Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)
1843-10-18 / 132. szám
mailjük, ugy az örökre élni fog ; midőn a nemtelenek hivatalképessége forgott szóban, hány nagyravágyó sóhajtozott kizáró jogainak eltemetése fölött? A büntető könyvben azt határoztuk, hogy bármilly gonosztevőt, ha büntetését kiáltotta , bűnének bélyege többé ne nyomja; hát a szegény zsidót csupán vallása miatt örök gúny tárgyának hagyjuk-e ? Azt mondani, hogy ez az emancipate kérdésének fölvételére halasztást essék , annyi, mint ennek elmaradását kívánni; mit adott nekik a múlt országgyűlés? többé ez a gúnynál, hogy hol eddig lakhattak ezután is lakhassanak ? Mennyit küzdöttünk eddig a vallás szabadságáért, és hát most épen vallásáért fosztunk meg valakit polgári képességtől? Ha az erkölcsiséget tekintem úgy találom, hogy a zsidók között aránylag kevesebb rab van , mint a keresztények között. Ez tovább így nem maradhat, ez igazságtalanság, ezt meg kell szüntetni, és a zsidók polgárosítását előlegesen is kimondani. Több kisebb nagyobb nyilatkozatok után a kérdés szavazatra bocsátatván, ezen után (ha jól értettük) 28 szavazattal 25 ellen a zsidók polgárosítása elfogadtatott. Mivel pedig a szerkezet azt mondja, hogy kik úri (herilis) hatalom alatt vannak, azok polgárok nem lehetnek, az indítványoztatók, hogy az úri hatalom alatt lévők is , u. m. szakácsok, inasok, kocsisok, ha különben a törvényben kitett qualificatiókkal bírnak,polgárok lehessenek. Ezen kérdés adott mellékesen alkalmat arra, hogy két jeles követ egymás irányában hevesebb vitára szálljon , mi elég kellemetlenül hatott reánk; a szavazatok többsége az úri hatalom szavakat a szerkezetből kihagyván, a szolgák is lehetnek polgárok. Egy nmlgy püspök nyilatkozata. A tiszta öntudat s a lelkismeret biztositó szava mellett, nyugodt szívvel veszem kezembe az ellenem , püspöktársaim, és az egész egyházi rend ellen panaszokkal , vádakkal duzadó emez izenetet, s felette a magos FORR. kegyes engedelmével eképen nyilatkozom. Ezen fölirási javaslatban iször előadatik az , hogy a hold. n.váradi, és én mint rosnyói püspökök által kibocsátott körlevelek, s egyházi rendeletek súlyos törvényszegések voltak. — Nyugodjanak békével a n.váradinak hamvai!őt védeni nem akarom, fölszámithatlan jótékonyságait, s a haza oltárára tett áldozatait úgy is századok fogják emlegetni, mert valóban non sibi, sed aliis vixit. Mi engem illet, ünnepélyesen bátor vagyok kijelenteni, hogy én mint rosnyói püspök a vegyes házasságokról rendelkező pásztori v. körlevelet, circularet vagy currenst kormányom alá tartozó papjaimhoz, vagy híveimhez nem bocsátottam; — s azért, habár már a múlt országgyűlési irományokban és naplókban száz és ezerszer emlittetnek a rosnyói pásztori levelek , egyházi rendeletek — s habár eme fölirási javaslatban ugyanez háromszor négyszer állitatik, vagy ezután állíttatni fog, ez mindig csak puszta állítás maradand. Ezt nem mentségemre, vagy védelmemre , nem —csak azért említem, hogy a magas FORR. lássák, hogy vannak idők, midőn a puszta álitások a valóságnak polczára föltolatnak. De nem is volt okom, a vegyes házasságok tárgyában valami közrendeletnek kiadására, mert papjaim (mit dicséretökre a haza előtt kimondani édes kötelességem) nagy számú protestáns atyafiak között pásztorkodván , tudták, mennyire szükséges legyen ott a kath. hit elveit tanítani , védeni , híveik sziveibe oltani ,s azokat tettlegi megtartásra inteni, de ugy, hogy a hazai törvények is, nevezet szerint az 1791 : 26. t. ez. minden sértéstől megóvassék. Miért is rosnyói püspökségemnek 11 éve alatt 800—900 vegyes házasságot adtak össze, összeadták pedig ugy, hogy számosabb esetekben minden gyermekek katholika neveltetésök irás- vagy szóbeli lekötelezéssel biztosíttatott, vagy legalább későbben adandó biztosítás igértetett, s ezek miatt minden házasság meg is áldatott. Lefolyt püspökségemnek mintegy 8 — 9 éve e tárgyra nézve a legnyugodtabban — nem is emlékezem , ha az eféle biztosításnak föntartására, foganatosítására segédkezeket — assistentiát — kértem a nj megyéktől, hogy vagy a reversalis törvényelleninek mondatott volna, vagy kérésem nem teljesiltetett, az assistentia ki nem szolgáltatott volna. — De fájdalom! az 1836. orsz.gyülésen a reversalisok , mint törvénybe ütközők ellen, és az egyháziak ebbeni eljárások ellen történt keményebb nyilatkozások majd véget vetettek megyémben a nyugodalomnak ; mert innen következett, hogy a kik mind addig a reversalisoknak törvényességét szóval védették , és hivatalos eljárásokkal erősitették, már azokat törvényellenieknek , a képviselő tábla által elterülteknek hirdették. — így ritkulni kezdettek a reversalisok , a kath. nők a számos protestáns ifjak közt élvén , emberileg a szerelemnek mámorától elragadtatván , a reversalisok elleni zaj közt hajlandóbbak lettek reversálisok nélkül is férjre szert tenni. A dolognak ezen nagy fordulata a lelkészeket olly térre sújtotta, hol vagy a kath.elynek, vagy a honi törvénynek megsértésétől tartván, magokat internáltam el charybdim találták. Mi volt illyen helyezetben természetesebb annál, hogy a lelkipásztorok nálam lelki aggodalmoknak enyhülést, s eljárásokra utasítást egyes esetekben szorgalmazzanak — szorgalmazták is kérdezvén : mit tévők legyenek , mivel p. o. ezen N. N. kath. leány kész azon esetre is protestánssá házasságra lépni, ha ez gyermekinek kath. nevelését nem csak nem biztosítja, de jövendőre sem ígéri, és a vőlegény világosan nyilatkozik, hogy illy mire soha sem áll. Illy egyes esetekben felelni, utasítást adni hivatalos kötelességem volt, adtam is, pedig ollyat, minőt mint a kath. hittan őrje, és hirdetője adhattam — s minőt tőlem hivatalom szentsége , lelkemismerete s kath. hitemnek ez apostoli országban szabad gyakorlata megkívánt ; soha illy egyes utasitásimba egyházi hatóságom, hitelveim körén túl nem terjeszkedvén — utasítottam t. i. egyes plébánosomat, miképen fejtegesse a kath. leányzónak a kath. elvet, s miképen beszéljen lelkére, hogy ez a kath. hittanitásnak megtartásától el ne tántorittassék. Ha nem is emlitem, hogy illy eljárásra vallásomnak világos parancsolatjából köteles voltam, mert írva vagyon : vae mihi si non praedicavero; de köteleztetem erre számos hon-törvényeink által is. Episcopiales obitue parochos Constituante qui secundum catholicae Ecclesiae normum gregem sibi comissum instituant. 1550. art. 13. Ezen elvekhez ragaszkodtam én egyházi kormányomban Rosnyón, ezekhez ragaszkodom Pécsett s ragaszkodni fogok mig élek ; mert ha ezt nem tenném , nem érje de árulója , nem pásztora de bérese lennék hivatalomnak,egyházamnak; s ki engem készakarva e hivatásom teljesítésében akadályoztatna, azaz annyira vitatott lelkismeretnek szabadságát bennem tapodná , és a kath. vallást ez apostoli országban szabad gyakorlatától megfosztaná. (Vége köv.) e szerint akármicsoda rágalmazó, becsületsértő, sőt a helynek méltóságát lealacsonyító szavak kiejtése azon föltétel alatt, ha t. i. visszavonatnak, megengedve van , s a becsület s széksértő a higgadt kebellel tanácskozó egyéneket, annál is inkább ha gyalázatos szava puszta visszavonása folytán ártatlannak nyilatkoztatik , méltán fölingerelné, de mivel e mellett gyakran történhetnék, hogy a széksértő, ha valakit a hely szentségének félretételével kénye szerint megbántott s meggyalázott, szavát majd mindig azért, mert különben neki 200 pgc forintot fizetni kellene , visszavonná, és így közkereset alá soha vagy igen ritkán kerülvén a magasabbra kiszabott széksértési büntetés siker nélkül maradna és kijátszására nagyobb alkalom mint jelenleg bár a büntetés kisebb nyujtatnék , abban történt a megállapodás , hogy a széksértő , ha illetlen kifejezéseit visszavonná, közkereset alá vétetvén , az ott kitett büntetés fejében elmarasztalsék. — Az 51. 52. 53. 54. 