Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)
1842-02-23 / 16. szám
ditványozót, mint érzése tolmácsát ünnepélyesen megéljenezte. Mai nap tűzetett ki e végre, s nyolczórakori beharangszóra mintegy varázs hangra megtelt könyörgőkkel országos hírű főegyházunk , nem állván ellent az idő hidege, melly a hévmérőt a fagyponton alóli Ildik fokra süllyesztette. Városiak által tartatván a hála könyörgés, természetesen a szent áldozatot a helybeli főesperes lelkész úr végező segédpapjainak , s egy részt a papi növendékeknek szolgálatja mellett. A nép sokaságából a néző a legnagyobb sátoros ünnepet gyanította volna, valamint a minden rendű híveknek, hölgyeknek, s köntösöknek vegyületéből is; kapás, polgár, kereskedő, kézmives, hivatalnok, pap, sőt katonatiszt is elegedve tarkázta a könyörgő nagy tömeget, a karéneket saját hangjaikkal kísérve emelték a hívek, s a templomi festett s faragott alakok is társulni látszottak hozzájok. A belső áhítatot emelte a külső lelkesedés, a ezekeknek harmincznál több fáklya lángjai, a főegyház hajójában állott polgárkatonaság, és a padok mellé állított megyei hajdúk. — De a mi mindezeknél meglepőbb volt, a megyei nemesség és tisztikar, melly a közgyűlés miatt itt időzvén, első alispán Brezovay József ur vezérlete alatt a városi lakosok közé elegyedett, holott az ájtatosságról csak oldalaslag s jó későn értesült; példával tanítván mindenkit, hogy a megye nem kevésbé buzog örökös főispánjáért, mint a nép kegyes földesuráért. — A káptalan , papság, papi növendékség, oskolai ifjúság, katonaság és szerzetesek hiányzottak ugyan, de azért a nagyságos testvér szemtanúja lehetett a közös örömnek, s vele megismerhette minden jelen volt, hogy ha volt hajdan Romának egy Pompejusa, van Egernek is egy Pyrkere, kinek felgyógyulásáért, ha beteg, minden szív dobog, minden lélek könyörög. Nyerhet-e ember ennél drágább jutalmat, kereshet-e földesur ennél igazabb hódolatot és szeretetett — Felföldy, Paksról, febr. I. Püspökünk ő excellentiája rendelése következtében, a d. földvári esperesi kerület e i. e. múlt hetük napján tartá egyházi gyülekezetét Bölcskén. Ennek fő tárgya a rendes papi nyugintézet volt; eziránt következendők határoztattak: — 1) Minekutánna Pécs megye egy papi nyugintézeti örök alapítványt törekszik létrehozni, megkéri e kerület a nagymélt. püspököt hogy a kerület véleménye szerint ezen alapítványt csak hat egyedre kegyeskedjék határozni — és pedig ollyanokra, kik vagy gyógyíthatatlan betegség, vagy elaggott öregség miatt kénytelenek egyházi javadalmukat oda hagyni. — 2) Hogy bölcs intézkedése által abba pontosítsa az egyes kerületi eszméket, mikint annak tökéül ne pénzbeli öszveget, hanem az egyházi javadalmakat rendeljék alapítványul, úgy intézve, hogy az esztendőnkint megkivántató nyugpénznek összege — mellyből hogy egy egy egyedre mennyi jusson, am. püspökünk mély bélátására bízatván , de hogy 400 pengő IV. kevesebbre ne határoztassék, megkérettetett—a megyében kerületekre, a nyűgpénzt hozó egyedek számához képest esztendőnkint— mert hategyednél kevesebb is lehet—osztassék fel, a kerületek pedig a már előre kidolgozott, és meghatározott kulcs szerint, félesztendőnkint tartozzanak az esperesek által azt az illető helyre beküldeni, így megnyerendők : a) hogy az alapítvány csak akkor lészen elenyészendő , ha maga a megye elenyészni fog; b) hogy ennek kezelése igen könnyű lészen; c) hogy a tőke semmi pénzbeli crisis alá nem jönne; d) hogy az illy kezelés mellett menten marad a kamatnak ötödik, vag)’ hatodik forintja, melly különben a tömeggondnoké szokott lenni, megelégedvén a kezelő csekély fáradságáért kevesebb jutalommal is. —• Végre. 