Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)

1840-07-04 / 54. szám

(h­arm­inczötödik év.) Julius 4-kén. 54. szám.­­ Hasznos mulatságokban felvétetnek min­denném­ű tudós értekezések, a’nép­nevelési, alapit­ványi, mű­vészeti, mesterségi, lite­ratúrai , és más mulatva oktatói körből. A’ nemhivatalos levelek­nek Ovrmente­i küldetése kéretik. 1840. 2 dik félév. Minden szerdán és sz­zombaton egy egy ív nemzeti megtisztel­tetések, kinevezések, hazai ’s külföldi poli­ticai tudósítások gyor­san közöltétnek lap­jainkban. Félévi «r» postán borítékkal 4 penger forint. PEST ÚJSÁG HAZAI ’S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. ti api rá Kultsár István táblabiró, feladja özvegye. Szerkeszti S­r­­ágy Pál, táblabiró. NEMZETI T­ART­ALOM Magyarországi megtiszteltetések és kinevezések, b. Prónay Albert aján­déka, nagyszöllösi és győri vásár, Zemplény , Ugocsa , és Nógrád megyei bor­zasztó események, Tisza és Bodrogközi kövér időjárás, Erdélyország kormányzó­jának névünnepe, jakomiri villám, nápolyi czivódás bevégzése, stetteni gyapjúár, Segarra meghódolása, nagybritanniai drágaság, francziaországi vitatkozások, kon­stantinápolyi ünneplések , és véletlen fordulatok , egyptomi dúlások , Görögország állapotja. Porosz király szép rendeletei, orosz seregek mozdulatai._________^ |Magyarország és antély, Ö cs. ’s ap. kir. felsége jun. 25kei legfelsőbb ministeri irata által Magyarország legi prímását Kopácsy Józsefet, sz. István ap. m. kir. rend nagy keresztjével; gr. Nádasdy paulai Ferencz váczi püspököt és gr. Szécsen Miklós az nm. egyesült kamara alelnökét, Pozsega megye főispánját, azon rend középkeresztével; gr. Esz­­terházy Károly tolnamegyei főispán­­t ugyanazon rend kiskereszt­­jével méltóztatott kegyelmesen megajándékozni. — Ugyan ő cs. kir. Felsége Szerencsy István kir. személynököt és Lonovics József Csanádi megyés püspököt vak bek tit. tanácsosokká; gr. Nádasdy Leopold táblai bárót, pedig a’főmért, hétszemélyes tábla közbirá­­jává, végre gr. Cziráky János Soprony megyei aljegyzőt a’főmért. m. udv. cancellariához tiszteletbeli fogalmazóvá méltóztatott ke­gyelmesen kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Gyürki Pál Krassómegye főispánját vált bek tit. tanácsossá; Szécsen Antal gr. mosonymegyei tiszt. fő­jegyzőt és gr. Frimont Béla fogalmazó gyakornokot a’m. kir. udv. cancellariához tiszteletb. fogalmazókká kinevezni; Czeli Jánost pe­dig a’ központi könyvvizsgáló collegium ülnökét nemesi levéllel (Literae annales) méltóztatott kegyelmesen megajándékozni. D cs. ’s ap. kir. Felsége f. e. jun. 20ról költ kegyes határoza­tánál fogva rudai Bog­­a Györgyöt, valós. érd. udv. fogalmazót, ugyan az érd. udv. levéltár és lajstromozás igazgatójává ’s egy­szersmind udv. taksátorrá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. O cs. ’s ap. kir. Fölsége, a’ zombori kamarai igazgatásnál megürült harmadik táblabirói helyre, eddigi aradi kamarai ügy­védet Szalay Antalt méltóztatott kinevezni. A’ mn. m. kir. udv. kamara Arnold Adolf Tárkányra lett át­­helyeztetése által, a’ kézsmárki kir. sóhivatalnál megürült mázsa­­mesteri tisztségbe, nyugalmazott főhadnagy, ’s az iglói sóhivatal­nál eddigi gyakornokot Marziani Ferenczet hely­ezé; továbbá a’ vallemári sóhivatalnál üres mázsátéi szolgálatra Jajczay Ignáczot, eddigi pajtnőrt, ennek helyére pedig Zách Jánost nevezé ki; az utolsónak szolgálatát Reisz János kiszolgált cs.kir.káplárnak adta át; végre a’megürült miskolczi sópajtaőrségre Timber Antalt állttá. A’ am. m­. kir. udv. kincstár a’ megüresült