Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-10-18 / 132. szám

mailjük, ugy az örökre élni fog ; midőn a nem­telenek hivatalképessége forgott szóban, hány nagyravágyó sóhajtozott kizáró jogainak elteme­tése fölött? A büntető könyvben azt határoztuk, hogy bármilly gonosztevőt, ha büntetését kiáltot­ta , bűnének bélyege többé ne nyomja; hát a szegény zsidót csupán vallása miatt ör­ök gúny tárgyának hagyjuk-e ? Azt mondani, hogy ez az emancipate kérdésének fölvételére halasztás­­t essék , annyi, mint ennek elmaradását kívánni; mit adott nekik a múlt országgyűlés? több­é ez a gúnynál, hogy hol eddig lakhattak ezután is lak­hassanak ? Mennyit küzdöttünk eddig a vallás szabadságáért, és hát most épen vallásáért fosz­tunk meg valakit polgári képességtől? Ha az er­­kölcsiséget tekintem úgy találom, hogy a zsi­dók között aránylag kevesebb rab van , mint a keresztények között. Ez tovább így nem marad­hat, ez igazságtalanság, ezt meg kell szüntetni, és a zsidók polgárosítását előlegesen is kimon­dani. Több kisebb nagyobb nyilatkozatok után a kérdés szavazatra bocsátatván, ezen után (ha jól értettük) 28 szavazattal 25 ellen a zsidók pol­gárosítása elfogadtatott. Mivel pedig a szerkezet azt mondja, hogy kik úri (herilis) hatalom alatt vannak, azok pol­gárok nem lehetnek, az indítványoztatók, hogy az úri hatalom alatt lévők is , u. m. szakácsok, ina­sok, kocsisok, ha különben a törvényben kitett qua­­lificatiókkal bírnak,polgárok lehessenek. Ezen kér­dés adott mellékesen alkalmat arra, hogy két je­les követ egymás irányában hevesebb vitára száll­jon , mi elég kellemetlenül hatott reánk; a szava­zatok többsége az úri hatalom szavakat a szerkezetből kihagyván, a szolgák is lehetnek polgárok. E­gy nmlgy püspök nyilatkozata. A tiszta öntudat s a lelkismeret biztositó szava mellett, nyugodt szívvel veszem kezembe az ellenem , püspöktársaim, és az egész egyházi rend ellen panaszokkal , vádakkal duzadó emez izenetet, s felette a magos FORR. kegyes enge­­delmével eképen nyilatkozom. Ezen fölirási javaslatban iször előadatik az , hogy a hold. n.váradi, és én mint rosnyói püs­pökök által kibocsátott körlevelek, s egyházi rendeletek súlyos törvényszegések voltak. — Nyugodjanak békével a n.váradinak hamvai!­őt védeni nem akarom, fölszámithatlan jótékonysá­gait, s a haza oltárára tett áldozatait úgy is szá­zadok fogják emlegetni, mert valóban non sibi, sed aliis vixit. Mi engem illet, ünnepélyesen bátor vagyok kijelenteni, hogy én mint rosnyói püspök a vegyes házasságokról rendelkező pásztori v. körlevelet, circular­et vagy currenst kormá­nyom alá tartozó papjaimhoz, vagy híveimhez nem bocsátottam; — s azért, habár már a múlt országgyűlési irományokban és naplókban száz és ezerszer emlittetnek a rosnyói pásztori leve­lek , egyházi rendeletek — s habár eme fölirási javaslatban ugyanez háromszor négyszer állitatik, vagy ezután állíttatni fog, ez mindig csak puszta állítás maradand. Ezt nem mentségemre, vagy vé­delmemre , nem —­csak azért említem, hogy a magas FORR. lássák, hogy vannak idők, midőn a puszta álitások a valóságnak polczára föltolatnak. De nem is volt okom, a vegyes házasságok tárgyában valami közrendeletnek kiadására, mert papjaim (mit dicséretökre a haza előtt kimondani édes kötelességem) nagy számú protestáns atya­fiak között pásztorkodván , tudták, mennyire szük­séges legyen ott a kath. hit elveit tanítani , vé­deni , híveik sziveibe oltani ,s azokat tettlegi meg­tartásra inteni, de ugy, hogy a hazai törvények is, nevezet szerint az 1791 : 26. t. ez. minden sér­téstől megóvassék. Miért is rosnyói püspöksé­gemnek 11 éve alatt 800—900 vegyes házassá­got adtak össze, összeadták pedig ugy, hogy számosabb esetekben minden gyermekek katho­­lika neveltetésök irás- vagy szóbeli lekötelezés­­sel biztosíttatott, vagy legalább későbben adandó biztosítás igértetett, s ezek miatt minden házas­ság meg is áldatott. Lefolyt püspökségemnek mintegy 8 — 9 éve e tárgyra nézve a legnyugodtabban — nem is emlékezem , ha az eféle biztosításnak föntartására, foganatosítására segédkezeket — assistentiát — kértem a