Nemzeti Ujság, 1842. január-június (37. évfolyam, 2-52. szám)

1842-01-22 / 7. szám

Also félév. PEST NEMED ÚJSÁG. f­eféarjmsiczRefoj/Á­t­aj Boldogasszony h­a­v­a 22kén 1. szám. Hasznos Mulatságokban felvétetnek mindennémű­ tu­dós értekezések , a népne­velési, alapítványi , művé­szeti, mesterségi, literatú­rai, és más mulatva okta­tói körből. A nemhivatalos leveleknek bérmentes küldetése kéretik 18/12. Minden szer­d­a n és s ■/. o­m­baton egy egy ív nemzeti megtiszteltete­­sek, kinevezések, hazai ,s külföldi politikai tui­ó­­sitások gyorsan feü/.ül­­tetnek lapjainkban. Félévi ára postán borítékkal 4 pengő forint. HAZAI S KÜLFÖLDI TUDÓSÍTÁSOKBÓL. Alapító Stultsár István táblabiró, f­iadja özvegye. Szerkeszti Dr. Nagy Pál, táblabiró. TARTALOM. Kinevezések, és tiszteltetések, bu­dai nőegyesületi intézet újabb gyarapodása, zágrábi püspök kegyeskedése, szigetin jóté­kony egyesület, pestbudai énekiskola gyámo­lilása , magyar akadémia tagjainak üdvözlő IIH/telgépe a/, erdélyi új gubernátornál, a tiszt­­úyitószékekrőli folytatás, dunai jog megállá­sa Pozsonynál, hírlapok iránti indítvány Hi­báiban, székesfejérvármegyei túlságos indít­vány , erdélyországgyű­lési adatok , és sérel­mek, különbféle csősz. kir. rendeletek Bécs­ben, Luitpold bajor hg Nápolyban Mele, por­­tugalliai jeles fordulatok, Spanyol hortesü­lé­­si trónbeszéd taglalása, londoni események, franc­­ia és orosz kabinet közli meghasonlás indoka, bulgáriai szomorú hírek, syriai újabb lázadás. ]?M­agy­arország és Erdély. Ö cs. s apost. kir. felsége a kir. Ítélő­táblánál megürült táblai báró­ hivatalra Zi­chy Henrik grófot, Mosony megye első al­­ispánát, méllóztatott legkegy­elmesebben kinevezni. Tognio Lajos orvosdoctor és egy­etemi tanító kegy­elmes engedelmes ny­ert, hogy a mo­d­ai orvos-természetvizsgáló,—a ber­lini Hufeland nevű orvos-sebészi, — vég­re a párisi entomologicus társaságoktól nyert okleveleket elfogadva, magát eme társaságok tagjának nevezhesse. Budán, j­an. 20. 1812. Tündöklő e­­rényű gróf Fekete-Illésházy Mária, csil­lagkeresztes hölgye Bécsben folyó évi jan. 17től kelt alapítvány-leveléhez képest a kebelbeli jótékony nőegy­esület közvetet­­len igazgatásától függő sin­­ók intézetében egy beteg­ágyat az erre kivántató 1000 ezüst forinttal alapítván attal járó egész évi száztól Gftnyi kamatot is önként elő­re lefizettetni szíveskedek ; úgy szinte in. marquis Pallevicini Alfonz, herczeg Co­burg huszár-ezredebeli cs. kir. őrnagy, a fentebbi czélra 1000 p.sztot áldozván , ez által az alapítók fény­es koszorújába füze­ték. Noha ugyan illy jeles tetteket az ön­tudat már magában legédesb jutalommal koszorúz , nehogy mégis illy­ szép,s min­denki által kedvesen vehető példák ke­vésbé tudassanak , azokat itt a szenvedő emberiség nevében is leghőbb hálaérzelem­mel közhírül tétetni szigorú kötelessége Külkey Henrik titoknoknak. Zágráb, jan. 15. Annyi sok jótétek közt, melly­ekkel mit megyés püspökünk, Hantik­­György ő excja, a sintők és sze­gényeknek enyhet nyújt, méltán kieme­lendő abbeli nagylelkű intézkedése, mi­nélfogva a hon és főváros szépítése is i­­génybe vevén figyelmét, egy Zágráb kö­zelében fekvő terjedelmes, de elhanyagolt makkerdőt több ezer forintnyi áldozattal kellemes és üzletdús mulatságkertté alaki­­ta át, miáltal nemcsak annyi sok ember háláját, kik itt kenyerüket keresek, kö­­telező­se, hanem a zágrábi