Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-09-16 / 114. szám
találkozni, kik igaz adott szó szentséget tisztve ígéretükhez hívek maradnak , de nem lógna ianyozni olly buzgó protestáns lelkészek s ro on®'» kik önegyházuk érdekében figyelmeztetni fogják a prot. férjet , hogy adott szavától a t. által föl van szabadítva ; kitennénk e szerint a gyengébb részt mindennemű kisértetnek, erőszaknak, s szedieseknek, mellyeknek ha enged, vége leszen lelkiismerete csendességének, ha pedig nem enged, vége lesz házi nyugalmának. És így ha valamelly cath. nő elállana azon kötelezvénytől, melly nélkül alkalmasint férjhez nem ment volna, az nem a szabad kölcsönös megegyezés műve , hanem az erőszak eredménye lesz, s mindenesetre ezáltal olly valamit tenne, amit hitelveinél fogva tennie nem szabad. Egyébiránt vagy törvényesek a múltra kiadott reversalisok, vagy nem ; ha törvényesek , mi joga van a tá hozásnak visszahatólag a múltra nézve is azokat eltörölni, vagy a tett indítvány szerint a prot.férjt jogosítani arra , hogy elállhasson egy olly kötéstől, mellyet ő, midőn az készült, fölbonthatlannak tartott ; ha pedig törvénytelenek , hogyan mondhatják a t. Ak hogy ők a szülőket, ha a szabadon adott térítvény mellett továbbá is meg kívánnak maradni , e részben nem akarják korlátozni ? hogyan lehetne ez indítvány szerint is azt a polgárok szabad részéről fölfüggeszteni, ami magában törvénytelen ? Ezeknél fogva én ragaszkodva a nm. fo- BRk múlt országgyűlési határozatához sem a tRák javaslatát, sem az indítványt nem pártolhatom. Örömmel üdvözlöm egy más magrai urnak azon nyilatkozatát, hogy a religio emberi hatalom alá nem tartozik , csak azt sajnálom, hogy nem találom ezzel összehangzónak azt , mit utóbb mondott, hogy tudniillik a törvényhozó hatalom legfőbb hatalom, mellynek a statusban minden alája van vetve. — Igen is a törvényhozó hatalom a maga nemében a polgári tárgyakban legfőbb hatalom, végzéseinek mindenki határtalan engedelmességgel tartozik, de ha körein túl hág, minthogy vannak az egyháznak s a lelkismeretnek is tagadhatatlan, elidegenithetlen jogai, e téren ha törvényt szab , ha engedelmességet követel, igazságtalanná válik s arra, mire részben igényel. Számot nem tarthat, mert kétségbe vonhatlan a jogászoknak azon axiomája: ,,Extra territorium suum jus dicenti impune non paretuiv. Elismerte ezt az általam igen tisztelt km. erdélyhoni főkormányzó s szabolcsi főispán ur ő excellentiája a multor. gyűlésen tartott egyik beszédében, midőn kijelenté, hogy fölséges urunk kir. jogait a legmélyebb jobbágyi hódolattal tiszteli, de lelkismeretét s vallásbeli elveit a földön senkinek sem subordinálhatja, s csak ugyan ha a tozó hatalom minden tekintetben , azaz még a körén túl fekvő vallásbeli ügyekre nézve is legfőbb hatalom volna, mi lett volna a keresztény religióból, melly a pogányok kése alatt született, s nem a kormány s törvényhozás utalma alatt, hanem azok daczára s üldözéseik alatt nőtt nagyra? mi lett volna a protestantismusból, melly ellen kezdetén olly szigorú törvények valának intézve? Ezek ellenében az volt az evangelicusok válasza : Oportet Deo magis obedire quam hominibus, — és azon axióma . ..Extra territorium suum jus dicenti impune non paretar.“Mély tisztelettel s lelkismeretes engedelmességgel tartozik ugyan kiki a polgári tozásnak, de ez ismét tartozik a polgároknak azzal, hogy a vallás tanjait, hogy a lelkismeret jogait sértetlenül tartsa. Azon pillanatban, mellyben az egyház s vallás a polgári hatalomnak subordináltatik, a szabadságok legdrágábbika elenyészik , s olly papocratia állitatik föl, melly amaz ismeretes éjszaka honban a katholikusokat s protestánsokat egyiránt zaklatja. Egyik szónok azon véleményt nyilvánitá, mintha a reversalisok hálóját azon pókok szőtték volna , mellyeket Ő mga a jezsuitákban talált. Elég legyen erre megjegyezni, hogy a reversálisok olly protestáns tartományokban is léteznek, hol az illyés pókoknak nem csak maradásuk nincs, de még egykor megjelenésöket is halál várta. A reversalisok egyszerűen onnan eredtek , hogy érezvén azt a polgári hatalom, miszerint a vegyes házasságokból született gyermekek vallásbeli nevelése