3) Hogy ezen már csak nem két esztendő előtt megpendített nemes eszmét minél előbb kegyeskedjék valósítani. Adja a felséges isten bő áldását, a jó atyja, úgy szinte ezen szt. czélra lelkesedett megyebeli egyedek nemes törekvésére is! Daróczy, Nagy-Kanizsa, febr. 15. Századunk a cselekvés szaka, s ezt nem piperés beszéd, nem hánykodó feszelgés , hanem józan tervezet után a férfias elszántsággal párult rögtön tét nemzi. Milly dicső sőt elragadtató a számtalan hiányaink s haszonszülő ur meg uj indítványok rendének áttekintése, mellyek naponnan más és más alakban lepik meg az időszaki sajtó terményeinek figyelmes késérőit i s gyér létrejöttök annál örvendetesb, minél gyakoribb az ezeknek jobbadán születés előtti elhalásuk. Hű tanúja e végszónak ama több izbeni szemrehányás , melly szerint igen sokan csupán szép kiejtésekbe öntött javaslatokkal, s cselekvéssel alig nehányan járulunk bármilly ügy javához. — Azonban kellőn czáfolja ezt jelenleg egyetlen pontban a körünkben lakó izraelita közönség, melly a nemzetesedni vágytól áthatva, már is több németajkú magyarakokát mélyen pirítja, igen, alig magyarító meg ájtatoskodásba megkivántató imakönyveit, máris egy uj s valóban emberi szándékot fáradoz kivinni. „Ugyan mit ?– kérdheti könnyen a figyelmes olvasó , mire „egy kézműegylet“ alapítását, hallja parányi válaszul. Csüggedetlenül működik itt a csak illy közönség érdemelhette derék hitszónok, ki, hogy egyebet ne említsünk, őrszemekkel kisérő kissé szűkölködőbb hit, sorsosai magzatinak elvetemültségét, mig ennek tovább rágódását egy ügyes metszéssel hatalmasan sikerült gátolnia. Ugyanis egy kézműegyletet ajánlott, mellynek czélja az elszegényültebbek gyermekeit kézi-mesterségekben neveltetni. Legfőbb indító oka pedig erre az egyetlen vala, hogy pénz szűke miatt a kereskedésben úgyis kevésre mehetvén legkönyebben elfajulhatnának. Szép gondolat! Hatvan részvényest számít máris e társulat, kik több majd kisebb áldozattal járulnak a vállalat szentségéhez. A felvett növendékek kiszabott fizetésért három évig oktathatnak az általuk választott mesterségben, miután a szokásitott vándorlást megtenni kénytelvén, nehogy 7 ezer foszakra vetemüljenek, szép úti költséggel láttatnak el ; az innét megtérők pedig azonnal mesterségüket űzhető állásra segitetnek. Ám uraim az emberi kegyesség ritka példánya, mit hogy mi is számos ür esekben gyakoroljunk, mi ezeknek bennünket megelőzni ezélzó törekvésük ! —• K. Liptó-Sz.-Miklós, febr. 12-én — Folyó belsőjén jött Liptó Szent Mihály tizenkét házból álló helységébe három szekérrel egy csavargó czigány-csoport, s a helységen kivid sátorait felütvén egyenkint a gazdáknál majd kenyeret, majd fát, majd szénát koldult. Ez volt egyszersmind kémlelés. — Fólyó hórkán midőn a helység gazdái részint szimniczei vásárra, részint Lipcsére fafuvarozásra elmentek volna, a czigánynők számszerűtt kilenczen, egy tehetősb lakos házánál megjelenvén, heten a szobába rohantak, hol a gazdasszony s a szolgálón kívül senki a háznál nem volt, ketteje pedig a pitvarban maradt.A szobába bementek közül egyik helyt fogott azon ládán, mellyben pénzt tenni már előtti nap kikémlelt, a midőn t. i. a házigazda fafuvarosait kifizette. A másik leült a kályha mellé egy fapadra, a melly padon forgácscsal doboskint