közönségnél is anny­ival inkább hallatlanná lön, minthogy e mulatóhely a város sőt az egész ország különös díszére szolgál. — Boldogemlékű­ Belas István , volt zágrábi kanonok és du­­bicai főesperes, végrendelete következté­ben, sok egy­éb hagyományain kül, 4124 p.sz. a szegények közt kiosztatott. (Szigethi jótékony egyesület.) Mit s mennyit tettünk, minden kiirt és trombi­ta nélkül, ennek tanúbizonysága egy rész­­rül csak a múlt évben létesült casinónk, melly­ 1841. végén csak alig 6000 lakossal biró kis városunkban 13 alapitó, és 50 rész­vény­es tagot számlált; más részről—jó­tékony egyesületünk. — Ezen egyesület az 1836dik év vége felé állott fel, czélul a házi koldulás megszüntetését tűzte ki, jövedelmének azonban egyetlen forrása a „színpad“ lévén, a mellett hogy a jövede­lem egy­ részét a költségek fedezése ny­elé el, hetenkint csak 10 pengő­for. osztatha­tott ki a szegények közt; s igaz a koldu­lás meg nem szűnhetett; de uj források ta­láltattak fel az elmúlt év kezdetével, úgy ­mint : névnapi és uj-esztendei köszöntések megváltása, hangversenyek , tánczvigal­­mak a szegénynek számára ; s hogy az e­­gyesü­let czélját érhesse , a koldulás eltil­­tatott, a keresetre tehetlen szegények szám­szerűit öszeirattak s ezek számára heten­kint szombaton 4 perselyes által alamizs­na szedetik a város négyz részében; és most tulajdonkép ebből osztatik pénzsegedelem szegény­einknek , a köszöntések megvál­tásából ruháztatnak , egy­éb jövedelem pe­dig kamatra adatik , mind addig, mig idő­vel egy­ dolgozóház állíttathatok fel.­­ A múlt év első napján a köszöntések meg­váltása jövedelmezett 131 peng. fort.; múlt farsangi táncz vigalom sorsjátékkal 361 for. most közelebb Karácson másod napján vá­rosunk előbbkelő szépei által adatott: „Nők köztársasága“ Kovács Páltól jövedelmezett 81 for. 20 kr.; az egész mult esztendei jö­vedelem 1148 for. peng. — Most uj év­lső napján a köszöntések megváltásából be­jött 130 for. s este műkedvelőink által a­­datott hangverseny­ből 70 for. s így­ egy nap 200 fr. égőben. — Febr. 2kára ismét nagy tánczvigalom készül sorsjátékkal; nem mondhatom meg, menny­ire buzognak szé­peink készitvény­eikkel már előre bennün­ket meglepni s hisszük, hogy semmi sem fog hiány­zani, mit illy rendkívüli mulatsá­goknál külcsín és disz szükségessé tesz ; — nem kétkedünk, hogy külvidékiek s ide­genek számosan fognak bennünket sze­rencsésem; mire számot is tartunk, mert van „suliguli keringünk“ — mi még min­denütt újság, csak nálunk nem; ugyan­is tegnap este hallatt a hangműveiről isme­­retes Kirch János fel­ügyelése alatt beta­nult darabjait hangászkarunk, s az emlí­tett név, úgy hisszük, e részben kezessé­gül szolgál, hogy idegen vendégeink köz várakozásának minden megfelelend. D. F. (Énekiskola.) A pestbudai hangász­egyesület igazgatása alatti nyilvános ének­iskola t­ez. részvény­esei és gyámolói tisz­telettel kérettetnek, hogy e folyó eszten­dőre járandó részvényüket és gyámpénze­­ket intézeti pénztárnok Barabás Antal Pál urnái (váczi és nagy hidut eza szegletén, a városi színház átellenében „a Magyarhoz“ czímzett posztó kereskedésben) befizetni méltóztassanak. Jövő februárius elejétől­­ kezdve a nyugtatványok az illetők számá­ra házhoz is fognak küldetni. Mátray Gá­bor énekiskola-igazgató. M. Széchenyi István gr. urnak mint a m. Akadémia másodelnöke is, igazgató és tiszt, tagjának