Nemzeti Ujság, 1840. július-december (35. évfolyam, 53-104. szám)
1840-09-16 / 75. szám
jeddemben, miszerint az arany kivitele tekintetében olly keserű ‘tapasztalást szenvedjünk, valamint tavali évben. Izlandban a' kormány a' Connel izgatómozgalmit türelemmel nézi, ’s fenyégetési daczára is, miszerint Izland háború esetén a’ segedelmet megtagadandná, számos tengerészeket hadfogadtat az ottani kikötőben. De nyugalmas is a' tartomány annyira, hogy itt, hol előbb alig 30,000 főnyi katonaság vala elegendő a’ rend fentartására, mostáltag 10,000 fő 6—7000 rendőrségi segedelem mellett elégséges élet és vagyonbiztositásra. De a’ rendőröket is kezdik kevesbíteni a’ jószágbirtokosok kijelentett kérelmére, kik az olly számos rendőrség megtartatását jelen körülményekben hasztalan pazarnak tartanak. Az eltávozó sergek Gibraltárba ’s roniai szigetekre mondatnak száma lenni. Nagy, mint némellyeknek tetszik, Syriába, mi azonban csekély számok miatt nem is valószínű. A’Standard,a’franczia Moniteur azon jelentése felett, miszerint M.Ali a’ szerződött hatalmak végrendelményét visszavetette, következőt jegyez meg : ,,E’ tudósítás nem szülhet nagy álmélkodást. A’ basa nyilván már régen ezt határzotta magában, ’s a’ franczia ministerium gyámolitása őt határzatiban megmaradásra buzditá.A’ barbár jövendője mindazáltal le van pecsételve. A’barbárok közsorsa, kik hatalmokat és segélyforrásukat érdemnél többre számigják, őt is elérendi, és megbukano Husszein b. módjára. Mi szabadságot veszünk magunknak ezt jósolni, a’nélkül hogy előlátnók, mi ily közvetlen irányban fog összegyülendeni feje felett a’semmitő vészfelleg;’s ez M.Ali megsemmisítése nemcsak kihajtatása Syriából hanem egészleni bukása. A’ franczia nép egyptussali szövetsége miatt szörnyű lealáztatása tartósságát nem szenvedhetendi, de ha sikerülne is a’ francziáknak a’ baját több ideig a’ hatalmak ellen védni és megoltalmazni, úgy ők e’ védelmezés által csak azon czélt akarnák érni, hogy Egyptust egészen elnyelhessék. Ez azonban nem valószínű. Mi biztosan reméljük, mikép a’franczia nemzet értelme ’s jogértelme át fogja látni, hogy ministerei Francziaország elkülöntése által a többi hatalmaktól, azt hamis állapotba helyzék. Azonban M.Ali mindenesetre sajátkezüleg jegyző alá halálitéletét, ’s Egyptus sorsára pecsétet ütött, mit a’jós szava már rég megjövendölt (Ilesekiel 29, 15) : ,, „Mert kicsinyek legyenek ők a’ többi országok sorában, és ne uralkodjanak a’pogányok felett; és én csekéllyekké akarom őket tenni, hogy ne uralkodjanak többé a’nemzetek felett.“ “ Kétezer négyszáz év és több folyt le mióta ezen átok mondatott Egyptus felett, és e’ hosszú időközön keresztül mindig teljesülésbe jött betű értelmében, és teljesedni is fog, míg a’világ fenálland.“ — A’hasonkép tory Courrier bizonyosnak állítja, miszerint M.Ali midőn a’ véghatárzatot visszautasitá,azon vonal útmutatása szerint cselekedett, mellyet Périer ur újabb különküldeménye folytában elébe szabott.— Syria partmelléke ostromzár alá fog esni.Ez hadilag történendik, azaz egyedül arra fog szorítkozni, miszerint hadihajók vagy más vizi-járművek serget és hadszereket ne hozhassanak Egyptusból. A’kereskedés tovább is fenálland. Mit ér tehát az illy ostromzár. A’kereskedőhajók bár mennyi szert vihetnek Ibrahimnak, ’s mi a’ hadnépet illeti, ezt Syriában is lehet kapni.— Illy kényelmes helyzetben M.-Ali bátran várhatja az események kifejlendőségét.— A’minist. Globe egy terjedelmes czikkelyben jelenti: „M.