nj megyéktől, hogy vagy a reversalis törvényelleninek mondatott volna, vagy kérésem nem teljesiltetett, az assistentia ki nem szolgál­tatott volna. — De fájdalom! az 1836. orsz.gyü­­lésen a reversalisok , mint törvénybe ütközők ellen, és az egyháziak ebbeni eljárások ellen történt keményebb nyilatkozások majd véget vetettek megyémben a nyugodalomnak ; mert innen következett, hogy a kik mind addig a reversa­­lisoknak törvényességét szóval védették , és hi­vatalos eljárásokkal erősitették, már azokat tör­vényellenieknek , a képviselő tábla által elterül­­teknek hirdették. — így ritkulni kezdettek a re­versalisok , a kath. nők a számos protestáns ifjak közt élvén , emberileg a szerelemnek mámorától elragadtatván , a reversalisok elleni zaj közt haj­landóbbak lettek reversálisok nélkül is férjre szert tenni. A dolognak ezen nagy fordulata a lelkésze­ket olly térre sújtotta, hol vagy a kath.­elynek, vagy a honi törvénynek megsértésétől tartván, magokat inter­náltam el charybdim találták. Mi volt illyen helyezetben természetesebb annál, hogy a lelkipásztorok nálam lelki aggodalmoknak eny­hülést, s eljárásokra utasítást egyes esetekben szorgalmazzanak — szorgalmazták is kérdezvén : mit tévők legyenek , mivel p. o. ezen N. N. kath. leány kész azon esetre is protestánssá­ házasságra lépni, ha ez gyermekinek kath. nevelését nem csak nem biztosítja, de jövendőre sem ígéri, és a vőlegény világosan nyilatkozik, hogy illy mire soha sem áll. Illy egyes esetekben felelni, uta­sítást adni hivatalos kötelességem volt, adtam is, pedig ollyat, minőt mint a kath. hittan őrje, és hirdetője adhattam — s minőt tőlem hivata­lom szentsége , lelkemismerete s kath. hitemnek ez apostoli országban szabad gyakorlata megkí­vánt ; soha illy egyes utasitásimba egyházi ható­ságom, hitelveim körén túl nem terjeszkedvén — utasítottam t. i. egyes plébánosomat, miképen fej­tegesse a kath. leányzónak a kath. elvet, s mi­képen beszéljen lelkére, hogy ez a kath. hitta­­nitásnak megtartásától el ne tántorittassék. Ha nem is emlitem, hogy illy eljárásra val­lásomnak világos parancsolatjából köteles voltam, mert írva vagyon : vae mihi si non praedica­­vero; de köteleztetem erre számos hon-törvényeink által is. Episcopi­­ales obit­ue parochos Con­stituante qui secundum catholicae Ecclesiae normum gr­egem sibi comissum instituant. 1550. art. 13. Ezen elvekhez ragaszkodtam én egyházi kormányomban Rosnyón, ezekhez ragaszkodom Pécsett s ragaszkodni fogok mig élek ; mert ha ezt nem tenném , nem érje de árulója , nem pász­tora de bérese lennék hivatalomnak,egyházamnak; s ki engem készakarva e hivatásom teljesítésében akadályoztatna, azaz annyira vitatott lelkisme­­retnek szabadságát bennem tapodná , és a kath. vallást ez apostoli országban szabad gyakorla­tától megfosztaná. (Vége köv.) e szerint akármicsoda rágalmazó, becsület­sértő, sőt a helynek méltóságát lealacsonyító szavak kiejtése azon föltétel alatt, ha t. i. visszavonatnak, meg­engedve van , s a becsület s széksértő a higgadt kebellel tanácskozó egyéneket, annál is inkább ha gyalázatos szava puszta visszavonása folytán ártatlannak nyilatkoztatik , méltán fölingerelné, de mivel e mellett gyakran történhetnék, hogy a szék­sértő, ha valakit a hely szentségének félre­tételével kénye szerint megbántott s meggyalázott, szavát majd mindig azért, mert különben neki 200 pgc forintot fizetni kellene , visszavonná, és így köz­kereset alá soha vagy igen ritkán kerülvén a ma­gasabbra kiszabott széksértési büntetés siker nél­kül maradna és kijátszására nagyobb alkalom mint jelenleg bár a büntetés kisebb nyujtatnék , ab­ban történt a megállapodás , hogy a széksértő , ha illetlen kifejezéseit visszavonná, közkereset alá vétetvén , az ott kitett büntetés fejében elmarasz­­talsék. — Az 51. 52. 53. 54. 