Nemzeti Ujság, 1843. július-december (38. évfolyam, 70-172. szám)

1843-11-08 / 144. szám

s ezentul is halni nem kiván, azt pedig aggasz­tó megillető­déssel vette, hogy a honi nyelv és nemzetiség virágoztatására irányzott igazságos és méltányos törekvései némellyek által még is elma­­gyaráztatának, az e részben keletkezett minden alaptalan gyanúsítási mozgalmaknak óhajtótt meg­szüntetésük eszközlése tekintetéből is, (Pozsega, Verő­cze, Szerém megyék s a magyar tengermel­­lék iránt különösen tett némelly rendeleteken kí­vül) azt és annyit kívánunk Horvátországra néz­ve törvénnyel kimondatni, hogy a magyar nyelv­nek kizárólag rendelt átalános alkalmazása Horvát­országra csak annyiban terjesztetik, amennyiben Horvátország s annak törvényhatóságai és itélő­­székei a törvényhozással, kormánnyal, a m.orsz. t.hatóságokkal s felörv. - és egyéb itélő­székekkel érintkezésbe jö­nek. S e szerint Horvátországban a kormánnyal, Magyarország egyes törvényható­ságival, főtörvény - és egyéb ítélőszékeivel foly­tatandó hivatalos levelezéseknek nyelve — a csa­tolmányokat ide nem értve — egyedül magyar le­end. Minden köz és magános ügyekre nézve azon­ban, a­mennyiben ezek csak Horvátország keblé­ben és horvátországi törvényhatóságok előtt foly­­tattatnak, ugyszinte a törvényhatóságok és ítélő­­székek tanácskozásaira nézve is, a latin nyelv­nek használhatása fönhagyatik; továbbá a hor­vátországi hivatalbeliek a magyarországi hivatal­­beliekkel mindazon tárgyakban, mellyek a törv­­­hatóságok mint törvényhatóságok között forognak, szinte magyar nyelven levelezni kötelesek, s a horvátországi törvényhatóságok tisztviselői , mi­dőn tulajdon­nevökben szorosan hivatalos körük­höz tartozó tárgyak iránt leveleznek a magyar­­országi törvényhatóságok tisztviselőivel, a latin nyelvet használhatják; ellenben midőn a horvát­országi törvényhatóság megbízásából értekeznek a magyarországi törvényhatóságok tisztviselőivel, magyar nyelven levelezni szinte kötelesek; nem különben a horvátországi minden főhivatalnokok is , midőn a magyarországi hivatalnokokkal vagy törvényhatóságokkal leveleznek, a magyar nyel­vet használni tartoznak. Végre Horvátországban a közoktatási nyelv ne magy. nyelv legyen ugyan; a magyar nyelv mindazáltal Horvátországnak min­den köziskoláiban rendesen taníttassék. És ezek lévén azok , miket honi nyelvünknek az ország közdolgai minden ágaiban egyedüli alkalmazására és használására nézve élő törvény szavaival biz­tosíttatni szükségesnek , de méltányosnak és igaz­ságosnak is látunk , Fölse­gedet hódoló tisztelettel s fiúi bizodalommal kérjük, hogy az alázatosan ide rekesztve fölterjesztett törvényjavaslatot k. k. hely­benhagyásával megerősíteni méltóztassék. A kik egyébiránt stb. Törvényjavaslat a magyar nyelv és nemze­tiségről. Az ország Rendel ő Fölsége kegyelmes meg­egyezésének hozzájárultával meghatároztak, hogy 1. §. Az 1550dik évi 5dik és 1569dik évi 33dik t. czikkekben nyilvánított nemzeti köz­haj­­tás folytában ő cs. kir. apostoli Fölsége azon ke­gyelmes biztosítása, hogy a koronaörökösöknek, valamint a Fölséges uralkodó házból származan­dó többi főherczegeknek és herczegasszonyoknak a magyar nyelv tökéletes tudományába még ser­dülő korukbani beavatása, részéről nevelési rend­szerül megállapittatott legyen—törvénybe iktattakik. 2. §. Valamint törvényhozási , országlási, úgy egyéb hivataloskodási nyelv — ezentúl egye­dül és kizárólag a magyar leend, minden, e törv. kihirdetése után más nyelven készitendő hivatalos irat és oklevél érvénytelen ; s csak olly esetek­ben szabad más nyelvvel irni, mellyekre nézve a jelen törvény alábbi 4, 6, 7, és 8dikkai vagy kivételt , vagy különös rendelkezést tesznek. 3. §. A közoktatási nyelv is kirekesztőleg magyar leend, annak az elemi iskolákban miképi használásáról pedig különösen a T) törvényczikk rendelkezik. 4. §. Pozsega, Verő­cze és Szerém várme­gyék , úgy szinte a magyar tengermellék is az ott eddig gyakorlatban volt nyelvnek egyedül önkeb­­lekben és saját belügyeikbeni használhatásában jövő 1850dik évi januarius lső napjáig megha­gyatnak , melly határidőnek lefolyása után a mon­dott megyék, úgy a magyar Tengermellék is, a 2­2dik §. tartalma szerint kizárólag a magyar ny­elv­­ek használatára köteleztetnek. 