iránt lehetetlen bármelly emberi bölcsességnek olly törvényt hozni, melly vagy egyik Vagy másik fél jogait s elveit ne sértse, illy hely ékeretben mivel maga igazságos törvényt nem szabhatott , s azt hitte, hogy a polgárok lelkismeretébe vágnia , s vallásbeli szabadságát e tekintetben korlátoznia nincs joga, a polgárok lelkismeretére s kölcsönös szabad alkujára bízta, a mit neki elintézni módja nem volt, s azt tekinté törvénynek , a mit az illy házas társak egymás közt határoztak. — A mi végre azon állítást illeti , mintha az egyházi rend azért kívánná a reversalisokat a múltra megtartani, hogy igy nehány lelket nyerjen , ezen gyanút könnyű volna visszatartani azzal, hogy a szóló is azért kivánja azokat a múltra eltörleni, hogy ez által egyházának nehány lelket nyerjen. XXXVIII. Orsz. ülés sept. 5. A sept. 5-i 38 ik országos ülés a reversalisok fölötti tanácskozást folytatá és bevégző. Számos nagyobb kisebb a nyilatozatok közöl a következőket véljük kiemelendőknek: Sokkal gyengébbek a vallás húrjai, — mondá egy főispán , — mint hogy azokat illetgetni akarná , s ennek következtében a reversalisokat vallási szempontból fejtegetni nem szándéka. Mi azoknak törvényszerűségét illeti , ő azoknak alapját sem resolutiókban, sem az 1791. 26. t. czikkben nem keresi, hanem azon lélekismeretszabadságban és függetlenségben , mellyet a protestánsnak vallása megenged, melly függetlenségnél fogva tehát neki szerződnie szabad volt. Nem tagadhatja, hogy legforróbb óhajtása volna , miszerint a reversalis kivánhatás mindkét vallásbeli felekezetre katholicusra úgy mint protestánsra kiterjesztetnék, akkor lenne a viszonyosság és lélekismeret szabadsága igazán valósítva. A reversalisok tisztán magán polgári szerződések, mellyeket, ha valami polgárilag tiltottat magokban nem foglalnak, épen úgy , mint más egyéb szerződéseket teljesen szabadosoknak tekinti; de nem is látja át, ha a protestáns fél szóval valamit ígérhet, miért ne ígérhesse azt irásban; s ha a reversalisok múltra is törvény által eltöröltetnének, akkor a protestáns felet szótörésre, tehát immorális tettre maga a törvény fogja fölhatalmazni. Ha a közéletet nézzük — folytató beszédét a szónok, — képzeljük csak hogy egy cath. nő azon föltétel alatt kívánta kezét a protestánsnak nyújtani, hogy gyermekei a cath. vallásban fognak neveltetni, és a protestáns ezen föltételt elfogadván, jogot s reményt adott a nőnek, hogy kivonata bizonyosan teljesülene; ha most a törvény jogot, reményt rontólag lép föl , s eltöröltnek nyilatkoztatja azon szerződést , milly igazságtalanságot , milly sérelmet fog elkövetni, milly aggódásba fogja ejteni azon nőt, ki eddig házi csendben s nyugalomban élt, mivel férje szavát eddig megszegni még nem törekedett ; igen bölcsen jegyzé meg egy mélyen tisztelt püspök a tegnapi ülésben, hogy ekkor egy uj faja fog föltűnni a proselytismusnak, mellynek személyei a protestáns lelkész és férj leendnek. Véleménye tehát az, hogy a közjog elve lévén, miszerint visszaható törvényt hozni nem lehet , a reversalisok a múltra fönhagyassanak , azonban a tegnap tett indítvány nyomán mint magánszerződések , mellytől minden idegen befolyás, hatalom eltávoztassék, egyedül a felek akaratjára hagyatván azok teljesítését szorgalmazni. A tegnapi tanácskozás alatt,— igy kezdé egy nagy tekintélyű gróf beszédét, — egy nagy igazságot hallottam a többi között kimondatni, azt t. i. hogy túl vagyunk az időkön , mellyekben a vallást, a lélekismeret szabadságát bilincsekben tartani lehetne, — és hogy itt nem mint egy vagy más vallás sorsosi, hanem mint honpolgárok , mint törvényhozók állunk , és igy állunk , minden más hajlamot félretéve, egyedül azt kell néznünk, mit kell tennünk politikai és sociális tekintetben. Hogy a lélekismeret szabadsága korunk jelszava lett, azt, mint hiszi, minden jobb ember osztja, de ezen elvnek alkalmazása hibáztatik szokszor el. Ismer, úgymond, egy magát türelmesnek tartó jeles férfiút, ki ha a kath. templomba megy , a szertartásokat hokus pokusoknak mondja, a protestáns templomban szinte nevetségeseket talál, az izraelitákéban , törökökében föl föl nevet; ez nem tolerantia , tolerantia azon méltánylatban