Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-01-29 / 9. szám

jelenendik­ meg és igy húsvéti ajándék gya­nánt lependi meg a közönséget, reméljük mind tanulságos tartalmával mind ízletes külsejével. A nagy­káról­­i gazdasági egyesület múlt év dec. 8 -án tartotta lisztnyitását. Kovács Lajos az elnökségről leköszönvén helyébe Becsky József főszbitó választatott nagy szavazati többséggel; alelnök lett Krakker Thaddé; főjegyző: Zanathy lgn. h. n . al. Koroknay Gy­örgy h.n.,s pénztárnok: Preisz Károly. Igazgató tagokká választattak Hor­váth Dienes urad. számvevő: Gömöry An­dor, Fekete Márton tb., Ujfalusy Lajos tb., Rooz Jakab (izraelita) — általán­­os szava­zati többséggel, *—Litby Zsigmond aljegy­ző, Láner Antal orvos, Jasztrabszky Ignácz tb., Tolnay Antal, Brielmajer János, Serly Mátyás seborvos. Néhai gyaraki Grassalkovich Antal herczeg elhunytának 30-dik napján a gö­­döllői vár­templomban közelebb múlt év mindszenthava 29kén bemutatott engesz­telő sz mise áldozatok alkalmával, atiszt. Holló Mihály Gedöllő m.városa lelkipász­tora mondott jeles gyászbeszédben példá­san tüntette a ,, Ilit, Reménység és Sze­retet“ tulajdonit; ugyan­is melly fényes tettekkel bizonyító e boldogult herczeg ko­ra zsengéjében dicsőült szülei által szívé­be csepegtetett szent hitét, mutatják az ő terjedt birodalmában egyházi védnöksége alatt létező szentegyházak, mellyeknek méltó fény­ben tartását, többeknek újjá a­­lakítását főbb gyönyörűségének tartá; mu­tatja ez, mellyben jelenleg a mindenható előtt csendes nyugalmáért esedezünk; ezt ugyan egy század előtt fejedelmi fénnyel dicső emlékezetű gr Grassalkovich Antal, sz. István ap. király rendének nagykeresz­tes vitéze, valóságos belső titkos tanácsos, és Nógrád vmegye főispánja, a nagymél­tóságú magy­ar királyi kincstár elnöke, ko­rának dísze, nemzetségének alapitója , s e most elhunyt herczegnek nagyatyja épít­tette; de mellyet az időnek mindent meg­emésztő foga szinte kímélni nem tudott, s a gondos ápoló kezek utalma alatt is tete­mesen megrokkantott; a boldogult azon­ban tettel bizony­ítandó mennyire szereti az istenháza dicsőségét, újra előbbi fény­­jébe semmi költséget sem kímélvén, visz­­szahelyezé, semmit az előbbi ékességekből hiányzani nem engedvén, egészen újjá a­­lakitá. Hasonló jótékonyságát hirdetik a csömöri, sződi, kerepesi, mácsai, boldo­­gi, dányi, vecsési, hartyányi, döbrői, kom­­polthi, iványi s bajai szentegy­házak. — Szivének tiszta érzését világosan tolmácsol­ják itt e szentegyházban is imádkozó he­lye felett ragyogó arany betűk : uram sze­rettem a te házad ékességét. Ezt mutatják a hit szolgáinak számtalan pompás lakhe­lyei, mellyeket részint kellő állapotba he­­lyező, részint egészen újra épített bőkezű­sége. De ezeknek, mint előttetek ismert­­teknek elősorozását mellőzve, csak példá­jára emlékeztetlek : midőn itt tartózkodá­sa alatt minden ünnep­ és vasárnap közöt­tetek e szentegyházban megjelenvén dicsői­­té az istent, példájával tanítván, hogy ki elméjét megnyugtatni kívánja, kövesse a szent hitet, melly a tudatlanokat bölcsek­ké tette; ki igaz békeséget kivált, köves­se a szent hitet, mellyet a békeség feje­delme hozott e világra, ki élni kíván, kö­vesse a szent hitet, melly a halottakat is feltámasztja. — Valósulva láttuk a boldo­gult herczegen, mint istenbe helyezett tel­jes remény­séggel várta a végső elválás ne­héz pillanatát,és ha,amint b.e.Valér mond­ja: az emberi életet első és utolsó napja leg­inkább jellemzi, úgy e boldogult herczeg­nek életét főkép jellemző napjai a legbol­dogabbak közé