5. Minden magyarországi pénzek magyar­­ jelekkel és közirással vezessenek, s minden pol­gári, kincstári, katonai intézeteknél , valamint a magyar tengeri révpartok s a magyar kereskedők hajóik és egyéb magyar hajók lobogóin egyedül az ország czimere és a nemzeti színek használ­tassanak; végre minden hivatalos pecséteken a közírás magyar legyen. (1. §. A magyar nyelvnek a 2dik­óban ki­jelentett átalános alkalmazása Horvátországra csak annyiban terjesztetik ki, a mennyiben Horvátor­szág s annak törvényhatóságai és ítélőszékei a törvényhozással, kormánnyal, a magyarországi törvényhatóságokkal, főtörvény-és egyéb ítélő­ székekkel érintkezésbe jö­nek ; e szerint Horvát­országban a kormánnyal, Magyarország egyes törvényhatóságaival, főtörvény-és egyéb ítélős s­zékeivel folytatandó hivatalos levelezéseknek nyel­ve — a csatolmányokat ide nem értve — egyedül magyar leend; minden köz és magánügyekre néz­ve azonban , a­mennyiben ezek csak Horvátország keblében és horvátországi törvényhatóságok előtt folytattatnak , úgy szinte a törvényhatóságok és itélőszékek tanácskozásaira nézve is , a latin nyelv­nek használhatása fönhagyatik. 7. §. A horvátországi törvényhatóságok tiszt­viselői , midőn tulajdon­nevekben szorosan hiva­talos körükhöz tartozó tárgyak iránt a magyaror­szági törvényhatóságok tisztviselőivel leveleznek , a latin nyelvet használhatják ; ellenben midőn a horvátországi törvényhatóságok meghagyásából a magyarországi törvényhatóságok tisztviselőivel ér­tekeznek , magyar nyelven levelezni kötelesek , úgy szinte minden horvátországi főhivatalnokok is, úgymint a bán, a zágrábi püspök, a megyei főkormányzók, midőn a magyarországi hi­vatalnokokkal vagy törvényhatóságokkal levelez­nek, a magyar nyelvet tartoznak használni. 8. §. A 3dik §nak a közoktatás iránti ren­delete Horvátországra ki nem terjesztetik , de a magyar nyelv Horvátországnak minden köziskolái­ban rendesen tanittassék. —­ 721 Vidéki levelezések. Honiból , od­. végén. Mennyire kihalt me­gyei életünk, milly gyér látogatóknak örvendhet­nek gyüléstermeink , milly higgadtak tanácsko­zásaink , s ezek eredménye a határzatok , ezt csak az tudja, ki e megyében már rég otthonos s beléletének fejleményét vizsga szemmel nyomon kisérte. Mi is az országgyűlésnek kölcsönöztük hevünk fölöslegét — s most mintha szünidőt tar­tanák csak egykedvüleg , semmi vonzerőtől nem izgattatva, semmi nagyszerű demonstrátiókra nem számítva jelenünk meg és tartunk gyűléseket. Illy szellem lebegő körül od­. 2. legújabb közgyűlé­sünket, mellyben követeinknek pótló utasításokat késziténk. Először is az esküdtszékek közhaszná­ról és czélszerüségéről meggyőződvén, illyenek­­nek mint a nemzet jólétébe vágó institutióknak ala­­pítását, valamint a büntető magánrendszert is el­fogadtuk; ellenben a privilégium fori­t, halál­­büntetést és botozást eltörlöttük; — a­mi a ke­rületi börtönöket illeti, azok építési, föntartási s rak­élelmezési költségeit nemesek úgy mint nem­telenek viselendik; a kegyelmezési jogot, melly­­nek csak a birói végitélet után leend helye, an­nyiban módositandónak véljük , hogy az a bün­tetés felén fölül ne terjedhessen. Szóba került­ a városok coordinatioja is , ezt azonban későbbre halasztottuk. Végül kiemelendő még a megyei ki­hágásokra vonatkozó határozatunk : mi a kerületi választmány dolgozatát s illetőleg e tárgyban föl­állított alapelveit magunkéivá tesszük, a munkálat modorát azonban el nem fogadjuk. Ez rövid rajza igénytelen jellemű gyűlésünknek, mellynek minden távozó tagja elégültséget látszott vinni arczán — s ezt nem a pártoskodás daemona idézte elő. b............ 8*. Fejérvárból. Vereb, sept. 26. Nagy csapás érte Fejérvárt, de a hamvak fölött siránkozókat jótevők vigasztalják , kik között si­etve pályáz Vereb földesura , I. Végh János ur. F. hó­szkén ugyanis 100 mérő tisztabuzával, és és 24kén 100 mérő rozzsal sietett enyhitni a kár­vallottak fájdalmait; ezen fölül még a helybeli­­ lelkipásztort is, mielőtt a püsp. megyei fölszóli­­­­tás elérkezett volna , hasonló jótékonyságnak, szeretett jobbágyainál leendő eszközlésére fölszó­­litá, ez által is jobbágyai erkölcsi érzelmét s mi- s velődését kívánván előmozdítani, hogy az mind­inkább megegyezzék az evangélium szellemével. Ő ugyanis e végből semmi alkalmat el nem mu­laszt­­hatni jobbágyaira szóval, s a nevelés kö­rébe üdvösen vágó czélszerű intézkedéssel , leg­dicsőbben pedig példájával, igazságos és kegyes lévén isteni tetszés megnyerhetésén kívül azért is, hogy másokat hasonló tettekre buzdítson. — Valóban ha a földnek több nagyjai nem kevésbé volnának szigorúan igazságosak a büntetésben , mint kegyes atyák , ha ott végződnék jóságuk , hol igazságos hatalmuk kezdődik ; szóval ha job­bágyaikra igazsággal és kegyességgel egyiránt hatni iparkodnának , a népnevelésben előgördülő akadályok már fölöttébb meggyérü­ltek volna. Azért buzgón óhajtjuk, hogy nemes szivü földes urun­kat az Isten, jobbágyai boldogitására bőséges ál­dásával halmozza. KÜ­LFÖLDI NAPLÓ. Spsinyoloirszág’. — Az uj tanács tagjai oct. 11. előkészülő ülést tartottak , mellyben a választások megvisgálására biztosok, kik mind a mérsékpárthoz tartoznak, neveztettek ki. Az ülé­sek kezdetén nehezen lesznek mind a tagok együtt. Az elnököt a kormány nevezi ki.­­ Angol tudósí­tások szerint od­. Cadixban és Sevillában folyvást tartott az izgalom ; az andalusiaiaknak az új korm. iránti ellenszenve leginkább abban mutatkozik , hogy minden jelentősb városban a central - junta kikiáltására törnek. — Concha general ellenmű­­téteit oct. 12. kezdette meg és sz. Jósef külvárost hatalmába kerítette. — Oct. 15. acortes megnyitta­tott; — Onis ur a senat elnökévé neveztetett ki, alelnökök Rívas herczeg és Espeleta gr.; Carnero ur Aguilar helyett a lissaboni udvarnál követ. — Madridban a békét semmi sem zavarja. Sanz ge­neral Catalonia megnyugtatását eszközölni kíván­ván egy parancsot adott ki, mellyben azoknak, kik a királynő kormányát elismerik , és a fegy­vert leteszik, bocsánatot igér. — A barcelonai junta alelnöke sebeiben meghalt és pompával temette­­tett el; a tüzelés eredmény nélkül oct. 13án foly­vást tartott; Prim és Amed­er fegyvernyugvást kö­töttek oct. 18án. A királynő nagykorúsága ez al­kalommal alkalmasint kimondatandik, mert a fel­­lengősdiek is azt hiszik , hogy a további halasz­tás egyedül hitvágyó embereknek szolgáltathatna ármánykodásra okot. Frnan­cxiaország. — A bourdeauxi hgnek utazása a legitimistákat, kik között némi feszültség uralkodott, mozgásba hozta, s ez uta­zás e párt nyilatkozataira szolgáltat alkalmat; töb­ben és ezek között az ősz legitimista Chateau­briand Angliába utaznak, a fiatal hgnek kísérő­kül szolgálandók. Az angoulemi hg egéssége olly annyira romlott, hogy sokan kívánnák ha a bour­deauxi hg a telet családja körében töltené. — Di Olozaga mint rendkívüli spanyol követ leveleit bemutatta s a Nemours­égnek az arany gyapjú­­lovagrend diszjeleit a király kezébe letette. Salvandy a turini udvarhoz neveztetett ki kö­vetnek. — A múlt évi katonaujonczok számsze­­rint 40,000 a hadi minister rendelete következté­ben fegyver alá szókitatn­ak. ^»gy­ BSrUitntiia. — October 21 k én O’Connell a dublini „Na t­i­o n­al“-ban egy fölszólitást bocsátott az ir néphez , mellyben pő­rére vonatkozólag , bár minő legyen annak ki­menete , rend és békére s minden erőszak elke­rülésére kéri a népet, de egyszersmind a repe­il ügy melletti állhatatosságra s kitartásra inti, arra emlékeztetvén, hogy nagy közügyet sohasem le­hetett üldözés által elfojtani. Egyébként O’Con­nell prókátori feje már munkálkodik. Ugyanaz nap mint dublini alderman a község tanácsában egy fontos határozatot 38 szavazattal 9 ellen ki­vívott; ennek tartalma következő: Ha bár úgymond Clontart, h­ol a gyűlésnek tartatni kellett volna, nem fekszik is Dublinnak határában, még is a gyűlés gátlására Dublinba is katonaság szállitatott, mi­vel pedig a város csendje föltartása mindenek előtt a lordmayor dolga , tehát I. Greynek az erre vo­natkozó proclamatióját előbb vele közölnie kellett

Next