werbicz-luisztoki és pod-dupnai alerdészi állomásokra Szikurszky Bálint eddigi hra­­deki csatorna-felügyelőt, és illetőleg Bukna Jánost eddigi dijatlan erdészeti gyakornokot alkalmazá. Pest. Prónay Albert b. pestmegy­ei főispán­­i helyettes a’ pesti nemzeti színházi ruhatárt 30 darab részint finom posztó, részint becses selyem-szövetű, arany, ezüst, selyem és szőr himzetű ó­­divatú magyar öltözettel szíveskedett megajándékozni, miért nyil­vános köszönetét fejezi ki a’ szinházigazgatóság. N­a­g­y-S­z­ő­­­ő­s (Ugocsa vmegye) jun. 14. A’ mult medárdi vásárra kereskedőink általjában nem mehettek, mert mi a’ szó igaz értelmében a’ viztorkában valánk , a’ hosszas hervasztó szá­razság után alig esett egy pár napig, midőn olvadni kezdett a’már­­marosi roppant hótömeg ’s minket olly véletlenül elborított a’ Ti­sza és Borsva árja, hogy mint szigeti lakosok el valánk minden további közlekedéstől zárva, derék, ’s magosra felemelt, kőtöl­tésű utaink jelenleg nem szolgálhattak gátul, mert ezeket is vagy m­eghágta, vagy szétszakította a’ dühöngő vizát. Mindjárt szom­szédunkban a’nyalábi uradalom egy faluját, — Dobzse László király halászinak hajdani fészkét — Tekeháza nevűt, annyira szét­­rombolá a’ Tisza, hogy át kellett Ujhelyre telepítenünk, min már egy hónap óta teljes erővel dolgozunk; a­ temetőben hamvadó te­temek nyugalmát is megzavará az irigy­elem. Azóta is folyvást partig telvek a’ folyammedrek, mit a’ majd folytonos esőzés ha­talmasan mozdít elő. De vetésink, kivált pedig az ősziek boldog Kánaánt mutatnak, a’ tavasziak is teljes reményt ígérnek, kivéve a’ tiszapartiakat, hol a’ tömérdek tengerit—jövedelmünk főfor­rását a’ felszántot földdel együtt elrablá a’ viz. Borunk az 1834ki ter­mésnél sokkal bővebb lesz ha a’jég el nem szűri tőlünk előre, mi­től nem ok nélkül remegünk, mert az idén alig dicsekhetünk egy par jó meleg nappal , az esők szerfelett hidegek. Az urnapi győri vásár jun. 15—17én ment véghez’s eladók­ra nézve minden várakozást meghaladott, szarvas­marha és ló igen sok volt a’ téren, de vevő annál csekélyebb számú. A’ középár illy arányzatu volt: jármasökör párja: 260—400 fr., gőbölyé: 300— 380 fr., tehéné: 130—225 fr., ökörbőr párja: 50—60 fr., tehén­bőré: 30—40 fr., lóbőré: 15—20 fr., borjúé: 5—6 fr., birkáé: 21 14—4 fr.; múlt évi dohány mázsája: vitnyédi és malomsoki: 50— 60 fr., bodonhelyié: 40 fr., közönségesé: 25 fr., szalonnáé: 52— 55 fr., kenderé: 28—30 fr., bab pozsonyija : 5£fr., lencséé: 10— 12 fr., borsóé: 12—­14 fr., gubacs köble (120 fontjával) 18—20 fr., 1839ki bor­akója 7£—9 fr., mind váltóban. Zem­plénmegy­e jun. 24dik napja éjjelén borzasztó esemény által látogattatok meg, vagy is hogy magamat jobban kifejezzem tiportatott ’s roncsoltatott össze nagy részben : e’ szomorú gyász­nap rekkenő hőséggel kezdődött,’s különös szorongások lepék meg az embereket, ’s mindenki panaszkodott hogy ez vagy amaz őt leginkább érdeklő tárgy iránt rósz előérzetek háborítják , csak ha­mar teljesülének is ezen előérzetek, még az nap estel­ 9 és 9 óra­kor dühöngeni kezdettek a’ szelek, ’s a’ felhők szél ellenébe mint­egy korbácsoltatva tudúlának minden fel­ölről, ekkor villámlani kez­­de, ’s a’ mint a’ villámok megkezdők világítani a’ sötétséget attól kezdve mintegy két óráig tűzben látszót lenni az ég a’ soha nem szűnő folytonos villámoktól, ’s ezen idő alatt nagybetűjű nyom­tatást megszűnés nélkül lehetett olvasni, m­enydörgés majdnem semmi sem volt; e‘ közben elkezdett a’századok lefolyta alatt tán soha olly nagy területet el nem borított jégeső szakadni,’s