Nemzeti Ujság, 1842. július-december (37. évfolyam, 53-104. szám)

1842-11-19 / 93. szám

kiterjesztésére s lényegre bevon terjedelmes tervek fejeikben a­, egy kormány alatt egye­sült emberek közötti különbséget szerterom­bolnák , s minden polgár csak olly törvénynek engedelmeskednék, mellynek hazajara befo-Iv-Wivala, azaz mellyel önmaga adott maga májának, és ez az a politikai szabadság , melly­nek szükséges voltát a nemzetek élete literé­nek lüktetéseiből kilesték, ez az a politikai szabadság, mellyel szintolly balul fogtak föl, mint balul alkalmaztak, n­ikep a nép­es törvény ,igy Mi érezzük , hogy az átalakulás honunkra nézve el nem maradhat , hanem még nem tud­ták egyenkint az eszközöket, m­ellyek véghez vigyék, kitalálni, s a radicalok azt hiszik, hogy nemzeti állapotunk megjavul, s mind azon bajok, mellyekben sintődü­nk , ellen­ende­­nek , ha az ősi jég eltöröltetik s a szabad föld kikiáltatik, és így mindinkáb­b democratiához közeledünk ; de tesszük azt, hogy e tekintetben ideáljukat elérték, nem fognak-e szintolly tü­neményeket látni, mint egyéb alkotmányos országokban, hogy a régi bajok ugyanazok maradnak, sőt rosszabbodnak. ,,Szabadság“ a jelszó , melly minden radical isteret lüktet, sza­badság hol egyre, hol másra, a mint kedvük tart­ja, alkalmazva ; s ha a dolgok folyamába mélyeb­ben betekintenének , mi nekik egyébként nem szokásuk, hamar észrevennék, hogy józan szabadság nélkül nem vagyunk. De úgy szo­kott az már lenni, miként Montesquieu s egy más iró helyesen megjegyzék : ha népek vagy egyedek érzik, hogy valaminek fajával vannak, közönségesen azt panaszolják , hogy nincsen szabadságuk. — Azt ugyan, ha a szabadságot Hobbes szerint minden akadá­lyok távollétének vagy önhatárzat szerinti ön­kényes cselekvési képességnek mondjuk, nem tagadjuk, hogy illy szabadságunk nincs, de nem is lehet, mert a társulat, sőt az ész kö­veteléseivel ellenkezik, az erkölcsi szabadság egyátaljában kirekeszti az önkényt, az ember társulati törvénye a külvilágra észszerintileg hatni, s ezt czéljai elérésére észszerintileg hasz­nálni. Hobbes értelmében minél elszigeteltebb az ember, annál szabadabb, ellenben minél sű­rűbb összeköttetésben áll, annál több kötele­zettségei vannak a közczélnak elősegélésére. Már ha a radicalismust a­mint van meg­vizsgáljuk, valljon lehet-e vele s általa köz­­czélokat elérni, könnyen átláthatja, ki eldara­­boltságát, szabálytalanságát, miből egész lé­nyege áll, higgadt vérrel szemléli.“ A radica­­loknak elveik nincsenek , mert az, minek alapja nincs, minek nincs támpontja, mellyhez fu­gázhasson, elv nélkül van, és szinte mint az árnyékot, mellyel a világosság vet, nem lehet önállásu lénynek nevezni. Mi tehát ezen fen­­hangon de bénnálatlanul hirdetett radicalis­­atus ? Féreg, melly mindent szertedúl. Ki az igazságban biztosságot, bátorságot a létező inté­zetekben nem ismer, s a változtatást csak conve­­nientia szerint, s a dolgok változását veszi a politikai élet és hatásnak okáúl és sinorm­ér­téké­ül, ki az állodalmat és egyházat mind alakjára mind szellemére nézve csak ,,provisoriumnak“ hirdeti, nehogy valamelly igazság elismerése által egy utóbbi fölfordulást az idők folyamá­ban megelőzzön,­­ az radical. A radicalismus nem alapszik biztos fe­­nékkövön, nincsenek sarkalatos ismeretei, hanem egyedül önkény által vezettetik. A ra­­dicalok, kik dúló eszméiken szenvedélyesen csüggnek, nem szokták bonczolni, valljon an­nak, ami után törnek, ellenzéke nem jobb, igazabb, jogszerűbb és szebb­ e. A radicalok úgy akarják, tehát meg kell lennie. Tel est notre plaisir. Ugyan ezen osztályba tartoznak, fájda­lom, olly radicalis, capacitások és intelligentiák, mellyek egyoldalúsága szintolly nevetséges mint szenvedélyes. Adjátok a világot markaik­ba s összemorzsolják , hogy csak alkalmuk legyen az átalakításra. Sőt találkoznak­­itt