkette le, ő most is mint az előtt, Chaibord gróf nevet visel. Ünnepélyeket nem csak nehány angolok, ’s oroszok adónak számára, hanem a’ legnagyobb római családok tüntették ki azokban magokat, ’s majdnem minden estve egyik ünnepély a’ másikat követi. A’ diplomaták közül csak azok jöttek vele közlekedésbe, kiknek közvetlen dolgaik voltak véle, ezek közé tartozik bizonyosan a’ nápolyi követ Ludolf ur is. Ellenben a’ cs. kir. ausztriai követ Lüzov ur, nem tette nékie látogatását, annál kevésbbé ígérkezett mint közbenjáró a’ pápa és Francziaország közt, már azon egyszerű okból is, hogy bár néhány jegyzetek váltattak is, a’ két udvar között az egyetértés fel nem bontakozott. Egy ideig kedvetlen viszonyok közt voltak ugyan, mit senki sem tagadhat, de alig tudá meg a’ franczia követ, gr. Latour-Maubourg, hogy az ifjú hg a’ pápa kívánatéra Rómát elhagyandja, azonnal személyesen sietett ismét a’ bibornok-status-titoknokhoz. Azon kívánat, hogy a’ herczeg Rómát hagyja el, úgy látszik családétól mondatott ki Görtzben, mit véle a’ pápa tisztelkedése alkalmával közlőtt. Egyébiránt itt örülni fognak ha elutazandik, mert az által több oldalú kellemetlen helyzettől lesznek felmentté. Spanyolország: Cabrera, ha az Eco de Aragon-nak hitelt adhatni, közel vala sírjához. Nyavalyája annyira öregbedett, hogy négyszer kelle erét megvágni, az utolsó kenetet is felvette. Cabrera halála, úgy vélekedik azon hírlap , a’ polgár háborút elfojtaná Spanyolországban, mert ezen főnök a' lelke a’ carlosi pártnak. Katonaseregei holta után hamar szétoszolnának. Madrid, jan. 2. Ő felsége Izabella királyné néhány nap óta betegeskedik, s a’ szokott napi kikocsizását félbeszakasztá. — Azon czikkely következményei, melly által Victoria herczeg politikai véleményét nyilványitá, ’s a’ pártok czivakodásának tárgyául téve, ollyképen kezdenek mutatkozni, miként azt minden elfogulatlan előre látható. A hadsereg, ezredek, ’s osztályok főnökei ugyan azon jogot igényelik magoknak, mellyel a’ fővezér olly váratlan módon gyakorolni jónak talált. A’ kormány rendelkezéseit ők is nyilványos vitatkozások tárgyául teszik, ’s minthogy a tisztikarban szintúgy, mint a’ nemzet egyébb politikával foglalkozó részeiben mérsékelték és túlzók, a’ ministeriumnak barátjai vagy ellenségei vagynak, igy a’hadseregnél is a’közvélemény kü lnagyilirkalmja. London, jan. 4. A’ newporti lázadásban részes chartisták ellen dec. 31-én nyílt meg a’por Monmouthban a’ rendkívüli esküdtszék előtt. A’ magas- és közép osztályú személyek tolongása a’ törvényterembe igen nagy’ volt, ellenben a’ dolgozó osztály látszatólag csekély kandiságot árult el. Lovascsapatok száguldozák keresztül az egész környéket, mivel a’hegyek közül uj hírek érkeztek szándéklott mozgalmakról. A’ törvényszéki ház ajtaji is erősen meg voltak rakva katonasággal. A’ fő vétkesek, számra 12(J.Frost, C. Waters, J. Lovell, R. Benfield, J. Reece, G. Turner, (Cole), Z. Williams, E. Edmunds,J. Morgan, S. Britton, W. Jones és J. Alist) mind tisztes értelmes férfiaknak látszok, kemény őrkiséret alatt a’város börtönéből általányos részvételei közt az itélőszékekbe elhozattak. Már ekkor a’ teremben összegyűlttek a’ törvényszéki biztosok és a’ korona tanácsnoki, kiknek ellenében a’ vádlottak ügyvédi — F. Pollock, F i t z r o y7 K e 11 y7 parlamenti tagok és Thomas ügyész — foglaltak helyet. Ezekhez közel állott Feargus O’ Connor, mint néző. Ezután a’ jegyző felolvasá a’ vádirományt, mellyet a’ foglyok jobb kezűket felemelve hallgatók. Mire egyenkint megkérdeztetvén: vétkes e a’ felségsértésben vagy nem ! — Frost szilárd hangon felelé : nem. Ugyanez volt a’ többinek is hangos, vagy alig hallható válasza. Ekkor a’ kis-esküdtszéket (petty juryz) kezdők rendszerezni, melly főbenjáróvád esetében részletes tanácskozás által szokta eldönteni, valljon a’ vádlott bűnöse vagy nem. Mivel az ügyvédek egyenkinti kihallgatását kívánók