55.56. fejezetek elfogadtattak. — A közrenyiték alá tartozó rendőrségi kihágásokról s azoknak büntetéséről szóló toldalék 25. s 26. §aiban kiszabott büntetésen fölül a bínös kárpótlásban is elmarasztalandó. — A 110. lapon a) alatt a bűntettekről és büntetésekről a törvényjavaslatok némelly pontjaira kifejtett külön vélemény azért , mivel az országos választmány ez iránti törvényjavaslata a követ uraknak utasításul tervezetet adott, el nem fogadtatik. — A büntető eljárásról 119. lapon foglalt ilő fejezet helybenhagyatik. — A büntető hatóságokról és az eljárási személy-atróli 2. fejezetre azon észrevétel fordul elő, miszerint a törvényben világosan tetetnék ki , hogy a városok hatóságaik alá nem tartozó nemesek fölött ne bíráskodhassanak. — A 3dik és 4dik fejezet jóváhagyatik. — Az 5dik fejezetben a perbe fogó széknek legalább 400 fnyi tiszta jövedelemmel és egyszersmind elegendő törvénytudománnyal bíró nemes és nem nemesekbőli alakítása az országos választmány által javasoltatván, a megye Rendes a perbe fogó bíráknak csak a nemesekből leendő választását a régóta mostanig fönálló törvények nyomán jövőre is czélirányosnak tartják. — A 6dik fejezet helyesnek találtatott. — Ami a bírói illetőségről szóló 7dik fejezetet illeti , a fönérintett két fejezetre vonatkozólag itt is megállapítandó, hogy a városi hatóság a nemesek fölötti bíráskod hatására ki ne terjesztessék. — A bíráskodási képtelenségről Sdik fejezethez az lenne hozzá teendő, hogy egy itélőszéknél két, harmadik fokon atyafiságban vagy sógorságban lévő egyének együtt ne bíráskodhassanak.— A 9dik 4 Odik Ildik 12. 13. 14. 15. 16. 17. fejezetek, — ugy szinte a rendőri eljárásról általjában szóló toldalék elfogadtatása határoztatott. (Vége köv.) 673 Vidéki levelezés. Vyitrással (Pótló utasitás folyt.) A 28. 29. 30. 31. 32. 33. 32. 35. 36. amennyire a pénzhamisításról előterjesztett különvéleménnyel össze nem ütköznek a 37. 38. fejz.kel jóváhagyattak. — A szándékosan okozott vizáradás általi károsítást tárgyazó 46dik fejezet 402. §ához a ,,fölnyitott 44 szó után ,,vagy bezárt.44 Ugyszinte a 403. §ához ,,fölnyitásához 44 után ,,vagy bezárásához 44 hozzá adatni kívánják a megye Rendet. — A 43dik fejezetben a ragályos nyavalyákat terjesztőkre kiszabott büntetésen fölül illy nemű bűnösök kárpótlással is tartozzanak. — A 43dik fejezet 421. §a olly módon , a fölségsértés legnagyobb büntetése egyedül a halálos büntetés legyen , módosítandó , — valamint a 44dik fejezet 430. §, szinte abban , miszerint a hűségtelenségnek legnagyobb büntetése egyedül a halálos büntetés legyen , megváltoztatandónak tartják a megye rendet. — A 45, 46, 47. és 48. fejezetek megerősítetnek. — A 49. fejezet 457. §a azt foglalván magában , hogy az aki valamelly köztörvényhatóságnak gyülekezetében nyilván kijelentett illetlen szavakkal széksértést követ el és akár elnöki intés következtében, akér az előtt ön magától az illetlen kifejezéseket visszavonja, büntetlen maradjon — miután H19SFÖIÚDI napló. Francziaország. — Soult tábornok , egészsége gyöngesége miatt lemond állásáról; közönségesen hiszik, hogy a kamrák megnyitása előtt helye ki leend pótolva. — Spanyolország pénzhelyezete olly szűk, hogy a ministerium nem képes a királynő évi költségeit födezni, s Espartero bukása óta Christina királynő gondoskodik a madridi udvar háztartásáról. — A barcelonai révben meglehetős franczia naszád fog megjelenni, a franczia lakosokat spanyol jacobinusok ellen utalmazandó, s az elkövetett bántalomért elégtételt veendő. — Minthogy az elfogatott communisták vallomásaikból sem St. Cloud megtámadásának terve, sem a király élete elleni törekvés ki nem sül, ügyük nehezen kerülend a jury elébe , alkalmasint a rendőrség fenyítendi meg a tetteseket. — Francziaország Sardiniával kereskedelmi s hajózási szerződésre lépett N.-Britannia. — Az első repeal választott bíróság sept. 29. Blackrockban ült össze; a pörlekedő felek az ítélettel jobban meg vannak elégedve, mint valaha a rendes bíróságokéval; legjobban tetszik azonban, hogy nincsenek pörköltségek. Oct. ijén érkezett meg Rotterdamból Mihály nagyhg Blackwvallba, hol az orosz követ és más jelentősb oroszok által fogadtatott, és a fővárosba Mivart hoteljébe kísértetett; itt legott Victoria királynő meghívása a wvindsori kastélyba következett , hova csütörtökön menend a nlig.