ott olly intelligentiák is, mellyek az elismert ellen­okok súlya f elébe nem állítanak egyebet haj­lamuknál és romlott természetük azaz rosz akaratuknál, — mellyek azt, mi nem illik ter­veikhez, vagy a mi templom, pápa s paphűzű, kárhoztatják , mielőtt a dolgot megvizsgál­nák , megfontolnák *, ezeket követi azután a fölületes fecsegők tarka csoportja, s a nyomo­rult visszhangok ;­­ továbbá olly intelligentiák, mellyek azt hiszik magukról, hogy fölvilágo­­sodottak, ha némelly üres szóvirágokat, mellyek főnökeik ajkain nyiladoznak, utándadogni tud­nak. Ezen osztályok képezik mind az újabb mind a régibb korbeli tévedéseknek ehaoszát. A radicalism­usnak nincs rendszere, csu­pán csak megrögzött eszme körül működik, és ez „hogy az önkény alkotja az élet valódi szabadságát.“ Valamennyi radicaloknak meg­rögzött eszméje bizonyos szabadság, melly az emberi szív hajlamai s tulajdonaihoz szint­úgy alkalmazható mint valamelly öltöny, s igy e szabadság egyedekre nézve fölötte kényel­mes , társulatra fölötte veszélyes lenne, pár­tolói szerencsétlenségére azonban ész elleni s gyakorlatilag kivihetlen. Észelleni, mert a gondolkozás törvényeit szétdúlja, az embert az igazságtól eltávolítja, s a valódi jelen he­lyett regényes eszmevilágba helyezi. Ezen szabadság, ha tiszta szemmel megtekintjük, megszűnt szabadság sennn­, hanem féktelenség, az ész parancsainak megvetése; mert az ész­nek nem szabad azt megvetni, mit megc­áfolni nem képes, vagy a­mit még nem vizsgált, mikép fogadhatna tehát ollyasmit el, a­mi vele el­lenkezik? — Gyakorlatilag nem létesíthető e szabadság, mivel a társulásból merített tapasz­talati szabályokkal ellenkezik. Minthogy ez nem csak egyedek gondolkozása módjára, hanem álalános társulati viszonyokra kiterjed, s különösen az állományi életre hat, az olly szabadság, melly minden szerződések köte­lező erejét, szabályokat és törvényeket ta­gad , vagy szeszélye szerint megszüntet, és a lelkismereti köteléseket föloldozza, természe­tesen zavart és rendetlenséget terjeszt az emberi társulatban. Az engedelmesség és törvény viszonylatos vonatkozatai határozat­lanok lesznek, a magánjogok és szabadalmak bátorságtalanok, s mindig pillanatnyi erőhata­lomnak alá vettetnék, és e szerint épen azáltal a mi után törekszenek, szabadság és emberi jog helyett — az ellenkező t.i. kényuraság és kényszerítés kapnak uraságra. Ugyanilly módon keletkeztek a bárdo­­latlanság minden állapotjai, minek az ököljog, rabszolgaság, lázadalmak és anarchia. Ezen szabadsággal a radicalismus öntetszőleg a népfölsőségi eszméket szereti egybekapcsolni, nem különben a nehezen megállapított rendnek fölforgatását, a tulajdon elsajátítását, és a már fönőbb említett és ezer kürttel dicsőített egyenlőséget hirdeti. A radicalokat jogtalan és igaztalan kihágásokra minden jogosítja a mi eszméjükkel és tervükkel ellenkezik; annak, a mi velük síkra kel, szertedulása, elöltök be­csesebb mint törvény, szerződés és eskü. Egy szóval a radicalok ezélzata s sza­badsági eszméje dulékony, és fölzenditő, föl­oszlató s erőszakos.­­ Végre ezen radicalis szabadságot és merénykedést az egyházi és politikai ügyekben jogszerüleg keresztényte­­lennek nyilváníthatjuk. Illy politikával meg nem egyezhet valamelly nép igazi s valódi szabadsága, lassan kint elkülönözésnek kell történni, jogosságot és jogtalanságot meg kell fontolni, szerződést és törvényt tisztelve s hódolva kell elismerni s megtartani, a népet múlásából szükséges fölserkenteni, a vallásos békét helyre­állítani, a türelmet nem hirdetni fényes szavakkal, hanem tettlegesen tanúsítói, a nép legszentebb javait, személyes és köz­jogait és szabadságait ismét vissza kell adni,“ é­s ekkor a haza magától fog virágozni sietni, s ez, mit itt előadánk, mint az angol szokta mondani : liking of the radical. 