Nemzeti Ujság, 1840. január-június (35. évfolyam, 1-50. szám)

1840-02-26 / 17. szám

07 Ilagryk­ritainnla. Victoria angol királyné ő felsége ’s Szász-Coburg-Gotha Al­bert herczeg közt a’ házassági kötés február 1ökén­ végbement. „Alig pirkadt a’ hajnal, írja a’ Globe, ’s a’ roppant fővá­ros lakójinak serény dongása em­elkedik. Agö­ydörgések s táro­gatók harsogása üdvezlé az ünnepélyes napot. Az utszák hosszán, mellyeken keresztül a’ nászmenetnek történnie kellendett, vala­mennyi házak különfélekép valának zászlók’s feliratokkal diszesitv­e, előkészületeket árulván el egyszersmind az esti kivilágításra. Minden ablak fel a’ tetőkig, ’s még ezek is daczára a’ veszélynek, kan­diáktól voltak ellepve. A’ Buckingham ’s Nt. Jamespalota közti tér ’s környéken vidám néptömeg özönle, mitsem gyérülő a’ kedve­zőtlen ’s korareggeltől esős idő miatt, mintegy magasan érezvén, mikép a’ nőt választotta férjével egyesítendő szent kötés jelenleg nem hideg politica, sem csúszó udvari cselszövény műve, hanem a’tiszta szerelemé, — olly szerencse, miilyen herczeg ’s her­­czegnőknek ritkán jut részekül . Dörgő volt a’ hű nép örömri­­adása a’ menyasszony királyné megjelentekor, ’s csak bajosan tűr­­hete az udvari kocsi magának a’ sokaság közt utat az egyház felé, hol az eskü megáldandó vala. A’ vőlegényt is élénk taps fogadó. Victoria, valamint nászolóleányai is, fejér atlasz-ruhában volt, hom­lokát egyszerű narancsvirágkoszoru körtté, ’s fejéről gazdag ha­­ri­toncsipke fátyol folyt vállain le; egész öltözetét menyektől ékes­ség ideálja gyanánt lehete tekinteni. Ő felsége igen jól néze ki, ámbár kissé halványabban mint egyébkor ; azon tökéletes önural­kodás, ’s fesztelen viselet, melly őfelségét mindenkor jellemzi, e’ pillanatban sem hagyá el őt. — A’ kápolnába érvén, a’ felséges ara királyi családénak tagjaival, köztök az özvegykirályné is, az ol­tártól jobbra, —­ a’fenséges vőlegény magas rokonival’s kísére­tével pedig balra von helyet. Az alatt a’ kápolna előtt álló han­­gászkar a’ jelen esetre igen alkalmas indulómelódiát e’ dal felett „Haste to the wedding“ (Siessetek a’ menyekzőre) játszá. A’gyü­lekezet tekintete nagyszerű vala. A’ jelenlevők közt lehete észre­venni Wellington liget egész marsalegyenruhában, ’s mellén a’ va­­terlói érdemjellel. Ugy­szinte Devonshire liget is. A’ követek­ ’s nejeiknek a karzat jelelteték ki, az oltár ellenében, hol különben a’ királyi család szokott istentisztelet alatt megjelenni. Elől ült az ausztriai, orosz, északamerikai és a’belgiumi követ; Sebastiani tá­bornok (a’ franczia követ) kissé félre, egyedül.A’ török követ, úgy látszék, csodálatos pillanatokat vetett a’keresztény násznépre. Rus­sel , Normanby, Morpeth és Holhhouse ministerek mellett a’ mel­lékkarzaton az alsóház szónoka ült. Albert hg beléptekor a nem­zeti őregyenruhában , az igen nemes térdkötőrenddel ékesítve, ’s vállán nagy fejér menyegzős szalaggal — az egész gyülekezet fel­állott. Midőn pedig a’ királyné lépett be a’ kápolnába, épen egy fényes napsugár lövelt át az ablakon, mit sokan szerencsés előjel­nek jóslának. Az ország főpapja azonnal oltárhoz ment a’ szent könyvet kezében tartva, ’s érthető ünnepi hangon felolvasó az es­­ketésformát. E’ szókat mondván: „Albert, akarod-e e’hölgyet hi­tes nődül venni? (Albert, will thou have this woman to be thy wedded wife ?)“ hangosan felele a’ herczeg: „akarom.“ És e’kér­désre: „Victoria, akarod-e e’ férfit hitestársadul venni? (Victoria, will thou have this man to be thy wedded husband ?)“ szilárd hangon válaszolna’ királyné: „I will.