Nemzeti Ujság, 1843. január-június (38. évfolyam, 2-69. szám)

1843-06-30 / 69. szám

egyezésével nemcsek törvényeink eredeti, hanem alá­zatos felirásunknak egyedüli­­nyelvévé is lön: méltó de igazságos is a nemzetnek azon forró közohajtása, hogy a magyar nyelven fölterjesztett országos felírá­sokra a kir. kegyeim, válaszok szinte magyar nyelven adassanak ki; mire nézve addig is, mig a honi nyelv iránti egyéb kivánatunkat külön t.czikkbe foglalva fel­­terjesztendjük, hódoló tisztelettel kérjük Felségedet­, méltóztassék kir. kegyeim­ válaszainak már ezen or­szággyűlésre magyar nyelven kiadásával hű magyarjait annyival inkább megörvendeztetni,mivel a kir. kegyelm­­válaszok a törvényeknek egyik tényezője lévén , azok­nak a felirásoktól különböző nyelvem kiadásuk a tör­vények alkotásában kölcsönösen igen sok nehézségeket s bajokat is okoz-Vannak még az országnak egyéb súlyos előleges sérelmei s hő kivonatai is, mellyeket, mihelyest azok iránt az országgyűlési tanácskozások befejeztetnek, ha­ladéktalanul felterjeszteni sietendünk. — Felségednek igazságszeretetétől teljes bizodalommal remélvén, hogy súlyos sérelmeinknek rég óhajtott orvoslása s kivána­­tunk teljesítése által hazánk boldogítását, s a szeretet és bizodalom édes kapcsainak újabb megerősítését esz­­közlendjük-A kik egyébiránt s a­­- Vidéki levelezés. Szabolcsból. N. Kalló, jun. 25. Az országgyűlés beállott, a megyékre munkaterhes napok következnek. Az eszmékhez, miket sokan forró kebellel fölkaroltak, hogy azokat életbe át­hozzák, az előterjesztésekhez, mellyeket a leg­jobb király a hon­atyái elébe terjesztett, — hogy megvitatva a nemzet boldogságát alkossák, s a lankadó tagokat erősítsék — századokra kiható jó vagy rész sükernek reményei csatlakoznak. A nemzetélet egy uj fordulaton készül átesni, egy uj útra lépett, melly a nagysághoz vezet, és ez­ a tudományos civilisatióval összekötött nemzeterő­södés. És a melly nemzet közé egyszer a műve­lődés szikrája szórva van, ott már hátralépés nincs, nem lehet, ott az események hatalma és a körülmények által kifejtett ösztönerő, a nemze­tet előre viszi akaratlanul és nyugodni nem engedi, így vagyunk mi is; a küzdés kora itt van, melly­­ben a régi kor újnak igényeivel vívja harczát, és úgy látszik, a fejtvény félig már már oldva le­­end , mert a haladás pályáján csak megindulni a legnehezebb. És e nemzet fegyverzörgés per­­czeiben úgy mint tétetlensége nyugalmas ölében nagy és erős nemzetté leendhetése jeleit szünte­len adá, és hogy eddigelé annyi századokon ke­resztül táplált s óhajtott állását el nem nyeré: a sorsnak, melly honunk ügyeit szövevényezé és a földterületnek, melly a barbaries határaira hely­zeti és vad rohanásainak véres s bús emlékű szá­zadokon volt kitéve , okolhatja egyedül. A királyi kegyelmes előterjesztések méhük­­ben nagy s titkos jövőnek magvát hordják ; a mun­ka , mellyre a fejedelmi szó fölhívta a hazát, nem csekély , de egy nemzethez , melly biztos jövője megalapításán dolgozik, méltó. Egyik tárgy a má­sikánál fontosabb, mert mindegyik életkérdés. Érezték ezt Szabolcs megye rendei és a királyi előadásokra készített választmányi munkálat meg­­birálásához folyó he fékén komolyan hozzá fogtak. Első volt a