Ujhelyt Tokajt ’s Toronyát kivéve az egész hegyalját mindenétől meg­fosztotta; ezenkívül Szerencs, Bekets, Legyes-Bénye, Geszthely ’s több helységek is semmivé tétettek — nem maradt sem ember, sem barom, sem madár számára egyéb a’ tiszta földnél, az illyen­­kor egész­en zöldellő szőllőhegy­ekben csak a’fák és nagyobb gyom mutat kevés zöldet, többiben minden hegy, föld színű, ’s a’ ré­mülés, ’s kétségbeeséstől kevéssé üdülő módosabb gazdák, be­­iszaplott szőllőtőkéjiket újra kezdik nyittatni, ’s a’ maradt kopa­­csoktól a’ töveket megmetszetni, vágynak határok ’s egész hegy­sorok , hol annyi szőllő nem maradt, mennyit egy rigó egy nap megeszik; igy vágynak a’ szántóföldek is, sok helyütt lekaszálni takarmánynak sem lehet semmit, egy szál szalma négy ’s öt felé van törve, ’s a’ földhöz ragadva, e’ felett még a’ rétek mind víz­zel boritvák, a’ lekaszált fű úgy a’ bagják is mellyek már imitt amott voltak, egész más határra repítve; ’s mig ez mind nem elég, Patak városában egyik torony fedele félig leszakítva, Olasziban mind a’három torony tető nélkül, Liszka városában hasonlóképen ugy Mád városában is ; seregestül kötözik az emberek több falukban az utczákon az épületekről leszaggatott gyékényt, számos sindelyes házak szegleteiken kivált fedél nélkül vágynak, a’ cserepesek össze vissza borzolva, ablak pedig alig maradt imitt amott, igy van min­den 9 mértföldnyi hosszaságban. Geszthely­től Ujhelyig tudniillik, úgy hogy meghatározni alig lehet, mi tett nagyobb kárt a’jég-és zápor-é­s vagy a’ dühöngött szél, több házak e­ mellett be is sza­kadozván, hihető hogy földindulás is járulhatott még e’ csapások­hoz, minden munka megszűnt, ’s az 1 fitos kapás most már 18 kvért nyit és metsz imitt amott; a’ tiz évekig is a’ Szegyallján tar­tózkodott lengyel lakosság pedig seregestől jobbadlan honába visz­­szaköltözött. — Mind ez még nem elég Zemplénmegyére, a’ leg­­termőbb részét az úgy nevezett Bodrogközt a’ partjaikat megszag­gatott vizek elbob­ták, ’s hét helységnek minden vetését takarít­vány­át elvitték, számos helységek határit pedig tetemesen megron­gálták , rétjeik is ’s legelőjük mind viz alatt lévén jelenleg , marháikat jobbadán elvesztegetek, vagy más határokra pénzes legelőre hajtották, ők, kik máskor számtalan idegen marháknak szoktak adni legelőt; kiki átláthatja ebből hogy több százezer ma­gyar honfi éhelhalás szükségétől fog e’ megyében kinoztatni, ak­kor midőn hazafi társai Pesten hogy kaczaghassanak színházat épí­teni adják ki pénzeiket; van itt szomorú darab elég, segítsen könnyeinket letörleni, ’s örömkaczajra fakadhatni vig darab nél­kül is,’s szebb szobrot lehet ekként állítani a’szándéklott Mátyásénál. Szencz, (Pozsony vmegye) jun.27. Mogyoró nagyságú jég­eső hullott az utóbbi napokban, melly sok baromfiakat levert ’s az őszi vetéseket és a’ szép reményekkel kecsegtető szőlőt is elpusztitá, mi által Pozsonyban a’ gabona, névszerint a’ rozs ára 8 forintra felszökkent. Itt a’ levegő olly hús, mellette az esőzés mindennapi ’s annyira hideg, hogy a’ vetések iránt már kelt szép remények csaknem oszolni kezdenek. Agárd (Nógrád vgye) nyárelő 25. Kaszálás ideje’s rétein­­ken a’ fű gyéren lenge; már ez bus kilátást nyita gazdáinknak a’ jövőbe, miután a’tél kora beállta’s tavasz késő nyílta néhány év óta természet-törvénynyé látszik válni. Élelmünket tekintve, az ag­gasztóig felszökkent gabnaár mellett vetésink, mellyeknél szebbe­ket kívánni aligha lehete,’s gazdag szürettel kecsegtetett széleink, legfőbb keresetágunk , szolgáltak jótékony vigaszreményünkül.

Next