védenczeiknek John Frost csak maga maradt a’ törvényszék előtt, kinek gyengélkedő egészsége miatt ügyvéde azon kedvezést kéré ki, hogy leülnie szabad legyen, mit meg is nyert. — A’ petty jury alkotására nézve Angliában következő bánásmód uralkodik : A’ megyei esküdtek teljes névsorából kiválaszt a’ bíró 48 férfit. (Ez alkalommal a’ választás nem abc szerint történt — mint különben — hanem az ügyvédek kívánatéra, mibe a’ királyi tanácsnokok is megegyeztek, sorshúzás által) A’ kijelölt 48 férfi a’ vádlottal megismertetik, kiket ő 1) mind félrevetheti ha a’ biró az ügyben érdekelve volna, ’s ekkor a’ névsort más tisztviselőnek kell készíteni. Fia általányos félrevetésre semmi oka nincs a’vádlottnak, vagy ha ebbe a’ második névsor terjesztetik, úgy 2) a’ 48 közül, a’ nélkül hogy okát adná, 20-at, a’ felségsértésben pedig (mint a’ jelen eset) 35-töt vethet félre, a’ többi ellen okokat kell felhordania. Ilyen okok négy czikkelyre osztvák: a) propter honoris respectum ha a’ vádlott nagy rangú; b) propter defectum ha az esküdt nem állhat a’ névsorban; c) propter defictum, ha a’ vádlott maga is vethet az esküdtnek valami vétket szemére; d) propter defectum, ha t.i. az esküdtet szenvedélyesnek találja. Mind ez esetekben uj névsort kell késziteni, ha a’ megkívántaté szám meg nem marad, mig 12 férfi nem akad, kiket a’ vádlott egészen részrehajlatlanoknak tart. Ezek teszik azután a’kis-esküdtszéket. A’jelen esetben Frost ügyvéde bőven használta annak félrevetési jogát, úgy hogy a’ jury csak délutáni 5 órakor létesült. A’ korona ügyvéd is félrevetett egyet az ajánlott esküdtek közül, a’ nélkül hogy valami okát adta volna, min némi vitatkozás keletkezett, mellyet azonban a’bírák a’korona ügy véd részére döntöttek el.Ezután az ülés más napra halasztatott.—Másnap tehát (jan.l.) miután a’ 12 Ítélő esküdt kiválasztatott, (ezek mesteremberek és földmivesek a’ város környékéről) Sir John Campbell kir. ügyvéd kifejté a’ vádat a’ korona nevében. Felszólítván először az esküdteket, hogy száműznék emlékezetekből mind azt, mit eddig a’ perről olvastak vagy a halottak, és csupán az előttük levő tanácskozások által engedjék magokat vezéreltetni, előadó a’ már ismert tett dolgokat, mellyek miatt Frost felségsértéssel vádoltatott. Mint egyes cselekedeteket, mellyek által Frost magát felségsértővé tette, ezeket emlité az ügyvéd: „Háború indítását a királyné ellen tulajdon országában, merényletre bujtogatást a’királynénak királyi méltóságáról letételére,és a’királyné elleni háborúra,hogy élet rendszabályának megváltoztatására kényszerítsék.“A’mint a’főügyvéd azonnal tanuvallatáshoz akart kezdeni,dr. Pollock, a Vádlói lak ügyvédeinek egyike, kifogást indított az eddigi eljárás ellen, azt állitáni, hogy a’ formában hiba követtetett el, mivel a’ vádirat ’s az esküdtek és a’ tanuk névsora a’ vádlottak elibe nem egyszerre terjesztetett, mint a’ törvény szórni szóra parancsolja, hanem a’ tanuk névsora csak öt nappal később a’két első oklevél után. A főügyvéd azt felelé, hogy e’ kifogás nyomosság nélküli, ’s mindenesetre igen későn jó. A bírák e’ formakérdés elhatározását a’ per végére halasztók. A’törvényszék tönbféle értelemben nyilatkozik. Espartero fő hadiszállásáróli tudósítások szerint, mellyek nem Spanyolországból közöltétnek, az ő közvetlen parancsa alatt létező seregeknél némi ingerültség uralkodik , ’s különböző alkalmakkal illy felkiáltásokat hallottak: haljon meg Espartero !“ Az itteni lapok mit sem közölnek ugyanerről, de némelly Cuencában történt kihágásokról szólnak. Több tisztek az előhaladási párthoz tartozók, az ottani kávéházakban hazai indalokat kezdtek,’s áthúzódásokat hallatának a’ministerek ellen. A’ Gete politico ezen rendetlenséget megakadályozni akarván, az ajtón ki vettetett, ’s a’ nemzeti őrseregnek néhány oda siető tisztjeitől tettleg megtámadtatok. Az Eco del Comercio nagy tetszéssel szól ezen eseményről.