Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)
1842-04-27 / 34. szám
felső felév. PEST NEMZETI ÚJSÁG HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Maultsár István (áblabiró, kiadja özvegye. Szerkeszti Dr. Nagy Pál, tábla biró. f (jvar/nf nczkelet/iÁ/ ev.J Sz. György hó 27km 34. szám. ^Hasznos Mulatságokban felvétetnek iilindennélvű tudós értekezések , a népnevelési , alapítványi , művészeti , mesterség, literatúrai, és más mulatva oktatói körből. A nemhivatalos leveleknek, bérmentes küldetése kéretik. IS'12. Minden szerdmes szombaton egy egy nemzeti megtiszteített é" sek kinevezések, hazai skínföldi politikai tudósítások gyorsan közöltétnek lapjainkban. Félévi ára pontán boritokkal 4 pengő forint. TARTALOM : Kalocsai és egri székestempdomi ünnepélyek, debreczenyi koldusok megvendégeltetése apostoli királyunk sz.ükitése napján, Hékes-gyulai, és Magyar kanizsai öröm kitörések, zágrábi püspök apostolkodása, kegyes adakozások a budai nőegyesület intézetére, Csekonics János Marczibányi Lajos, és gr. Károlyi György példátlan jótékonyságai jobbágyaik iránt, esztergomi új géphajó szerencsés feltalálása, Erdély országgyölési közlemények, Munyadmegyei közgyűlés jelességei, Bécsiek örömünnepe, István főhercseg Majlandban, szardíniai korona lig. házasulása, portugaliiai korona lig. megkereszteltetése, Spanyol királynő eljegyeztetése iránti fogalmak. Porosz királyi uj rendelet a házasság ügyében, Hajói honi Dunavidéken a sz- Benedek rendének visszaállítása,Brüsseli katholikusok öröme és függelék. Magyarország és Erdély, Kalocsa, apr. 20-án. Tegnap reggel az álgyuk robaja, és taraczkok dübörgései hirdették örvendetes születése napját forrón szeretett felséges fejedelmünk s királyunknak, kit hogy a magyarok istene hazánk boldogságára éltessen soká buzgó imádsággal esdeklék a kalocsai hívek , teljes fényű, főtisztei. Rácz József székesegyházi főesperes és kanonok által ájtatosan bemutatott sz.mise alatt, mellyen jelen voltak a főkáptalan, papság, úriszék, tanuló ifjúság s ezédek. Kilenczven éves főpásztorunkat ugyan gyengélkedése eltiltotta a még bűvös régit templombani megjelenéstől, de udvari kápolnájában, és végre asztalánál számos vendégei koszorújában zenészet és álgyuk moraja között, vidám arczczal, megható érzékeny szavakkal esdeklett hosszú életet és mennyei áldást azon nagy fejedelemre,kinek drága életéhez annyi jeles érdekek csatolvák. — Jelen évi apr 1éke érsek ő exja érseki székére lett áthozatalának 20dik évnapja az egyházi szabályok szerint szinte sz. misével ünnepeltetett, mellyet főtiszt. Nehiba János prépost s kanonok szokott buzgósággal áldozott fel főpásztorunk szerencsés állapotáért, kisérve a hiv jobbágyok legőszintébb óhajtásitól — T. Eger, april 21-én. A komor fellegek elvonultak, mellyek szőlőink munkáltatására igen kedvetlenek voltak, de f. hó 19én maga a jótévő nap is üdvöt hintve, s csengve a nagy nap valóságát hirdetés kellemes arczczal emlékeztete bennünket a nagy király legkegyelmesebb uralkodó, s szeretett fejedelmünknek azon napon esett örvendetes születésére, a mint a nagy Pyrker templomába a szent áldozat benyújtására kilenczed-fél órakor először fel hozatott, a királyát szerető minden jó magyar, jó fejedelmes királya hosszas életéért a mindenhatónak könyörögni sietett. Megjelent itt az egész káptalan, cerus, és növendék papság, s a megyének számos tagjai díszruhában , a főiskolai és tanodai tanítók és tanulók, nem különben a helyben tanyázó ezredbeli katonaság, miután pedig az ezüst hajszálakkal borított nagylelkű 80 éves Rajner Károly nagy prépost, vovradai nevezett és amorai felszentelt püspök a vér nélküli szent áldozatot jó királyunk örök éltéért üdvlövések és mozsarak ropogásai között a szentek szentjének, a mindenható teremtőnek bemutatta, s a szent áldozat bevégeztetett volna, az áldozat méltósága a nagy nap méltóságához képest az említett hatóságokat gazdagon megvendéglé , melly alkalommal szeretett fejedelmünket, a magyar szokás szerént szivemévi érzéssel és óhajtással a mindenek teremtő urától a legjobb lét esdeklése mellett harsányon éltette, mit a lakosoknak a szakadatlan mozsarak ropogása hirdetett, mire ezt rebegte minden békés hazafi „tartsd meg isten jó királyunkat“. De az áldozó méltóság bőkezűségét sem vonta meg a nap emlékétől, mert a kint állott katonaságot is egyenkint egy font hússal és egy kiteze borral megajándékozni szives vala. A város elöljárósága pedig még egy más ünnepre is készült , melly történendett április 20-án t. i. érsek ő excellentiája megérkezésére, de érsek ő excja előtt már talán a történendő nagy bevezetés tudva lévén, a szerencsés megérkeztetést elhalasztotta, váljon mit fog a városi elöljáróság, a már elkészült drága két zászlóval tenni, v. mikor fogja használni ? az idő megmutatja . Hírlik, hogy' egy' elbörtönözött városi biztos teljesen megbolondult, de a dolog s merő tetetés, és alattomos után kikoholt