büntető codex. Ez egy mun­ka, mellyben az ész és tapasztalás ragyogó nyo­mait hagyta; hol a külön ágazó vélemények kö­zött zavartan és határozatlanul áll az ember , nem tudva mellyikhez hajoljon, mert mindkét részről az ész hatalmával ütközik össze. Sokkal alantabb állok hogy sem e munka becsét illendően kiemelni tudnám; azoknak gondolkozásuk s ta­pasztalásaik vannak oda jegyezve, kikhez a nem­zet határtalan bizalma s szeretete fordul, kiket büszkén édes övéinek vall. Szabolcs megye ren­dei méltánylották ezt és olvasása közben elraga­dó tetszés- nyilvánításukat többször kitörő érzés­sel fejezték ki. Megengedi az olvasó közönség , hogy ide vágó észrevételeit s eltéréseit e megyé­nek terjedelmesebben közöljem már csak azon te­kintetből is, mivel e munka a könyvkereskedés útján a legközelebbi országgyűlési nyilatkozat szerint a közönség kezeihez jöhet, és így szük­séges hogy több oldalról megvitattatván egy tö­kéletes büntető törvénykönyvét szerkeszthessünk az utókornak. — Az I. vagyis a bűntettek­ről és büntetésekről szóló részben, a felbujtóról szóló Vdik fejezetnek 5 lik .szer­kezete helyett a külön véleményben foglalt szer­kezet elfogadtatott. Továbbá ugyanazon fejezet 56. §, a felbujtóra szabott büntetés csekélynek találtatván a szerkezetben kitett egy tized helyett egy nyolc­ad, az egy hatod helyett fél, és az egy nyolczad helyett egynegyed alapitatott. A be­számításról szóló 6. fejzet 73. §. e) pontja a­­zokat, kik a törvényszegést csak azért követ­ték el , mert valamelly életveszéllyel fenyegető szükségből,mellybe büntetlenül kerültek, magu­kat egyébként kiszabadítni nem tudták , — min­den beszámítástól mentté tévén, ezen pontba fog­laltattak csak enyhitő körülménynek tekintesse­nek. Ugyanazon fejezet 80. §. a gyermekeknek a szülők általi megbüntetéséhez azoknak mulasztása esetére a gondoskodás az illető törvényhatósá­goknak adassák. Ugyanazon fejezet 91. §. azon rendeletéhez, melly szerint a törvényszegő a büntető eljárás alatt végítéletéig kiállott fogsága büntetésének kimérésénél tekintetbe veendő, pót­lólag az ragasztassék : „kivévén ha hosszabb le­tartóztatását maga csavargása által okozta.“ Az el­évülésről s kegyelmezésről szóló VIII. fejzet 98. §. a különvéleményben foglalt szavalat szerint szerkesztessék. Ugyanazon fejezet 102. §. az elévülésre kitűzött 15 és 5 év helyett 20 s 10 év úgy rendeltessenek, hogy a kárpótlásra nézve az elévülésnek helye nem leszen. Továbbá ugyan­azon fejezet 105. és 106. §. helyett a külön­véleményben javallott szerkezet elfogadtassák. Az orgazdaságról és a bűntettnek be nem jelentésé­ről szóló XLII. fejezet 4. 17. §. a) b) és c) pontok alatt foglalt módosítások elmaradjanak. A felségsértés alatt előszámlált esetek közöl a két utast a hűségtelenségi esetek közé soroztassék , és a hűtelenségről szóló fejzet 429. §. pótlólag a különvéleményben foglaltak is beigtatandók. S azon esetre , ha ez kivihető nem volna, az e rész­ben fönálló régibb törvények biztosítására legalább az lső fejezet első §ának ezen szerkezete: „a mennyiben büntetést rendel a jelen törvény“ igy szerkesztessék: a mennyiben büntetést rendel a törvény. Az összecsoportozásról s lázadásról szó­ló XLVI. fejzet 4391. §. kitett 