-Ali ellenállása,ha még is erre határozta magát, rövid leend és üres eredményű. Az All. Z. által nyilvánossá tett, és a’franczia lapoknak olly sok beszédanyagot szolgáltatott levelezés Palmerston 1. és Guizot úr között elegendőképen tanúsítja, miszerint Anglia ’s a’ többi hatalmak legudvariabb és barátságosabban viseltettek minden időben Francziaország iránt; minden történt lépést Francziaországgal illőn közöltek,’s társmunkálását, mint óhatásra méltót a’ Törökország függetlensége biztosítására, annál hathatósabban akarák kieszközleni, minthogy Francziaország határzólag kijelenté, miszerint a’ fenmondott függetlenség biztosítása szivén fekszik neki is, mint a’ többi hatalomnak. A’ tokparti M.Herald egy czikkelye végén megjegyzi: „Anglia nem sok idő múltával tapasztalandni fogja, miszerint inkább Oroszország nagyobbitása, mint Törökország függetlenségének fentartása , tulajdonképi czélja az egyptus elleni szerződés létesítésének.“ M. Chronicle többi között: „Fővárosunkban némellyek háborút éreznek, ’s előre félnek is tőle, tudván a’ hatalmas hasa ellennézeteit. Mások azt mondják, hogy a’ hatalmak akaratának engedni fog, mielőtt még ostromzár állana be. Igy elosztvák a nézetek. De azon erősen gyökeresült vágy, miszerint Franczia- Országgal ki nem ütendő háború iránt, a’kereskedői világ egyszivvel s lélekkel megegyez. M. Chronicle bizonyossá tesz, miképen az angol kormány komolyan gondolkozik a’ szárazföldre intézett levelek bezét alábbszállitani, hahogy az illető szárazföldi statusok is viszonylag munkálódnának. Paris, aug 30. Készületek a’ hadseregnél, valamint szárazföldi , úgy a’ tengerészetinél is folyvást tartanak , nyugalmasan és gyorsan, ’s ministeriumokban a’ mozgalom szokatlan és rendkívüli. A’ Moniteur két rendelményt tesz nyilvánossá, mellyek a’ hadiministeriumnak egy rendkívüli hitelt nyitnak 27 millióra. Tudósításaink itt keletről, főkép Egyptusból nem hangzanak össze az Alig. Zeite részbeni híreivel. Parisban hiszik, miszerint M. Ali nemcsak teljesen el van határozva semmi áron nem engedni, hanem hogy készületszerei ’s hadieszközei fel is hatalmazzák őt a’legkeményebb daczra. Afrikában, mint látszik ’s mint várni lehetett, előjelek tünedeznek egy új háborúhoz. úgy tetszik, Abdelkader olvas európai újságokat, gondolom az angolokat, és használni akarja azon pillanatot, mellyben Francziaország Európával háborúba keverten afrikai birtokba csak alárendelt ügyelemmel leendhet. Aközben Valeé tábornok egy uj támadáshoz készül Oranban, és Champion ezredes, ki újabban oka lett a 120 katona megöletésihez , Cavaignac ezredes hadnagy, Eamoridére utódja által hivatalától megfosztva állomásáról elmozdittatott. Nemrég közöltem önnel, millyeket beszélőnek a’ legitimista mozgásokról Vendeében; egy kegyelem nyert Chonan visszatérése hazájába, hol a’ néptől indulatos ellenszenvvel fogadtatott, kevés reményt látszik éleszteni az e’ tartománybeli, közháboru hívei szivében. AzUnivers’s utána több párisi hírlapok következő koholmányt foglalnak magokban, mit egyedül azon végből közlünk, hogy megmutassuk olvasóinknak, mint mystifikálják a’ párisi hírlapok közönségüket: ,,A’ király sz. Cloudba megérkezte után a’ diplomatatestületet fogadá. A’ porosz követ ez alkalommal szóla : „„Sire, a’ király, parancsolom, kötelességül teszi ön előtt azon reményt kifejeznem, miszerint semmi sem változandik a' Franczia ’s Poroszország közt fenálló barátságos viszonyokat érdeklőleg; ő azon véleményt, melly elődét lelkesítő, fentartani igyekszik.““ Lajos Fülöp felesé: ,,„A’ király, ennek parancsolója, követ ur, különös eszközökhez nyúl irántami barátsága bebizonyításba; ő aláír egy szerződést, melly Francziaországra nézve sértő természetű ! Ő egy kiégett fejre mint Palmerston lord , bizza magát a’közbéke felbontására, ’s valamennyi német hírlapok olly módon fognak engem előállitni, mintha minden áron kész volnék magam alávetni a’ békének! Most azonban jelentem önnek , követ úr , mondja meg parancsoljanak, mikép nagyon csalatkoznak gondolkozásmódom felett, mert én Európának bebizonyitandom, hogy én a’ francziák királya vagyok.