“ Ezen szókat is: „Őt sze­retni, becsülni, neki engedelmeskedni, ’s egyedül övé lenni,“ kü­lönösen érthetőleg ejté ki. Ekkor a’ menyasszony Sussex hg által a’ vőlegénynek átadaték, s 21 ágyulövés hirdeté a’fővárosnak, hogy Albert hg Victoria királynénak ujjára huzá az „egyszerű aranygyű­rűt“ (the plain gold ring) s a kötés megtörtént légy­en.­­• Az ün­nepély bevégeztével Albert hg a’ trónterembe vezeté királyi aráját hol a’ „Marriage Register“-be feljegyző az u­j törvény szerint ne­vét a’ felséges pár. A’kápolnából ki jövetkor Victoria földre szegzé szemeit, ’s csak néha emelé föl azokat egy egy futó köszöntésre.— A Buckingham palotában fényes lakoma várá a’násznépet. Estére pedig a St. James palotában teritteték 130 személyre asztal, hol Errol gr. főudvarmester ült élői ’s a’ vigalomban Albertiig, a­ szász-coburgi koronaörökös, Kent­hgne sat is részesültek. Ugyan­ekkor az egész város pompásan kivilágittaték, ’s valamennyi szín­házba ingyen bemenete volt a’ közönségnek. Parlament, bank, pénzcsarnokok s a t. e nap mind ünnepet ülőnek. De legdi­csőbb v­olt ez ünnepélynél, hogy az egész nép, legalább az egész középrend, általán legnagyobb részvétel tanusita király­néja házi viszonyának változásán. Azon osztályok ellenben, mel­­lyek a’ parlamentházakban és hírlapokban évről évre ’s napról napra csupán a’ hatalom elnyeréséért vetélkednek, el nem mulasz­tók , a’ királyné menyekzőjét is czivakodásik körébe vonni. — Főleg a’ toryk fájlalják, hogy uralkodónéjok ezen fontos lépése nem az ő párt­jok vezérlete alatt történt, ’s ámbár egyet sem lehete kö­zölök gyászjellel —­ mint ígérgetők — az utszákon megpillanta­ni, mégis nagyobb részint mogorván vonultak házaikba vissza, lát­ni sem akarván a’ népünnepet. Az alsóház febr. 11 -i ülésében egész sor kérelem nyujtatott be különnemű tárgyak felett: a’ gabnatörvény eltörlése, az egy­házadé le nemfizetése miatt rég börtönben ülő Thorogood dissenter szabadon bocsáttatása, a’ statusegyház terjesztése’s a’t. iránt. Tal­­fourd billet terjeszte elő a’ literariai tulajdon czélszerűbb ótalma­­zása felől, mi először azonnal fel is olvastaték. Russell I. üdvözlő­felírást inditványoza ő felségéhez; ugyanezt tévé Melbourne a’ másik házban. Thompon tudni kívánó, valljon a’ kormány tudó­­sittaték-e már az egyptomi alkirály hadi készületiről ’s ezeknek czélját tudja e? Palmerston 1. lehetlennek mondó felv­­ágós­zt­ást adni Mehemed Ali szándékáról, annyi azonban bizonyos, hogy az alkirály 4001­ embert visszaparancsolt a­ syriai hadseregből Alexan­driába. — Duncombe J. (radical) előlegesen bejelentett indítvá­nyát fejtegető, az egyházadó eltörlése iránt, azon britt alattvalók­ra nézve, kik az uralkodó egyház keblébe nem tartoznak (dissen­­terek). Russell 1. ellenszegült e’javaslatnak, késznek nyilatkozván azonban olly bikinek szőnyegre hozatalát elősegíteni, minél fogva az egyházadót megtagadó elleni törvénykezés a’ polgári itélőszék ebbe vitetnék át, s az ítélet a’vádlottnak csak vagyona, nem pedig személye ellen hajtatnék végbe. Hunié következetlenséggel vádjá a’kormányt, mivel Izlandban az egyházadét eltörlé, Angliá­ban pedig azt folyvást fentartani akarja. Miután több szónokok hallaták magokat ellene ’s mellette, az indítvány 117 szavazattal 62 ellen félrevetteték. Francziaország. A’ Nemours­ég évdijának megvitatásával megbízott választ­mány február 11 k én ülést tartván, 3 szótöbbséggel elismerteték a’herczeg családjószáginak saját költségei födözésére elégtelensége. Ugy­anezen választmány épen olly többséggel elfogadó a’ ministe­­rium által indítványozott 500,000 frát, és más napon, egy indít­vány­t akart szőnyegre hozni, az érdij meddig tartásának korláto­zását sürgetőt.