0*est messyei közgyűlés. (Folyt.) A nov. 1.6. gyűlésben szőnyegre került érde­kes­ tárgyak ezek. Fölolvastatott a törvény­szék tudósítása, mellyet ez a főt. váczi káp­talan uradalmi árva-pénztárában több esztendő előtt tetemes hiányt (mintegy 12,5­­5 ftot) okozó P. J. gyámatyának számadásai felöl adott Ebből kisülvén , hogy a megbukott gyámatya vagyona a pénztárbeli hiánynak 1/10 részét sem képes födözni, az uradalom, mellynek az árvák cas­­s­áj­ára szigorúan fölügyelni törvényes köte­lességében áll, megidéztetni rendeltetett. Föl­olvastatott azután egy, a vakok pesti intézete állapotjának kimutatásában érkezett tudósítás. Melly alkalommal első ali­pán az előadván, miképen az olly szegény­ebb sor?,a vak gyer­mekek jövendője , kik az intézeti nevelés be­­végezőivel szüleiktől vagy rokonaiktól segedel­met nem várhatnak, szintolly tekintetet érde­mel , mint maga a nevelés, ezek részére egy tápintézet fölállítását sürgette, s a RRet szi­ves részvétre kérte. Valóban olly üdvös in­dítvány, mellynek megtestesülése ezer áldást harmatozand a résztvevő ember­barátok nemes törekvéseire. A BR. két egyénre csakugyan alapítványt tettek : egyet a státusok cassá­­jából, egyet pedig a tisztikar adakozásából. Különös részvéttel fogadtatott egy, az a végre megbízott választmány által bemutatott tudósí­tás az adó eddigi kezelésének természetéről, és új tervezet jövőre az adó utiképein kive­tése iránt. Melly alkalommal, minthogy az adózó nép nálunk az utakat is csinálja, per associationem idearum egyik szónokunk által Pest megye urai is irgalmatlanul megtámad­tatok , és méltán, mert csakugyan Pest megye utain nyáron a tikkasztó homok, ősz- tél-­s tavasszal pedig a tengerik é­s sár­iszap miatt nem lehet rohanva haladni, sőt még fontolva is alig. He egy másik jeles szónok, ki különben szintén­ nem barátja a biztos ha­ladásnak , a megtámadást m­ég is sokalván, és igy ez egyszer a conservativ rendszerhez talán nagyon is ragaszkodván, czáfolat gyanánt, Pest megye utai fölött szivreható apológiát tartott.­ Más­nap (n­ovemb. 17-én) a jegy­zőkönyv hitelesítése után az árvák választ­mánya kiegészíttetett; azután fölolvastatott a m­egye RBhez érkezett azon hivatalos tudósítás, m­ellyben jelentetik, hogy a megye és Pest városa között a katonai előfogatok ügyében fönforgó egyenetlenségek elintézésére , az előbbi kir. biztos helyett, ugyan csak kir. biztosnak Ürményi Ferencz , excz. van kinevezve, végre ismét a tegnap megkezdett, adó ügyében készült választmányi tervezet ke­rült vizsgálat alá, mellynek némelly egyes pontjainál igen jeles vitatkozások tám­adtak, különösen érdekes volt azon kérdés meghánya­­tása , ha valljon adó alá vettessenek-e a pénz­tőkék is? A HR úgy találván, hogy a pénz­tőkéknek adó alá vettetése által a pénz még drágább, és szűke még nagyobb teend, a pénztőkéket adó alá nem vethetőknek határoz­ták.— Novem­br­iokán az adó ügyében a terve­zet bevégeztetett. A hús ára 13 krrel­­­ire emeltetett. Végre fölolvastatott nádor a cs. kir. fenségének a megye RRIhez érkezett le­vele, m­ellyben néhai Rákóczy Endre tiszti főügyész helyére ő fensége B­e­re­c­z­k­y Antal eddigi első tiszti alügyészt ujék­oztatott kinevezni. Jótékonyságok. Fú­ méltóságú K­op­­i­cs­y József országunk hgprimása a pesti sze­gény gyermekkórház részére jövedelmezendő sors­jegyekből maga négyszázat kegyeskedett megvenni — s igy ez évben e közhasznú intézet­nek 1,7()0pgő fr. ajándékozott. Losoncz-Tugár , October 26dikmn. Örömmel irom a következő sorokat, mint tanúit azon buzgóságnak, mellyel országnagyaink a val­lás érdekében a köznép szellemi javaira felügyelni nem tartják szégyennek: ugyanis, zichi és vá­­sonkeői gr. Zichy Károly ő méltósága e me­gyében kebelezett Kis-Tugár helységben szent­egyházat építtetett, s azt minden hozzá valókkal s 170 fontos haranggal megajándékozni kegyes- A kedék, nem különben lOOOp.ft. olly szándékkal 370

Next