3 évi rabság 6 évi rabságra , a 440. §. kiszabott 6 évi rabság 9 évi rabságra, a 445ben­­. kitett 400 for. és 3 hónapi fogság pedig 1 800 for. fizetésre is egy évi rabságra emeltessenek föl. A 441. eseteiben pedig a biróság a hűtlenség eseteiben bíráskodó bíróságot illesse. A tisztviselők és a birói köztörvényhatósági és a kormányszéki tes­tületek ellen elkövetett sértésekről szóló XLVIII. fejezetben a törvényszerű szónak alkalmazása kön­nyen önbíráskodhatásra, és azon magyarázatra ad­hatván alkalmat, mintha a nem törvényszerűnek is­mert vagy gondolt lépésekben büntetlenül lehet­ne a sértést a tisztviselőn elkövetni, a­mennyi­ben a tisztviselőknek a törvénytől eltérő lépéseik­ért és kihágásokért a tisztviselőt különben is kor­látozó törvényc­ikkely is javaltatik , és ebben a törvényszerű eljárásokra nézve elég kezesség ta­­láltatik, a tisztviselői tekintet biztosítása végett, a törvényszerű szó ezen szerkezetből általában ki­hagyandó. A széksértésről szóló XLIX. fejezet alatt a 457. §. pótlólag csatoltassék : ,,kivévén ha a sértés czélzata nyilván kitűnnék.“ A rab­­szöktetésről szóló LII. fejezet 471. §ban kitett fél­évi tagság egy évre , a 472. §ban rendelt 3 hó­napi fogság pedig egy fél évire fölemeltessék. A köztisztviselők megvesztegetéséről azok hivatalbel­i visszaéléseiről és a közszámadások körül hűtlen­ségről szóló XV. fejezet alatt behozandó volna, hogy a ki ellen fogságot határozó czikkely nyo­mán rendeltetik közkereset, hivatalától tüstént föl­függesztessék. Végre a toldalék 39ik szakaszára nézve a megyék helyhatósági jogainak épség­ben tartása iránt a különvélemény fogadtatott el. A büntető eljárásról szóló II. részre nézve, az esküdt­székek mellett a pénzhamisítás birósága iránt, továbbá a királyi városok büntető bíróságainak miképen leendő vá­lasztása iránt, nem különben a fölségsértésnek , hűtlenségnek és a király személye elleni szóbeli sértéseknek birósága iránt, a katonai személyeknek büntető bíróságára nézve, kik valamelly polgári hatóság alá tartozó személyekkel bűntársaságban vannak, végre az egyházi személyek rendőri ki­hágásainak bíróságára nézve adott különvélemé­nyeket a választmány elfogadandóknak javallja, és ezekhez képest lenne az eljárásról szóló tör­vénykönyv szerkeztetendő. Különösen pedig a vá­lasztmány e módosításokat javalja: 6­/. alatti kü­­lön­véleményben a 255. lapon a), b), c), d), pontok után e) alatt nemesek, művészek, diplo­­matikusok, ha ben laknak , pótlólag behozandó. A VIII. fejezetnek 72. §ban e) pont alatt vilá­gosság okáért ezen kitétel (mellynek szolgálatá­ban áll­ama tisztviselő) kihagyandó. A szemléről szóló 108. §ban a bizonyság­levelet adó műér­­tők bizonyítványa a jelenvolt birák által is alá­írassák. A perújításról szóló XVII. fejezet 437. §a első pontja szerint a perújításnak a közvádló kivánságára akkor lévén helye, ha kedvezőbb ítélet hozatott, mint a közvádló­kért, azon okon lenne kihagyandó , hogy a közvádlónak köteles­sége az igazság kiszolgáltatását, nem pedig csak mentő­l terhesebb ítélet hozatalát eszközölni, és ha tudományára jönnek olly adatok, mellyekből kiviláglik, hogy az érdemlettnél terhesebb bün­tetés szabatott a tettesre, a pert megújítani épen csak