áll, melly az anyagiakat leküzdve , magát ezeken túltéve, a szellemit minden egyénben egyaránt tiszteli. Mi mint törvényhozók itt ne rejtegessük a vallási elveit, hanem csak azt, mit kíván a status czélja szükségkép e tekintetben tőlünk; ha igaz az, hogy lélekismeretet lebilincselni nem lehet, úgy igaz marad az is , hogy vallást sérteni nem lehet , ha annak gyakorlata a sociális élet szabad működését nem gátolja. Most századunk azon reményben él, hogy az emberiség nem csak szűk utakon, de mind a revelatio , mind a szabad gondolat útján közeledhetik az istenséghez, és a sola salvifica fides nem olly értelműnek hisszük, hogy mindaz czéljához az öröklényhez soha el nem jut, ki nem az anyaszentegy által parancsolt módon és ösvényen jár; most is csak azt vagyunk kötelesek eszközölni , hogy a lélekhalászatok (mit olly sokan annyira kárhozatosnak kiáltanak, pedig igen természetes , hogy ha valaki ( vagy ama gondolatnak igazságáról meggyőződött, ahol másokat is fölemelni igyekszik ) ne a status kárára történjenek. Hallom — folytatá a gróf, — egy szónoktól , hogy ha a törvény az utilitással öszveütközésbe jönne, ő az utóbbikat minden esetre föláldozná az elsőnek, és így a családok hasznát a törvényelleniségnek; úgy de azt kell megjegyezni, hogy nem törvényelleniség az, mit nem parancsol a törvény ; ha a cath. vallás elveit szinte nem akarjuk rabigába vetni, ha a reversalis teljesítését csak egy catholica nő kívánná is , azokat teljesen eltörölni nem lehet. Eljön az idő, midőn a reversalisokróli szó el fog enyészni az élet színpadáról, de most azok teljes eltörlésére nem szavazhat, hanem az indítványt pártolja. A 3dik kiemelendő beszéd ez volt. Teljesen osztja azon állítást, szólt egy főispán, hogy a törvényhozásnak dogmákba avatkozni nem kell , de mind e mellett tagadhatlan a statusnak azon kötelessége és joga is, hogy fölügyelhet, ha ezek czéljaira nem hatnak-e károsan. — Ha a reversalisokat a status érdeke szempontjából nézi, főkötelessége a statusnak a közbékét és honpolgárok nyugalmát őrizni, ápolni ; máshogy a reversalisok ezt nem csak nem ápolták, de zavarták , ez tény, ezt tagadni nem lehet, mert hiszen különben most sem volna e tárgy szőnyegen , az emberek legnagyobb részre sem indifferens , sem tisztán észbeli vallású , hanem vallásos, bár vallásteli fogalmaik egyéniségekhez képest különbözők. De csakugyan tagadhatlan az , hogy a protestáns fél ha ezen nem hideg ésszel adott kötelezései higgadtabb óráiban megfontolja, tette miatt nagy aggodalommal telik el. Igaz ugyan, hogy ha a reversalisokra nézve is viszonyosság lenne , kevesebb súrlódások lennének ezek miatt, de ez csak akkor lehetne kívánatos , ha minden vallás egyenlő jogokkal birván egy a többi fölött túlsúllyal nem ruháztatnék föl, mivel ekkor a nyereség csak ezen utóbbiknak jut. Ha morális szempontból veszi föl a reversalisokat , tagadhatlan az, hogy nem a felek szabad akaratjának szüleményei azok, mert bátran mondhatja, hogy 1000 eset közöl alig lesz 10, hol egyenesen a nő kívánt volna reversalist. Ha törvényes tekintetből szemléli , azt állítani, hogy azok nem törvénytelenek , mivel a törvény által világos szavakkal nem tiltatnak , csak ügyvédi fogás, mivel az 1791: 26. czikknek nem holt szavait, hanem lelkét kell fölfogni , nyíltan kimondja ezen czikk, ne mixtis matrimoniis impedimenta ponantur, tehát világos, hogy ezen czikk a possint szóval épen nem a reversalisokat akarta megengedni. Tekintve pedig ezeket mint magánszerződéseket, ezek majd soha morális kényszerítés nélkül nem keletkeznek ; nem ütik ugyan bottal a nőt, hogy reversalist követeljen , de körülveszik majd szülei, majd rokonai , majd idegen személyek, sőt néha fenyegetéssel is utójára arra viszik , hogy reversalist kívánjon, hiszen p. o. az uzsorások is azt mondják , hogy nem kényszerítették a pénzfölvevőt az uzsorás szerződés aláírására, és mégis mondhajuk-e azt, hogy az ilyen szerződő teljes szabadsággal cselekedett ? Nem lehetvén tehát a reversálisokat akár honérdeki, akár törvényes, akár szerződési szempontból pártolni, azok eltörlését kívánja. Egy más mágnás nem látja helyesnek, hogy mindig csak a békekötésekre hivatkoznak a szó- 596