“ — „Az austriai követ hasonlókép tapasztaló a’király rósz kedvét, ki neki többi közt mondó:,, „Én Európát olly okosnak gondoltam lenni, miszerint a’ világbékéjét egy hirtelen ötlet következtében fel nem áldozandja, azonban látom, mint csalatkozám. Mondja, meg Metternichgnek, követ ur, hogy én őt eddig Europa első statusférfijának gondolám, most azonban azon vallomásra késztet, hogy én felülbecsültem őt. Én számot tartok rá, hogy segítségemre leend a világbéke fentartásában, én azonban most csupán Francziaország pallosában bízom.““ Illy fellépés legmélyebb behatást idézett az elfogadáson jelen volt valamennyi személyre nézve; Rotschild ur vala jelen az austriai követ tulajdonságában. Gondba merülve a’ király beszéde felett a’ királynéhoz sietett; a’ király felindulása feletti álmélkodását közlé azon kérelemmel, ő felsége a’ királyné lenne kegyes királyi férjét békésebb gondolkozásra bírni. .,„Na a’ király, mondó a’ királyné, magaviseletét szilárdul elhatározta, úgy nem akarom őt más hangulatra vezetni, és e’ felett minden véleményiben részvétemet nyilvánítom. Europa minden áldozatunkat minden iparkodásunkat a’ béke fen tartását tárgyazólag semmibe vette, és most bántalommal illet, miközben minket úgy állít elő, mintha minden áron készeknek éreznék magunkat a’ békének aláhajolni. Ez nem történendik. Végképen ne tartson számot közbejárulásomra,báró úr.““Ha a’király’s királyné beszédeit nem is olly szorosan adtuk elő mint mondattak, mindazáltal bizonyossá tétetünk, miszerint ez legyen a’lényeges tartalom; mi a’dolog legteljesebb valóságáért kezeskedünk.“ — A’ Commerce utójegyzi: „Ha az Univers csak egy kis regényt akar csinálni, némelly jó tanácsok adása czéljából, úgy az általa felvett forma egészen újnak rémlik előttünk. A’ Siécle tudni akarja, hogy a’ franczia hajóhad a’szyriai tengerpartok felé vitorlázott, helyet foglalandó az események közelében. — A’ Quotidienne szerint idikén a’ kormánynak egy telegrafi sürgöny jelenti, hogy Abd-El-Kader Constantine tartomámányba berontott.—Palmerston lord megküldé válaszát azon jegyzékre, mellyet Guizot úr neki átnyujtott, ezen válasz tartalma szerint a’szövetséges négy hatalmak nem vonakodnak Francziaországgal egyesülve a’ keleti kérdés felett további tanácskozásokra lépni. Kiváncsiak, mit fog majd erre Thiers ur felelni? Capitole szerint Perier Kázmér ur a’ legközelebb múlt vasárnap Ilavreba utazott, Péten úr felé hajóra szállandó. „Mi megmaradunk állításunk mellett utófüggeszti e’ hírlap, miszerint ő Barante ur helyébe megy mint pétervári tgyviselő.“ A’ ministeriumnak joga volt mondani, hogy Barante nem fog visszahivatni. A’ követ kevés idő múltával Perier ur jövetele után szabadság ürügye alatt elutazandik és többé Pétervárba vissza nem főrend. Barante nejének hirtelen megérkezte, férjének nemsokárai jövetele jeleid szolgálhat.“A’munkások folyvásti szövetkezésre bizgatják egymást. Tegnap egy nagy kocsigyártó csapat elhagyván műhelyeit Contrescaup- Dauphine utczába húzódott, hol nagy kocsigyári műhelyek léteznek. Itt a’ munkásokat magok után csábitgaták, kik közül némellyek hozzá jók csatlakozván menni nem akaró társaikat fenyegették, hogy majd nagyobb számmal jöendnek vissza, és erőtetni fogják, miszerint munkájukat abbahagyják. A’csoportulást tiltó törvény újabb felolvastatása daczára is föltárják a’ munkások nyilvános gyűléseiket és szövetkezéseik szaporítását. A’ hatóság nagy katonai erőt fejte ki, ’s minthogy a’ gyülevésznép meg sem takarodott, nagyszámú elfogyások mentek végbe. Mainap