fortélynak állittatik. Debreczen , april 20-án. A sok hó, eső, s széllel kevert vihar, birtokost, utast s mindenkit gonddal s félelemmel töltő napok után tisztán derült fel e hóseke, mellyen az örök gondviselés dicsőségesen uralkodó felséges királyunkat V. Ferdinándot, e minden terhei mellett is édes s kedvelt földi életre előhozta; tisztultával boldog jövendőt ígérvén temérdek birodalmai közt édes magyar hánunknak is. A szeretett király hosszú életéért buzgó fohásszal telt lakosok sergestől siettek korán a helvetiai vallást követő keresztények úgynevezett nagy templomába, hová a számos cs. k. katonai főtisztikar a tettes kerületi tábla, váltó-törvényszék, a városi tanács, s választó hites közönség tagjai szép renddel úgyblazon érzelemmel telve egybegyűltek, s hol tiszt. Márton József úr czél és népszerű s nyomos beszédet tartott szent Péternek a Korinth el-ső levele ezen két szaváról: „a királyt tiszteljétek.“ — Predikáczió után a reform, collegium hangászkara fe-lette ügyesen éneklé az „isten tartsd meg Ferdinándot“. — Ekkor ugyanazon szép , renddel mene a buzgó gyülekezet a r.kath. egyházba, hol az ájtatosságáról ismeretes főtiszt. Th. Molnár Péter n.váradi sz. lászlói kis prépost, kanonok és helybeli népjpész ur, a mindenható trónjához sz. mise áldozatot nyujt a legnagyobb ünnepi, szivemelő vallásos pompával felséges urunk hosszú s boldog uralkodásáért; délben a főtiszt prépost ur a cs. k. főtiszti kart, másokkal együtt, szokott bőkezű izesmagyar ebéddel látta el, melly közben ő és kir. felsége, felséges neje, az özvegy királyné, a fenséges nádor , s egész családja, s az egész ausztriai fenséges család vidám s fölötte hosszú életökért, mozsarak dörgése közben , rokon érzésű vendégeivel , az ékesszóló vendéglő poharat emelt; ebéd végével az egész úri gyülekezet nevében, a választó hites közönséget köztök személyesítő dr. Baczó Bálint úr felséges urunk és egészségben töltendő tartós életéért ismételte a fapásztor kisállatit. De ez nem újság, mert mindenütt csak nem ez történt e jeles napon, hanem nálunk a tisztelet, hálaadás, s ima mellett, a könyörületesség s jótékonyság ünnepe is vala e nap. — édes volt mindnyájunk meglepettetése a fótisz. kis prépost ur lakába léptünkkor, mert még az erős vitézek szemeiben is átalánosan lehetett az örömkönnyek ragyogását látni a tiz tiz étes két sor asztal mellett is római katholikus — és 90 helvetiai vallást követő mindkét nemen lévő koldusokat olvasván meg, kiket tápláló izes magyar ebéddel s borral vendéglett, a türedelmesség s feleberáti szeretett él ismeretes főpap adván nekik azonfelül fejenkint tiz tiz kit. Maga tette a sok cselédű magyar gazdáknál szokásban levő temérdek nagy tálakat étellel tele, mellyek mindenkit étvágyra hívtak, a nyomorultak eleibe; maga emelt a köztük osztandó borból legelőbb poharat a kir. felség egésségéért, szokott ékes beszédet tartván előttük , mellynek rövid foglalatja ez volt:,, Atyámkul! kedves test és véreim ! tudva legyen előttetek, hogy e mai nap nem csak magyar honunk , hanem az egész ausztriai birodalom népeinek polgárikig szólva legnagyobb ünnepe, mint felséges királyunk, urunk és atyánk születése napja. Nem létezhet korona alatt olly hűtlen jobbágy, ki sorsa s értékéhez képest öröm örünbe merülted kész ne volna e nagy nap fényét egy vagy más jó tettekkel nevelni, igen is kész mindenki mit áldozni, de mit áldozhattok ti, kiket a szerencsétlenség komor csapási, vagy az elaggott kor, vagy a nyavalyák csoportos súlya mindezektől megfosztottak? Oh! kedveseim még sem mindenetektől! létez, igen is létez kebleitek tárházában egy oliy drága kincs,mellyet semmi földi szerencsétlenség nem képes tőletek elrabolni, ez pedig nem más mint az isteni félelem buzgalma, ájcatos künyörígések hajlama,nagy és becsülhetetlen kincs s ez szerelmesim ! Nem is kívántatik tőleitek egyéb csakhogy a ti sziveitek oltárán ! e kincset mutassátok be égő áldozatul felséges királyunk hosszas lelki testi áldásokkal teljes életéért, dicső, békés s boldog kormányozásáért, hogy szárnyai árnyában létező alattvalói által továbbra is tápláltathassatok. Éljen! Éljen! Éljen!“ — Terítve volt mint említeni 101 személyre, hanem ez éhséggel teljes időben kire futamodván a békés s bőkezű főtiszt ur szívességének, már az ebéd közepe táján annyi lett az éhező hívatlanok száma, kik hasonlólag megelégitve távozának el. — Adjon a jó tettet jutalmazó Isten, a jó szivű alamizsnálkodónak hoszú életet s módot több illy keresztényi jótéteményekre, gerjesszen példája számtalanokat hasonló tettekre. Mi, kik eszivemelő vendégség szemtanúi válunk, egyezve állítjuk, hogy nálunk szeretve tisztelt felséges királyaink születése napja illy' módon legpompásabban ünnepeltetett. Dr. Ugyan Debreczenből más érdemes levelezőnk tudatja, hogy a templomokban üntrepiesen végzett szívreható ajtatos áldozat után , déltájban mintegy négy részre látszott oszlani a közönségnyit-