dobogott, a harmadik gyermekét a szoba közepén földre letévén kifácsolta és sírásra fakasztván, azon nagy sirás közt ismét lassudad bepólyázta. Kettő a gazdasszonyhoz fordulván kezében egyike kártyát, a másika egy garast szorított, amaz kártyavetésre ajánlkozván,ezgarasért tejet kérvén. A többi a szolgálót körülvette. E közben a gazdasszonynak eszébe jutott, hogy a pitvarban kamrája nyitva van, kiment tehát, két czigánynő által ismét körülvétetik és nem szabadulhat tőlök. A szobában azonban lárma történt; a czigány nők a szolgálónak mondják , hogy gazdasszonya hívja, őt kezénél fogva vezetik az ajtóhoz, ajtót nyitnak s mig azért a gazdasszony szolgálóját szidja, hatvan ezüst két forintos elvész. A czigánynők megszűntek lármázni, s a gazdasszony ismért kérésére a szobából már nyugottan kipakoltak. A pénzhiány nem vétetett észre csak másnap, midőn a czigányok már tovább illantak, a gazda utánnak sietett, s őket Zólyom megyében utolérte. Három nap alatt, mig t. i. megfogattak, harminczkét forintos darabot külön helyeken váltottak, s mégis a lopást tagadják, s a szegény megkárosított már ötven forintot haladó költség mellett aligha kap valamit, ámbár mint Zólyom, mint pedig Liptó megye hatóságai legbuzgóbban törekszenek e tárgyat világosságra hozni és a szegény megkárosodottnak néminémi kárpótlást eszközleni. Bár ezen eset a többi hatóságok figyelmét ki ne kerülné, s illyetén köztudomásra csak lopásból, csalásból s koldulásból élő czigányok vándorlása egészen megszüntetnék. — Vidékünkön igen kevés a hó, január elejétől csak kétszer havazott és az igen igen gyéren; azért vetéseink nem fedvék és igen tartunk, hogy mármár közelgő éjszaki szelek által ne szenvedjenek. Több hét alatt láthatárunkon felhőt sem láttunk. — Folyó hó lokén Rózsahegy (Rosenberg) mezővárosában tűz ütött ki. Nagy veszedelemben forgott egész város, de szélcsend mellett sikerült az összecsődült sokaságnak a hamvasztó elemet legyőzni, s csak három ház jön áldozattá. A tűz egy csűrből ütött ki, s a gyanus egyén őrizet alá tétetett, Eger febr. 17én. Heves megye kormányának varázs ereje milly üdvös hajtású a közjó és az alkotmány lényegére, azt örömteli kebellel tapasztalánk f. hó . 14. 15. l7dik és 17dik napjain, a midőn It. Brezovay József ur megyénk lelkes lső alispánjának elnöklete alatt több nevezetes tárgyak vétetvén fel, minden oldalról a közjó és az alkotmány körüli szigorú őrő s ködést tüntetett ki. Az elnöki méltóság, szilárd, és rendületlen jellem, igazság kiszolgáltatásábani részrehajlatlanság és a kormányzásbani finom tapintatok, mellyek által a néha megtörtént eltéréseket ismét maga vágásába vezetni tudja, jellemzik azon derék férfiút, kit dicsekedve vallhat Heves legyőzhetlen jellemű első alispánjának. Oly jól vezetett kormány alatt, hogy a rend és munkásság uralkodik, azt tanúsítják e napokban közbejött számos határozatok.Mint első helyre méltattatott közadó kivetéseinek elhatározása, számos felsőbbi rendeletek felolvasása után az egyes polgárok ügyeik körüli rendelkezések, gr. Keglevich Gábor tárnok ő excellencziájának üdvözlésére fényes küldöttség kirendelése, és számos egyes, de elmaradva lévő ügyek elhatározása. Mindezeket, melylyek a közjó és egyes polgárok ügyei elrendelése körül gyűlésünkben megfordultak , halmosságok tekintetéből elősorolni e lapok nem engedik. Legnevezetesebb azonban az alkotmányos szabadság érdekében nemes Borsod megyének a papi ja,vak feleslegének népnevelésre leendő sor- 62