szónoklata mellett f.hó 17kén tisztelgőnek örvendő üdvözlettel a m. tudom, társaság budapesti tagjai ni­. szé­ki gr. Teleki József szeretve tisztelt el­nöküknek Erdély kormányzójává kinevez­tetésén , de sajnos fájdalommal egyszers­mind annak történhető elvesztésén. Rövid, velős , szives szavakban ömlesztő ki e ket­tős indulatot a szónok gr. ul, hason szívó és szellemüleg hangzott ezekre a válasz s úgy hisszük, hogy az egész magyar világ­nak a Világ meleg szavai által leghívebben tolmácsolhatjuk ez egymással küzdő öröm s bánatérzelmet: Koronaőr gróf Teleki Jó­­sefnek erdélyországi főkormány­zóvá kine­­veztetését öröm és fájdalom érzetei közt tudatjuk polgártársaikkal, mert a mege­légedés, melly­el szeretett testvérhazánkat szilárd és tiszta kezekre bízatva szemlél­jük, a ki nem pótolható veszteség érzete által van keblünkben elkeserítve. A meny­nyit nyer Erdély, e kinevezés által, annyit veszt Magyarország, s mikor Erdély talán még csak sej­tik­ nyeresége mértékét, mi az élet és tapasztalás által tanítva veszte­ségünk nagy­ságát tökéletesen érezzük. Mint bíró, tisztviselő, az ország főkormányszé­kének tagja, törvény­hozó,országos küldött­ségek elnöke és tagja, író , tudós-társasá­gi elnök, vallásos felekezetének főnöke, iskolai főgondnok , főispán , a működés és hatás e különböző mezején Teleki Jó­zsef gróf, mióta a közélet terein fellépett, pály­áját minden időben és körülmények közt, soha nem csüggedő lelkesüléssel, feddhetetlen öntudatban, fáradhatlan mun­kásággal futotta meg, kisérve a köztisz­telettől s bizodalomtól támogatva, mellyé a mélyen tisztelt országfi iránt az utolsó országgyűlésen olly ritka egyhangúsággal nyilványult. Illy férfitól megválni érzékeny csapás e hazának s kettősen érzékeny olly időpontban , mikor szellemi mozgalmunk forrongási közt, a kiegy­enlítés lelkének közélet és országos tanácskozások körében közbizo­dalom által gyámolt képvise­lőkre olly nagy mértékben van szüksége. Az egyik fény­es csillagától megfosztott ha­za hála s áldás érzeteivel kiséri tehát az uj főkormányzat fényes hivatásába; s csak abban lelendi fájdalmának enyhülését, hogy őt egy­ szeretett testvérhonnak engedi ál­tal, mellyel jó és bal szerencsében, és igyz nagyz férfiaiban is szívesen osztozik­­. (Valami a tisztújítószékekről folyta­tás ) Hogy a megyebeli hivatalkodók vá­lasztásában a közmegegyezés most is szük­séges legyen, szint úgy tudva van minden­ki előtt, valamint azon módoknak különb­féle árnyéklatait s tacticáját is, miszerint ezen közmegegyezést jelenleg kieszközleni szokás, naponkint a nemzetnek erkölcsi és anyagi rontására kártékonyabban hatni tapasztaljuk. Hajdan, ki a meghívottak kö­zül elég nyomós ok nélkül a megyei gyű­lésre meg nem jelent, három márkára bün­­tettetett 4) ; a ki pedig az országgyűlésen mulasztá el megjelenni, ha praelatus n­agy báró volt, SOO arany forintra, a nemes 400ra ! büntettetett 5) Távol legyen tőlem azon hanyagságot, és a közügy iránti részvét­­lenséget hely­eselni, melly­ az idéztem bün­tetésekre nyújtott alkalmat! de azt merem bátran mégis minden elnem fogott keblű honfitól kérdeni, mikor lehetett a m­egy­e, vagy nemzet közmegegy­ezését bizonyosab­ban tudni, mikor büntetéssel kellett a köz­gyűlésekre az oda tartozókat kényszerite-4) Decr. an. 1435. art. 6. casus Septimus. 5) Decr.an.1498.art.I. cf.1635. art.7.9. 1662. art.53.

Next