— Az itteni udvar, vagy­is inkább egy főrangú sze­mély és az ausztriai követ Appony gr. közti régi szoros barátság egy idő óta szembetűnő hidegséggé változók, oka ennek, mint mondják, ott alapszik, hogy Ausztria Oroszországnak ajánlatit a’ keleti ügy­ben elfogadó.­­• A’Nemours­ág évdijával megbízott v­álasztmány febr. 12-én a’ L’ Herbette ur előadta módositvánnyal foglalkozék, hogy t. i. a’ Nemours­ág évdija csak a’ mostani ministerium állásáig hatá­­roztassék meg. Ezen módositvány három szótöbbséggel visszavet­­teték. Más módosítv­ány­t is indítv­ány­oza még L’ Herbette ur, melly az Odilon - Barrot és Grammont urékéval együtt, a’ leendő Ne­mours­égnő özvegy tartásának eltörlését, vagy 150,000 fokra szál­lítását ’s végre annak második házasság, vagy Francziaországban nemlakás esetiben megszünendését tárgyazta. E’ három módosit­vány az elsőnek sorsára jutott. A’többség 200,000 frkra állapítá meg az özvegy tartást. A’ törvényjavaslat mint tudva van 300,000 kö­vetelt. Odilon­ Barrot urnak módosítványa, melly a’ kiházasitásra kívánt 500,000 frk eltörlését tárgyazá, visszav­etteték. A’választ­mány bevégzé munkálatit, és csak a’jelentés felolvastatásakor gyü­­lend ismét össze. Toulon, febr. 12. Az épen megérkezett postagőzösök Co­­cyte és Cilimére febr. 8ig terjedő híreket hoznak Algírból. Abd­­el-Kader személyesen vezeté uj arab seregeit Belida ebbe, ’s en­nek ostromát ismét megkezdé. Az emir pattantyusága mintegy 30 taraczkot vetett a’ városba, mi nem csekély pusztítást tön. Changarnier ezredes azonban visszavere az ellenséget elfoglalt ál­lomásb­ól ’s egy ágyút zsákmányolt. Valée marsal minden seregeit Duera és Buffarik felé indító, ’s mihelyt az időjárás engedi,azon­nal egy 4 — 5000 főny­i hadlábbal fogja megkezdeni az ellenség ellen hadi munkálatit. Uránból érkező hírek szerint e­ tartomány­ban komoly ütközetek történtek. Ezekről még hiány­zanak a­ kö­zelebbi részletek. A franczia lapokban egy tangeri(Algirban)lev­él ezeket közli: Abd­­el-Kadernek jelenleg sok ügyv­iv­ője utazik Marokko tartományában mindenfelé,hol v­akbuzgóságot hirdető tanításukkal a" mozlemekben gyűlöletet­­igyekeznek gerjeszteni a’francziák ellen. Minden módot elkövetnek ezek , ’s minden cselt elővesznek Muley-Abderrahman marokkói császárt, ’s ennek időse fát arra bírni, hogy a’ fran­­cziáknak nyilv­ánítsa ki a’ szent háborút. ,,A’ dolog, föly­tatja to­vább a’ levél, már annyira ment, hogy ha nem siet a’ franczia kor­­mány magától az ellenséges fondorkodást eltávolítani, rövid idő alatt olly hatalmas ellenség foghat nyakára ülni, mellynek Abd­­el-Kaderrali szövetsége helyzetünket Afrikában zavarba hozná. Ezen fondorkodásukat, v­alamint Marokkóban, úgy Timis­ ’s Tripo­­lisban , v­alamennyi barbár statusban űzik Abd-el-Kader missiona­­riusai. E’ tartományokban jelenleg nagy ingerültség forrong a’ ke­resztények főleg a’ francziák ellen. Egy török köv­et, Osman aga, érkezők ide. Küldetése czélját még nem tudhatni; azonban helye­sen teendi a' franczia kormány, ha ez iránt vizsgálatokat rendel; mert némellyek azt állítják , mikép ennek küldetése a’keleti ügg­g­­el összeköttetésben áll, s két nagy hatalmasság összeegyezé­­se szerint nem más czélja lenne, mint a francziáknak Afrikában amini zűrzavart, készíteni, hogy megakadályoztassanak, a’ kö­zelgő keleti ügy eldöntésében tettlegesen részesülni. A’ la Presse szerint Sebastiani ur febr. 13kán Parisba meg­érkezett. Guizot ur 18kán Londonba utazandik. Rumigny ur, fran­czia követ Madridban, a’ ministerelnököt v­isszahív­atásáért kéri e’ köv­etségből. Broglie­rg tegnap mutattaték be a’ királynál és sür­geti Latour-Maubourg visszahív­atását a’ római köv­etségből. Törökország, K­o­n­s­t­a­n­t­i­n­á­p­o­l­y, jan. 20. Harmadnapja hogy a’ török postahajó innen Alexandriába v­itorlázott. A­ rajta elutazott követ

Next