55.56. fejezetek elfogadtattak. — A közrenyiték alá tartozó rend­őrségi kihágásokról s azoknak büntetéséről szóló toldalék 25. s 26. §aiban kiszabott büntetésen fö­lül a b­ínös kárpótlásban is elmarasztalandó. — A 110. lapon a) alatt a bűntettekről és bünteté­sekről a törvényjavaslatok némelly pontjaira kifej­tett külön vélemény azért , mivel az országos vá­lasztmány ez iránti törvényjavaslata a követ urak­nak utasításul tervezetet adott, el nem fogadta­­tik. — A büntető eljárásról 119. lapon foglalt ilő fejezet helybenhagyatik. — A büntető hatóságok­ról és az eljárási személy-atróli 2. fejezetre azon észrevétel fordul elő, miszerint a törvényben vi­lágosan tetetnék ki , hogy a városok hatóságaik alá nem tartozó nemesek fölött ne bíráskodhassa­nak. — A 3dik és 4dik fejezet jóváhagyatik. — Az 5dik fejezetben a perbe fogó széknek leg­alább 400 fnyi tiszta jövedelemmel és egyszers­mind elegendő törvénytudománnyal bíró nemes és nem nemesekbőli alakítása az országos vá­lasztmány által javasoltatván, a megye Rendes a perbe fogó bíráknak csak a nemesekből leendő választását a régóta mostanig fönálló törvények nyomán jövőre is czélirányosnak tartják. — A 6dik fejezet helyesnek találtatott. — A­mi a bí­rói illetőségről szóló 7dik fejezetet illeti , a fön­­érintett két fejezetre vonatkozólag itt is megálla­pítandó, hogy a városi hatóság a nemesek fölötti bíráskod hatására ki ne terjesztessék. — A bírás­kodási képtelenségről Sdik fejezethez az lenne hozzá teendő, hogy egy itélőszéknél két, harmadik fokon atyafiságban vagy sógorságban lévő egyé­nek együtt ne bíráskodhassanak.— A 9dik 4 Odik Ildik 12. 13. 14. 15. 16. 17. fejezetek, — ugy szinte a rendőri eljárásról általjában szóló tol­dalék elfogadtatása határoztatott. (Vége köv.) 673 Vidéki levelezés. Vyitrással (Pót­ló utas­it­ás folyt.) A 28. 29. 30. 31. 32. 33. 32. 35. 36. a­mennyire a pénz­hamisításról előterjesztett különvéleménnyel össze nem ütköznek a 37. 38. fejz.kel jóváhagyattak. — A szándékosan okozott vizáradás általi károsítást tárgyazó 46dik fejezet 402. §ához a ,,fölnyitott 44 szó után ,,vagy bezárt.44 Ugyszinte a 403. §ához ,,fölnyitásához 44 után ,,vagy bezárásához 44 hozzá a­­datni kívánják a megye Rendet. — A 4­3dik fe­jezetben a ragályos nyavalyákat terjesztőkre ki­szabott büntetésen fölül illy nemű bűnösök kár­pótlással is tartozzanak. — A 43dik fejezet 421. §a olly módon , a fölségsértés legnagyobb bünte­tése egyedül a halálos büntetés legyen , módosí­tandó , — valamint a 44dik fejezet 430. §, szin­te abban , miszerint a hűségtelenségnek legnagyobb büntetése egyedül a halálos büntetés legyen , meg­­változtatandónak tartják a megye rendet. — A 45, 46, 47. és 48. fejezetek megerősítetnek. — A 49. fejezet 457. §a azt foglalván magában , hogy az aki valamelly köztörvényhatóságnak gyü­lekezetében nyilván kijelentett illetlen szavakkal széksértést követ el és akár elnöki intés követ­keztében, akér az előtt ön magától az illetlen kifeje­zéseket visszavonja, büntetlen maradjon — miután H19SFÖIÚDI napló. Francziaország. — Soult tábornok , egészsége gyöngesége miatt lemond állásáról; kö­zönségesen hiszik, hogy a kamrák megnyitása előtt helye ki leend pótolva. — Spanyolország pénzhelyezete olly szűk, hogy a ministerium nem képes a királynő évi költségeit födezni, s Espar­­tero bukása óta Christina királynő gondoskodik a madridi udvar háztartásáról. — A barcelonai révben meglehetős franczia naszád fog megjelenni, a franczia lakosokat spanyol jacobinusok ellen utalmazandó, s az elkövetett bántalomért elég­tételt veendő. — Minthogy az elfogatott communis­­ták vallomásaikból sem St. Cloud megtámadásá­nak terve, sem a király élete elleni törekvés ki nem sül, ügyük nehezen kerülend a jury elébe , alkalmasint a rendőrség fenyítendi meg a tette­seket. — Francziaország Sardiniával keres­kedelmi s hajózási szerződésre lépett N.-Britannia. — Az első repeal vá­lasztott bíróság sept. 29. Blackrockban ült össze; a pörlekedő felek az ítélettel jobban meg vannak elégedve, mint valaha a rendes bíróságokéval; legjobban tetszik azonban, hogy nincsenek pör­­költségek. Oct. ijén érkezett meg Rotterdamból Mihály nagyhg Blackwvallba, hol az orosz követ és más jelentősb oroszok által fogadtatott, és a főváros­ba Mivart hoteljébe kísértetett; itt legott Victoria királynő meghívása a wvindsori kastélyba követ­kezett , hova csütörtökön menend a nlig.

Next