sorozandók. Ugyan is első, mellyet látott 1771. évsz Mihály havának 12ik napja volt, nagyméltóságú gyaraki Grassalkovich Antal, cs. ki?, valóságos bel­ső titkos tanácsos , tekintetes is Zólyom vármegye főispánja, akkor gróf, de a ki 1794 ben Edik József császár által a haza , és fejedelem iránt kitűnő nagy érdemeinél fogva herczegi méltóságra emeltetett, és hű élete párja, született herczeg Eszterházy Anna Mária asszony dicső szülőktől szület­ve a szent hit, és isteni félelemben nevel­tetett, s e jámbor nevelés gyümölcse volt azon példás bezárása földi pályájának sz. Mihály hava 29kén, midőn keresztényi tü­relemmel vevén menyei atyjának látoga­tását , keresztény reménység által éleszt­ve, nyugodtan várta ama pillanatot, melly­ben e földiektől örökre megváljon; lát­tátok, ágya körül térdepeltetek, vele imád­koztatok, midőn végső szentségekben ré­szesült, — vajmi ünnepélyes, lélek eme­lő, s megható látvány volt, midőn az an­gyalok eledelét magához véve , az utolsó kenet szentsége által a végső küzdésre meg­­erősülve, előttetek érzékeny megindulás­sal nyujtá jobbját a végső elválási kézszo­­ritásra!—csak istenbe helyezett teljes bi­­zodalom,csak a keresztény reménység gyü­mölcsözhetett illy nyugodt átszenderülést! De lássuk a szeretet példáját is.—Tettek­kel bizonyító ő valamint istenéhez, úgy felebarátjához szeretetét, cselekedetei mu­tatják édes hazája, s koronás fejedelme iránti tántoríthatlan hűségét, a melly mél­tányló jeleit 1793ik évben cs. kir. arany­kulcsossá neveztetett; az uralkodó ház i­­ránti rendíthetlen ragaszkodása érdemié, hogy ama zavaros 1805 , s 1806 években akkori koronaörökös , és most dicsősége­sen uralkodó V. Ferdinand felséges testvé­reivel a boldogult főméltóságú herczegnek gödöllői várában, s hatvani kastélyjában szállásolt, és 1809 ben a kétes kimenetelű háborúnak végét Maria Ludovika felséges császárné, mint biztos hívének említett pa­lotáiban várta felséges udvarával; édes ha­zánk legdrágább kincse a sz. korona ama viharteljes időkben (1805. nov.20. és 1806. márt. 20.) szinte a gödöllői várban, mint biztos helyen kétszer nyugodott. Szeretett hazája védelmére 181 ldik évben egy szá­zad lovasságot állított, minden szükséges hadi készületekkel gazdagon ellátva, melly század főbb tisztjeinek kinevezését, mint hív alattvaló, fejedelmének egész kész­séggel átengedte; — a haza védelmében megsebzett Mars fiait pozsonyi palotájá­ban több ízben befogadva ápolta, — va­lamint 1809-dik évben hatvani kastélyját ezek számára egészen kórházzá alakította. Jótékony szeretetét tapasztalák a haza szol­gálatában rokkant vitézek, kiknek holta­­napjáig Pesten évenkint 150 öl tűzi­fát a­­jándékozván, kívánó helyezetek jobbítá­sát eszközleni. A szelíd tudományok ter­jesztése iránti tekintetből Pesten a füvész­­kert telkét a magyar kir. tudományok e­­gyetemének nagylelkűen ajándékozó, nem különben a művészet, és közpallérozódás előmozdítása eszközléséül szinte Pesten a díszes nemzeti színháznak telkét a főmél­tóságú herczeg adá, s építéséhez pénzbeli segedelemmel is bőkezűen járula. Csele­kedetekben nyilvánuló felebaráti szerete­tét tapasztalák az 1809-diki szerencsétlen vizáradáskor­ károsult lakosai sz. kir. Po­zsony városának, kiknek nyomorúságát enyhítő bőkezűsége, mellyel a szerencsét­leneket ápolta , s mellyet maga a fejede­lem legfelsőbb tetszésének kegyes kijelen­tése által méltánylott. De leginkább érzék szeretetének boldogító melegét alattvalói, kik minden előfordult balesetekben sze­rető atyát találtak benne, a többi közül csak az 1831 -ki szomorú