úgy, mintha kedvezőbb volna az ítélet, hi­vatalos kötelessége. A választmány e véleményét a közgyűlés helyben hagyta. A büntető törvénykönyv III. vagy­is a börtönrendszerről szóló részé­re nézve, a magányrendszert találja Szabolcs megye czélszerűbbnek, és a halálos büntetések­nek csak e rendszer melletti rabságban találván méltó eltörlését, az e rendszer nyománi foghá­zak fölállításáig s használatba vételükig a halá­los büntetések meghagyassanak. A­mi pedig az országos választmány munkálatát egészben véve illeti, a polgárosodás és nemzeti egység remény­dús magvait látja ebben elhintve Szabolcs megye közönsége és életbe léptetését üdvösnek , és óhaj­tanáénak ismeri. De a t. könyv XVIII. fejezete fölött, melly a börtönök első fölállítására és azon­­tuli föntartására szükséges költségekről úgy ren­delkezik, hogy azokat a t.hatóság kebelebeli neme­sek s nemtelenek birtokuk s tehetségükhöz szabandó igazságos aránnyal kivétel s különbség nélkül kö­zösen fogják viselni, a megye jelen állapotjára nézve, melly az országgyűlésre adott utasítása­lső pontjában minden fizetési tehertől vagy aján­lástól való idegenkedését nyilvánította, határozatot nem hoz , bevárván biztosabb időt, midőn e ké­­désnek is szebb jövője leend. Határozatba ment még gyermek-javitóházak fölállítása is, hol a kis­­bűnösök nem veszítve el virágzó idejöket oktatást s nevelést nyernek. Esküdt-székek behozatala el­len 8 szó emelkedék, kiknek fejüket az idők de­re meglátogató, kik hideg fontolgatás után szok­tak beszélni — megyénk legtisztesebb érdem­dús tagjai. De a hatalmasb többség okaikat el­­némitá. Perger János: Xltróczból, jun. 5én. Május 31 én tar­taték közgyűlésünk, mellyben az óhajtva várt kir. előadások olvastattak föl, hogy reájok legott uta­sításokat adhassunk. Élénk tanácskozásaink rövid eredményét csak röviden adom elő. Az első elő­adásra akkor adunk követeinknek érdemleges uta­sítást , ha az idézett munkálatokat orszá­gyűlési választmányunk megvizsgálván, irántuk vélemé­nyét a megye közönsége elébe terjesztette. Mi a megyéknél választások alkalmával elkövettetni szokott kicsapongások fékezését illeti, mi megyei intézkedéseinket olly helyeseknek tartok , hogy azt hisszük, követeink ezekre bátran építhetnek; meghagytuk azonban nekik, hogy mihelyt e csik­landós tárgy kerületi tanácskozás szőnyegére ke­­rülend, bennünket felőle kimeritőleg tudósítsanak, hogy utasításunkat szerintük módosíthassuk; — Jó bevárni, mikép fordul a szél, mert ellene vi­torlázni nem tanácsos. — Mi a kir. városokat il­leti , igen is elismerjük sürgetett kérelmük mél­­tánylatát, és azért Turócz a hazai sz. kir. váro­soknak együtt 8 szavazatot ad. — Túrócz, mi a kereskedés előmozdítására vonatkozik, ennek leg­­hatalmasb eszközéül tartja az utakat; azért minden hatóságnak terminuspraeclust adassék, mi alatt utait helyre állítsa, e végre pedig a fölemelt sóárból be­gyült összeg alkalmaztassék. Meghagytuk még kö­veteinknek, hogy hanyag magyar kereskedésünk ügyét sürgessék. Nálunk azt tartják, hogy elég hitelünk van, tehát ezt nem kell emelni, s igy nem igen szavazunk a hitelbank fölállítására, mert ez nem hogy hasznos, de még ártalmas is lehetne. — A telekkönyv nekünk nem kell. — Mi to-

Next