emlékezetű csa­páskor, midőn az öblöklő epem­irigy olly sűrűen szedé gyászos áldozatit, va­gy­y a­tyai szeretettel gondoskodott alattvalóiról, s nagy terjedé mű uradalmaiban az óvó , mentő, és gyógyszereken kívül még szük­séges táplálékkal is ellátta beteg jobbágya­it,olly atyáskodó rendeléseket tevén,hogy minden helységeiben megszorítás nélkül osztassanak beteg alattvalóinak az orvosi, és élelmi­szerek; szinte a gyászos 1838-i árvízkor számtalan szerencsétlenek tapasz­talák felebaráti szeretetének vigasztaló ma­lasztit. Azonban jóllehet az érzékeny ke­belnek hálája csak némi lefizethetése is nagy enyhülés, de elősorozását számos jó­téteményesnek mellőzöm , nehogy a tisz­tes hamvak szerénységét sértsem. Nemes­keble öntudatában lelte ő jó tetteinek é­­des jutalmát . De az igazságos fejedelem is méltánylotta e boldogult herczegnek tet­tekben dús emberszeretetét, hazája, s fe­jedelme iránti tántoríthatlan hűségét;azért 1808ik évben nemes Csongrád vármegye helyettes kormányzójává, sőt még ugyan az évben valóságos főispánjává nevezte; 1811-ben pedig valóságos belső titkos ta­nácsosai közé helyezte, és szent István a­­postoli király jeles rendjének nagy kereszt­jével díszesitette, hogy az, ki magát ha­zája, fejedelme és felebarátja szeretetében kitüntette, a viszonszeretet jeleit tapasz­talja, és érezze; s így jeles példában szem­léljük , mikép a halandónak legnagyobb ékessége e 3 fő erény: sz. hit, teljes re­ménység, és cselekedetekben mutatkozó szeretet. Pest megye közgyűlése előbbi végzés következtében jan. utolsó napjára lévén határozva, de jan. 7én kelt kegyelmes k. leirat megérkeztével, cs. k. főlig nádor ő fensége jan. 14k én kiadott kegyelmes ren­deleténél fogva az jan. 28 án tartatni ren­deltetett, melly alkalommal két k. leirat olvastatott fel, az egyik,­­melly minden megyéhez megküldetett) azon legfelsőbb határozatot tudatja, hogy a megye ren­des köztanácskozásaiban egyedül törvé­nyes dolgokkal foglalkozva, minden új terv és indítványozástól tartózkodjanak ez­után. A 2dikban , a megye által tervezett büntető rendszer nyilvánossága törvényen nem alapulván, végképen megsemmitetik. Az első tudomásul vétetett, a másodikra felvilágosító felirat határoztatott. Esztergom, jan. 20. Az 5ik szá­mú Nemzeti Újságban a­­ Sik lap­uik ro­vatában , bizonyos kevés politikai tapin­tattal biró , az esztergomi közgyűlést hí­ven lerajzolt és előbb 99dik szám alatt a Nemzeti Újságban közzétett tudósításból e következő pontot kiszakasztván: „Meg­­meg tömérdek sorshúzás előli szökevények sikeretlen keresésiről hallottunk hivatalos jelentéseket, s fájdalom üté szivünket, hogy szemes, gonosz ficzkók helyett jám­bor fiúknak szükség helyt állni s a t.“ eb­ből ollyakat következtet, minőket abból legnagyobb erőltetés mellett sem követ­keztethetni. Miért is a felhevült közlő ér­dektelen vágásai közfigyelmül nem szol­gálhatnak.*) A sz.fejérvári közgyűlésen jan.21.bemu­tató a főorvos úr 1841iki hivatalos tudó­sítását, melly szerint a megyében hivatal­­beli orvos 7, külön orvos 3, seborvos 25, fizetéses bába 9,gyógyszerész pedig ávambe­­oltatott továbbá ugyanazon jelentés szerint 3937 gyermek,kik közül az oltás 7nél siiker­­telen maradt. A fogházban 90 beteg volt gyógyítás alatt. Előterjesztő egyszersmind szóval a főorvos úr, mikép a megyében igen sok helyen a halálozás után, törvény és rendelet ellenére, rögtön történnek az eltemetések, fölhozván sok más közt pél­dául egy esetet Czeczén, hol egy zs­id­asz­­ i esztergomi tisztelt level.0ZO,^ pi, fonák és idétlen °k°*kT­H,raj. el() ~ 34

Next